Budapesti Közlöny, 1869. május (3. évfolyam, 99-121. szám)

1869-05-23 / 116. szám

leszállítás ? és ha a hatás nem kielégítő, mi az oka? 4. Fentartassanak-e a kedvezményi sóárak to­vábbra is ? nevezetesen Erdélyben, Máramarosban, a Határőrvidéken, Árva-, Liptó- és Turóczme­­gyékben, Horvátország száván­ túli részében és a Tengerparton? 5. Soóváron fentartandó-e a főzött sónak má­zsánként 5 ftnyi ára ? 6. Ha a kedvezményi árak fentartatnak, mi ál­tal lehetne czélszerűen meggátolni, hogy e ked­vezményben mások ne részesüljenek, mint a­kik­nek ez szánva van ? 7. Miként­­lehetne eszközölni, hogy Erdélyből az ország más részeibe se ne csempésztessék ? 8. Miként lehetne eszközölni, hogy Máramaros­­ból az ország más részeibe se ne csempésztessék ? 9. Ennek eszközlésére czélszerű volna-e, hogy ezen országrészeknek is, mint a kedvezményi árakban részesített többi vidékeknek, a jó lélek­­szám szerint, csak bizonyos mennyiségben adat­nék leszállított áron ? 10. Milyen elővigyázat mellett lehet a korlá­tolt sómennyiséget — tekintettel nem csak a lélek­­számra, hanem egyszersmind a marhalétszámra is — meghatározni ? 11. Állíttatván, hogy Horvátország száván­­túli részének kedvezményi áron kiszolgáltatott só­ból is csempésztetik a száván-inneni vidékre: kérdés támad, honnan kerül ez a csempészett só, és miként lehetne ezen csempészetnek elejét venni ? 12. A Határőrvidékről az ott kedvezményi áron nyert sónak egy része azelőtt polgári Szla­vóniába és Horvátországba, sőt a dráván-inneni részekbe, illetőleg a Maros melletti megyékbe csempésztetvén, van-e ennek nyoma most is, mi­óta a sóár oly tetemesen leszállittatott ? 13. A mezőgazdaság előmozdítása tekintetéből kívánatos-e, hogy olcsóbb áru­trágyásó előállittas­­sék és árultassék ? 14. Ha igen, minő vegyíték használtassák és minő elővigyázatok lennének alkalmazandók a visszaélések meggátlására, különösen ha a vegyí­tés csak a felhasználás helyén mutatkoznék czél­szerűnek ? 15. Általában mennyire rúghat a vegyítési, ke­zelési és szállítási költség maximuma, hogy a trágyasó a gazdaságra nézve jutányosan árultat­­hassék ? 16. Szükségesnek mutatkozik-e, hogy a külön­féle iparczélokra a bányahelyeken jelenleg 21 kron eladatni szokott só árára nézve változás tör­ténjék ? 17. Miután az ipar­só jelenleg csak a termelési helyeken árultatik, miként lehetne ezen ipar-sőt a má­ipar előmozdítása czéljából, s a visszaélések meggátlása mellett hozzáférhetőbbé tenni ? 18. Milyen, a most divatozóknál czélszerűbb vegyízékeket és milyen, a jelenleg fenállóknál enyhébb ellenőrzési intézkedéseket lehetne be­hozni a gyár­ só készítésénél és elárusításánál a­nélkül, hogy az államjövedék érdeke veszélyez­tetnék ? 19. Miután egy társulat ajánlata tárgyalás alatt van a pénzügyministériumban, mely a jöve­dék teljes biztosítása mellett ipar-sóval ajánlja az egész országot ellátni, mily feltételek mellett volna ez ajánlat elfogadható ? 20. Elfogadható-e a társulat kívánsága, misze­rint ipar-só e czélra egyedül csak neki adatnék, azon feltétel alatt, hogy a társulat eladási árai egy maximum által szabályoztassanak ? 21. Mi áron árultassék az úgynevezett por-só, mely a sóraktárak kiürítésekor porral vegyesen összesepertetik ? b) A fogyasztott namenyiségre nézve. 22. Tapasztaltatott-e, hogy általában, különö­sen vidékenként a marha számára kevesebb só fordittatik, mióta a marhasó készítése és árulása megszüntettetett ? 23. Olyan gazda, ki a marhatartást okszerűen kezeli, az ország különböző részeiben mintegy mennyi sót igényel egy szarvasmarha, egy só, egy birka, egy sertés tartására? 24. Van-e nyoma, hogy a jelen leszállított árak mellett is történik még csempészet a sóval, jele­sen Moldva és Oláhországból Erdélybe ? 25. Van-e nyoma, hogy a jelen leszállított áruk mellett történik még csempészet Szerbiából és Boszniából Magyar-, Horvát- és Szlavonor­­szágba ? 26. Történik-e a Szerbiába és Boszniába kivi­telre eladott sóval visszacsempészés ? 27. Fogyasztatik-e Horvátországban a fo­gyasztók által cs. k. sóraktárakban vett só ? 28. Fogyasztatik-e a nyugati megyékben a fo­gyasztók által a határon túli cs. k. raktárakban vett főtt­ só vagy wieliezkai só ? 29. Fogyasztatik-e az északi megyékben a fe­lek által Gácsországban vett só ? c) A sótermelésre nézve. 30. A só­aknák művelésénél s a főtt­ só készí­tésénél eddig elé követett eljárásban tapasztaltat­­nak-e czélszerűtlenségek és hiányok, melyek azok, s mikép lehetne azokat elhárítani ? 31. Lehetne-e a sótermelési költségeket, bele­értve a fenntartási költségeket is általában, s különösen Máramarosban, Erdélyben és Soóvá­ron, csökkenteni, s mi módon ? ti) A­xcatollHtásra nézve. 32. Tekintettel a szállítási költségekre s a só­termelési helyekre, h­elyesek-e a mostani ellátási területek, és ha nem, mily változtatások volná­nak erre nézve czélszerű­ek ? 33. Bihar- és a szomszéd megyék azon részét, mely jelenleg Máramarosból és Maros-Portusról láttatik el sóval, nem lehetne-e olcsóbban tordai sóval ellátni ? és pedig addig is, míg a nagyvá­rad-kolozsvári vasút elkészül ? 34. Tekintettel arra, hogy a magyar észak­keleti vasút nagy része 1870. év October havában a forgalomnak átadandó, a sószállitás Márama­­rosból akár vizen, akár vasúton magánosok, vagy az állam által teljesitendő-e ? 35. Tekintettel arra, hogy a magyar keleti mozdony-vasút Gyulafehérvárig vezető és ott az arad-gyulafehérvári vaspályába szakadó szárny­vonala 1870. évi december hó 1-ső napjára a for­galomnak átadandó, a sószállitás Erdélyből Sze­gedre akár vizen, akár vasúton magánosok vagy az állam által teljesitendő-e ? 36. Árva-, Liptó-, Turóczmegyék kedvezményi sójára nézve fenntartandó-e a mostani eljárás, mely szerint egy szerződött szállító hozza el a sót Wicliczkáról, vagy erre nézve más intézkedés történjék? 37. Vasúti szállításnál zárt kocsikban minő só­apadást mutat fel a tapasztalás ? e) ' s '-e'árusításra nézve. 38. Fentartandó-e a sóval való szabad­ kereske­dés az ország határain belül? 39. Szükségese, hogy kincstári sóraktárak fenálljanak mint a sóárak regulátorai ? Ha igen, mily számmal és hol legyenek ezen raktárak fel­állítva ? 40. Miután ezen raktárak száma mindenesetre korlátolt lenne, akár államhivatalnokok, akár bizományosok által kezeltetnének, ajánlható-e, hogy ezen raktárakon kívü­l nagyobb községek­nek bizonyos mennyiségű só­hitelbe adassék azon kötelezettség mellett, hogy azt megszabott áron árultassák ? 41. A felemlített raktárak (a sótermelési hivatalokkal egyesített eladó hivatalokat bele nem értve) kivétel nélkül magánosoknak adassa­nak-e át ? vagy kivétel nélkül államtisztviselők által kezeltessenek-e ? vagy végre létezzenek e a királyi hivatalok mellett magánosok által kezelt raktárak is ? 42. Ha a sóeladási raktárak kezelése egészben vagy részben magánosokra bizatik, ezen egye­seknek adassanak-e át, vagy az egész országban, illetőleg nagyobb országrészekben egy fővállal­kozónak ? 43. Erdélyre nézve fentartassék-e a sónak ki­csinyben árulása azon móddal, mely szerint az csak engedélylyel ellátott egyének által kezel­tessék ? 44. Behozassék-e a sónak kicsinyben árulása Magyarországon is, vagy legalább egyes részei­ben, azon móddal, mely szerint az csak engedély­lyel ellátott egyének által történhessék? 45. A sóárulásnál kicsinyben a szabad­ versenyt meghagyva állíttassanak-e fel mind a mellett jó­ ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A KÉPVISELŐHÁZ XIV. ÜLÉSE MÁJUS 22. D. E. 10 ÓRAKOR. Elnök: Somssich Pál. Jegyzők : Mihályi Péter, Széll Kálmán és Jámbor Pál. Napirenden : a válaszfelirati javaslatok tárgya­lásának folytatása. A kormány részéről jelen vannak: Gr. Andrási Gyula ministerelnök, Bridikovics Kálmán, b. Eötvös József, gr. Mikó Imre, b. Wrnckhkim Béi­a, Gokovic István, Lónyay Menyhért, és Horvát Boldizsár ministerek. A múlt ülés jegyzőkönyve fölolvastatván, szót emel Zichy Jenő gr.. A jegyzőkönyv azon tételére van észrevétele,hol Ráday László gr.választásának megsemmisítéséről van szó. Óhajtaná, hogy azon átiratban, a­mely Pest megye központi választ­mányához lesz intézendő, az is fölemlíttessék, hogy új összeírás rendelendő el, mivel e válasz­tás épen az összeirás törvénytelensége miatt sem­­misittetett meg. Mihályi Péter jegyző : Hogy ezen észrevétel a jegyzőkönyvbe mint határozat fölvétethessék, annak tegnap kellett volna előterjesztetnie s a ház által elfogadtatnia. A jegyzőkönyv hitelesíttetvén — Elnör bemutatja Pest megye közönségének kérvényét, mely a területén életbeléptetett rög­­tönítélő bíróság elé tartozó eseteket törvényhozá­­silag kijelentetni kéri. Ugyanezen megye a köz­törvényhatóságok önkormányzati jogkörét tör­vényhozás által mielőbb megállapittatni kéri. Krassó megye közönsége a 4 éven aluli üsző- és tinó­borjuk levágatását elíih­atni kéri. Eger városa közönsége magát a folytonos ka­tonai beszállásolás és előfogatok terhe alól mi­előbb felmentetni kéri. Kaposvár városa több iparosai az iparügyek törvényhozás általi rendezését mielőbb eszközöl­tetni kérik. Marosvásárhely közönsége a magyarországi honvédség erdélyrészi főparancsnokságát Maros­­vásárhelyre kéri elhelyeztetni. Mindezek a kérvényi bizottsághoz utasíttatnak. Rónay Lajos benyújtja Torontál megye sz.­­miklósi választó­kerületének kérvényét, új össze­írás elrendelése iránt. Zsedényi Erik pest megyei 3000 választó nevé­ben aláírt kérvényt nyújt be, kik arról panasz­kodnak, hogy Pest megye központi bizottsága a választások tárgyában szétküldött körrendelete által a törvényhozás jogait bitorolta, új összeírási szabályokat alkotott, és százakra, sőt ezrekre menő választókat választói joguktól megfosztott, má­soknak, kiknek ehez a törvény értelmében joguk nem volt, azzal felruházott. A képviselőház ál­tal kérik a belügyminiszériumot oda utasíttatni, hogy új összeírást rendeljen el. A körvényi bizott­ságnak adatik át. Olvastatik az eU- bíráló bizottság jelentése, mely Rimanácz,­ Ferenc,é­s Keményfi János képvi­selőket igazolja. Olvastatik a Il-ik bírá­lóbizottság jelentése, mely a M­etics Szvetomár basahidi képviselő válasz­tása ellen benyújtott kérvényt okadatoltnak ta­lálja és az elrendelt vizsgálat teljesítésére Jan­­kovics Antal képviselőt jelöli ki. A vizsgálatra kijelölt Jankovics Antal képviselő a házszabályokra hivatkozván, a 64. §. értelmé­ben leteszi az esküt. A VI. bíráló bizottság Zlinszky Györgyöt, a IX. Eöry Sándor képviselőket igazoltaknak jelenti ki. 1582 árusok, kik magukat a sónak bizonyos áron el­adására kötelezvén, ezért némi kisebb előnyök­ben részesülnének? 46. Soóvárra nézve kielégítő-e az újabb ideig­lenes intézkedés, mely szerint a só-árulás na­gyobb és kisebb engedélyes só-árusoknak át­adatott ? Kelt Pesten, 1869-ik évi május 12-én. Madocsányi Pál m. k., bizottmány­­elnök. Farkas Ferenci m. k., bizottmányi jegyző.

Next