Budapesti Közlöny, 1869. április (3. évfolyam, 73-98. szám)

1869-04-20 / 89. szám

A bejelentett felebbezés, valamint ennek indo­kai, jegyzőkönyvbe vétetnek, illetőleg az írásban beadott indokolás­ához csatoltatik. 34. §. fia az egyénenkénti megállapításra néz­ve a felek a bíróság előtt megegyeztek, vagy ha a választott bíróság ebbeli ítéletében megnyugod­tak , a bíróság a kötelezetteket a jelen utasítás 20. § -a értelmében világosan figyelmeztetvén, hogy a váltságnak egyszerre lefizetése vagy a szőlőbir­­tok netaláni visszabocsátása iránti szándékukat 15 nap alatt a biztosnál bejelenthetik: az előter­­jesztési tábla VII., VIII., IX., X. és XII. rovatait a tábla mindkét példányán kitölti. Midőn az egyénenkénti felszámítás kérdésében a pertársak közül csak néhányan egyeznek ki a választott bíróság előtt, az előterjesztési tábla rész­letes kitöltésére nézve a választott bíróság a jelen utasítás 12. §-ában foglalt utasítást követi. Az előterjesztési tábla felérintett rovatait azon esetben, ha az ítélet ellen fellbbezés történt, a vá­lasztott, bíróság a táblának csak egyik példányán tölti ki. 36. § A választott bíróság teendője ezzel véget érvén, ha ugyanakkor a felek a választott bíróság költségeit ki nem egyenlítenék; ezen költségek felszámítását a választott bíróság külön­ irásba foglalja, ezt a feleknek felolvassa s ezek netaláni észrevételeit jegyzőkönyvbe veszi; ez utóbbi eset­ben :­ költségek végmegállapitása a felebbviteli hatóságot illetvén. Mindezek után pedig a választott bíróság elnö­ke az összes periratokat az eljáró biztosnak át­adja. 36. §. A választott bíróság költségeit fele rész­ben a perben állott váltságjogosítottak, másik fe­le részben pedig a perben állott váltságkötelezet­­tek a bíróságilag megállapított váltsági járandó­ságok arányában tartoznak viselni. Ezen költségek a megállapítási végzésnek ki­hirdetésétől, illetőleg — felebbezés esetében — a felebbviteli hatóság ebbeli végzésének kézbesíté­sétől számítandó nyolc­ nap alatt, végrehajtás ter­he alatt lefizetendők. A választott bíróság költségeihez nem számít­hatók az ügyvédek vagy más megbízottak díjai. Ki magát az eljárásnál képviseltette, saját képvi­selőjét maga tartozik fizetni. 37. §. A felebbviteli hatóság a felebbezett ügyet vizsgálat alá veszi s ha azt kellőleg kifejtve látja, érdemileg ítél. Midőn a választott bíróságnak a váltságdíj iránt hozott ítéletét a váltság­kötelezettek csak egy ré­sze felebbezte, az ilyes ítélet a többi pertársak ne­vében is felebbezettnek tekintetik, feltéve, hogy ezek a felebbezőkkel ugyanazon jogosított irá­nyában egy ugyanazon kötelezettség által vannak az ítéletben érdekelve, s a kötelezettséget önként el nem fogadták. Ellenben, ha a felülvizsgálat tárgyát a válasz­tói­, bírói ág azon ítélete képezi, mely­­­en a váltság­­tartozás egyéni felszámítása állapíttatott meg: az ebbeli ítélet a váltságkötelezettek közül csak an­nak nevében vétetik felebbezettnek,ki a felebbezést bejelentette. Midőn a váltságjogosítottak közt­l akár az előbbi, akár az utóbbi esetben nem valamennyien feleb­­bezték az ítéletet, ez a nem felebbező pertársak ja­vára meg nem változtathatik. 38. §. Ha a felebbviteli hatóság a választott bí­róság ítéletét nem látja kellőleg kifejtve, ezt egészben vagy részben feloldhatja, és vagy áta- jában vagy egyes pontokra nézve újabb tárgya­lást rendelhet, s a választott bíróságnak újabb ítélet hozatalát hagyhatja meg. Hasonló feloldásnak lehet helye akkor is, ha a felebbező az eljárási formáknak oly lényeges meg­sértését panaszolná, mely miatt újabb tárgyalás elrendelését a felebbviteli hatóság mellőzhetlen­­nek látná. 39. §. Miután a felebbviteli hatóság érdemileg ítélt: a) azon esetekben, midőn a per a váltságdíj kér­désében lett felebbezve, a hozott ítéletet a periratokkal együtt, hivatkozva jelen utasítás 18. §-ára, az eljáró biztoshoz leküd­di; b) midőn pedig az egyéni felszámítás, illetőleg felosztás kérdésében történt a felülvizsgálat, a felebbviteli hatóság, a hozott ítélet tartal­mához képest, az előterjesztési tábla VH, VIli., IX. X. és XII. rovatait a választott ki­ , 1158 jóság által kitöltött példányon — ha annak ítélete megváltoztattatott — kiigazí­ja, a má­sik példányon pedig kitölti, s hozott ítéletét, nemkülönben, ha valamelyik fél a választott bíróság költségeinek felszámításában meg nem nyugodott volna, az ebbéli megállapítá­si végzést is , külön írásba foglalva , a többi ügyiratokkal együtt leküldi a jogbiztos­hoz, az ítélet kihirdetése és a végzés kézbe­sítése,iletőleg a jelen utasítás 19—23. §§-sai­­ban szabályozott eljárás végett. (Folytatása következik.) NEMHIVATALOS RÉSZ Az ORSZÁGGYŰLÉS ÜNNEPÉLYES MEGNYITÁSÁNAK előirajza a következő : Szombaton, ápril 24 -én d. e. a kitűzött órában az országgyűlés mindkét házának tagjai összegyűlnek a királyi várban Budin, honnan — a­mennyiben beférnek — a várkápolnába mennek a Veni sancte-mise meg­hallgatására. A király a misére hivatalos kíséret nélkül jelen meg a kápolna oratóriumában; az apostoli keresz­tet vivő főpap a kápolnában az oratórium alatt foglal helyet. A mise után a Király lakosztályába vonul s ott marad, míg az egyházi méltóságok átöltözködtek s a kápolnából azon helyiségbe mentek, hol mind­azon dignitások összegyűlnek, kik a Királyt a terembe kisérik. A királyi ajtónálló helyettese, a melléje adott rendi biztosokkal együtt, az erre hivatott udvari tisztviselőkkel egyetértve, gondoskodik arról, hogy minden rendellenesség a várba s a ká­polnába való be-és kimenetelnél megelőztessék. Mihelyest minden készen van, a cs. k. főkama­rás jelentést tesz a Királynál, mire ő Felsége, bel­ső termeiből, a nagy-terembe indul. Ez után a Király előtt mennek: a kir. ajtón­álló (sanitorum regalium magister) helyettese; a többi, bizonyos teendővel meg nem bizott or­­szágnagy; a prímás, a m. k. királyi ministerek, a cs. kir. első föud­őrmester a jogarral, az aga­­tonum regalium­­ agister, mint a főudvarnagy helyettese, az ország egyenesen fölemelt kardjá­val, jobbján a püspök az apostoli kereszttel. A Király két oldalán s háta mögött : a magyar gyalog­ s a lovas testőrség két főkapitánya, a cs. kir. főkamarás és a cs. k. főadjutans. A terembe érve a Király a trónra lép, leül s fölteszi sövegét, s a jelenlevők a következőkép csoportosulnak : A trónon Ő Felsége foglal he­lyet ; a legfelső lépcsőn a Királytól jobbra az aga­­zonum reg. magister ; a másodikon az első főud­­varmester, balra a főkamarás ; jobbra ezekkel egy vonalban földszint a gyalog-testőrség főka­pitánya, s a lovas-testőrségé. A fal mellett hátul a trón két oldalán három-három testőr. A trón jobb sarkán földszint a püspök az apostoli ke­reszttel, a baloldalon sorban a trón mellett a mi­­nisterium. Jobbra-balra egy kis távolságban a tróntól az országnagyok; a trón előtt szintén némi távolságban, a Király felé fordulva, a prí­más, mögötte ismét országnagyok. A terem többi részét az országgyűlés tagjai félkörben töltik meg. A mennyezettel ellátott trónnal szemben a te­rem másik oldalán a Királyné emelvénye van. A"­Király (a tróntól) jobbról, a Királyné balról lép a terembe. A Király a trónon ülve mondja el a megnyitó trónbeszédet, s innét az előbbi sorrendben vissza­indul a menet a belső termekbe. Az országgyűlés tagjai pedig az országos ta­nácskozó terembe mennek, az ülést befejezendők. VÁLASZTÁSI MOZGALMAK: a bobró­ kerületi küldöttség ápr. 16-án délelőtt adta át Gorove minister úrnak a választási jegy­zőkönyvet, és este igen számos és fényes társa­ságban a polgári lövölde nagy termében tartott összejövetelt Bajnai és Radocza urak csinos toasztban köszöntötték fel a küldöttséget. Nagy tetszéssel fogadtatott Grósz Károly ar­­oasztja. „Önök választókerülete — mondja szónok — az által, hogy Gorove minister urat egyhangúlag megválasztotta , a Deák-párt s az egész nemzet tiszteletét és rokonszenvét nyerte ki. Megmutatta önök választókerülete, miszerint a század magasla­tán áll, a műveltség azon fokán, hol többé rang-, osz­tály-,nemzetiségi- és valláskülönbséget nem ismer­nek.“ E fölköszöntésekre a küldöttség két tagja fe­lelt csinos beszédekben. Posner és Joanovits urak is szóltak még, mire éjfél után eloszlott a kedélyes társaság, a küldöttség tagjai 17 én reggel távo­­zandók a fővárosból. Királyi Pál letenye-kerületi ország gy. képvise­lő f. hó 10-én érkezett választó­kerülete muraközi részének látogatására, hol is Kottori és Dombor községek részéről a legszívélyesebb fogadtatással találkozott. Este Dombormn az ottani dalkör tisz­teletére díszestélyt­­rendezett, melyet hazafias beszédek és pohárköszöntések fűszereztek, a kedé­lyes társalgás késő éjig tartott. Másnap a képvi­selő isteni tiszteleten volt jelen választóival, hon­nan délután meglátogatta számos kísérő közepett Légrád város közönségét, hol a város népsége kiszálltakor mozsárlövésekkel üdvözlé s az öröm és tisztelet őszinte kifejezései közt kisérte őt a városházához, hol is az egybegyűltekhez a láto­gató képviselő az időnek és viszonyoknak meg­felelő beszédet tartott, mely a jelenvoltak ré­­széről osztatlan tetszés- és helyesléssel fogadtatott. Innét az ottani olvasókör helyiségeibe vezette­tett, hol is választói részéröl a bizalom egy újabb jelével találkozott, megválasztatván a kör tiszt. elnökévé, mit e köszönettel elfogadott, é­s a bi­zalom ez újabb nyilatkozatát tettekkel igéré meg­érdemelni. 12-én Kanizsán a „Szarvas“ fogadóban jelentek meg üdvözletére választói a kerület azon részéből, melyet idő rövidsége miatt ezúttal nem látogathatott meg. 13-án délben a vonattal Bu­dára visszautazott. Aczél Péter ápr. 17-én indult el Pestre, hogy képviselői állását elfoglalja. Választói s a város la­kosai lakására gyülekeztek s innen kibontott lo­bogókkal kísérték az indóházig, hol a köztiszte­letben álló férfiút Lukácsy Sándor üdvözölte, ki­nek meleg szavaira a megtisztelt meghatottan vá­laszolt. „Az ön által — mondá végül — ezúttal nekem felajánlott zászlóért fogadják őszinte kö­­szönetemet; szívesen veszem azt át, és hiven meg fogom őrizni mint nagyrabecsült emléket sz. kir. Arad városa azon polgáraitól, kik Deák Ferencz nagy hazánkfia nevét tűzték zászlójukra, s miu­tán fel van tűzve ezen lobogóra azon elv, melyet önök is magukénak vallanak, fogadják ezúttal is igéretemet, hogy mint közharczos bár, de tánto­­rithatlanul és ernyedetlen kitartással fogok ezen zászló alatt szeretett hazánk és városunk javára harczolni.“ HELYHATÓSÁGOK. Biharimegye apr. 7­iki közgyűlésén olvastatott a közgazdászati minister felhívása a megyei kö­zönséghez, melyben azon alkalomból, hogy az Érmelléken, Diószegen „Pinczemesteri s vinczel­­lék­“ képeidének felállítását terveli, nyilatkozatra hívja fel a megyét: várjon ottani épületei közül egyet hajlandó lenne e átengedni, mérsékelt évi bérért, az említett czélra ? — Kapcsolatosan ol­vastatott a N­­od alispán jelentése, miszerint a diószegi megyei épületek bérleti ideje f. april hó 24-kén lejárván, a körülmények olyanok, hogy a megye diószegi egyik épületét oly intézet létesíté­sére átengedheti, mely intézet egész megyénkre csak áldást hozó s égető hiányt pótló lehet. Miért is a közgyűlés egész hévvel sietett kifejezni, hogy a legalkalmasbnak látszó épületet 10—12 évre­­átengedi a képezdének évi 100 főt igen mérsékelt bérért. Erről a közgazd. miniszert értesíti.

Next