Budapesti Közlöny, 1869. július (3. évfolyam, 147-173. szám)
1869-07-10 / 155. szám
gyalásának folytatása. A központi bizottság jelentése a nyugati vasút iránt. A pénzügyi bizottság jelentése az 1868. évi VII. tvczikk bővítése , illetőleg módosítása iránt. A mentelmi bizottság jelentése. A gazdasági bizottság jelentése a gyorsírók szállásbére iránt. A kormány részéről jelen vannak: Horvát Boldizsár, Mikó Imre gr. miniszerek. A múlt ülés jegyzőkönyve olvastatván, Kuba János megjegyzi, hogy az általa tegnap beadott interpellációra Szlávy államtitkár úr már válaszolt s e feleletében megnyugodott, a jegyzőkönyben mégis az van, hogy a ministériumnak rendeltetik kiadatni. Elnök : Ezt a ház határozta így, mert a megnyugtató válasz nem volt érdemleges, hanem csak megnyugtató az iránt, hogy 3—4 hó múlva a dolog el fog intéztetni. (Helyeslés.) Kérvényeket adnak be: Fráter Imre Ersemjén számos választója, Mednyánszky Sándor Zemplén megye Újfalu, Morva, Rákóczy, Körtvélyes, Vásárhely, továbbá Somogy megye 2 mezővárosa és 16 községe, Almássy Sándor Hevesm Dédke községe, Madarász József Nádudvar 42 polgára, Simonyi Ernő Nyitramegye több községének 639 lakosa, Majoros István Zenta város több választópolgára nevében a jelentvjavaslat ellen. Wächter Frigyes küküllőmegyei Borkáts és Zsidve községek nevében, Medgyesszékhez leendő csatoltatásuk iránt. Mindezen kérvények a kérvényi bizottsághoz utasittatnak. Halassy Gyula : interpellate intéz a közlekedési ministerhez, miért rendelte el az 1868. XLIX. t. sz. 1. §-ától eltérőleg, — mely az északi vasút folytatását Losoncz és Beszterczebánya felé engedélyezi, — a körmöczi vonal építését Beszterczebánya és iparos vidékének megmérhetlen kárára. Kiadatik a közlekedési ministernek. Táncsics Mihály : a következő inerpellátiót intézi a közoktatási ministerhez: Tekintve, hogy a magyar állam a magyar-osztrák monarchiának a paritás elve és törvénye szerint hason felét teszi, bár gyakorlatilag a mérleg Ausztria felé hajlik; tekintve azt, hogy a magy. törvénytár lapjain 1868. előtt nem létezett §., mely azt rendelte volna, hogy a magyarországi tanodákban a német nyelv mint kötelezett tantárgy adassék elő. kérdem a közoktatási minister urat: 1. Kötelezett tantárgy-e a paritás elvénél fogna a monarchia másik, osztrák felében, ugyanazon iskolákban a magyar nyelv ? 2. Ha nem kötelezett, szándékozik-e az iskolákra nézve legközelebb hozott törvényt akkér módosíttatni, hogy a német nyelv csak oly kölcsönös föltétel mellett fog nálunk kötelezett tantárgyat meghagyatni, ha Ausztriában meg a magyar nyelvet tanítják ? (Derültség.) Bobory Károly következő indítványt tesz : Miután a bírói hatalom gyakorlásáról szóló tvjavaslat 7. §-a, s ebben nevezetesen az a) betű szerint , hogy bírói személy országgyűlési képviselő nem lehet, a t. ház által egyhangúlag elfogadtatott , mondja ki a t. ház, mint a képviselőház illeni követelményét, hogy akik kormányi kineveztetés útján bírói széket nyertek tagjai közül, addig is, míg az incompatibilitási törvény minden oldalról e tekintetben intézkedik, lemondani önként képviselői állásukról, kötelességüknek tartsák. Beadja Bobory Károly, Czegléd városi képviselő. Elnök : Ki fo nyomatni és napirendre kitüzetni. Bobory Károly : egyúttal interpellálja az elnökséget : a gyorsírókon , naplószerkesztőségen, vagy inkább a nyomdán múlik e , — hogy 7 hó eltelte óta a múlt országgyűlési napló meg nem jelent, méltoztassék a t. elnökség e részben felvilágitást adni. Elnök : kíván választ a t. ház? (közbeszólások Igen). Ezen elnökséget a felelet terhe csak annyiban érdekli, amennyiben a múlt országgyűlésen kötött szerződést a nyomdászszal erélyesen akarja végrehajtatni. Két mód van erre vagy barátságos magán sürgetés vagy per útja. Ez utóbbit nem tartotta a t. ház maga sem- legalább még most — igénybe veendőnek, hanem hogy sürgettessék az Athenaeum. Ez először megígérte június elsejére, most végre július 14 dikéra hogy készen lesz a napló, és úgy tudom, hogy az utolsó évek vannak jelenleg sajtó alatt. Ami pedig a második kérdést illeti: sem a gyorsiroda, sem a szerkesztő mulasztással nem vádoltathatnak, mert magam láttam kéziratokat elkészítve hónapok előtt. Tehát ha nyomtatni akarta vagy bírta volna, bizonyosan tehette volna a vállalkozó. Én azt hiszem, hogy mivel Emich Gusztáv intézete egy consortium kezébe ment át, ezen átalakulás és a tömérdek munka okozta a hátramaradást; reményem azonban, hogy július hóban, be lesz végezve a kinyomtatás. Én legalább addig nem távozom a városból, míg mindezen ügyeket tisztába nem hozom. (Általános helyeslés.) Bobory Károly az örvendetes értesítést tudomásul veszi. De most meg már az iránt kíván felvilágosítást, hogy hát az a sok elintézetlen kérvény, mely a múlt országgyűlésen az irattárba tétetett, mikor fog figyelembe vétetni ? Elnök : azt a felvilágosítást adja, hogy ő csak a ház határozata folytán állapíthatja meg a napirendet. (Helyeslés.) Egyébiránt ő teljesítette kötelességét, (úgy van! jobbról) előterjesztette a kérvények lajstromát. Szabadságában állott volna a képviselő úrnak indítványozni azok felvételét. (Úgy van!) Bobory Károly : határozottabb intézkedést óhajtana. Elnök : T. ház ! A 99-dik §. rendeli, hogy az indítvány kinyomatik és a ház tárgyalási napját meghatározza. Azon képv. ur, ki valamely indítványt benyújt, miután az kinyomatott, jogával élve indítványozhatja a tárgyalási napnak meghatározását. Ha ezt nem cselekszi erről nem tehetek. (Úgy van !) Ghtczi Kálmán kérdést intéz az elnökhöz, várjon miért nem lehet az országgyűlés jegyzőkönyvére szintúgy előfizetni, mint a naplóra. Elnök válaszában kijelenti, hogy a nyomdász félreértésből azt hive, hogy ettől el van tiltva, most már tétettek intézkedések ezeknek kinyomatására a közönség számára. Várady Gábor emlékezteti az elnököt, hogy a múlt országgyűlések a főiskoláknak ingyen adtak egy-egy példányt az országgyűlési naplóból, kérdi tehát, miért nem tesz hasonlóká a jelen országgyűlés is. Elnök kijelenti, hogy most is annyi példányban nyomatik a napló, mint a mait országgyűlésen, és a főiskolák példányai is közte, vannak de úgy hiszi, hogy azok folyamodását a ház mindig elvárhatja. Várady azonnal előterjeszti a szigethi tanoda kérelmét, melynek elég létezik. Ezzel a ház áttér a napirendre. Következik a 11. vagy most már 12. §. Móricz Pál következő módosítványt ajánlja. MÓDOSÍTVÁNY a 11. §-hoz. Az idézett § - ik sorától ezen szavak: „vagy felügyelő-, vizsgáló-, számoltató-bizottmánynak“ — továbbá a 6 ik sortól kezdve ezen szavak „sem bárminő, habár csak ideiglenes és fizetés nélküli közege“ — kimaradnának; — és az idézett szakasz így lenne fogalmazva: 11. §. A bíró nem lehet valamely, állam által segélyezett vagy biztosított vállalat engedményényének tulajdonosa, sem más részvényes kereskedelmi, vagy ipartársulatok elnöke, igazgatója, vagy ily társulatok igazgatótanácsának tagja. Móricz Pál. Elnök : Méltóztatnak hozzászólani ? Horvát Boldizsár igazságügyminister: T. ház! Én csupán azt leszek bátor felemlíteni, hogy az igazságügy ministérium miért akarta a bírákat nem a vállalatokból átalában, hanem csak abból kizárni, hogy ilyen felügyelő, számoltató bizottság tagjai ne lehessenek Sokszor előfordulhat azon eset, hogy a társulat keblében maguk a részvényesek a társulat bizottmányát, elnökét és a számadásokat perrel megtámadják és a biró maga hivatva van e felett ítéletet hozni. Én nem akartam, hogy a biró ilyen számadásokat revideáljon, amelyek felett később ítélnie kell Különben nincs kizárva oly társulatból. De oly befolyástól van kizárva, mely őt oly tényekkel hozhatná kapcsolatba, melyek fölöttt talán mint biró ítélni van hivatva. (Helyeslés. Felkiáltások : Maradjon a szerkezet.) Tisza Kálmán : ez érvelést el nem fogadhatja, mert ha a biró nem lehet a számvizsgáló bizottság tagja, akkor részvényes sem lehet. Ő a módosítványt pártolja. (Helyeslés balon.) Horváth Döme : a központi bizottság nevében ragaszkodik a szöveghez. (Helyeslés.) A szerkezet a központi bizottság értelmében elfogadtatik. Következik a 12, most már 13. §. A központi bizottságnak nincs észrevétele. Fillenbach Ferencz: e szakasz végére a következő szavak tételét ajánlja: „vagy végakarat-nyilvánítás által jelöltetik ki olyannak.“ Bobory Károly : aggodalom fogja el, hogy e szakasz által a kaszt szellem fog kifejlődni s csodálkozik, hogy az igazságügyminiszer, ki oly szivrehatólag tudja ecsetelni a családi örömök feláldozását (felkiáltások dologra) e kaszt-szellem erösbítésére indítványt nem tett a coelibatus behozatalára a bírákra nézve (derültség). Dietrch Ignácz egyátalában nem akarja engedni, hogy a biró gyám lehessen, még a legközelebbi vérrokonoknál sem, s ily módosítványt ad be. Horvát Boldizsár igazságügyminiszer egyik módosítványt sem pártolja; Dietrichet nem, mert vannak a közel vérrokonságnál jogok, melyek egyúttal kötelességek, s melyek alól felmenteni a bírót sem akarja Fillenbaumot sem , mert ekkor mindenkinek joga lenne birót gondnokká rendelni. Mátyus Aristid, gr. Forgách Antal és hilibi Gál János pártolják Fillenbaum módosítványát, ez utóbbi megjegyezvén, hogy a törvényszék ne jelölhessen ki birót gondnokul, de végrendelet igen. A kérdés feltétetvén , a szerkezet elesik és b. Fillenbaum módosítványa elfogadtatik. Hosszú vita támad a következett 13. §-nál, melybe a központi bizottság a birói esküformát beletette. Ghyczy Kálmán módosítványt ad be az esküforma szövegére nézve , nevezetesen nem találja szükségesnek, hogy a biró a király iránti hűségre is esküdjék, mert az nem valami különös birói, hanem általános honpolgári kötelesség, s magától érthető volna értelme ott, hol trónpraetendenssek vannak, de nálunk nincsenek, s téves magyarázat esetében ellentétbe helyezhetné a törvénynyel. Az alkotmányra hivatkozást is feleslegesnek tartja, mert mindenki a törvény megtartására köteles, úgyszintén kihagyandó a hivatalos titok megőrzése, mert ez magától érthető bírói kötelesség. Ezek szerint módosított esküformát ad be. Rudnay István módosítványt ad be, melynek czélja azt kifejezni, hogy a bíró csak az alkotmányos utón létrejött törvényt hajtja végre. Horváth Döme központi előadó Rudnaynak azt feleli, hogy úgy sem lehet törvény másféle, mint az alkotmányos utón létrejött. Ghyczynek pedig válaszolja, hogy nem elég pusztán a törvényre hivatkozni a birói kötelességeknél. Dietrich Ignácz pártolja Ghyczyt abban, hogy felesleges az alkotmányra hivatkozni az esküben, régi esküformákban sincs említve a király és alkotmány , de nem pártolja a hivatalos titok megőrzésének kihagyását, mert az szükséges. Továbbá, miután lehetnek vallásfelekezetek, melyeknek hitelvei tiltják az esküt, ebeknél egyszerű becsületre való fogadást indítványoz. Horvát Boldizsár igazságügyminiszer : Rudnaynak azt feleli, hogy Európa-szerte vitás kérdés az, vájjon a bíró ítélhet-e a törvény törvényessége felett; — bízzuk ezt a magyar bírák gyakorlati tapintatára; Ghyczynek pedig válaszolja, hogy ha mindazt kihagyják, mit ő kihagyni kíván , legfeljebb arról lehetne meggyőződni, hogy az eskü általában felesleges, mert hiszen a törvényt megtartani úgy is mindenki köteles. — A vallásra nézve Dietrich által felhozott tekintetet méltányolja, de ez nem tartozik e javaslatba. Tisza Kálmán védi Ghyczy módosítványát, hozzátéve még azt, hogy a hűségi eskü nem is illeti az egész uralkodóházat — mint a szerke- 2174