Budapesti Közlöny, 1869. augusztus (3. évfolyam, 174-198. szám)
1869-08-07 / 179. szám
Buda-Pest, 1869. 179. szám Szombat, augustus 7. KÖZLÖNY. 11 I V A T A L O N 1. A P. ájfcziaATOK nem küldetnek vissza. Bén:renTetlen levelek csak rendes levelezőinktől fvgadlatjrk el. ___________________ Elefizktksi íkar : NaPOKTAIPOSIaJ t»£.lsTK.f7LlL £SSEL 1 ÜUÜAPfcSTKSIHÁZHOZ H(«K3»V a : Egész évre ........................2" frt. Effész évre. . . 18 frt.— kr. Félévre ........................1"Félévre . • • » , — e Negyedévre ........................h m N e p’v^d évr^A „ 50 „ g**ia*K87To8Ko : Pesten , hatvani-Dtcz* la-ijí szám 1. emelet. &iArró«iVATAL : Pesten, Barátok tere 7. sz. a. fólius/Jnl. Hivatalos Hirdkt^ske : A hivatalos .Értettében igtatandó lairdetési dijak a hirdetivénynyel együtt előlegeseit beküldendő, uiég pedig: 100 szóig egyszeri hirdetésért ] frt. és 30 ikr. a bélyegért. 100— 200-ig/ írt. 100—300-ig 3 Irt é» meg tovább minden jak)/z$ért I írttal »Slib. Maga shirdetések : Egy hasábos petit, sor egyszeri hirdetésért? kr. többszöri hirdetésért? kr.minden beiktatásnál. A bélyeg-dij külön minden beiktatás után II0 kr. oszt. értékb. HIVATALOS RÉSZ Közmunka- és közlekedési magyar ministerem előterjesztésére Rózsahegyi Pál minister titkárnak az osztály tanácsosi czimet és rangot díjmentesen adományozom, és Tessedik Ferenci fogalmazót tiszteletbeli ministeri titkárrá nevezem ki. Kelt Laxenburnban, 1869. évi julius hó 22-én Ferencz József, s. k. Gr. Mikó Imre, s. k. Ö cs. és Apostoli királyi Felsége folyó évi julius hó 2- től kelt legfelsőbb elhatározásával, a közös külügyminister indítványa folytán, Lewy Meyer Izsák nagykereskedőnek, a venezuelai köztársaság bécsi consulának, a neki adományozott állás elfogadását legkegyelmesebben megengedni, s ugyanannak illető kinevezési okiratához a legfelsőbb exequaturt megadni méltóztatott. Serber Mihály, Kirchknopf József és Keller János győri papnöveldéi hittanhallgatók vezetéknevüknek — és pedig az elsőnek „ Czakóu-ra, — a másodiknak „Cserhalmi“-ra, — a harmadiknak „Hollósi“-ra kért átváltoztatása folyó évi 15.510. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. A vallás- és közoktatási magy. kir. minister által Petrovics Péter a temesmegyei tankerületbe tollnokká neveztetett ki. A HONVÉDELMI M. KIR. MINISTÉRIUM KÖRRENDELETE VALAMENNYI TÖRVÉNYHATÓSÁGHOZ, a sorozási ügy szabályszerű foganatosítása végett követendő eljárás részletezése tárgyában. (Folytatás.) B. Ezek előrebocsátása után következnek a felszólamlási eljárásnál szem előtt tartandó szabályok. 1. Ha valamely védkötelezettnek fölmentése kéretik a gyámolításra szorult rokonok által, mindenek előtt a felszólamlás tárgyalandó és eldöntendő ; a védkötelezettnek orvosi megvizsgáltatása csak a felszólamlás visszautasítása esetében foganatosítható. 2. Az irományok tartalmának a járásbeli főtiszt (szab. kir. s ezekkel egy rangba helyezett városokban a katonaállítási ügyek előadója) által történő előadása, és a fönnforgó viszonyoknak a fölmentési kérelemhez csatolt okmányok megtekintésére jogosult bizottsági tagok részéről leendő megfontolása, továbbá a fölmentendő netalán férfi rokonainak esetleges orvosi megvizsgálása, és az e fölötti vélemény meghallgatása után, legelőször az illető hadkiegészítő kerületi parancsnok, s ezután a honvéd-zászlóalj parancsnok nyilatkozik. 3. Ha a szavazási joggal felruházott bizottsági tagok némelyike valamely, különben törvényesen indokolt ideiglenes fölmentés esetében a községi bizonyítványban előforduló körülmények egyik vagy másik része, vagy pedig általában annak valódisága felel, hogy az illető fölmentetést kérelmező fél csakugyan gyámolításra szorult, a bizalmi férfiaktól felvilágosításokat, vagy véleményt kívánna, ezek kötelesek lelkiismeretesen nyilatkozni. 4. A határozat a tett nyilatkozatok megfontolása, az érvek és ellenérvek, s esetleg a bizalmi férfiak meghallgatása után a törvényhatósági főtiszt (polgármester), vagy ennek helyettese, mint a sorozó bizottságközigazgatási tagjainak elnöke által hozatik. 5. Ha a hadkiegészítési parancsnok, vagy a honvéd-zászlóalj parancsnok, e határozattól netalán eltérő véleményhez ragaszkodik, akkor az esetet, kellő indokolás mellett, a hadi fő- (honvéd kerületi) parancsnokságnak jelentse be. Ha aztán a hadi fő-, (illetőleg honvédkerületi) parancsnokság a bejelentőnek véleményét osztja, ez iránt a m. k. honv. ministeriumhoz kell fordulnia, mint ahol a kérdés végleg eldöntetik ; idős közben pedig a törvényhatósági főtiszt határozata marad illőben. 6. A határozat főiden indokolva az állítási lajstrom 18 ik rovatába irau£I?, az- a járási főtiszt által- - az igazolványok visszaszolgáltatása még.SS1 — a fölszólamlónak élő szóval, vagy a körülményekhez képest írásban, tudtára adatik. Ha azonban az 5-ik pont alatt említett esetben, a hadkiegészítési, vagy a honvédzászlóalj parancsnok által különvélemény emeltetik, akkor az illető felszólamlásra vonatkozó összes irományok, az állítási lajstrom kivonatával együtt, elismervény mellett neki adandók ki. 7. Szabályszerűleg nem indokolt fölszólamlási kérelmek, vagy amelyekből a törvényes czimre nézve a körülményeknél vagy az igazolási okok elégtelenségénél fogva — teljes meggyőződés nem meríthető, — visszautasitandók. A fölmentetési igény jogosságának az ujonszállitás utánra ígért okadatolása tekintetbe nem vehető. 8. Azon határnapot, a melytől az ideiglenes fölmentésre való jogosultság és a védkötelezett érdekelt férfirokonainak életkora számitandó, — a sorozás napja képezi. 9. Tekintvén, hogy az idei sorozás kihirdetése és annak megkezdése közt oly rövid a közbeeső idő, hogy a felszólamlási eljárás egyszersmind magával az állítással kapcsolatosan ezúttal vétetik először foganatba, ugyanazért oly folyamodványok, melyek a fölszólamlásokra kiszabott napok eltelte után, mindazonáltal még oly időben nyuttatnak be a sorozó bizottsághoz, midőn ez az illető járásban működését még be nem fejezte — mint megkésettek nem utasitandók vissza. 10. Általában a sorozó bizottságnak az egész sorozási idény alatt, nem annyira a fölmentési igények érvényesítésére kitűzött határidő megtartására, mint inkább arra kell tekintettel lennie, hogy a kivetett hadjutalék, amennyire lehet, oly újonczokból állíttassék ki, kik alapos fölmentési czímmel bírván, besoroztatásuk után, kérelmükre, csakhamar elbocsátandók lennének a hadi szolgálatból. E tekintetben a fölszólamlók irányában követendő minél előzékenyebb eljárás a kincstárnak is érdekében fekszik, mivel az újonczok behívása ez idén nem sokára bekövetkezend, mely alkalommal oly kiadások keletkeznek, melyekkel a fölszólamlást elmulasztó féltől az elbocsátási esetekben behajtandó 20 főt csak ritkán ér föl. c. A fölszólamlási fölfolyamodványokat illető eljárásra nézve rendeltetik: 1. A felek fölfolyamodványainak a szóbeli határozat tudomásulvétele, vagy az írásbeli határozat kézbesítése napjától számítandó 8 nap alatt kell beadatniok, és az állítási lajstromnak hitelesített kivonata, valamint a felszólamlási esetre vonatkozó összes irományok, a járási főtiszt által nem egyenként, hanem az egész járásra nézve egybegyűjtve és a f. é. julius 6-án 16,300. sz. a. kelt körrendelethez H. alatt mellékelt minta szerinti lajstrom kíséretében törvényhatósági uton terjesztendők föl a m. kir. honv. ministeriumhoz. 2. A fölfolyamodványok felett a fennforgó körülmények tüzetes megvizsgálása után, s az e részben fennálló alapelvek figyelembevételével, a m. kir. honvédelmi ministérium határoz. 3. Ha a hadkiegészítési vagy honvéd-zászlóaljparancsnoknak eltérő véleménye csak a fölmentendő egyén valamely férfi rokonának keresetképtelensége fölötti nézetkülönbségen alapul, akkor a m. k. honv. ministerium elrendeli az illetőnek fölülvizsgáló bizottság elé állítását, s e bizottság véleménye alapján hoz végleges határozatot. Ha pedig a felek vécéről adatnak be ily fölfolyamodványok, melyek szintén a fölmentendő valamely segélyre szorult férfi rokonának munkaképtelenségén alapulnak, akkor a határozathozatalra illetékes hatóság a felülvizsgáló bizottság véleményét bekívánhatja. (Folytatása következik.) A MAGYAR KIRÁLYI PÉNZÜGYMINISTÉRIUM KÖRRENDELETE a selmeczi főbányagrófi hivatalhoz, a mármarosszigeti, nagybányai és szomolnoki bányaigazgatóságokhoz , a sóvári igazgatósághoz, valamennyi államjavak igazgatóságához, valamennyi magyarországi pénzügyigazgatósághoz, a pesti és temesvári jogügyek igazgatóságához. A bányakincstári, a kincstári és a koronás uradalmak úrbéri ügyeiben eljáró bírák és az úrbéri ügyekben alkalmazott szakértők, becslők és tanuk illetményeire nézve ezentúl követendő zsinórmértékül következők állapíttatnak meg: 1. Az eljáró alispánok napidijai hat, a fő vagy alszolgabiráké öt, az esküdteké pedig három forinttal szolgáltassanak ki. A természetbeni ellátás kivitele, tekintve a kincstár és a koronás uradalmak ügykezelési viszonyait, sok tekintetben szerfelett terhesnek mutatkozván, az eljáró bíróság tagjai a kincstári és koronás uradalmak részéről eljárásuk alkalmával általán véve természetbeni ellátásban nem részesíthetők ugyan, de az eljárás tartamáig , ellátási általány fejében, naponkint és személyenként két forint engedélyeztetik oly módon, hogy azon helyeken, ahol kincstári, vagy koronás uradalmi tisztviselők állomásoznak, s ezek a természetbeni ellátást fenakadás nélkül eszközölhetik, s ezt tettleg eszközük is.