Budapesti Közlöny, 1869. január (3. évfolyam, 1-25. szám)
1869-01-26 / 20. szám
Buda-Pest, 1869. Kedd, január 26 20. szám. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Sirekesztőség : Pesten. hatvanintcz* 10-ik szám I. emelet. Kiadóhivatal : Pesten, Barátok tere 7. se. a. földszint. KibbíTOK nana küldetnek viccra. Bármentetlen lévaiak csak rendes levelezőinktől fot«4tsznAk «I__________________________ Előfizetési ÁRAK : KapóczAi postai beétkőldéssel : Egész év*».....................20 frt. Félévre..........................S® „ Ke-,.. edévra.....................6 „ Budapesten házhoz hordva : Egész évre ... 18 frt.— kr. Félévre .... 9 „ — „ Negyedévre . . 4 „ 60 „ Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Értesítőbe'' igtatandó hirdetési dijak a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendő, még pedig: 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért, 100— 200-ig 2 frt, 200—300-ig 3 frt és igy tovább minden 100 szóért ! írttal több. MAGÁNHIRDETÉSEK: Egyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért8 kr. többszöri hirdetésért7 kr.minden beigtatisnil. A bélyeg dij külön minden beigtatás után 30 kr. oszt.értékb. HIVATALOS RÉSZ. Magyar belügyminiszerem előterjesztése folytán Kormos Béla ministeri fogalmazót tiszteletbeli ministeri titkárrá ezennel kinevezem. Kelt Bécsben, 1869. évi január hó 11-én. Ferencz József, s. k. Báró Wenckheim Béla, s. k. Nothnagel Mátyás szombathelyi lakos saját és Francziska, Henrik, János, István, József és Elek gyermekei vezetéknevének „Nádai*-ra kért átváltoztatása folyó évi 1059. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. Schmidt Gyula reáltanodai tanár és fivére Béla vezetéknevének „Szálkai*-ra kért átváltoztatása i. e. 1130. sz. a. kelt belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. Zdrahál Alajos joghallgató vezetéknevének „Zarándi-ra kért átváltoztatása f. évi 1027. sz. belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. Kreinhöfer Antal budai lakos saját és Engenia nevű leánya vezetéknevének „Tormási*-ra kért átváltoztatása folyó évi 1028. számú belügyministériumi rendelettel megengedtetett. A m. kir. pénzügyminister által Krausz Miksa s Kamner Károly adóhivatali ellenőrökké; Csigaházy József adóhivatali tisztté; továbbá Bayer Adolf, Verhás Gyula s Cavallar József adóhivatali segédtisztekké neveztettek ki. A m. kir. pénzügyminiszer ladányi és csornai Bay Bertalan pénzügyi titkárt a debreczeni m. k. pénzügyi igazgatósághoz első titkárrá nevezte ki. Homola József a m. kir. pénzügyminister által adóhivatali segédtisztté neveztetett ki. A m. kir. pénzügyminister által Névery Antal II. osztályú adóhivatali ellenőrré neveztetett ki. A vallás- és oktatásügyi magyar kir. minister dr. Hilibi Haller Károlyt, a kolozsvári kir. jogakadémiánál az osztrák polgári törvény, a magyar és erdélyi bányajog nyilvános rendkívüli tanárát, ugyanezen tantárgyak nyilvános rendes tanárává nevezte ki. A m. kir. közmunka- és közlekedési minister Szabó Jenő tiszteletbeli fogalmazót ministeri fogalmazóvá és Galánfy Sándort segédfogalmazóvá nevezte ki. Az egy évi önkéntes hadi szolgálatba lépni óhajtó, de erre törvényszerinti kellékekkel nem biró egyének megvizsgálására rendelt (Budapesti Közlöny 1869. január hó 20. 15. sz.) vegyes bi ■ zottság Pesten a 20. gyalogsági hadosztálynál alakult meg, és a vizsgálatokat a már közzétett napokon a 20. hadosztály iskola-helyiségében (új épület, 2. középszárny courtine, II. emelet) délelőtt 9 órakor tartja. Temesváron e bizottság a 17. gyalogsági hadosztálynál alakult meg és a vizsgálatokat szintén a hadosztály iskola-helyiségében a Ferencz Józsefkaszárnyában tartja. A vizsgálattételre vonatkozó folyamodványok az említett számú hadosztályokhoz intézendők. A pozsonyi és kassai vizsgáló bizottságok által tartandó vizsgálatok helye és ideje legközelebb szintén közzé fog tétetni. Budán, 1869. évi január hó 22 én. A vallás- és közoktatási m. kir. ministeriumtól. A cs. kir. szárazföldi hadsereg ruházati, felszerelési s ágynemű-szükségleteinek fedezésére nézve magánvállalkozók és társulatok által beadott ajánlatokat, a közös hadügyministérium — elfogadhatósági tekintetben — egy vegyes bizottság megbírálása alá szándékszik bocsátani. Ezen bizottság a közös hadügyministériumban f. évi február 20-kára lévén megalakítandó, erről a magánipar oly megjegyzéssel értesittetik, hogy a hadsereg említett kellékeinek beszerzésére célzó ajánlatait, a közös hadügyministérium f. é. február fe kéig még elfogadja. A vállalkozás tekintetében következő szabályok szolgáljanak zsinórmértékül: a) A vállalatok vagy társulatok erőképességüket s megbízhatóságukat illetőleg biztosítékokat tartoznak kimutatni. b) A ruházat, felszerelés, s ágynemük egyes nemeinek vagy csoportjainak beszerzésére, valamint a hadsereg egyes részei szükségleteinek fedezésére szóló, illetőleg részbeli ajánlatok nemfogadtatnak el. Ennélfogva csak az említett tárgyakbeli összes szükségletnek egyetemes beszerzésére célzó ajánlatok fognak tekintetbe vétetni. c) Az ajánlatok a szükségleteknek egyenes beszolgáltatására, vagy csak bizományosi megszerzésére is irányulhatnak. Első esetben az évenkint beszolgálandó tárgyak árszámitási módozata, s utóbbi esetben még a bizományi díjmennyiség is határozottan kijelölendő. d) A szolgáltatási szerződés 5 évnél hosszabb időre nem köthető. e) A vállalkozók Brünnben, Grátzban és Budapesten minél nagyobb erőképességü műtelepeket tartoznak állítani, oly időben, hogy azokban az üzletet legtovább e folyó 1869. év utolsó negyedében megkezdhessék. A közös hadügyministérium hajlandó e végre az ottani ruházati bizottmányok helyiségeinek nélkülözhető részeit használatra átengedni. f) A birodalom mindkét állam területi ipar- és munkaerejének felhasználása kellő tekintetbe veendő. g) A közös hadügyministérium fentartja magának a jogot, hogy saját belátása szerint valamely ajánlatot elfogadhasson, vagy valamennyit visszautasíthassa, akár pedig, hogy egy vagy több vállalkozóval ajánlataik módosítása végett egyezkedésbe bocsátkozhassák. A magyar kir. vallás- és közoktatási minister, császári és Apostoli kir. Felségétől folyó évi január hó 14-én Bécsben kelt legfelsőbb elhatározásával nyert felhatalmazás alapján, a dunántúli helvét hitv. ev. egyházkerületbe kebelezett hontmegyei szokolyai, győrmegyei patasi, komárommegyei dunaradványi, somogymegyei kiskorpádi, veszprémmegyei csajághi,komárommegyei kolozsnémai, azon megyei izsai, veszprémmegyei nagygyimóthi, komárommegyei ekecsi, győrmegyei szabadhegyi, veszprémmegyei dudari, azon megyei hajmáskéri , somogymegyei alsó-visnyei, azon megyei nemes kisfaludi, barsmegyei kis-kálnai, nógrádmegyei verőczei és esztergommegyei pilis-maróthi egyházközségek mindenikének i. e. két-két száz forintnyi segélyt engedélyezett. A schweiczi vizkárosultak javára Esztergom szab. kir. városában aláírás utján 111 ft 12 kr gyűlt egybe; a városi közönség által pedig a városi pénztárból 100 ft adományoztatott. Ezen adományok a magy. kir. belügyministerium által a közös külügyministerium utján rendeltetések helyére küldettek. A „Hon“-nak és „Hazánkénak f. é. jan. 17-ki lapjaiban „ismét postarablás“ czim alatt azon hír közöltetett, hogy folyó évi január 12—13-ka közti éjjel Vas megyében a Molnáriba vezető útón szegény legények kirabolták a postát, s hogy az elrabolt összeg 1700 frínál többre megy. Hiteles kútforrásból merített tudósítás szerint ez nem rablás, hanem lopás volt, a tolvaj a vasmegyei rendőrség buzgó eljárása következtében el is fogatott, valamint az ellopott pénz is előkerült. Az eset egyszerűen abból áll, hogy az illető postamester a múlt évben kocsiját elbocsátotta, ez a postakocsinak kulcsát ellopta, s ezen kulcsosat, melyet magánál rejtve tartott, éjszakának idején, midőn a postakocsi és a molnári-i vasúti NEMHIVATALOS RÉSZ. A császári s Apostoli királyi Felsége Kis- Pritrzd község tűzkárosult lakosai részére háromszáz forintnyi segélyösszeget méltóztatott magánpénztárából legkegyelmesebben adományozni. A magyar kir. vallás- és közoktatási minister, a cs. és Apostoli királyi Felségétől folyó évi január hó 14-én Bécsben kelt legfelsőbb elhatározásával nyert felhatalmazás alapján, a dunáninneni ágostai hitv. ev. egyházkerületbe kebelezett turóczmegyei zatarcsai, pozsonymegyei récsei, turóczmegyei mosóczi és liptómegyei hibbei egyházközségeknek egyenkint két-két száz (200) o. é. forintnyi segélyt engedélyezett.