Budapesti Közlöny, 1869. július (3. évfolyam, 147-173. szám)

1869-07-10 / 155. szám

gyalásának folytatása. A központi bizottság je­lentése a nyugati vasút iránt. A pénzügyi bizott­ság jelentése az 1868. évi VII. tvczikk bővítése , illetőleg módosítása iránt. A mentelmi bizott­ság jelentése. A gazdasági bizottság jelentése a gyorsírók szállásbére iránt. A kormány részéről jelen vannak: Horvát Boldizsár, Mikó Imre gr. miniszerek. A múlt ülés jegyzőkönyve olvastatván, Kuba János megjegyzi, hogy az általa tegnap beadott interpellációra Szlávy államtitkár úr már válaszolt s e feleletében megnyugodott, a jegy­­zőkönyben mégis az van, hogy a ministériumnak rendeltetik kiadatni. Elnök : Ezt a ház határozta így, mert a meg­nyugtató válasz nem volt érdemleges, hanem csak megnyugtató az iránt, hogy 3—4 hó múlva a do­log el fog intéztetni. (Helyeslés.) Kérvényeket adnak be: Fráter Imre Ersemjén számos választója, Mednyánszky Sándor Zemplén megye Újfalu, Morva, Rákóczy, Körtvélyes, Vásárhely, továbbá Somogy megye 2 mezővárosa és 16 községe, Almássy Sándor Hevesm Dédke községe, Madarász József Nádudvar 42 polgára, Simonyi Ernő Nyitramegye több községének 639 lakosa, Majoros István Zenta város több választó­polgára nevében a jelen­tvjavaslat ellen. Wächter Frigyes kük­üllőmegyei Borkáts és Zsidve községek nevében, Medgyesszékhez leendő csatoltatásuk iránt. Mindezen kérvények a kérvényi bizottsághoz utasittatnak. Halassy Gyula : interpellate intéz a köz­lekedési ministerhez, miért rendelte el az 1868. XLIX. t. sz. 1. §-ától eltérőleg, — mely az északi vasút folytatását Losoncz és Besztercze­­bánya felé engedélyezi, — a körmöczi vonal építését Beszterczebánya és iparos vidékének megmérhetlen kárára. Kiadatik a közlekedési ministernek. Táncsics Mihály : a következő inerpellátiót intézi a közoktatási ministerhez: Tekintve, hogy a magyar állam a magyar-osz­trák monarchiának a paritás elve és törvénye szerint hason felét teszi, bár gyakorlatilag a mér­leg Ausztria felé hajlik; tekintve azt, hogy a magy. törvénytár lapjain 1868. előtt nem létezett §., mely azt rendelte vol­na, hogy a magyarországi tanodákban a német nyelv mint kötelezett tantárgy adassék elő. kér­dem a közoktatási minister urat: 1. Kötelezett tantárgy-e a paritás elvénél fog­na a monarchia másik, osztrák felében, ugyan­azon iskolákban a magyar nyelv ? 2. Ha nem kötelezett, szándékozik-e az isko­lákra nézve legközelebb hozott törvényt akkér módosíttatni, hogy a német nyelv csak oly köl­csönös föltétel mellett fog nálunk kötelezett tan­tárgyat meghagyatni, ha Ausztriában meg a ma­gyar nyelvet tanítják ? (Derültség.) Bobory Károly következő indítványt tesz : Miután a bírói hatalom gyakorlásáról szóló tvjavaslat 7. §-a, s ebben nevezetesen az a) betű szerint , hogy bírói személy országgyűlési képviselő nem lehet, a t. ház által egyhangúlag elfogadta­tott , mondja ki a t. ház, mint a képviselőház il­leni követelményét, hogy a­kik kormányi kine­veztetés útján bírói széket nyertek tagjai közül, addig is, míg az incompatibilitási törvény minden oldalról e tekintetben intézkedik, lemondani ön­ként képviselői állásukról, kötelességüknek tart­sák. Beadja Bobory Károly, Czegléd városi kép­viselő. Elnök : Ki f­o nyomatni és napirendre kitü­zetni. Bobory Károly : egyúttal interpellálja az el­nökséget : a gyorsírókon , naplószerkesztőségen, vagy inkább a nyomdán múlik e , — hogy 7 hó eltelte óta a múlt országgyűlési napló meg nem jelent, méltoztassék a t. elnökség e részben felvilágitást adni. Elnök : kíván választ a t. ház? (közbeszólások Igen). Ezen elnökséget a felelet terhe csak annyiban ér­dekli, a­mennyiben a múlt országgyűlésen kötött szerződést a nyomdászszal erélyesen akarja végre­hajtatni. Két mód van erre vagy barátságos ma­gán sürgetés vagy per útja. Ez utóbbit nem tartotta a t. ház maga sem- legalább még most — igénybe veendőnek, hanem hogy sürgettessék az Athenae­um. Ez először megígérte június elsejére, most végre július 14 dikéra hogy készen lesz a napló, és úgy tudom, hogy az utolsó évek vannak jelenleg sajtó alatt. A­mi pedig a második kérdést illeti: sem a gyorsiroda, sem a szerkesztő mulasztással nem vádoltathatnak, mert magam láttam kézira­tokat elkészítve hónapok előtt. Tehát ha nyom­tatni akarta vagy bírta volna, bizonyosan tehette volna a vállalkozó. Én azt hiszem, hogy mivel Emich Gusztáv intézete egy consortium kezébe ment át, ezen átalakulás és a tömérdek munka okozta a hátramaradást; remény­em azonban, hogy július hóban, be lesz végezve a kinyomtatás. Én legalább addig nem távozom a városból, míg mindezen ügyeket tisztába nem hozom. (Általános helyeslés.) Bobory Károly­­ az örvendetes értesítést tu­domásul veszi. De most meg már az iránt kíván felvilágosítást, hogy hát az a sok elintézetlen kérvény, mely a múlt országgyűlésen az irattár­ba tétetett, mikor fog figyelembe vétetni ? Elnök : azt a felvilágosítást adja, hogy ő csak a ház határozata folytán állapíthatja meg a na­pirendet. (Helyeslés.) Egyébiránt ő teljesítette kö­telességét, (úgy van! jobbról) előterjesztette a kérvények lajstromát. Szabadságában állott vol­na a képviselő úrnak indítványozni azok felvé­telét. (Úgy van!) Bobory Károly : határozottabb intézkedést óhajtana. Elnök : T. ház ! A 99-dik §. rendeli, hogy az indítvány kinyomatik és a ház tárgyalási napját meghatározza. Azon képv. ur, ki valamely indítványt benyújt, miután az kinyomatott, jogával élve indítványoz­hatja a tárgyalási napnak meghatározását. Ha ezt nem cselekszi erről nem tehetek. (Úgy van !) Ghtczi Kálmán kérdést intéz az elnökhöz, vár­jon miért nem lehet az országgyűlés jegyzőköny­vére szintúgy előfizetni, mint a naplóra. Elnök válaszában kijelenti, hogy a nyomdász félreértésből azt hive, hogy ettől el van tiltva, most már tétettek intézkedések ezeknek kinyo­­matására a közönség számára. Várady Gábor emlékezteti az elnököt, hogy a múlt országgy­űlések a főiskoláknak ingyen ad­tak egy-egy példányt az országgyűlési naplóból, kérdi tehát, miért nem tesz hasonlók­á a jelen or­szággyűlés is. Elnök kijelenti, hogy most is annyi példány­ban nyomatik a napló, mint a mait országgyűlé­sen, és a főiskolák példányai is közte, vannak de úgy hiszi, hogy azok folyamodását a ház mindig elvárhatja. Várady azonnal előterjeszti a szigethi tanoda kérelmét, melynek elég létezik. Ezzel a ház áttér a napirendre. Következik a 11. vagy most már 12. §. Móricz Pál következő módosítványt ajánlja. MÓDOSÍTVÁNY a 11. §-hoz. Az idézett § - ik sorától ezen szavak: „vagy felügyelő-, vizsgáló-, számoltató-bizottmánynak“ — továbbá a 6 ik sortól kezdve ezen szavak „sem bárminő, habár csak ideiglenes és fizetés nélküli közege“ — kimaradnának; — és az idézett sza­kasz így lenne fogalmazva: 11. §. A bíró nem lehet valamely, állam által segélyezett vagy biztosított vállalat engedményé­­nyének tulajdonosa, sem más részvényes ke­reskedelmi, vagy ipartársulatok elnöke, igazga­tója, vagy ily társulatok igazgató­tanácsának tagja. Móricz Pál. Elnök : Méltóztatnak hozzászólani ? Horvát Boldizsár igazságügyminister: T. ház! Én csupán azt leszek bátor felemlíteni, hogy az igazságügy ministérium miért akarta a bírákat nem a vállalatokból átalában, hanem csak abból kizárni, hogy ilyen felügyelő, számol­tató bizottság tagjai ne lehessenek Sokszor elő­fordulhat azon eset, hogy a társulat keblében maguk a részvényesek a társulat bizottmányát, elnökét és a számadásokat perrel megtámadják és a biró maga hivatva van e felett ítéletet hozni. Én nem akartam, hogy a biró ilyen számadá­sokat revideáljon, a­melyek felett később ítélnie kell Különben nincs kizárva oly társulatból. De oly befolyástól van kizárva, mely őt oly tények­kel hozhatná kapcsolatba, melyek fölöttt talán mint biró ítélni van hivatva. (Helyeslés. Felkiál­tások : Maradjon a szerkezet.) Tisza Kálmán : ez érvelést el nem fogadhatja, mert ha a biró nem lehet a számvizsgáló bizottság tagja, akkor részvényes sem lehet. Ő a módo­sítványt pártolja. (Helyeslés balon.) Horváth Döme : a központi bizottság nevében ragaszkodik a szöveghez. (Helyeslés.) A szerkezet a központi bizottság értelmében elfogadtatik. Következik a 12, most már 13. §. A központi bizottságnak nincs észrevétele. Fille­nbach Ferencz: e szakasz végére a következő szavak tételét ajánlja: „vagy vég­akarat-nyilvánítás által jelöltetik ki olyannak.“ Bobory Károly : aggodalom fogja el, hogy e szakasz által a kaszt szellem fog kifejlődni s csodálkozik, hogy az igazságügyminiszer, ki oly szivrehatólag tudja ecsetelni a családi örömök feláldozását (felkiáltások dologra) e kaszt-szel­lem erösbítésére indítványt nem tett a coelibatus behozatalára a bírákra nézve (derültség). Dietr­ch Ignácz egyátalában nem akarja en­gedni, hogy a biró gyám lehessen, még a legkö­zelebbi vérrokonoknál sem, s ily módosítványt ad be. Horvát Boldizsár igazságügyminiszer egyik módosítványt sem pártolja; Dietrichet nem, mert vannak a közel vérrokonságnál jogok, melyek egyúttal kötelességek, s melyek alól felmenteni a bírót sem akarja­ Fillenbaumot sem , mert ekkor mindenkinek joga lenne birót gondnokká rendelni. Mátyus Aristid, gr. Forgách Antal és hilibi Gál János pártolják Fillenbaum módosítványát, ez utóbbi megjegyezvén, hogy a törvényszék ne jelölhessen ki birót gondnokul, de végrendelet igen. A kérdés feltétetvén , a szerkezet elesik és b. Fillenbaum módosítványa elfogadtatik. Hosszú vita támad a következett 13. §-nál, melybe a központi bizottság a birói esküformát beletette. Ghyczy Kálmán módosítványt ad be az eskü­forma szövegére nézve , nevezetesen nem találja szükségesnek, hogy a biró a király iránti hűségre is esküdjék, mert az nem valami különös birói, hanem általános honpolgári kötelesség, s magától érthető­ volna értelme ott, hol trónprae­­tendenssek vannak, de nálunk nincsenek, s téves magyarázat esetében ellentétbe helyezhetné a törvénynyel. Az alkotmányra hivatkozást is feles­legesnek tartja, mert mindenki a törvény megtar­tására köteles, úgyszintén kihagyandó a hivata­los titok megőrzése, mert ez magától érthető bírói kötelesség. Ezek szerint módosított esküformát ad be. Rudnay István módosítványt ad be, melynek czélja azt kifejezni, hogy a bíró csak az alkotmá­nyos utón létrejött törvényt hajtja végre. Horváth Döme központi előadó Rudnaynak azt feleli, hogy úgy sem lehet törvény másféle, mint az alkotmányos utón létrejött. Ghyczynek pedig válaszolja, hogy nem elég pusztán a tör­vényre hivatkozni a birói kötelességeknél. Dietrich Ignácz pártolja Ghyczyt abban, hogy felesleges az alkotmányra hivatkozni az esküben, régi esküformákban sincs említve a ki­rály és alkotmány , de nem pártolja a hivatalos titok megőrzésének kihagyását, mert az szüksé­ges. Továbbá, miután lehetnek vallásfelekezetek, melyeknek hitelvei tiltják az esküt, ebeknél egy­szerű becsületre való fogadást indítványoz. Horvát Boldizsár igazságügyminiszer : Rud­naynak azt feleli, hogy Európa-szerte vitás kér­dés az, vájjon a bíró ítélhet-e a törvény törvé­nyessége felett; — bízzuk ezt a magyar bírák gyakorlati tapintatára; Ghyczynek pedig vála­szolja, hogy ha mindazt kihagyják, mit ő ki­hagyni kíván , legfeljebb arról lehetne meggyő­ződni, hogy az eskü általában felesleges, mert hiszen a törvényt megtartani úgy is mindenki köteles. — A vallásra nézve Dietrich által felho­zott tekintetet méltányolja, de ez nem tartozik e javaslatba. Tisza Kálmán védi Ghyczy módosítványát, hozzátéve még azt, hogy a hűségi eskü nem is illeti az egész uralkodó­házat — mint a szerke- 2174

Next