Budapesti Közlöny, 1869. április (3. évfolyam, 73-98. szám)
1869-04-20 / 89. szám
A bejelentett felebbezés, valamint ennek indokai, jegyzőkönyvbe vétetnek, illetőleg az írásban beadott indokolásához csatoltatik. 34. §. fia az egyénenkénti megállapításra nézve a felek a bíróság előtt megegyeztek, vagy ha a választott bíróság ebbeli ítéletében megnyugodtak , a bíróság a kötelezetteket a jelen utasítás 20. § -a értelmében világosan figyelmeztetvén, hogy a váltságnak egyszerre lefizetése vagy a szőlőbirtok netaláni visszabocsátása iránti szándékukat 15 nap alatt a biztosnál bejelenthetik: az előterjesztési tábla VII., VIII., IX., X. és XII. rovatait a tábla mindkét példányán kitölti. Midőn az egyénenkénti felszámítás kérdésében a pertársak közül csak néhányan egyeznek ki a választott bíróság előtt, az előterjesztési tábla részletes kitöltésére nézve a választott bíróság a jelen utasítás 12. §-ában foglalt utasítást követi. Az előterjesztési tábla felérintett rovatait azon esetben, ha az ítélet ellen fellbbezés történt, a választott, bíróság a táblának csak egyik példányán tölti ki. 36. § A választott bíróság teendője ezzel véget érvén, ha ugyanakkor a felek a választott bíróság költségeit ki nem egyenlítenék; ezen költségek felszámítását a választott bíróság külön irásba foglalja, ezt a feleknek felolvassa s ezek netaláni észrevételeit jegyzőkönyvbe veszi; ez utóbbi esetben : költségek végmegállapitása a felebbviteli hatóságot illetvén. Mindezek után pedig a választott bíróság elnöke az összes periratokat az eljáró biztosnak átadja. 36. §. A választott bíróság költségeit fele részben a perben állott váltságjogosítottak, másik fele részben pedig a perben állott váltságkötelezettek a bíróságilag megállapított váltsági járandóságok arányában tartoznak viselni. Ezen költségek a megállapítási végzésnek kihirdetésétől, illetőleg — felebbezés esetében — a felebbviteli hatóság ebbeli végzésének kézbesítésétől számítandó nyolc nap alatt, végrehajtás terhe alatt lefizetendők. A választott bíróság költségeihez nem számíthatók az ügyvédek vagy más megbízottak díjai. Ki magát az eljárásnál képviseltette, saját képviselőjét maga tartozik fizetni. 37. §. A felebbviteli hatóság a felebbezett ügyet vizsgálat alá veszi s ha azt kellőleg kifejtve látja, érdemileg ítél. Midőn a választott bíróságnak a váltságdíj iránt hozott ítéletét a váltságkötelezettek csak egy része felebbezte, az ilyes ítélet a többi pertársak nevében is felebbezettnek tekintetik, feltéve, hogy ezek a felebbezőkkel ugyanazon jogosított irányában egy ugyanazon kötelezettség által vannak az ítéletben érdekelve, s a kötelezettséget önként el nem fogadták. Ellenben, ha a felülvizsgálat tárgyát a választói, bírói ág azon ítélete képezi, melyen a váltságtartozás egyéni felszámítása állapíttatott meg: az ebbeli ítélet a váltságkötelezettek közül csak annak nevében vétetik felebbezettnek,ki a felebbezést bejelentette. Midőn a váltságjogosítottak köztl akár az előbbi, akár az utóbbi esetben nem valamennyien felebbezték az ítéletet, ez a nem felebbező pertársak javára meg nem változtathatik. 38. §. Ha a felebbviteli hatóság a választott bíróság ítéletét nem látja kellőleg kifejtve, ezt egészben vagy részben feloldhatja, és vagy áta- jában vagy egyes pontokra nézve újabb tárgyalást rendelhet, s a választott bíróságnak újabb ítélet hozatalát hagyhatja meg. Hasonló feloldásnak lehet helye akkor is, ha a felebbező az eljárási formáknak oly lényeges megsértését panaszolná, mely miatt újabb tárgyalás elrendelését a felebbviteli hatóság mellőzhetlennek látná. 39. §. Miután a felebbviteli hatóság érdemileg ítélt: a) azon esetekben, midőn a per a váltságdíj kérdésében lett felebbezve, a hozott ítéletet a periratokkal együtt, hivatkozva jelen utasítás 18. §-ára, az eljáró biztoshoz leküddi; b) midőn pedig az egyéni felszámítás, illetőleg felosztás kérdésében történt a felülvizsgálat, a felebbviteli hatóság, a hozott ítélet tartalmához képest, az előterjesztési tábla VH, VIli., IX. X. és XII. rovatait a választott ki , 1158 jóság által kitöltött példányon — ha annak ítélete megváltoztattatott — kiigazíja, a másik példányon pedig kitölti, s hozott ítéletét, nemkülönben, ha valamelyik fél a választott bíróság költségeinek felszámításában meg nem nyugodott volna, az ebbéli megállapítási végzést is , külön írásba foglalva , a többi ügyiratokkal együtt leküldi a jogbiztoshoz, az ítélet kihirdetése és a végzés kézbesítése,iletőleg a jelen utasítás 19—23. §§-saiban szabályozott eljárás végett. (Folytatása következik.) NEMHIVATALOS RÉSZ Az ORSZÁGGYŰLÉS ÜNNEPÉLYES MEGNYITÁSÁNAK előirajza a következő : Szombaton, ápril 24 -én d. e. a kitűzött órában az országgyűlés mindkét házának tagjai összegyűlnek a királyi várban Budin, honnan — amennyiben beférnek — a várkápolnába mennek a Veni sancte-mise meghallgatására. A király a misére hivatalos kíséret nélkül jelen meg a kápolna oratóriumában; az apostoli keresztet vivő főpap a kápolnában az oratórium alatt foglal helyet. A mise után a Király lakosztályába vonul s ott marad, míg az egyházi méltóságok átöltözködtek s a kápolnából azon helyiségbe mentek, hol mindazon dignitások összegyűlnek, kik a Királyt a terembe kisérik. A királyi ajtónálló helyettese, a melléje adott rendi biztosokkal együtt, az erre hivatott udvari tisztviselőkkel egyetértve, gondoskodik arról, hogy minden rendellenesség a várba s a kápolnába való be-és kimenetelnél megelőztessék. Mihelyest minden készen van, a cs. k. főkamarás jelentést tesz a Királynál, mire ő Felsége, belső termeiből, a nagy-terembe indul. Ez után a Király előtt mennek: a kir. ajtónálló (sanitorum regalium magister) helyettese; a többi, bizonyos teendővel meg nem bizott országnagy; a prímás, a m. k. királyi ministerek, a cs. kir. első föudőrmester a jogarral, az agatonum regalium agister, mint a főudvarnagy helyettese, az ország egyenesen fölemelt kardjával, jobbján a püspök az apostoli kereszttel. A Király két oldalán s háta mögött : a magyar gyalog s a lovas testőrség két főkapitánya, a cs. kir. főkamarás és a cs. k. főadjutans. A terembe érve a Király a trónra lép, leül s fölteszi sövegét, s a jelenlevők a következőkép csoportosulnak : A trónon Ő Felsége foglal helyet ; a legfelső lépcsőn a Királytól jobbra az agazonum reg. magister ; a másodikon az első főudvarmester, balra a főkamarás ; jobbra ezekkel egy vonalban földszint a gyalog-testőrség főkapitánya, s a lovas-testőrségé. A fal mellett hátul a trón két oldalán három-három testőr. A trón jobb sarkán földszint a püspök az apostoli kereszttel, a baloldalon sorban a trón mellett a ministerium. Jobbra-balra egy kis távolságban a tróntól az országnagyok; a trón előtt szintén némi távolságban, a Király felé fordulva, a prímás, mögötte ismét országnagyok. A terem többi részét az országgyűlés tagjai félkörben töltik meg. A mennyezettel ellátott trónnal szemben a terem másik oldalán a Királyné emelvénye van. A"Király (a tróntól) jobbról, a Királyné balról lép a terembe. A Király a trónon ülve mondja el a megnyitó trónbeszédet, s innét az előbbi sorrendben visszaindul a menet a belső termekbe. Az országgyűlés tagjai pedig az országos tanácskozó terembe mennek, az ülést befejezendők. VÁLASZTÁSI MOZGALMAK: a bobró kerületi küldöttség ápr. 16-án délelőtt adta át Gorove minister úrnak a választási jegyzőkönyvet, és este igen számos és fényes társaságban a polgári lövölde nagy termében tartott összejövetelt Bajnai és Radocza urak csinos toasztban köszöntötték fel a küldöttséget. Nagy tetszéssel fogadtatott Grósz Károly aroasztja. „Önök választókerülete — mondja szónok — az által, hogy Gorove minister urat egyhangúlag megválasztotta , a Deák-párt s az egész nemzet tiszteletét és rokonszenvét nyerte ki. Megmutatta önök választókerülete, miszerint a század magaslatán áll, a műveltség azon fokán, hol többé rang-, osztály-,nemzetiségi- és valláskülönbséget nem ismernek.“ E fölköszöntésekre a küldöttség két tagja felelt csinos beszédekben. Posner és Joanovits urak is szóltak még, mire éjfél után eloszlott a kedélyes társaság, a küldöttség tagjai 17 én reggel távozandók a fővárosból. Királyi Pál letenye-kerületi ország gy. képviselő f. hó 10-én érkezett választókerülete muraközi részének látogatására, hol is Kottori és Dombor községek részéről a legszívélyesebb fogadtatással találkozott. Este Dombormn az ottani dalkör tiszteletére díszestélytrendezett, melyet hazafias beszédek és pohárköszöntések fűszereztek, a kedélyes társalgás késő éjig tartott. Másnap a képviselő isteni tiszteleten volt jelen választóival, honnan délután meglátogatta számos kísérő közepett Légrád város közönségét, hol a város népsége kiszálltakor mozsárlövésekkel üdvözlé s az öröm és tisztelet őszinte kifejezései közt kisérte őt a városházához, hol is az egybegyűltekhez a látogató képviselő az időnek és viszonyoknak megfelelő beszédet tartott, mely a jelenvoltak részéről osztatlan tetszés- és helyesléssel fogadtatott. Innét az ottani olvasókör helyiségeibe vezettetett, hol is választói részéröl a bizalom egy újabb jelével találkozott, megválasztatván a kör tiszt. elnökévé, mit e köszönettel elfogadott, és a bizalom ez újabb nyilatkozatát tettekkel igéré megérdemelni. 12-én Kanizsán a „Szarvas“ fogadóban jelentek meg üdvözletére választói a kerület azon részéből, melyet idő rövidsége miatt ezúttal nem látogathatott meg. 13-án délben a vonattal Budára visszautazott. Aczél Péter ápr. 17-én indult el Pestre, hogy képviselői állását elfoglalja. Választói s a város lakosai lakására gyülekeztek s innen kibontott lobogókkal kísérték az indóházig, hol a köztiszteletben álló férfiút Lukácsy Sándor üdvözölte, kinek meleg szavaira a megtisztelt meghatottan válaszolt. „Az ön által — mondá végül — ezúttal nekem felajánlott zászlóért fogadják őszinte köszönetemet; szívesen veszem azt át, és hiven meg fogom őrizni mint nagyrabecsült emléket sz. kir. Arad városa azon polgáraitól, kik Deák Ferencz nagy hazánkfia nevét tűzték zászlójukra, s miután fel van tűzve ezen lobogóra azon elv, melyet önök is magukénak vallanak, fogadják ezúttal is igéretemet, hogy mint közharczos bár, de tántorithatlanul és ernyedetlen kitartással fogok ezen zászló alatt szeretett hazánk és városunk javára harczolni.“ HELYHATÓSÁGOK. Biharimegye apr. 7iki közgyűlésén olvastatott a közgazdászati minister felhívása a megyei közönséghez, melyben azon alkalomból, hogy az Érmelléken, Diószegen „Pinczemesteri s vinczellék“ képeidének felállítását terveli, nyilatkozatra hívja fel a megyét: várjon ottani épületei közül egyet hajlandó lenne e átengedni, mérsékelt évi bérért, az említett czélra ? — Kapcsolatosan olvastatott a Nod alispán jelentése, miszerint a diószegi megyei épületek bérleti ideje f. april hó 24-kén lejárván, a körülmények olyanok, hogy a megye diószegi egyik épületét oly intézet létesítésére átengedheti, mely intézet egész megyénkre csak áldást hozó s égető hiányt pótló lehet. Miért is a közgyűlés egész hévvel sietett kifejezni, hogy a legalkalmasbnak látszó épületet 10—12 évreátengedi a képezdének évi 100 főt igen mérsékelt bérért. Erről a közgazd. miniszert értesíti.