Budapesti Közlöny, 1869. augusztus (3. évfolyam, 174-198. szám)
1869-08-04 / 176. szám
111 A számba veendő népesség és viszonyai. 12. A népszámlálás községenkint eszközlendő. Számba veendők pedig nemcsak a községben tényleg jelenlevő helybeliek és idegenek (tényleges népesség), hanem a községben illetékes távollevők is. (Jogi népesség.) 13. A helybeli (illetékes) lakossághoz számítandó nemcsak a helyben született, hanem az engedélylyel bármikor, a nélkül pedig legalább egy év óta letelepedett, vagy állandóan ott lakó egyén is, kinek más helyen való illetékessége ki nem deríthető. A községben jelenlevő minden más egyén a községre nézve idegennek tekintendő, s mint ilyen veendő fel. 14. A népszámlálásnál csupán a rendes hadseregnél és a magyar honvédseregnél tettleges szolgálatban lévő tisztek és katona felek, altisztek, katonák és honvédek maradnak számon kívül, kikről az alábbi 44. §. rendelkezik. 15. A rendes hadseregnél és a magyar honvédseregnél tényleges szolgálatban álló egyéneknek családjai és hozzátartozóik, szolgáik és lakóik azonban szintúgy számba vétetnek, mint a ranggal kilépett, ideiglen, vagy végleg nyugdíjazott katonatisztek, katonafelek, hosszabb szabadságon lévő altisztek és közlegények, továbbá a tartalékosok és póttartalékosok, a rokkantak házain kívül élő hadaggastyánok és hozzátartozóik, valamint elhunyt katona- és honvédtisztek özvegyei és árvái. 16. A népesség különböző részletes viszonyai csak a tényleg jelenlevő (helybeli és idegen) népességnél vétetnek számba. E számba veendő részletek következők : a lakosság neve, neme, kora, hitfelekezete, családi állapota, hivatása vagy foglalkozása, szülőhelye, honossága vagy illetékessége, jelen- vagy távolléte, olvasni, vagy írni tudása; végül pedig a lakosság illető részének védkötelezettségi viszonya, némely kiváló testi vagy lelki fogyatkozások s a távollévő helybelieknek tartózkodási helyek. 17 A lakosság e felsorolt viszonyain kivül ugyanez alkalommal számba vétetnek a köz- és magánépületek— lakosztályaik és külön rendeltetéseik szerint. Hasonlóképen ez alkalommal számoltatnak meg következő hasznos házi állatok, u. m.: lovak, öszvérek, szamarak, szarvasmarhák, kecskék, juhok, sertések és méhkasok. Mindezekről a megküldendő rovatos minták és oktatások bővebb útbaigazítást adnak. IV. A népszámlálás foganatosítása körüli eljárás. 18. Általános szabályul áll, hogy a községek a számlálást maguk eszközük. Szabad királyi és rendezett tanácscsal biró városok e szabály alól kivételt nem képezhetnek. Kisebb községekre nézve esetről-esetre a népszámláló bizottság határozza meg, vájjon maguk eszközöljék e a számlálást, vagy és mennyiben kell a szükséges munkaerő pótlásáról gondoskodni. 19. Külön adóközséget képező puszták külön csoportot képeznek,s mint ilyenek veendők számba. Egyéb puszták azon községnél jönnek számításba, melyhez adózási tekintetben tartoznak. Tanyák, majorok, szállások, telepek, szőlőbirtokok stb. lakossága azon községnél veendő számba, melynek határában fekszenek, de a puszta, telep stb. elnevezés megtartandó. 20. A testvérfővárosban külön utasításba foglalt módozat szerint fog a népszámlálás végrehajtatni. Szabad királyi és rendezett tanácscsal biró városokban bejelentési ívekkel, általában pedig országszerte felvételi ívekkel eszközöltetik a népszámlálás. 21. Akár bejelentési, akár felvételi ívekkel eszközöltetik a népszámlálás, alapja mindenkor az egyes háztartás (lakó fél.) A különbség a kettő között abban áll, hogy a bejelentési íveket a háztartás feje maga tölti be; a felvételi ívekbe a számláló ügynök vezeti a népszámlálás alkalmából gyűjtendő adatokat. Habár valamely községben általában felvételi ivekkel eszközöltetik is a népszámlálás , kórházakban, zárdákban, nevelőintézetekben s más nagyobb épületekben az intézet elöljárósága mégis bejelentési ivet kivánhat betöltés végett. 22. A mely községben bejelentési ívekkel eszközöltetik a számlálás, a számláló ügynök idejekorán látja el az egyes közbirtokosokat vagy helyetteseiket kellő számú bejelentési ívvel (I. minta), kik ezeket deczember 28-án az egyes háztartások (lakófelek) között betöltés végett kiosztják. 23. Minden házbirtokosnak vagy helyettesének azon kivül külön nyomtatott utasítás (II. minta) is adatik ki, mely a bejelentési ivek betöltésére oktatván, a lakófelek között köröztetendő. Ha az illető lakófél írni nem tudna, a bejelentési iv betöltését a házbirtokos vagy helyettese, ha ezek sem írástudók, a számláló ügynök köteles eszközölni. 24. A betöltés helyességét és teljességét, akár a lakófél, akár a házbirtokos eszközölte a betöltést, ez utóbbi tartozik aláírásával vagy névjegyével igazolni. Ha a lakófél és hozzátartozóinak távolléte miatt az iv minden rovatai be nem tölthetők, azt, bejelentési ívekkel eszközölt számításnál a házbirtokos, felvételi ívekkel eszközölt számításnál a számláló ügynök, az illető iv jegyzett rovatában világosan megemlíteni köteles. 25. Akár bejelentési, akár felvételi ívekkel történik a számlálás : különlakó egyének, habár családjuk sincs, külön lakófeleknek tekintendők. A családbeli egyének (gyermekek, unokák stb., amig nem önállók) ez ivekbe akkor is bevezetendők, ha huzamosan, p. iskolázás végett, szolgálatban stb. távol vannak. A családhoz nem tartozó, bár rendesen ott lakó egyének csak akkor vezetendők be, ha ideiglen, p. utazáson, kórházban, börtönben stb. távol vannak. Mindkét esetben a távollét az illető rovatban kitüntetendő 26. A kiosztott bejelentési íveket a házbirtokos vagy helyettese 1870. január 3-ikán a lakófelektől beszedi és külön gyűjtő lajstromba (III. minta) bevezetvén, a nála megjelenendő számláló ügynöknek átszolgáltatja. 27. Mind a bejelentési, mind a felvételi ivek betöltésének részleteit az illető ivekhez csatolt utasítás (II. és VII. minta) szabályozza. V. A számlálás felülvizsgálata. 28. A számlálás befejezése után a népszámláló bizottság kötelessége az eszközlött számlálás helyességéről magának kellő meggyőződést szerezni. 29. A bejelentési ívek helyes kitöltését elsősorban a házbirtokos vagy helyettese és a számláló ügynök vizsgálja meg; második sorban, valamint ha felvételi ívekkel történt a számlálás, az illető számláló csoport részére kijelölt bizottsági tagot vagy helyettesét illeti meg a felülvizsgálat. 30. A bizottsági tagok mindkét esetben tartoznak a hozzájuk áttett bejelentési vagy fölvételi íveket átvizsgálni, az egyes rovatok tételeit az utasítással összevetni, a netaláni hiányokat a helyszínen helyrepótolni, illetőleg igazítani. Azonkívül annyi lakótelet vagy háztartást tartoznak fölülvizsgálni , amennyire nézve azt szükségesnek látják; mindenesetre pedig a felülvizsgálatot úgy intézni, hogy (bejelentési ívekkel történvén a számlálás) minden nagyobb házban legalább egy lakófél, (felvételi ívek alkalmazása esetén) kisebb házaknál pedig minden ügynöki csoportban legalább három ház lakossága felülvizsgáltassák. 31. A vizsgáló bizottsági tag által netalán teendő helyreigazítások és pótlások vörös téntával eszközlendők, aláírásával igazoltatván, hogy tőle erednek. 32. A számlálás felülvizsgálata után ezvek községenkint csomagolva, és számukat megjelölő nyugta mellett, átteendők a népszámláló bizottsághoz, mely további feldolgozásukról gondoskodik. 33. A feldolgozás abból áll, hogy a bejelentési és felvételi ívekben jegyzett népességi adatok községek, járások és megyék szerint összevonassanak, mely összevonásokból az országos kimutatás készül. VI. A számlálás befejezése utáni munkálatok és elkészítések határideje. 34. A bejelentési és felvételi ívekben foglalt anyagnak feldolgozása a községi áttekintésben történik. A községi áttekintés (VIII. a) és b) minta) a házankint gyűjtött népszámlálási adatoknak rovatos, számszerinti összeállítása. 135. A valamely községhez tartozó puszták, tanyák, szállások, telepek stb. a községi sommázat után vezetendők be, házszámaik szerint, a községi áttekintésbe, külön összegek azonban a községével egy végösszegbe összevonandó. 36. Külön adóközséget képező puszták, telepek stb. külön községi áttekintést készítenek, de elelnevezések: puszta, telep stb. megtartandó. 37. A községi áttekintés elkészítése rendszerint a községet illeti. Szab. királyi és rendezett tanácscsal biró városokban e kötelezettség alól kivétel nem történhetik. Kisebb községekben a népszámláló bizottság gondoskodik a szükséges munkaerő pótlásáról a 8. czikkben említett egyének által, vagy ha ilyenek teljesen hiányoznának, külön e czélra fogadott, napidíjas munkások által végezteti azt. 38. A községi áttekintés mikénti szerkesztését az esmintához csatolt külön és részletes oktatás (IX. minta) szabályozza. 39. A számlálásnak 1870. január hó 15-kől országszerte be kellvén fejeztetni, a községi áttekintés február hó végéig mulhatlanul elkészítendő. 40. A kész községi áttekintéseket a felülörködő bizottsági tagok átvevén összes mellékleteikkel (bejelentési, felvételi ívek, gyűjtőlajstromok stb.) együtt, legfeljebb két hét alatt elkészítik a járási áttekintést. 41. A járási áttekintés (X. minta) a községi áttekintések végsommáinak hasonló rovatok szerinti összevonása. A bizottsági tagok ezeket szintén összes mellékleteikkel együtt átteszik a megye (kerület, szék, vidék) népszámláló bizottságának elnökéhez, aki összeállíttatván belőlök a megyei áttekintést, mely a járási áttekintés végsommáinak hasonló rovatok szerinti összevonásából áll, azt márczius hó végéig beküldi a statistikai központi hivatalnak. 42. Szabad kir. városok a községi áttekintést összes mellékleteivel együtt legfeljebb márczius hó 15-ig közvetlenül küldik be a statistikai központi hivatalba. A községi, járási és megyei áttekintés két-két példányban készítendő, s egyik példánya az illető hatóságnál megtartandó. 43. A népszámlálás országos összeállítását a statistikai hivatal eszközli, mely a munkálat vezetésével lévén megbízva, közzétételéről is gondoskodik. VII. A rendes hadseregnél és a magyar kir. honvédseregnél szolgálatban lévő, valamint a külföldön tartózkodó hazabeliek és az országban tartózkodó külföldiek számbavétele. 44. A rendes hadseregnél, valamint a magyar honvédseregnél tettleg szolgálatban lévő tisztek, altisztek, katonák, honvédek és katonai felek számbavétele iránt a magyar kir. földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministerium közvetlen érintkezésbe lép a közös hadügyi s a m. k. honvédelmi ministeriummal. 45. A magyar határőrvidék lakosságának számbavétele iránt a magyar kir. ministerium a közös hadügyministeriummal együttesen fog eljárni. 46. Azon távollevő hazabeliek számbavétele iránt, kik a birodalmi tanácsban képviselt országokban tartózkodnak, az austriai cs. kir. belügyi ministérium, a külföldön tartózkodó hazabeliek iránt a közös külügyministérium fogja a szükséges felvilágosításokat szolgáltatni. A magyar korona országaiban tartózkodó austriai tartományokbeli lakosok iránt a magyar kir. ministerium fogja megadni a kívánt adatokat. Vili. A népszámlálás költségeiről. 47. A népszámlálás eszközléséhez szükséges nyomtatványok költségeit az állam viseli, s a kormány a mintákat és utasításokat saját költségén szállítja a törvényhatóságokhoz, melyek szétosztásukról maguk gondoskodnak. 48. A községekre külön pénzbeli teher nem rovatik, de a számláló bizottsági tagoknak, Ügynököknek s a számlálásnál netalán alkalmazandó honvédtiszteknek és altiszteknek szükséges fuvarozásáról a népszámlálási törvény 4-dik szakasza értelmében azon község gondoskodik, melynek megszámláltatása érdekében az utazás történt. 49. A számlálás maga elsősorban a községi tisztviselőket illetvén, díj nélkül teljesítendő. Csak 2484