Budapesti Közlöny, 1869. február (3. évfolyam, 26-48. szám)
1869-02-14 / 36. szám
Buda-Pest, 1869. 36. szám vasárnap, február lé KjujxlaiTiTjv : Pesten, Barátok - tere 1. a. M- fäUwänt. KiílRiTOS fjem tflldmwt tmu. fl^ruiftntn4~ lem levelfrk tét Rstln torelegéinktöl te-xx TAL.OS LAP. Et/it Irjzás ára* :Hivatalos Hirdetések : Mt sí aa kditisii : E.thasábos petit sor egyweri hirdetésért 8 kr. többszöri hirdetésért 7 kr.minden beiftatásnál. A bélyeg-dijktti&n minden beiktatás után SO kr. oszt. értékb. SxutuszTeste : Pastes , hatvani-utcu 10-ik szia I. emelet. tf * Posz arany : BünAFF.STfttl akiHO% JHMKIVA S A hivatalo* „Érte&itobe“ig talandó hirdetési dijak a hirdetmény nyalajva év»» . . . . 20 f*AÉgé»» «tt» ... 18 firt.— kr. •cyttt előleg*««» beküldendő, még pedig: 100 »zóig egy»*ért hirdeté»Félé*»»........................ • , F érre .... » , 1— „ ért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért, 160— negyedévre . . . • * . Negyedév*» i „ 40 . r*Mg 2 frt, 200-300-1« 3 frt é» így Wrribb mftmden 100 ««őért I írttal tfcfcb. HIVATALOS RÉSZ. Személyem körüli magyar miniszerem előterjesztése folytán dr. Floch Henrik pesti pénzügyi ügyészségi tanácsosnak, hosszabb szolgálati ideje alatt szerzett kiváló érdemei elismeréséül, a harmad-osztályú vaskorona-rendet dijmentesen adományozom, s e részben nevezett rendem kanczellárját is kellőleg utasítom. Kelt Bécsben, 1869. évi febr. hó 3-án. Ferencz József, s. k. Gr. Festetics György, s. k. Klein Illés debreczeni lakosnak f. évi 2659. számú belügyminiszeri rendelettel megengedtetett, hogy eredeti „Kiss“ vezetéknevét úgy maga, valamint gyermekei és unokái részére újólag felvehesse és használhassa. Bischoff József temesvári magy. kir. lottó-hivatali segédtiszt vezetéknevének „Püspöki“-re kért átváltoztatása folyó évi 2594. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. Mlinarcsek Pál székesfehérvári laikus vezetéknevének „Molnár“-rek kért átváltoztatása folyó évi 2535. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett Vidovits Ferencz martyánczi lakos vezetéknevének „Hoffmann“- ra kért átváltoztatása folyó évi 2666. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. A magy. kir. pénzügyminister Kretschmer Albert orvostudort, a marmaros-szigethi bányaigazgatóság kerületébe kincstári orvossá nevezte ki. A magyar kir. pénzügyminister Pietz Ewaldot, Munkács városa erdőmesterét, a hradeki m. kir. államjavak igazgatóságához l-fő osztályú magy. kir. erdészszé nevezte ki. Gálszécsen (Zemplén megyében) egy távirdai mellékállomás állíttatott fel, mely korlátolt szolgálattal és a kassai árszabályzattal folyó évi február 10-én nyittatott meg. A vallás- és oktatásügyi magyar kir. minister a magyar kir. egyetemnél az 1860. tanévre betöltendő két jogtudorozási ösztöndíjat Martinovich József és Erling Miklós végzett jogászoknak adományozta. Az úgynevezett sörházlaktanyában működő Pest-belvárosi jövedelemadó-megállapító bizottság részéről köztudomásra hozatik, hogy jövő hétfőn, kedden, szerdán és csütörtökön — február 15— 18-án — az 50—125. telekkönyvi (régi) számú házakban lakó adókötelesek jövedelemadója fog sorrendben tárgyaltatni. Ennek figyelembevétele mellett kéretnek az érdeklett felek, nevezett bizottság előtt a mondott napokon reggeli 9 órától d. u. 1 óráig az 1868 ik évi XXVI. t. sz. értelmében netaláni észrevételeik előadása végett annyival inkább megjelenni, mert ez idő elmulasztásával azok többé figyelembe nem vétethetnek. Pest, 1868. febr. 13 án. A Pest-belvárosi jövedelemadó megállapító bizottság meghagyásából: Varga János, biz. jegyző. A KISKERESKEDŐK BETEG EGYLETÉNEK 12 tagú küldöttsége 13-án tisztelgett Gorove, kereskedelmi miniszternél, kit az egylet, tagjává választott. Rothberger üdvözölte a miniszter urat németül, utána dr. Deutsch Mór magyarul, a következő szavakkal: „Nagyméltóságu miniszter ur! A pesti izr. kiskereskedők betegápoló egyletének ez idei közgyűlése nagyméltóságodat egyhangú lelkesedéssel tiszteletbeli tagjává választotta meg. Áthatva nagyméltóságod iránti tiszteletünk és kegyeletünk legmélyebb érzetétől, küldőink bizalomteljes tiszteletét annál készebb örömmel tolmácsoljuk, minél számosabbak azon érdemek, melyeket nagyméltóságok, mint a m. kir. kormány egyik kiváló tagja, hazánk felvirágoztatása, anyagi és szellemi jólétünk hatályos előmozdítása körül magának szerzett. A közelebb lefolyt országgyűlés egy nagy eszmét, egy nagy elvet valósított: fölhivta hittársainkat honpolgári jogaik gyakorlatára, s midőn e szent jogunkat most először gyakoroljuk, midőn először van alkalmunk, hazánk törvényhozó testületében képviseltetni , nem tehetünk máskép, mint hogy közös tiszteletünket azon férfiúra ruházzuk, ki több ízben a terézvárosi kerület közbizalma által kitüntetve , ugyanannyiszor volt egyik dísze törvényhozó testületünknek; azon férfiúra, ki ernyedetlen buzgalommal tárja föl előttünk azon utat, melyen haladnunk kell és melyen haladni fogunk, hogy jólétünket biztosítsuk. Fogadja tehát nagyméltóságod kegyesen, őszinte ragaszkodásunk ez ünnepélyes nyilatkozatát! Engedje, hogy azon zászló alá sorakozzunk, melyet nagyméltóságod, a haladás és népboldogítás nevében fennen lobogtat! E zászló előtt mi tisztelettel hajlunk meg, és e határtalan tiszteletünkről tanúskodik im, ezen okmány, melyet ezennel nagyméltóságodnak, egyletünk nevében, hódolatteljesen átnyújtani szerencsém van.“ Ezzel Deutsch úr átnyujta a miniszter megválasztatásáról szóló okmányt. Gorove rövid szavakban köszönte meg a bizalmat s a kitüntetést ; kiemelte ő is, hogy az országgyűlés által kivívott eredményeket kockáztatnunk nem szabad , ezután megígérvén, hogy az egylet érdekét tőle telhetőleg elő fogja mozdítani; végül szívélyesen társalogván a küldöttség egyes tagjaival, szívélyes üdvözlések után távoztak. Klapka György a temesvári képviselői jelöltségre elvrokonai által kitűzetvén, egy Nizzából január 28-ról keltezett nyilt levélben fejti ki politikai hitvallását, mondja el nézeteit a helyzetről. (Vége.) 1848. márt. 15-től 1849. ápril 14-ig az 1848-ki országgyűlési határozatokat védelmeztük, később azokat, amelyeket a debreczeni országgyűlés alkotott és amidőn 1867 ben a nemzet, szabadon választott képviselőinek túlnyomó nagy többsége által a kiegyezés mellett nyilatkozott, meghajoltunk a nemzet akarata előtt és elfogadtuk a kiegyezést. Mi hívek maradtunk elveinkhez, sohasem voltunk figyelemmel személyes óhajaink és hajlamainkra, ahol a nép akaratának elismerése és érvényesítéséről volt a szó ; s ott, hol a törvényt elfogadtuk, bár megfelelt legyen az meggyőződésünknek vagy nem, alá is vetettük magunkat a törvény hatása és következményeinek. Nekünk is egykor más czéljaink és más óhajaink voltak. Amíg Magyarországon nem uralkodott a törvény és szabadság, amíg önkény és kegyetlenség foglalta el ezek helyét, azon időben egy végső nagy erőkifejtésre akartuk bírni a nemzetet, hogy széttörje az igát, mely oly igaztalanul sulyosodott reá. De amit mi ott a külföldön akartunk, azt nem akarták itthon, vagy legalább is nem akarták elég elhatározottan. Reményünket és törekvésünket sokan hiú ábrándozásnak tárták, s nem egyszer azon nem jogosult szemrehányást is tették nekünk, hogy a hazába való visszatérhetésünk megkönnyebbítésére az országra súlyos szenvedéseket és válságokat akarunk fölidézni. A két nagy pillanat, mely 49. óta kínálkozott arra, hogy a felszabadítás művét sikerre való kilátással megkezdhessük, felhasználatlanul múlt el, s az elvesztett pillanatot az öröklét sem adhatja többé vissza. Hogy a prágai béke után, az alkudozások utján mit lehetett kivívni és mit nem, e felett nagyon nehéz ítéletet mondani. Azon hű hazafiak, kik a béke és kiegyezés művét kezökbe vették, azt állítják, hogy mindent, amit elérni, és elérve megtartani lehetett, azt el is érték. A szélsőbal azt óhajtja, hogy egyátalában nem fogtak volna az alkudozáshoz , (miért is, hisz Magyarország oly irigylendő helyzetben volt ?) a balközép pedig azt, hogy némi türelem és szilárd akarat mellett sokkal többet lehetett volna elérni. Mi azonban, kik külföldön éltünk és a legutóbbi 18 év alatt az ország politikai életében nem vettünk részt, mi — mondom — föltehettük-e, és NEMHIVATALOS RÉSZ. A vallás- és közoktatásügyi magyar kir. minister Koleszár András hontmegyei apávai ágont, hitvallású néptanítónak, a múlt évben marhavész által szenvedett károsodása tekintetéből, száz o. é. forint segélyt engedélyezett. Papp Kálmán szathmári születésű végzett jogásznak az eperjesi államvizsgálati bizottság előtt letett bírói osztályú elméleti államvizsgáról szóló, múlt 1868-ik évi julius hó 25 én 35. vizsg. jegyzőkönyvi szám alatt kelt államvizsgálati bizonyítványa elveszvén, kérésére az folyamodónak hivatalos másodlatban kiadatott; minek folytán ezen bizonyítvány elsődlete semmisnek nyivánittatik a magy. kir. vallás- és közoktatási miniszer által.