Budapesti Közlöny, 1869. augusztus (3. évfolyam, 174-198. szám)

1869-08-04 / 176. szám

111 A számba veendő népesség és viszonyai. 12. A népszámlálás községenkint eszközlendő. Számba veendők pedig nemcsak a községben tényleg jelenlevő helybeliek és idegenek (tényle­ges népesség), hanem a községben illetékes távol­levők is. (Jogi népesség.) 13. A helybeli (illetékes) lakossághoz számí­tandó nemcsak a helyben született, hanem az engedélylyel bármikor, a nélkül pedig legalább egy év óta letelepedett, vagy állandóan ott lakó egyén is, kinek más helyen való illetékessége ki nem deríthető. A községben jelenlevő minden más egyén a községre nézve idegennek tekintendő, s mint ilyen veendő fel. 14. A népszámlálásnál csupán a rendes hadse­regnél és a magyar honvédseregnél tettleges szolgálatban lévő tisztek és katona­ felek, altisz­tek, katonák és honvédek maradnak számon kí­vül, kikről az alábbi 44. §. rendelkezik. 15. A rendes hadseregnél és a magyar hon­védseregnél tényleges szolgálatban álló egyé­neknek családjai és hozzátartozóik, szolgáik és lakóik azonban szintúgy számba vétetnek, mint a ranggal kilépett, ideiglen, vagy végleg nyugdíja­zott katonatisztek, katona­felek, hosszabb sza­badságon lévő altisztek és közlegények, továbbá a tartalékosok és póttartalékosok, a rokkantak házain kívül élő hadaggastyánok és hozzátarto­zóik, valamint elhunyt katona- és honvédtisztek özvegyei és árvái. 16. A népesség különböző részletes viszonyai csak a tényleg jelenlevő (helybeli és idegen) né­pességnél vétetnek számba. E számba veendő részletek következők : a lakosság neve, neme, kora, hitfelekezete, családi állapota, hivatása vagy foglalkozása, szülőhelye, honossága vagy illeté­kessége, jelen- vagy távolléte, olvasni, vagy írni tudása; végül pedig a lakosság illető részének védkötelezettségi viszonya, némely kiváló testi vagy lelki fogyatk­ozások s a távollévő helybeliek­nek tartózkodási helyek. 17 A lakosság e felsorolt viszonyain kivül ugyanez alkalommal számba vétetnek a köz- és magánépületek— lakosztályaik és külön­ rendelte­­téseik szerint. Hasonlóképen ez alkalommal számoltatnak meg következő hasznos házi állatok, u. m.: lovak, ösz­vérek, szamarak, szarvasmarhák, kecskék, juhok, sertések és méhkasok. Mindezekről a megküldendő rovatos minták és oktatások bővebb útbaigazítást adnak. IV. A népszámlálás foganatosítása körüli eljárás. 18. Általános szabályul áll, hogy a községek a számlálást maguk eszközük. Szabad királyi és rendezett tanácscsal biró városok e szabály alól kivételt nem képezhetnek. Kisebb községekre nézve esetről-esetre a népszámláló bizottság hatá­­rozza meg, vájjon maguk eszközöljék e a szám­lálást, vagy és mennyiben kell a szükséges mun­kaerő pótlásáról gondoskodni. 19. Külön adóközséget képező puszták külön csoportot képeznek,s mint ilyenek veendők számba. Egyéb puszták azon községnél jönnek számí­tásba, melyhez adózási tekintetben tartoznak. Tanyák, majorok, szállások, telepek, szőlőbir­­tokok stb. lakossága azon községnél veendő számba, melynek határában fekszenek, de a pusz­ta, telep stb. elnevezés megtartandó. 20. A testvérfővárosban külön utasításba fog­lalt módozat szerint fog a népszámlálás végrehaj­tatni. Szabad királyi és rendezett tanácscsal biró városokban bejelentési ívekkel, általában pedig országszerte felvételi ívekkel eszközöltetik a nép­­számlálás. 21. Akár bejelentési, akár felvételi ívekkel eszközöltetik a népszámlálás, alapja mindenkor az egyes háztartás (lakó fél.) A különbség a kettő között abban áll, hogy a bejelentési íveket a ház­tartás feje maga tölti be; a felvételi ívekbe a számláló ügynök vezeti a népszámlálás alkalmá­ból gyűjtendő adatokat. Habár valamely község­ben általában felvételi ivekkel eszközöltetik is a népszámlálás , kórházakban, zárdákban, nevelő­intézetekben s más nagyobb épületekben az inté­zet elöljárósága mégis bejelentési ivet kivánhat betöltés végett. 22. A mely községben bejelentési ívekkel esz­közöltetik a számlálás, a számláló ügynök ideje­korán látja el az egyes közbirtokosokat vagy he­lyetteseiket kellő számú bejelentési ívvel (I. min­ta), kik ezeket deczember 28-án az egyes ház­tartások (lakófelek) között betöltés végett ki­osztják. 23. Minden házbirtokosnak vagy helyettesének azon kivül külön nyomtatott utasítás (II. minta) is adatik ki, mely a bejelentési ivek betöltésére oktatván, a lakófelek között köröztetendő. Ha az illető lakófél írni nem tudna, a bejelentési iv be­töltését a házbirtokos vagy helyettese, ha ezek sem írástudók, a számláló ügynök köteles eszkö­zölni. 24. A betöltés helyességét és teljességét, akár a lakófél, akár a házbirtokos eszközölte a betöl­tést, ez utóbbi tartozik aláírásával vagy névje­gyével igazolni. Ha a lakófél és hozzátartozóinak távolléte miatt az iv minden rovatai be nem tölt­hetők, azt, bejelentési ívekkel eszközölt számítás­nál a házbirtokos, felvételi ívekkel eszközölt szá­mításnál a számláló ügynök, az illető iv jegyzett rovatában világosan megemlíteni köteles. 25. Akár bejelentési, akár felvételi ívekkel tör­ténik a számlálás : különlakó egyének, habár családjuk sincs, külön lakófeleknek tekintendők. A családbeli egyének (gyermekek, unokák stb., a­mig nem önállók) ez ivekbe akkor is beveze­­tendők, ha huzamosan, p. iskolázás végett, szol­gálatban stb. távol vannak. A családhoz nem tar­tozó, bár rendesen ott lakó egyének csak akkor vezetendők be, ha ideiglen, p. utazáson, kórház­ban, börtönben stb. távol vannak. Mindkét eset­ben a távollét az illető rovatban kitüntetendő 26. A kiosztott bejelentési íveket a házbirtokos vagy helyettese 1870. január 3-ikán a lakófelek­­től beszedi és külön gyűjtő lajstromba (III. minta) bevezetvén, a nála megjelenendő számláló ügy­nöknek átszolgáltatja. 27. Mind a bejelentési, mind a felvételi ivek be­töltésének részleteit az illető ivekhez csatolt uta­sítás (II. és VII. minta) szabályozza. V. A számlálás felülvizsgálata. 28. A számlálás befejezése után a népszámláló bizottság kötelessége az eszközlött számlálás he­lyességéről magának kellő meggyőződést sze­rezni. 29. A bejelentési ívek helyes kitöltését első­sorban a házbirtokos vagy helyettese és a számláló ügy­nök vizsgálja meg; második sorban, valamint ha felvételi ívekkel történt a számlálás, az illető számláló csoport részére kijelölt bizottsági tagot vagy helyettesét illeti meg a felülvizsgálat. 30. A bizottsági tagok mindkét esetben tartoz­nak a hozzájuk áttett bejelentési vagy fölvételi íveket átvizsgálni, az egyes rovatok tételeit az utasítással összevetni, a netaláni hiányokat a hely­színen helyrepótolni, illetőleg igazítani. Azonkí­vül annyi lakótelet vagy háztartást tartoznak fö­lülvizsgálni , a­mennyire nézve azt szükségesnek látják; mindenesetre pedig a felülvizsgálatot úgy intézni, hogy (bejelentési ívekkel történvén a számlálás) minden nagyobb házban legalább egy lakófél, (felvételi ívek alkalmazása esetén) kisebb házaknál pedig minden ügynöki csoportban leg­alább három ház lakossága felülvizsgáltassák. 31. A vizsgáló bizottsági tag által netalán teen­dő helyreigazítások és pótlások vörös téntával eszközlendők, aláírásával igazoltatván, hogy tőle erednek. 32. A számlálás felülvizsgálata után ez­­vek köz­ségenkint csomagolva, és számukat megjelölő nyugta mellett, átteendők a népszámláló bizott­sághoz, mely további feldolgozásukról gondos­kodik. 33. A feldolgozás abból áll, hogy a bejelentési és felvételi ívekben jegyzett népességi adatok községek, járások és megyék szerint össze­vonassanak, mely összevonásokból az országos kimutatás készül. VI. A számlálás befejezése utáni munkálatok és elké­­szítések határideje. 34. A bejelentési és felvételi ívekben foglalt anyagnak feldolgozása a községi áttekintésben történik. A községi áttekintés (VIII. a) és b) minta) a házankint gyűjtött népszámlálási ada­toknak rovatos, számszerinti összeállítása. 1­35. A valamely községhez tartozó puszták, ta­nyák, szállások, telepek stb. a községi sommázat után vezetendők be, házszámaik szerint, a községi áttekintésbe, külön összegek azonban a községé­vel egy végösszegbe összevonandó. 36. Külön adóközséget képező puszták, telepek stb. külön községi áttekintést készítenek, de el­­elnevezések: puszta, telep stb. megtartandó. 37. A községi áttekintés elkészítése rendszerint a községet illeti. Szab. királyi és rendezett tanács­csal biró városokban e kötelezettség alól kivétel nem történhetik. Kisebb községekben a népszám­láló bizottság gondoskodik a szükséges munkaerő pótlásáról a 8. czikkben említett egyének által, vagy ha ilyenek teljesen hiányoznának, külön e czélra fogadott, napidíjas munkások által végez­teti azt. 38. A községi áttekintés mikénti szerkesztését az e­­smintához­ csatolt külön és részletes oktatás (IX. minta) szabályozza. 39. A számlálásn­ak 1870. január hó 15-kől or­szágszerte be kellvén fejeztetni, a községi átte­kintés február hó végéig mulhatlanul elkészí­tendő. 40. A kész községi áttekintéseket a felülörködő bizottsági tagok átvevén összes mellékleteikkel (bejelentési, felvételi ívek, gyűjtő­lajstromok stb.) együtt, legfeljebb két hét alatt elkészítik a járási átteki­ntést. 41. A járási áttekintés (X. minta) a községi áttekintések végsommáinak hasonló rovatok sze­rinti összevonása. A bizottsági tagok ezeket szin­tén összes mellékleteikkel együtt átteszik a me­gye (kerület, szék, vidék) népszámláló bizottsá­gának elnökéhez, a­ki összeállíttatván belőlök a megyei áttekintést, mely a járási áttekintés vég­sommáinak hasonló rovatok szerinti összevonásá­ból áll, azt márczius hó végéig beküldi a statisti­­kai központi hivatalnak. 42. Szabad kir. városok a községi áttekintést összes mellékleteivel együtt legfeljebb márczius hó 15-ig közvetlenül küldik be a statistikai köz­ponti hivatalba. A községi, járási és megyei áttekintés két-két példányban készítendő, s egyik példánya az illető hatóságnál megtartandó. 43. A népszámlálás országos összeállítását a statistikai hivatal eszközli, mely a munkálat ve­zetésével lévén megbízva, közzétételéről is gondos­kodik. VII. A rendes ha­dseregnél és a magyar kir. hon­védseregnél szolgálatban lévő, valamint a külföldön tartózkodó hazabeliek és az országban tartózkodó külföldiek számbavétele. 44. A rendes hadseregnél, valamint a magyar honvédseregnél tettleg szolgálatban lévő tisztek, altisztek, katonák, honvédek és katonai felek számbavétele iránt a magyar kir. földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministerium közvetlen érintkezésbe lép a közös hadügyi s a m. k. hon­védelmi ministeriummal. 45. A magyar határőrvidék lakosságának szám­bavétele iránt a magyar kir. ministerium a közös hadügyministeriummal együttesen fog eljárni. 46. Azon távollevő hazabeliek számbavétele iránt, kik a birodalmi tanácsban képviselt orszá­gokban tartózkodna­k, az austriai cs. kir. belügyi ministérium, a külföldön tartózkodó hazabeliek iránt a közös külügyministérium fogja a szükséges felvilágosításokat szolgáltatni. A magyar korona országaiban tartózkodó austriai tartományokbeli lakosok iránt a magyar kir. ministerium fogja megadni a kívánt adatokat. Vili. A népszámlálás költségeiről. 47. A népszámlálás eszközléséhez szükséges nyomtatványok költségeit az állam viseli,­ s a kor­mány a mintákat és utasításokat saját költségén szállítja a törvényhatóságokhoz, melyek szétosz­tásukról maguk gondoskodnak. 48. A községekre külön pénzbeli teher nem rovatik, de a számláló bizottsági tagoknak, Ügy­nököknek s a számlálásnál netalán alkalmazandó honvédtiszteknek és altiszteknek szükséges fuva­rozásáról a népszámlálási törvény 4-dik szakasza értelmében azon község gondoskodik, melynek megszámláltatása érdekében az utazás történt. 49. A számlálás maga első­sorban a községi tisztviselőket illetvén, díj nélkül teljesítendő. Csak 2484

Next