Budapesti Közlöny, 1869. szeptember (3. évfolyam, 199-223. szám)
1869-09-11 / 207. szám
Buda-Pest, 1869 207. szám Szombat, September 11. HIVATALOS LAP. tauunTont : Pe*t*n, hmntrai Hutcz* 10-ik ssira 1. amelet. Kaas Autatal : Pesten, Baritok - tér* 7.a. a. fiSktauut. RAKOLATOK nem küldetnek Tissza. Bermentetlen levelek csak rendeleT«lestü!nktel fogadtatnak eL________________________________________ EtApiepti?! Napoktai iMiTji srJratoDissKL: Égé** évra...................UO írt. FAiérre.............................10» Neffyedévra...................5 „ Budapeste» n ÁLatos leaDva i Égés* évre ... 18 írt.—kr. Félévre . . Negyedévre 60 HIVLTAT.OI HIRIUTÉKE« . A hivatalon .Érte..itöbe-1 ffrt.taodó hirdetési dijak a hirdetminynyel egytttt aliborral« beküldendö, még pedig: 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, és SO kr. a bélyegért, 100— 300-ig i frt, rOO—300-ig ;1 frt és így tovább minden 100 szóért ! írttal több. Mae!SHiKDiTtm: F.gyhasábot petit sor egyszeri hirdetésért 8 kr. többszöri hirdetésért 7 kr.minden beigtatásnál. A bélyeg-díj külön minden beiktatás után 30 kr. oszt.értékb. HIVATALOS RÉSZ. A vallás és oktatásügyi magyar kir. minister a pozsonyi kir. jogakadémiánál megürült austriai polgári törvény, a magyar váltó-, kereskedelmi és bányajog tanszékére ny. rendes tanárrá dr. Eckmayer Ágoston kassai kir. jogakadémiai rendes tanárt nevezte ki, s illetőleg áthelyeztetését saját kérelmére megengedte; az ugyanazon jogakadémiánál megürült magyar magánjog és törvénykezési eljárás tanszékére pedig dr. Révfy László pozsonyi ügyvédet, és az ottani kir. államvizsgálati bizottmány tagját h. rendkívüli tanárrá nevezte ki. Jakabfy Gábor a m. k. pénzügyminiszer által I osztályú adóhivatali tisztté neveztetett ki. Az aradi magyar királyi pénzügyigazgatóság Galgóczy Endre makói adóhivatali segédtisztet III. oszt. tisztté a kisjenői magy. kir. adóhivatalhoz ; továbbá Boros József adóhivatali gyakornokot III. oszt. segédtisztté a makói, és Konrád Lajos pénzügyigazgatósági bijnokot ideiglenes III. oszt. segédtisztté a szarvasi magy. kir. adóhivatalhoz nevezte ki. Ezennel közhírré tétetik, miszerint kövárvidéki Nagysomkuton az évenkint tartatni szokott 4 országos vásár ezentúl nem szombati napon, hanem a nagybányai vásárokat megelőző hétnek szerda és csütörtöki napjain fog tartatni. Pesten, 1869. sept. hó 4-én. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. ministeriumtól. Ezennel közhirré tétetik, miszerint Balassa- Gyarmaton a folyó évi sz. mihályi országos vásár folyó évi September 27—28 ról 29—30 ra tétetett át. Kelt Pesten, 1869. sept. 5-én. A földmivelésipar és kereskedelmi m. k. miniteriumtól Az első magyar kötélmagyar részvénytársulat feloszolván, a rendkívüli közgyűlés ezen határozata a földmivelés, ipar és kereskedelmi ministerium által folyó évi September 5 én 16,877. sz. a. helybenhagyatott. NEMHIVATALOS RÉSZ. A BÁN BEIKTATÁSA. Zágráb, sept. 8-án. A legfelsőbb leirat, mely b. Rauch Levin horvátországi bánná kineveztetésére vonatkozik s mely a horvát-szlavon országgyűlésen f. hó - én olvastatott fel, következőleg hangzik : Mi Ferencz József stb. Miután horvát-szlavon és dalmát királyságaink báni méltóságát, 1868. dec. 8 án kelt elhatározásunk alapján hű és őszintén kedvelt nyéki Rauch Levin bárónak, helytartónknak adományoztuk, irányában táplált királyi kegyünk jeléül, melyet nagy érdemei, különös és kitűnő szolgálatai által kiérdemelt, — és királyi hivatásunk értelmében, mely csakis a közjót s az ország javát czélozza , tudtul adjuk s kegyelmesen parancsoljuk nektek, hogy nevezett nyéki Randi Levin bárót, a kit hű és kedvelt hívünk Solis Wenczeszlav, zeng modrusi püspök, akit egyenesen kijelöltünk erre, de fog avatni a báni méltóságba — a nevezett királyságok valódi és törvényes bánjának elismerjétek, iránta illő tisztelettel viseltessetek, minden ügyekben, melyek a bán hatásköréhez tartoznak, engedelmesek legyetek iránta, — s hogy a közjó emelését czélzó törekvéseiben, s az irántunk tanúsítandó szolgálatokban, jó egészséggel végezzétek el a ti körötökbe esőket. Kik iránt stb. Kelt sz. királyi Buda fővárosunkban, 1869. márt. 29. Ma igen pompás idő kedvezett b. Rauch ünnepélyes bevonulásának. Miután már délelőtt megnyilt a népünnep, melynél a szokásos ökörsütés sem hiányzott, délben a ministerek, főrendek s a számos küldöttségek kocsikon a bán elé mentek. Báró Ranch 4 óra felé érkezett meg a város határához, hol öt Bogovics főispán szívélyes beszéddel Üdvözlé, melynek végeztével a menet zsivnókiáltások közt megindult. Azt egy osztály honvéddzsidás nyitá meg, erre jött Vojkífy mint kérősd középkori jelmezben, erre a zágrábmegyei bandérium egy osztálya lóháton kivont kardokkal; ezeket követték a küldöttségek, miniszerek s főrendek hintói, kik közt Festetics, Lónyay és Bedekovics ministerek tűntek fel. Sok püspök mint királyi biztos közvetlenül a bán fogata előtt egy négy fogatu díszkocsiban ment Maga a bán 4 szürke ló által húzott nyílt díszkocsiban ült, a lovak egy-egy szolga s apród által vezettettek. Maga a bán pompás fehér attilát, kék dolmányt s vörös nadrágot viselt, gazdagon diszitve ezüsttel s drágakövekkel.A város közepén levő diadalívnél a polgármester-helyettes Mihálics osztálytanácsos üdvözlé a bánt a főváros nevében ; a menetet a megyei banderium egy második osztálya zárta be. Ahol a menet elhaladt, a sztra néptömeg mindenütt örömkiáltásokkal üdvözlé a bánt. Egy fertály 6 órakor érkezett meg b. Rauch palotájába; az épület előtt fölállított katonaság fegyverrel tisztelgett, 3 zenekara néphymnust játszó és zsió-kiáltások hangzottak. Miután a különböző testületek szerencsekivánataikat kifejezték, báró Ranch ismét megjelent a téren s az egyes osztályok előtte elléptettek. Hat órakor a bán termeibe vonult vissza. Estve a város fényesen ki volt világítva ; 8 órakor több mint 300 polgár a bánnál fáklyás szerenáddal tisztelgett. Zágrábból távirják 9 évei : B. Rauchot az országgyűlés ünnepélyesen hivatalába iktatta. Jelen volt a székesegyházban tartott Te Denmon, mely után több százra menő terítékű diszebéd rendeztetett. A nép közt pénz száratott ki. A MAGYAR ORVOSOK ÉS TERMÉSZETVIZSGÁLÓK Fiuméban 1869-ik évi sept. 3-án kezdődött XIV dik NAGYGYŰLÉSE. VeRNEDA ERNŐ POLGÁRNAGY ÜDVÖZLŐ BESZÉDE. Tisztelt urak! Engedjék meg, nagyrabecsült uraim, hogy tolmácsoljam azon kifejezhetlen öröm érzelmét, melyet Fiume polgársága a tudomány annyira jeles bajnokainak ünnepélyes megérkezése folytán érez. Fiume történelme ma önök által egy szép és óhajtott lappal fog gazdagodni, önök megjelenése ma legkedvesebb vágyaink egyikét elégíti ki. Szolgáljon tárgyul önök mély tanulmányozásainak a tenger, mely bennünket környez és látbatlan világa, kristálytiszta és édes csermelyeink, a tengerpart, a növények és mindazon elemek, melyekkel a bőkezű természet ezen partokat felruházta. Szolgáltasson vizsgálódásaikban világosságot a tudomány, mely nem ismer határokat, s vajha jobbra forduljon az ország állapota az önök tudománya és tanácsai folytán. Tekintve, igen tisztest urak, az önök szívességét és elnézését, Fiume azon reménynyel kecsegteti magát, hogy azon keveset, mit önöknek nyújthat, azon soknak zálogául és mérvéül fogják tekinteni, mit tenni óhajtana, ha korlátolt eszközei megengednék. Fogadják tisztelt urak, szívesen azon üdvözletét, melyet az egész város nevében hangoztatok, fogadja a legmélyebb hála érzelmeit azon megtiszteltetésért, melyet irányában tanúsítanak, midőn meglátogatják és oly szép alkalmat szolgáltatnak neki arra, hogy közvetlenül nyilvánítsa önöknek azon érzelmek kincsét, melyek az egész lakosság keblét mindinkább lelkesítik, és nemes és lovagias nemzetünkhöz fűzik. Éljen Magyarország! Éljenek igen tisztelt magyar vendégeink! Halász Géza alelnöki beszéde. (Folytatás és vége.) B) Vándorgyűléseink működése eredményeinek főmozzanatai. E kimutatás szerint: 1-szer. A kétkedőt utasítjuk a magyar orvosok és természetvizsgálók évkönyveire, munkálatainak 13 kötetére, mely munkálatok összesen 441 nagy nyomtatott ívet tesznek, s ezek a történeti vázlaton, a köz- és szakülések jegyzőkönyvein kívül 473 értekezést foglalnak magukban. Mi valóban roppant sok, kivált ha meggondoljuk, mint a fennebbi kimutatásból látszik, hogy mind a 13 gyűlést összevéve a tagok csak 73 nap valának együtt. Ismétlem, hogy a napokat összeadva, a nagygyűlések tartama csak 73 napot tesz, tehát hány értekezés jön minden napra! Ide járul még, hogy a szóbeli előadások, egyéb tárgyalások, sőt a felolvasásoknak is nagy része ki nem nyomatván, az évkönyvekből kimaradt. Ami a munkálatok belbecsét illeti, a felett a szakok őrködnek. Csak azon értekezés jelenik meg, mely a szakosztályok bírálata szerint méltó