Budapesti Közlöny, 1869. február (3. évfolyam, 26-48. szám)

1869-02-21 / 42. szám

42. szám, Vasárnap február 21. Bu­da-Pest, 1869. HIVATALOS LAP. UsaarsASTOeic : . jw£v*ni-titn* 16-ik sisAm í. Sux^sirmi. : Feo*e-ia, Har«u­ k - tér* .. .*au a. ftUbuUBt. KAhaTOC n®m z6kk­ia­*k xianix. Ii4nn«»ittrfó. ..(mi i­rmk+k cun*, rmner# hrul+ttiiuktii­ &­­^ •»JÜJÜJUÚ. ti. _____ ..................... ..........................—................ .. < f* - . r I*,- oriaasmtux : .'f twsTAj rx'injn : | Bxn­ xy k&twr rikíta« b^ju­va •.. .£*:«• r*■»»•.........................Sft~ ft» ! BgrA» evi» .­­* ft»— tr. Vítevro..............................W „ . jMJevr* . % r — . Jltarvairóra...........................4 . negrei^rr* 4 . fr--» . I .a. aivxtalo*» .,i3rsean­ebv*.i igtAtartf&a ’ u*.r-lelv*. dijai? a birnetinraignyt* j *‚*‡-#« «lai«$«‡»63 bekfdldeuifti. uies» . p* 'líg: 100 szóig egy»z«n bildet«*- i • tat 1 frt, és 30 kr. s bélyegért, »00— j ' S9Q-Hr 1 frrt, *00—IWO-fc 3 írt 4 így j txrvább mí*d«ft 100 ufóért I frtv J tabb. UVATA1 *¡’*&HVBT28T M Ami. *B 1KI‹* TE«» K ; &$ryha*álx›g percit sor egy zseri hird*;fcAáért 8 kr. WbbKtöri hirde­tésért 7 kr.mimien b›?igtot»‚na£l A Helye‡^-diJ kulSw minde» b^ iftxtés ntán 40 kr. össz.értékb. HIVATALOS RÉSZ. A cs. és Apostoli kir. Felsége f. évi február 8 án kelt legfelsőbb elhatározásával hg Schönburg- Hartenstein Sándor, valóságos kamarásnak és rendelkezés alatt álló cs. kir. követnek, a titkos tanácsosi czimet díjmentesen adományozni mél­­tóztatott. Ő cs. és Apostoli kir. Felsége f. évi febr. 5-től kelt legkegyelmesebb elhatározásával Rossi Lajos cs. kir. consulnak Tripolisban, megengedni mél­­tóztatott, hogy a neki adományozott 4. osztályú porosz veres­ sas rendet elfogadhassa és viselhesse. A vallás- és közoktatási m. kir. minister Bár­­dosi Gyulát tiszteletbeli ministeri fogalmazóvá ne­vezte ki. A közmunka- és közlekedési m. k. minister a mérnöki szolgálat részére rendszeresített létszám­ban : Pajor Józsefet, Illés Antalt, Pokorny Istvánt, Alberty Károlyt, Vértessy Miklóst, Strasser Sán­dort, Hesz Mihályt, Gabell Istvánt, Czeypek An­talt, Lehótzky Pált, Strgal Józsefet, Tápay Jánost, Weller Mórt, Stanke Józsefet, Schier Ferenczet, Iízeghő Attilát, Seiden Jánost, Rudolf Antalt, Urbán Jánost, Nagy Sámuelt, Nagy Györgyöt, Veszter Gyulát, Mihálovits Antalt, Reischel Ká­rolyt, Várjon Lajost, Ney Bélát, Hódy Lajost, Papp Zsigmondot, Pávay Istvánt, Jikheli Sámuelt, Sompek Józsefet, Enyedy Albertet, Kanda Fri­gyest, Bánó Sándort, Kalb Andrást, Maetz Károlyt, Székely Józsefet, Vizi Endrét, Horvát Sámuelt, Andrássy Nándort és Czogler Jánost elsőrendű segéd­mérnökökké; Ernst Henriket, Topscher Győzőt, Brantweiner Kálmánt, Morandini Mihályt, Valkó Mátyást, Schaflarszky Jánost, Boros Ben­jámint, Saáry Károlyt, Dobrovits Ferenczet, Gyurkovits Kornélt, Kecskés Sándort, Zsák Hu­gót, Szemler Mórt, Prepeliczay Sándort, Asboth Gézát, Petzvall Ottót, Zathureczky Miksát, Kapnik Pált, Vucskics Ágostont, Aigner Adolfot, Stiaszny Antalt, Herkély Lászlót, Gyomparits Tivadart, Rónay Alajost, Dolecskó Mihályt, Wallandt Ernőt, Kleinwächter Jánost, Meiszner Ernőt, Eistner Ferenczet, Nadhlovszky Józsefet, Mikula Józsefet, Lukse-Fábry Bélát, Hlattey Jánost, Theimer Edét, Rauschek Venczelt, Scheinberger Dávidot, Heigl Józsefet, Moss Ottót, Vodiás Jánost, Vertán Ist­vánt, Klein Andrást, Elekes Ferenczet, Mikhel Józsefet, Védő Jenőt, Meysonnier Józsefet és Kraupa Vilmost másod­rendű segéd­mérnökökké nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister Drechsler Ferencz pénzügyi lajstromozót irodavezetővé és péch­­ujfalusi Péchy Józsefet lajstromozóvá a pécsi m. kir. pénzügyi igazgatósághoz nevezte ki. Horváth­ Em­dre a m. kir. pénzügyminister által III. osztályú adóhiv­atali ellenőrré neveztetett ki. NEMEI­VATALOS RÉSZ. A „Wanderer” február 18-iki számának pesti levele a magyar országos­­egyházakról emlékez­vén meg, azok egészségi viszonyait oly borzasztó színben tünteti fel, hogy p. o. a legegészségesebb helyen fekvő szamos-ujvári fegyházat is valóságos mészárszéknek nevezi, a melyben a fegyenczek közti halálozások a múlt évben 80%-ra rúgtak. Nehogy a közönség ily túlzás által félrevezet­tessék és nehogy a megyék ily elrémítő adatok láttára, azután emberiességből is vonakodjanak foglyaikat az országos fegyházakba beszolgál­tatni, — szükségesnek tartjuk, az országos fegy­­házakban a múlt 1868-ik évben előfordult halá­lozások statistikai kimutatását közölni, a­mint következik: 1 .A nagyenyedi orsz. fegyintézetben a fegyenczek összes létszáma volt 79, ezek közül meghalt 1, azaz 7%oo °/o- 2. A mária­ nostrai orsz. fegyintézetben a fegyenczek összes létszáma volt 243, ezek közül meghalt 8, azaz 3%4 %. 3. A munkácsi orsz. fegyintézetben a fegyenczek összes létszáma volt 573, ezek közül meghalt 13, azaz 2Va%. 4. A lipótvári orsz. fegyintézetben a fegyenczek összes létszáma volt 879, ezek közül meghalt 40, azaz 4Va %. A szamosujvári orsz. fegyintézetben a fegyenczek összes létszáma volt 674, ezek közül meghalt 119, azaz 17a/3 °/%. 6. Az illavai orsz. fegyintézetben a fegyenczek összes létszáma volt 562, ezek közül meghalt 20, azaz 3% %. 7. A váczi orsz. fegyintézetben a fegyenczek összes létszáma volt 916, ezek közül meghalt 37, azaz 4%, %. Ezen kimutatásból világosan kitűnik , hogy a halálozási arány majdnem valamennyi fegyház­­ban, ha nem is kedvezőbb, de legalább is oly kedvező, mint bárhol az európai szárazföldön. Egyedül a szamosújvári fegyház az, a­melyben a halálozások csakugyan szerfelett nagy arányt öltöttek, bár meg sem közelítik azon roppant számot, a­melyet a „W.u levelezője biztos adat gyanánt felemlít. Különben az igazságügyi mi­­nistérium részéről ezen fegyházra nézve is megtör­téntek az intézkedések az iránt, hogy — a­mi rész­ben sikerült is már — a nagymérvű halálozás okai kipuhatoltassanak és lehetőleg elháríttassanak. Az úgynevezett sörházlaktanyában működő Pest-belvárosi jövedelemadó-megállapító bizott­ság részéről köztudomásra hozatik, hogy jövő hétfőn s kedden — február hó 22-­­ 23-án — a 125—200. telekkönyvi (régi) számú házakban lakó adókötelesek jövedelemadója fog sorrendben tárgy­altatni. Ennek figyelembevétele mellett kéretnek az érdeklett felek, nevezett bizottság előtt, a mon­dott napokon reggeli 9 órától d. u. 1 óráig, az 1868 ik évi XXVI. t. sz. értelmében netaláni ész­revételeik előadása végett annyival inkább meg­jelenni, mert ez idő elmulasztásával azok többé tekintetbe nem vétethetnének Pest, 1869. február 20-án. A Pest-belvárosi jövedelemadó-megállapító bi­zottság meghagyásából: Varga János, biz. jegyző. Temesmegye Tormák (Rittberg) kerületében a jobbpárt képviselő-jelöltje Nedeczky István, a balpárté Wirkner Lajos. Nedeczky febr. 13-án tartó bevonulását hosszú kísérettel Lipetre báró Duka Miklós úr vendégszerető házához. Tapsokkal és éljenekkel fogadott beszéde után mintegy 40 te­ritékű lakomán együtt volt a kerület értelmisége. Szívélyes fölköszöntésekben hiány nem volt Febr. 14 én reggel jöttek a helységek mintegy 800 vá­lasztóval tisztelegni Lipetre, hogy innét együt­tesen kisérjék képviselőjelöltjüket Rittbergre a conferentiára.­­ A conferentiát azonban a bal­párt zavargása megzavarta, mígnem báró Duka feloszlatá a gyűlést. A többségben volt jobb­oldal higgadt magaviselete okozá, hogy az összeütkö­zést kikerülték. Ungmegye nagy-bereznai választókerületében Markos György volt országgyűlési képviselő és kir. kincstári igazgató Nagy-Bereznán megjelenvén, a nép osztatlan lelkesedése közt számolt választói­nak, s követjelöltül a közelebbi országgyűlésre Nehrebeczki Sándor minist. tanácsost s a megye volt főispánját ajánlá, kinek is zászlóját minden felé kitűzték. Szó­bősz­­ón a volt képviselő Túry Sámuel f. hó 15-én jelent meg. A vasútnál 350 emberből álló diszlovasság fogadta, mindannyi ivadéka a Bocskai és Bethlen hajdúknak, s zeneszó mellett kisérte be a városba, hol mint 3000 főből álló csapat várta a követjelöltet, kit Chepely ügyvéd üdvözölt, a kinek válaszolva a követjelölt, fejte­gette a Deák-párt elveit. Majd a magyar történet könyvét tárván fel, rámutatott ama két nagy hi­bára : az elbizakodásra és pártviszályra, melyek forrásai voltak a legnagyobb nemzeti szerencsét­lenségeknek , óvjuk magunkat — úgymond — e hibáktól, s igyekezzünk egyesülve biztos után a haza sorsát megjavítni. Végre türelemre s szere­­tetre intette pártját az ellenfél iránt. Egy Dézsőn febr. 15-én feladott távirat szerint az ott tartott román conferentia elhatározta, hogy az országgyűlési választásokban nem vesz részt. Nyírbátor választó­kerületének Deák-pártját Kassay Károly febr.16-ára értekezletre hívta össze, hogy a párt követjelöltje, Mandel Pálnak poli­tikai programmját meghallgassa. Mandelt 3 tagú bizottság hívta meg a választók körébe, ki is nagy lelkesedéssel folytatott beszéddel fejte ki politikai hitvallását. Pápán f. hó 11-én a jobboldal elveit valló szá­mos polgárok, mint „Pápai és vidéki Deák-párt“ szerves társulattá alakulván, addig is, mig a ki­osztott aláirási ivek beérkeznek, ideigl. bizott­mányt választottak, u. m. elnökül Noszlopy Ta­mást — az 1865 ki egyik pápai követjelöltet, — bizottmányi tagokul Hanauer Bélát és Mártonféd- Mai számunkhoz a „Községi Kalauz“ czi­g munka előfizetési felhívása van mellékelve.

Next