Budapesti Közlöny, 1869. május (3. évfolyam, 99-121. szám)
1869-05-23 / 116. szám
leszállítás ? és ha a hatás nem kielégítő, mi az oka? 4. Fentartassanak-e a kedvezményi sóárak továbbra is ? nevezetesen Erdélyben, Máramarosban, a Határőrvidéken, Árva-, Liptó- és Turóczmegyékben, Horvátország száván túli részében és a Tengerparton? 5. Soóváron fentartandó-e a főzött sónak mázsánként 5 ftnyi ára ? 6. Ha a kedvezményi árak fentartatnak, mi által lehetne czélszerűen meggátolni, hogy e kedvezményben mások ne részesüljenek, mint akiknek ez szánva van ? 7. Mikéntlehetne eszközölni, hogy Erdélyből az ország más részeibe se ne csempésztessék ? 8. Miként lehetne eszközölni, hogy Máramarosból az ország más részeibe se ne csempésztessék ? 9. Ennek eszközlésére czélszerű volna-e, hogy ezen országrészeknek is, mint a kedvezményi árakban részesített többi vidékeknek, a jó lélekszám szerint, csak bizonyos mennyiségben adatnék leszállított áron ? 10. Milyen elővigyázat mellett lehet a korlátolt sómennyiséget — tekintettel nem csak a lélekszámra, hanem egyszersmind a marhalétszámra is — meghatározni ? 11. Állíttatván, hogy Horvátország szávántúli részének kedvezményi áron kiszolgáltatott sóból is csempésztetik a száván-inneni vidékre: kérdés támad, honnan kerül ez a csempészett só, és miként lehetne ezen csempészetnek elejét venni ? 12. A Határőrvidékről az ott kedvezményi áron nyert sónak egy része azelőtt polgári Szlavóniába és Horvátországba, sőt a dráván-inneni részekbe, illetőleg a Maros melletti megyékbe csempésztetvén, van-e ennek nyoma most is, mióta a sóár oly tetemesen leszállittatott ? 13. A mezőgazdaság előmozdítása tekintetéből kívánatos-e, hogy olcsóbb árutrágyásó előállittassék és árultassék ? 14. Ha igen, minő vegyíték használtassák és minő elővigyázatok lennének alkalmazandók a visszaélések meggátlására, különösen ha a vegyítés csak a felhasználás helyén mutatkoznék czélszerűnek ? 15. Általában mennyire rúghat a vegyítési, kezelési és szállítási költség maximuma, hogy a trágyasó a gazdaságra nézve jutányosan árultathassék ? 16. Szükségesnek mutatkozik-e, hogy a különféle iparczélokra a bányahelyeken jelenleg 21 kron eladatni szokott só árára nézve változás történjék ? 17. Miután az iparsó jelenleg csak a termelési helyeken árultatik, miként lehetne ezen ipar-sőt a máipar előmozdítása czéljából, s a visszaélések meggátlása mellett hozzáférhetőbbé tenni ? 18. Milyen, a most divatozóknál czélszerűbb vegyízékeket és milyen, a jelenleg fenállóknál enyhébb ellenőrzési intézkedéseket lehetne behozni a gyár só készítésénél és elárusításánál anélkül, hogy az államjövedék érdeke veszélyeztetnék ? 19. Miután egy társulat ajánlata tárgyalás alatt van a pénzügyministériumban, mely a jövedék teljes biztosítása mellett ipar-sóval ajánlja az egész országot ellátni, mily feltételek mellett volna ez ajánlat elfogadható ? 20. Elfogadható-e a társulat kívánsága, miszerint ipar-só e czélra egyedül csak neki adatnék, azon feltétel alatt, hogy a társulat eladási árai egy maximum által szabályoztassanak ? 21. Mi áron árultassék az úgynevezett por-só, mely a sóraktárak kiürítésekor porral vegyesen összesepertetik ? b) A fogyasztott namenyiségre nézve. 22. Tapasztaltatott-e, hogy általában, különösen vidékenként a marha számára kevesebb só fordittatik, mióta a marhasó készítése és árulása megszüntettetett ? 23. Olyan gazda, ki a marhatartást okszerűen kezeli, az ország különböző részeiben mintegy mennyi sót igényel egy szarvasmarha, egy só, egy birka, egy sertés tartására? 24. Van-e nyoma, hogy a jelen leszállított árak mellett is történik még csempészet a sóval, jelesen Moldva és Oláhországból Erdélybe ? 25. Van-e nyoma, hogy a jelen leszállított áruk mellett történik még csempészet Szerbiából és Boszniából Magyar-, Horvát- és Szlavonországba ? 26. Történik-e a Szerbiába és Boszniába kivitelre eladott sóval visszacsempészés ? 27. Fogyasztatik-e Horvátországban a fogyasztók által cs. k. sóraktárakban vett só ? 28. Fogyasztatik-e a nyugati megyékben a fogyasztók által a határon túli cs. k. raktárakban vett főtt só vagy wieliezkai só ? 29. Fogyasztatik-e az északi megyékben a felek által Gácsországban vett só ? c) A sótermelésre nézve. 30. A sóaknák művelésénél s a főtt só készítésénél eddig elé követett eljárásban tapasztaltatnak-e czélszerűtlenségek és hiányok, melyek azok, s mikép lehetne azokat elhárítani ? 31. Lehetne-e a sótermelési költségeket, beleértve a fenntartási költségeket is általában, s különösen Máramarosban, Erdélyben és Soóváron, csökkenteni, s mi módon ? ti) AxcatollHtásra nézve. 32. Tekintettel a szállítási költségekre s a sótermelési helyekre, helyesek-e a mostani ellátási területek, és ha nem, mily változtatások volnának erre nézve czélszerűek ? 33. Bihar- és a szomszéd megyék azon részét, mely jelenleg Máramarosból és Maros-Portusról láttatik el sóval, nem lehetne-e olcsóbban tordai sóval ellátni ? és pedig addig is, míg a nagyvárad-kolozsvári vasút elkészül ? 34. Tekintettel arra, hogy a magyar északkeleti vasút nagy része 1870. év October havában a forgalomnak átadandó, a sószállitás Máramarosból akár vizen, akár vasúton magánosok, vagy az állam által teljesitendő-e ? 35. Tekintettel arra, hogy a magyar keleti mozdony-vasút Gyulafehérvárig vezető és ott az arad-gyulafehérvári vaspályába szakadó szárnyvonala 1870. évi december hó 1-ső napjára a forgalomnak átadandó, a sószállitás Erdélyből Szegedre akár vizen, akár vasúton magánosok vagy az állam által teljesitendő-e ? 36. Árva-, Liptó-, Turóczmegyék kedvezményi sójára nézve fenntartandó-e a mostani eljárás, mely szerint egy szerződött szállító hozza el a sót Wicliczkáról, vagy erre nézve más intézkedés történjék? 37. Vasúti szállításnál zárt kocsikban minő sóapadást mutat fel a tapasztalás ? e) ' s '-e'árusításra nézve. 38. Fentartandó-e a sóval való szabad kereskedés az ország határain belül? 39. Szükségese, hogy kincstári sóraktárak fenálljanak mint a sóárak regulátorai ? Ha igen, mily számmal és hol legyenek ezen raktárak felállítva ? 40. Miután ezen raktárak száma mindenesetre korlátolt lenne, akár államhivatalnokok, akár bizományosok által kezeltetnének, ajánlható-e, hogy ezen raktárakon kívül nagyobb községeknek bizonyos mennyiségű sóhitelbe adassék azon kötelezettség mellett, hogy azt megszabott áron árultassák ? 41. A felemlített raktárak (a sótermelési hivatalokkal egyesített eladó hivatalokat bele nem értve) kivétel nélkül magánosoknak adassanak-e át ? vagy kivétel nélkül államtisztviselők által kezeltessenek-e ? vagy végre létezzenek e a királyi hivatalok mellett magánosok által kezelt raktárak is ? 42. Ha a sóeladási raktárak kezelése egészben vagy részben magánosokra bizatik, ezen egyeseknek adassanak-e át, vagy az egész országban, illetőleg nagyobb országrészekben egy fővállalkozónak ? 43. Erdélyre nézve fentartassék-e a sónak kicsinyben árulása azon móddal, mely szerint az csak engedélylyel ellátott egyének által kezeltessék ? 44. Behozassék-e a sónak kicsinyben árulása Magyarországon is, vagy legalább egyes részeiben, azon móddal, mely szerint az csak engedélylyel ellátott egyének által történhessék? 45. A sóárulásnál kicsinyben a szabad versenyt meghagyva állíttassanak-e fel mind a mellett jó ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A KÉPVISELŐHÁZ XIV. ÜLÉSE MÁJUS 22. D. E. 10 ÓRAKOR. Elnök: Somssich Pál. Jegyzők : Mihályi Péter, Széll Kálmán és Jámbor Pál. Napirenden : a válaszfelirati javaslatok tárgyalásának folytatása. A kormány részéről jelen vannak: Gr. Andrási Gyula ministerelnök, Bridikovics Kálmán, b. Eötvös József, gr. Mikó Imre, b. Wrnckhkim Béia, Gokovic István, Lónyay Menyhért, és Horvát Boldizsár ministerek. A múlt ülés jegyzőkönyve fölolvastatván, szót emel Zichy Jenő gr.. A jegyzőkönyv azon tételére van észrevétele,hol Ráday László gr.választásának megsemmisítéséről van szó. Óhajtaná, hogy azon átiratban, amely Pest megye központi választmányához lesz intézendő, az is fölemlíttessék, hogy új összeírás rendelendő el, mivel e választás épen az összeirás törvénytelensége miatt semmisittetett meg. Mihályi Péter jegyző : Hogy ezen észrevétel a jegyzőkönyvbe mint határozat fölvétethessék, annak tegnap kellett volna előterjesztetnie s a ház által elfogadtatnia. A jegyzőkönyv hitelesíttetvén — Elnör bemutatja Pest megye közönségének kérvényét, mely a területén életbeléptetett rögtönítélő bíróság elé tartozó eseteket törvényhozásilag kijelentetni kéri. Ugyanezen megye a köztörvényhatóságok önkormányzati jogkörét törvényhozás által mielőbb megállapittatni kéri. Krassó megye közönsége a 4 éven aluli üsző- és tinóborjuk levágatását elíihatni kéri. Eger városa közönsége magát a folytonos katonai beszállásolás és előfogatok terhe alól mielőbb felmentetni kéri. Kaposvár városa több iparosai az iparügyek törvényhozás általi rendezését mielőbb eszközöltetni kérik. Marosvásárhely közönsége a magyarországi honvédség erdélyrészi főparancsnokságát Marosvásárhelyre kéri elhelyeztetni. Mindezek a kérvényi bizottsághoz utasíttatnak. Rónay Lajos benyújtja Torontál megye sz.miklósi választókerületének kérvényét, új összeírás elrendelése iránt. Zsedényi Erik pest megyei 3000 választó nevében aláírt kérvényt nyújt be, kik arról panaszkodnak, hogy Pest megye központi bizottsága a választások tárgyában szétküldött körrendelete által a törvényhozás jogait bitorolta, új összeírási szabályokat alkotott, és százakra, sőt ezrekre menő választókat választói joguktól megfosztott, másoknak, kiknek ehez a törvény értelmében joguk nem volt, azzal felruházott. A képviselőház által kérik a belügyminiszériumot oda utasíttatni, hogy új összeírást rendeljen el. A körvényi bizottságnak adatik át. Olvastatik az eU- bíráló bizottság jelentése, mely Rimanácz, Ferenc,és Keményfi János képviselőket igazolja. Olvastatik a Il-ik bírálóbizottság jelentése, mely a Metics Szvetomár basahidi képviselő választása ellen benyújtott kérvényt okadatoltnak találja és az elrendelt vizsgálat teljesítésére Jankovics Antal képviselőt jelöli ki. A vizsgálatra kijelölt Jankovics Antal képviselő a házszabályokra hivatkozván, a 64. §. értelmében leteszi az esküt. A VI. bíráló bizottság Zlinszky Györgyöt, a IX. Eöry Sándor képviselőket igazoltaknak jelenti ki. 1582 árusok, kik magukat a sónak bizonyos áron eladására kötelezvén, ezért némi kisebb előnyökben részesülnének? 46. Soóvárra nézve kielégítő-e az újabb ideiglenes intézkedés, mely szerint a só-árulás nagyobb és kisebb engedélyes só-árusoknak átadatott ? Kelt Pesten, 1869-ik évi május 12-én. Madocsányi Pál m. k., bizottmányelnök. Farkas Ferenci m. k., bizottmányi jegyző.