Budapesti Közlöny, 1869. május (3. évfolyam, 99-121. szám)

1869-05-30 / 121. szám

nagy forgalom mellett azok most se túlságosan számosak, a lehető legkevesebbre apasztani. Pest, 1869. jaájus 28-án. Takács János s. b-s OsztálytanácsOB. Az ez évi aratógép-versenyeknél érdekelt kö­zönséget figyelmeztetjük, miszerint a kormány in­tézkedése folytán a cs. kir. szabad. államvaspá­lya és tiszavidéki vaspálya-társulatok a f. é. arató­gép-kiállítás és versenyek alkalmából ara­tógépeknek és görekéknek saját vonalaikon leen­dő oda- és visszaszállításánál a vitelbért mázsán­­kint és mértföldenkint egy krajczárra szállí­tották le. *) ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A KÉPVISELŐHÁZ XIX. ÜLÉSE MÁJUS 29. D. K. 10 ÓRAKOR. Elnök: Somssich Pál Jegyzők : Forhóczi Sándor, Széll Kálmán és Jámbori Pál. Napirenden vannak : Az igazoló bíróságok jelen­tése; a felirati javaslatok tárgyalásának folytatása. A kormány részéről jelen vannak: Andrási Gyula gr., Eötvös Józsif b., Ge­kove István, Wenckdkim Béla b., Horvát Boldizsár és Bediikovics Kálmán, miniszerek. A múlt ülés jegyzőkönyve hitelesíttetvén, — Elnök a következő kérvényt mutatja be : Békésmegye közönsége a magyar kir. ministe­­riumnak a folyó évi mart. 2 án 758. sz. a. kelt, az országgyűlési követválasztások alkalmából netán felmerülhető visszaélések és kihágásokra vonatko­zó körrendeletét,mint a törvényhozás és törvényha­tóságok jogkörébe ütköző sérelmesnek pana­szolván , ennek törvényhozás útján leendő orvo­­soltatását eszközöltetni kéri. Temesvár városa közönsége a köztörvényha­tóságok és köztük a városok rendezését törvény által lehetőleg siett­etni kéri. Torontálmegye Majdány község szegény sorsú magyar lakosainak kérvényét, melyben alázato­­san esedeznek, mikép méltóztatnék a mélyen tisztelt bongyű­lés a magas kormánytól az ál­lam bármely pusztáján települhetést kieszközölni. A zágrábi asztalosok czéhe kéri a közös or­szággyülést a deczember hó 21-én 1859. évben csász. és kir. rendelet folytán Horvátországba behozott ipar­törvények eltörlését. Antalik Károly bemutatja Birró Domokos ko­­lozsmegyei magyar­sárdi lakos birtokosnak pa­naszát, e helység határán végrehajtott tagosító ítélet ellen. Kovály József, ungmegyei szénái lakos a vinnai járás szolgabirója által rajta elkövetett törvény­telenségeket orvosoltatni kéri, beadja Petrovay Ákos. Mindezen kérvények a kérvényi bizottsághoz utasíttatnak. Elnök­ : A bíráló bizottság részéről két jelen­tés van. Széll Kálmán jegyző­­olvassa a III. bíráló­ bi­­zottság jelentését Krajtsik János megválasztása ellen benyújtott kérvény tárgyában, mely szerint Krajtsik János igazoltatott, a kérvényezők pe­dig 300 ft perköltség és 110 ft ügyvédi munka­­díjban elmarasztaltattak.) Elnök : Tudomásul vétetik. Széll Kálmán jegyző­­olvassa a IV. bíráló bi­zottság jelentését Huszár Imre megválasztása tár­gyában, mely szerint a panaszolt sérelmek bővebb megvizsgálása végett vizsgálatot rendelt, és an­nak eszközlésével Róth Lászlót bízta meg, ki azonban méltánylást­génylő indokolással fel­mentését kéri.) Elnök : A szabályok azt mondják, hogy a ki­nevezett képviselő tartozik elvállalni a kiküldetést, azonban a t. háztól függ, hogy váljon méltá­nyolja e a Both László nevében előterjesztett oko­kat és felmenti-e a megbízatás alól. (Felkiáltások: Felmentjük !) Ez esetben tehát az állandó igazo­ló bizottság lesz felszólítandó, hogy nevezzen ki másik vizsgálat; egyébként a jelentés tudomásul vétetik. Van szerencsém még jelenteni, hogy a kérvé­nyezési bizottság által előterjesztés végett beje­lentett kérvények lajstroma kinyomatott, és a kép­viselő urak közt már szétosztatott a szabályok értelmében. Eszkrépy László : Az első számú bíróság be­fejezvén teendőjét, az erre vonatkozó 8 rendbeli jegyzőkönyvet az összes irományokkal egyetem­ben a háznak benyújtja. Más teendő nem lévén, méltóztassék elhatározni, hogy az ide bemellékelt biztosítékok az illetőknek, a­mennyiben ítélet ál­tal nincsenek költségekben marasztalva, a pénztár által kiszolgáltassanak. Elnök : A szabályok rendelkeznek erről, de a gyakorlat némi változtatás tett; ha t. i. maga a meghatalmazó eljön s elhozza a biztosítékról kiállított nyugtát, a pénzt nyugta mellett vissza­veheti ; ha pedig ez nem történik, a visszama­radó összegek a szabályok értelmében a törvény­­hatóságok útján fognak kézbesittetni. Bizekkdy László : Miután a vonatkozó nyug­ták az irományok mellett feküsznek, voltam bá­tor­­ javaslatot tenni. Jusin József: Tisztelt ház! A 6-ik bíráló bizottság a hozzá utasított kérvényeket elintézte. Van szerencsém a házszabályok 48-ik szakaszá­nak határozatához képest az összes eljárásról szóló jegyzőkönyveket a ház asztalára letenni. Elnök : Az irattárba fog helyeztetni. Vár­ady Gábor, Matkovich Gáspár, dr. Colazio Máté és dr. Gelletich Miklós, a fiumei Vukovics­­párt meghatalmazottjai, általa egy kérvényt nyújtanak be a t. ház elé. Ezen kérvényben elő­sorolják, hogy a központi bizottság nem lévén az 1848. XXVII. t.-cz. értelmében alkotott közgyű­lés kifolyása, törvényszerűnek nem tekinthető; továbbá, hogy a központi bizottság a törvényben előírt esküt le nem tette, hogy az 1848. V. t.-cz. 11. § a által rendelt összeírás nem eszközöltetett; hogy az összeíró bizottság által titokban önkényü­­leg teljesített összeírási lajstromban a választó­képesség nincs constatálva; hogy nyolc­vanat meghaladó számban 2-szer, 3-szor fordulnak elő ugyanazon nevek az összeírási lajstromban; hogy halottak, kiskorúak, csőd alatt lévők, de még ide­gen államok alattvalói is felü­ínnak véve a lajstrom­­ba; hogy Ciotta megbizó levele a hivatalos kellékek­­kel nem bír, mert a központi bizottság elnöke, jegyzője, úgy mint a központi bizottság tagjai az esküt le nem tették; hogy a hivatalos vissza­éléseknek, corruptiónak és erkölcsi nyomásnak minden kigondolható neme alkalmaztatott, sőt hogy még azon szavazók sem jegyeztettek fel mind, a­kik Ciottára szavaztak. Ezen és hasonló tények ellenében a bí­ráló bizottság elnöke Kemény Gábor báró és kép­viselő úr kijelentette tegnap szóbelileg hasonló­­lag a kérvényező meghatalmazottak előtt, hogy Ciotta képviselő igazoltatott,holott,miután a bíráló bizottságnak csak hat tagja ült együtt, a szavaza­tok megoszlottak, három szavazat az igazolás mellett és három ellene nyilatkozván, absolut több­ség tehát a bíráló bizottságban nem volt. Miután pedig a házszabályok 48. és több szakasza értel­mében a bíráló bizottságban jogérvényes határo­zat hozására az absolut többség múlhatlanul szü­k­­­séges, s tekintettel arra, te­hát, hogy a fiumei vá­lasztás alkalmával úgy azelőtt és azóta is köve­tett eljárás és mindennek leendő eredménye szo­ros kapcsolatban áll magával a fiumei ügy kér­désével is, kérik a tisztelt házat, hogy a negye­dik bíráló bizottság elnöke által, Csotta igazolását kimondott határozatot semmisnek kijelenteni, a most tisztelettel megnevezett bíráló bizottságot szabályszerű határozathozatalra utasítani s egy­szersmind a házszabályok 45. §-sa értelmében a betegség miatt hiányzó hetedik tag pótlása iránt kegyesen intézkedni méltóztassék. (Helyeslés a baloldalon.) Kemény Gábor b.: Csak egy szót vagyok bá­tor megjegyezni. Nem tudom, hogyan tudja Várady Gábor képviselő úr a mi erre vonatkozó határo­zatunkat, mely még nincs is hitelesítve. Várady Gábor : Én kérvényt nyújtottam át, és kötelesnek éreztem magam azok nevében nyi­latkozni, kik azt beadják. *) A hazai lapok felkéretnek a töelersi díj­eseora át­vételére. 1658 Niolics Sándor: Nehogy a kérvény csak ak­kor kerüljön napirendre, mikor az ítélet már szabályszerűen hitelesítve s bejelentve lesz, a ki­váló bizottságnak kéri kiadatni. Pauzolay : Miután a házszabályok rendelkez­nek arról, hogy minden fél ne csak írásban nyi­­latkozhassék, hanem a tárgyalások alkalmával szóval is, további nyilatkozatra azonban jogot nem ad , miután továbbá a házszabályokat há­rom év lefolyta előtt megváltoztatni nem szabad ; végre miután a pesti választások tárgyában bea­dott kérvény is a kérvénybizottsághoz utasítta­­tott , helytelennek találná, ha az eddigi eljárás­tól eltérés történnék. Simonyi Lajos dr. szabadkozik az ellen, mint­ha a balololdal a házszabályoktól eltérő eljárást kívánna. Minthogy azonban a bíráló bizottság még nem adta be jelentését, és így a bíráló bi­zottság ítélete a ház előtt még nem ismeretes, a kérvényi bizottsághoz utasíthatónak a jelen kér­vényt nem tartja. Ghyczy Kálmán soha sem akarná a kir. bizott­ságok ítéletét bírálat alá venni, mert arra a ház jogosítva nincs ; de miután a IV. bizottság elnö­ke maga bejelentette, hogy az ítélet hozva, vagy legalább hitelesítve nincs; s miután a kérvényben talán olyanok is vannak, melyeket a bíráló bi­zottság figyelembe vehet, ehhez kívánja utasítani; azonban — nehogy tekintélyének derogáljon — minden határozatot igénylő vélemény nélkül. Rudnay István : Ha a kérvény tárgyát és tar­talmát Várady előadásából nem ismerné, maga is a biráló bizottsághoz utasítaná ; de minthogy a kérvény a bizottság által már meghozott ítélet ellen tartalmaz panaszt, a ház pedig a bíróságok ítéleteit fölül nem vizsgálhatja, a kérvénybizott­sághoz kell utasítani. Csanády S­ándok : Miután csakis a bíráló bi­zottság érdekében, fekszik, ha a kérvény az ítélő fórumhoz tétetik át, és miután köztudomású, hogy csak hat tag vett részt a bíráskodásban, és hogy ezek véleménye egyenlően megoszlott, szükséges­nek tartja, hogy a kérvény a bíráló bizottsághoz utasíttassék. Budai Sándor azt kívánja, hogy a kérvény az elnökségnél tartassék vissza mindaddig, míg a bíráló bizottság be nem fogja adni jelentését. Akkor kellene az iránt intézkedni, hogy a kér­vény hova utasíttassék. Nyári Pál kívánja, hogy a bíráló bizottsághoz utasíttassék a kérvény, a­mely aztán meg fogja ítélni, hogy tárgyalható-e, vagy nem. Just József állítja, hogy kötelessége lett volna a védőnek ezen kérvényt a bizottság elé terjesz­teni, s nem egy képviselő által kellett volna azt benyúttatni a házhoz, mert a képviselők semmi körülmények között sem védhetnek választást. Most nem lehet egyebet tenni, mint a kérvényt a kérvényi bizottsághoz utasítani. Dr.LÁNYi Virgil óhajtja, hogy, miután az ügy a biráló bizottságban még függőben van, ahhoz utasíttassék a kérvény, mert alkalmat kell adni a biráló bizottságnak hogy magának a tényállás­ról alapos tudomást szerezhessen. Ükményi Miksa : Miután az ítélet már meg van hozva és csak a hitelesítés hiányzik, az ítélet jogérvényre emelkedett. A képviselőház feladata tehát nem lehet a bíróságot ítéletének megváltoz­tatására felszólítani, és bármely kérvényezők ér­dekében érkező védirat iránt pártolólag fellépni. Kiss János a kérvényi bizottsághoz kívánja utasíttatni. Gajzagó Salamon a jobboldal helyeslése közt kimutatja, hogy igen veszélyes precedens állapít­tatnék meg az által, ha ezen kérvény a bíráló bi­zottsághoz utasíttatnék. A házszabályok 54. §-a értelmében mindenik fél csak egy-egy írott nyi­latkozatot adhat be a bizottsághoz. Ha már most az egyik vagy a másik fél még ezen kívül a kép­viselőházhoz is fordulhatna és a képviselőház az illető beadványt a bíráló bizottsághoz utasítaná, akkor azon fél többször is nyilatkozhatnék, s ez által a házszabályok kijátszatnának. Szontagy Pál (csanádi): Miután tudomása van arról, hogy a bizottság azért nem fogadta el a kérvényezők beadványát, mert az olasz nyel­ven volt szerkesztve, kívánja, hogy ezen kérvény egyeneseit a biráló bizottsághoz utasíttassék. Jan­ko­vica a kérvényt s Domahidy a bíráló bizottsághoz kívánják utasíttatni.

Next