Budapesti Közlöny, 1869. augusztus (3. évfolyam, 174-198. szám)

1869-08-07 / 179. szám

Buda-Pest, 1869. 179. szám Szombat, augustus 7. KÖZLÖNY. 11 I V A T A L O N 1. A P. ájfcziaATOK nem küldetnek vissza. Bén:renTet­­len levelek csak rendes levelezőinktől fv­­gadlatjr­k el. ___________________ Elefizktksi íkar : NaPOKTAIPOSIaJ t»£.lsTK.f7LlL £SSEL 1 ÜUÜAPfcSTKSIHÁZHOZ H(«K3»V a : Egész évre ........................2" frt. Effész évre. . . 18 frt.— kr. Félévre ........................1"­­Félévre . • • » , — e Negyedévre ........................h m N e p’v^d évr^A „ 50 „ g**ia*K87To8Ko : Pesten , hatvani-Dtcz* la-ijí szám 1. emelet. &iArró«iVATAL : Pesten, Barátok­­ tere 7. sz. a. fólius/Jnl. Hivatalos Hirdkt^ske : A hivatalos .Értettében igtatandó lairdetési dijak a hirdetivénynyel együtt előlegeseit beküldendő, uiég pedig: 100 szóig egyszeri hirdetés­ért ] frt. és 30 i­kr. a bélyegért. 100— 200-ig­­/ írt. 100—300-ig 3 Irt é» meg tovább minden jak)/z$ért I írttal »Slib. Maga sh­irdetések : Egy hasábos petit, sor egyszeri hirdetésért? kr. többszöri hirde­tésért? kr.m­inden beiktatásnál. A bélyeg-dij külön minden be­iktatás után II0 kr. oszt. értékb. HIVATALOS RÉSZ Közmunka- és közlekedési magyar mi­ni­sterem előterjesztésére Rózsahegyi Pál minister titkárnak az osztály tanácsosi czi­­met és rangot díjmentesen adományozom, és Tessedik Ferenci fogalmazót tiszteletbeli ministeri titkárrá nevezem ki. Kelt Laxenburnban, 1869. évi julius hó 22-én Ferencz József, s. k. Gr. Mikó Imre, s. k. Ö cs. és Apostoli királyi Felsége folyó évi julius hó 2- től kelt legfelsőbb elhatározásával, a közös külü­gy­minister indítványa folytán, Lewy Meyer Izsák nagykereskedőnek, a venezuelai köztársaság bécsi consulának, a neki adományo­zott állás elfogadását legkegyelmesebben megen­gedni, s ugyanannak illető kinevezési okiratához a legfelsőbb exequaturt megadni méltóztatott. Serber Mihály, Kirchknopf József és Keller János győri papnöveldéi hittanhallgatók veze­téknevüknek — és pedig az elsőnek „ Czakóu-ra, — a másodiknak „Cserhalmi“-ra, — a harmadik­nak „Hollósi“-ra kért átváltoztatása folyó évi 15.510. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. A vallás- és közoktatási magy. kir. minister által Petrovics Péter a temesmegyei tankerületbe tollnokká neveztetett ki. A HONVÉDELMI M. KIR. MINISTÉRIUM KÖRRENDELETE VALAMENNYI TÖRVÉNYHATÓSÁGHOZ, a sorozási ügy szabályszerű foganatosítása végett követendő eljárás részletezése tárgyában. (Folytatás.) B. Ezek előrebocsátása után következnek a fel­­szólamlási eljárásnál szem előtt tartandó sza­bályok. 1. Ha valamely védkötelezettnek fölmentése kéretik a gyámolításra szorult rokonok által, mindenek előtt a felszólamlás tárgyalandó és el­döntendő ; a védkötelezettnek orvosi megvizsgál­­tatása csak a felszólamlás visszautasítása eseté­ben foganatosítható. 2. Az irományok tartalmának a járásbeli fő­tiszt (szab. kir. s ezekkel egy rangba helyezett városokban a katonaállítási ügyek előadója) ál­tal történő előadása, és a fönnforgó viszonyoknak a fölmentési kérelemhez csatolt okmányok meg­tekintésére jogosult bizottsági tagok részéről leen­dő megfontolása, továbbá a fölmentendő netalán­ férfi rokonainak esetleges orvosi megvizsgálása, és az e fölötti vélemény meghallgatása után, leg­először az illető hadkiegészítő kerületi parancs­nok, s ezután a honvéd-zászlóalj parancsnok nyi­latkozik. 3. Ha a szavazási joggal felruházott bizottsági tagok némelyike valamely, különben törvénye­sen indokolt ideiglenes fölmentés esetében a községi bizonyítványban előforduló körülmények egyik vagy másik része, vagy pedig általában annak valódisága felel, hogy az illető fölmentetést kérelmező fél csakugyan gyámolításra szorult, a bizalmi férfiaktól felvilágosításokat, vagy véle­ményt kívánna, ezek kötelesek lelkiismeretesen nyilatkozni. 4. A határozat a tett nyilatkozatok megfonto­lása, az érvek és ellenérvek, s esetleg a bizalmi férfiak meghallgatása után a törvényhatósági főtiszt (polgármester), vagy ennek helyettese, mint a sorozó bizottság­­közigazgatási tagjainak elnöke által hozatik. 5. Ha a hadkiegészítési parancsnok, vagy a honvéd-zászlóalj parancsnok, e határozattól neta­lán eltérő véleményhez ragaszkodik, akkor az esetet, kellő indokolás mellett, a hadi fő- (hon­véd­ kerületi) parancsnokságnak jelentse be. Ha aztán a hadi fő-, (illetőleg honvédkerületi) parancsnokság a bejelentőnek véleményét osztja, ez iránt a m. k. honv. ministeriumhoz kell fordul­nia, mint a­hol a kérdés végleg eldöntetik ; idő­­s közben pedig a törvényhatósági főtiszt határozata marad illőben. 6. A határozat főiden indokolva az állítási lajstrom 18 ik rovatába irau£I?, az- a járási főtiszt által- - az igazolványok visszaszolgáltatása még.SS1 — a fölszólamlónak élő szóval, vagy a körülmé­nyekhez képest írásban, tudtára adatik. Ha a­zon­­ban az 5-ik pont alatt említett esetben, a hadki­egészítési­, vagy a honvédzászlóalj parancsnok által külön­vélemény emeltetik, akkor az illető felszólamlásra vonatkozó összes irományok, az ál­lítási lajstrom kivonatával együtt, elismervény­­ mellett neki adandók ki. 7. Szabályszerűleg nem indokolt fölszólamlási kérelmek, vagy a­melyekből a törvényes czimre nézve a körülményeknél vagy az igazolási okok elégtelenségénél fogva — teljes meggyőződés nem meríthető, — visszautasitandók. A fölmentetési igény jogosságának az ujonsz­­állitás utánra ígért okadatolása tekintetbe nem vehető. 8. Azon határnapot, a melytől az ideiglenes fölmentésre való jogosultság és a védkötelezett érdekelt férfirokonainak életkora számitandó, — a sorozás napja képezi. 9. Tekintvén, hogy az idei sorozás kihirdetése és annak megkezdése közt oly rövid a közbeeső idő,­­ hogy a felszólamlási eljárás egyszersmind magával az állítással kapcsolatosan ezúttal vé­tetik először foganatba, ugyanazért oly folyamod­ványok, melyek a fölszólamlásokra kiszabott na­pok eltelte után, mindazonáltal még oly időben nyuttatnak be a sorozó bizottsághoz, midőn ez az illető járásban működését még be nem fejezte — mint megkésettek nem utasitandók vissza. 10. Általában a sorozó bizottságnak az egész sorozási idény alatt, nem annyira a fölmentési igények érvényesítésére kitűzött határidő meg­tartására, mint inkább arra kell tekintettel lennie, hogy a kivetett hadjutalék, a­mennyire lehet, oly újonczokból állíttassék ki, kik alapos fölmentési czímmel bírván, besoroztatásuk után, kérelmükre, csakhamar elbocsátandók lennének a hadi szolgálatból. E tekintetben a fölszólamlók irányában köve­tendő minél előzékenyebb eljárás a kincstárnak is érdekében fekszik, mivel az újonczok behívása ez idén nem sokára bekövetkezend, mely alka­lommal oly kiadások keletkeznek, melyekkel a fölszólamlást elmulasztó féltől az elbocsátási ese­tekben behajtandó 20 főt csak ritkán ér föl. c. A fölszólamlási fölfolyamodványokat illető el­járásra nézve rendeltetik: 1. A felek fölfolyamodványainak a szóbeli ha­tározat tudomásul­vétele, vagy az írásbeli hatá­rozat kézbesítése napjától számítandó 8 nap alatt kell beadatniok, és az állítási lajstromnak hite­lesített kivonata, valamint a felszólamlási esetre vonatkozó összes irományok, a járási főtiszt által nem egyenként, hanem az egész járásra nézve egybegyűjtve és a f. é. julius 6-án 16,300. sz. a. kelt körrendelethez H. alatt mellékelt minta sze­rinti lajstrom kíséretében törvényhatósági uton terjesztendők föl a m. kir. honv. ministeriumhoz. 2. A fölfolyamodványok felett a fennforgó kö­rülmények tüzetes megvizsgálása után, s az e részben fennálló alapelvek figyelembevételével, a m. kir. honvédelmi ministérium határoz. 3. Ha a hadkiegészítési vagy honvéd-zászlóalj­­parancsnoknak eltérő véleménye csak a fölmen­tendő egyén valamely férfi rokonának kereset­képtelensége fölötti nézetkülönbségen alapul, akkor a m. k. honv. ministerium elrendeli az illetőnek fölülvizsgáló bizottság elé állítását, s e b­izottság véleménye alapján hoz végleges határozatot. Ha pedig a felek vécéről adatnak be ily fölfo­lyamodványok, melyek szintén a fölmentendő valamely segélyre szorult férfi­ rokonának munka­­képtelenségén alapulnak, akkor a határozathoza­talra illetékes hatóság a felülvizsgáló bizottság véleményét bekívánhatja. (Folytatása következik.) A MAGYAR KIRÁLYI PÉNZÜGYMINISTÉRIUM KÖRRENDELETE a selmeczi főbányagrófi hivatalhoz, a mármaros­­szigeti, nagybányai és szomolnoki bánya­igazgató­ságokhoz , a sóvári igazgatósághoz, valamennyi államjavak igazgatóságához, valamennyi magyar­­országi pénzügyigazgatósághoz, a pesti és temesvári jogügyek igazgatóságához. A bányakincstári, a kincstári és a koronás uradalmak úrbéri ügyeiben eljáró bírák és az úrbéri ügyekben alkalmazott szakértők, becslők és tanuk illetményeire nézve ezentúl követendő zsinórmértékül következők állapíttatnak meg: 1. Az eljáró alispánok napidijai hat, a fő vagy alszolgabiráké öt, az esküdteké pedig három forinttal szolgáltassanak ki­­. A természetbeni ellátás kivitele, tekintve a kincstár és a koronás uradalmak ügykezelési vi­szonyait, sok tekintetben szerfelett terhesnek mu­tatkozván, az eljáró bíróság tagjai a kincstári és koronás uradalmak részéről eljárásuk alkal­mával általán véve természetbeni ellátásban nem részesíthetők ugyan, de az eljárás tar­tamáig , ellátási általány fejében, naponkint és személyenként két forint engedélyeztetik oly módon, hogy azon helyeken, a­hol kincstári, vagy koronás uradalmi tisztviselők állomásoz­nak, s ezek a természetbeni ellátást fenakadás nélkül eszközölhetik, s ezt tettleg eszközük is.

Next