Budapesti Közlöny, 1869. október (3. évfolyam, 224-250. szám)
1869-10-10 / 232. szám
vökre kötöm a törvényhatóságoknak, hogy a fentebbi rendszabályok szigorú kezelése s folytonos őrködés által az 1-b. pontban jelezett nőknek a keleti országokba való menetelét megakadályoztatni, s ezzel a bajnak forrásánál való elfojtására erélyesen közreműködni igyekezzenek. Végre megjegyzem, hogy az e tekintetben szükséges intézkedések a határszéli hivataloknál, s a keletre közlekedő gőzhajózási vállalatoknál is megtétettek, s arról is gondoskodva van, hogy a keleten lévő consulátusok ez ügyben továbbra is éber figyelemmel és erélylyel járjanak el. Budán, 1869. évi október hó - jén, Liptómegyei Tepla községben f. évi október 16-án uj egyszerű postahivatal lépend életbe, mely levelek és kocsiposta-küldemények felvételét és kézbesítését eszközlendi, és rovatolásait Nyitráig és Lőcséig kiterjesztendi. A teplai postahivatal kézbesítési köréhez tartozni fognak: Bessenova, Demcsin, Dubrova, Finezicze, Három Malatin, Ivanova, Kelemenfalu, Körmös, Király-Lubella, Kelecsén, Lucski, Madocsán, Nemes Lubella, Német-Lipcse, Olaszi, Nagy- és Kis-Patak, Szent-Mihály, Szokoles , Tepla, Trinun Szlécs és Tűrik helységek, mi ezennel közhírré tétetik. Pozsony, 1869. október 1-jén. A m. k. postaigazgatóság. NEMHIVATALOS RÉSZ. Néhai Marczibányi Lajos által a tébolyda alap javára tett magán-alapítvány mai napig 701 ft 62 krra szaporodott, és áll a budai takarék-pénztárnál elhelyezett . . . . 113 ft 62 krön kívül egy nemzeti kölcsön-kötvényből 410 ft p. p., vagyis 430 ft 50 kr p. é. és 2 db magyarországi földtehermentesitési kötvényből összesen 150 ft p. p., vagyis osztr. értékben .... 157 ft 50 kr, összesen tehát : 701 ft 62 kr. Mi is a hagyományozó kívánatához képest, ezennel közhírré tétetik. A népiskolák számába a m. kir. vallás- és közoktatási minister által elfogadott s a m. kir. egyetemi nyomdában kiállított tankönyvek ára következőleg határoztatott meg: I. Vezérkönyv a beszéd- és értelem-gyakorlatok tanításában, a népiskolák első és második osztálya számára irta Nagy László tolna- s baranyamegyei tanfelügyelő. Ára : Budán a m. kir. egyetemi nyomdánál kötve 20 kr. Bolti ára kötve................................24 „ II. Magyar ABC és elemi oskolakönyv a népiskolák első osztálya számára. Irta : Gönczy Pál, a m. k. vallás- és közoktatási ministeriumban osztálytanácsos és magyar akadémiai levelező tag. Ára: Budán a m. k. egyetemi nyomdában kötve 12 kr. Bolti ára kötve......................................14 „ III. Vezérkönyv a magyar ABC és elemi olvasókönyv tanításához, tanítók számára. Irta: Gönczy Pál. Ára: Budán a m. k. egyetemi nyomdában . 15 „ Boltiára kötve................................18 „ IV. Magyar olvasókönyv a népiskolák második osztálya számára. Irta és szerkesztette: Gáspár János, alsó-fehér- és küküllőmegyei tanfelügyelő. Ára: Budán a m. k. egyetemi nyomdában kötve 16 kr. Bolti ára kötve...............................19 „ Ezen tankönyvek megrendelhetők vagy Budán a m. k. egyetemi könyvnyomdában az ugyanott fe 382 fébb meghatározott árak szerint, vagy Ráth Mór pesti könyvkereskedőnél, a kinél ezen könyveknek a közoktatási minister által engedélyezett elárusitási főraktára létezik. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA. A magy. tud. akadémia részéről, [Czartoryski László herczeg nemes áldozatkészsége folytán, ezer o. é. forint jutalom tűzetik ki következő történelmi kérdésre : „Adassák elő kivált történet-philosophiai szempontból, a lengyel kútfők felhasználásával is, története mindazon érintkezéseknek, melyekben a magyar és a lengyel nemzet politikai s különösen mivelődési tekintetben egymásra kölcsönösen hatott.“ Beküldési határnap 1872. decz. 31 -ke. A pályanyertes mű szerző tulajdona marad. A pályázatnál az akadémia „átalános szabályai“ megtartandók. Kelt Pesten, a tud. akadémia 1869. jul. 26- kán s oct. 4-én tartott összes üléseiből. Arany János, titoknok. II. Jelentés a népszámlálási ügy jelen, állásáról. A megelőzött jelentés közzététele óta a népszámláló bizottságaikat akkoráig még meg nem alkotott törvényhatóságok közül részint a közgazdasági minisztériumból kiindult sürgetésre, részint bekövetkezvén a közgyűlés kitűzött határnapja, majdnem valamennyi megfelelt ebbeli kötelezettségének. Jelenthetni ennélfogva, hogy : közgy.t megtartotta a népsz. biz. elnöke Abaujmegye Vendégi Gábor. Bács „ Lovászy Mihály. Hont „ Horváth Mihály. ang . Ibrányi Lajos. Jászkun kerület Mocsy Ferencz. Kővár vidéke Dr. Colcerin János. Kolozsmegye Gr. Eszterházy Kál. Csikszék Puskás Ferencz. Szerdahelyszék Macellariu Döme. Buda sz. k. főváros Hunfalvy János. Győr az. k. Nagy Pál. Körmöczbányai Havasi Endre. Libetbányai Kmety József. Lőcsen Stadler Lajos. Szabadkai Guth György. Zombori Athanaszkovics Trif. Kolozsvári Kőváry László. Deés kir. város Miller Adolf. Bereczken Mikó Ferencz. Csíkszeredayi Erős Elek, Illyefalvan Petke Pál. Vajda-Hunyadi Ferzsán Károly. Hátszegi Román György. Székely-Udvarh. k.v. Kovács Domokos. Hátra van ennélfogva mindössze 5 törvényhatóság, Oláhfalu kiváltságos város, mely eddig semmi jelentést sem tett, de megtételére táviratilag utasittatott; továbbá Somogymegye, mely a közgyűlést egyébiránt már megtartotta, s a honnan előleges jelentés már is létezik, mely a dolog szabályszerű lefolyását tudatja ; Szebenszék, mely táviratilag jelenti, hogy a szász gróf utján tesz jelentést az ez ügyben megtartott ugyan, de határozathoz nem jutott közgyűlés lefolyásáról; és Medgyesszék, mely az ujonczozás miatt csak f. hó 16-án akarta volna ez ügyben a széki ülést tartani, de táviratilag utasittatott, hogy azt azonnal tartsa meg; végül pedig Heves megye, melynek kivételes helyzeténél fogva külön intézkedések szükségesek. A nyomtatványok szétküldése f. é. oct. 1-én a szat. osztály részéröl csakugyan megkezdetett, mégpedig oly mérvben, hogy az idejekorán részletes jelentést tett 30 törvényhatósághoz indíttatott meg a küldemények sora. E küldeményekről az illető törvényhatóságok eleve értesítettek külön leirat által, melyben nemcsak az arány adatott tudtokra, mely a nyomtatványok mennyiségének kiszámítására használtatott, hanem egyúttal utasíttattak, hogy ezen nyomtatványok a népszámláló bizottság elnökének és néhány tagjainak közbenjárása mellett azonnal szétosztandók az egyes számláló csoportok közé, a számláló ügynökök pedig utaaítandók, hogy áttanulmányozva az oktatásban foglalt teendőiket s áttekintve a nekik jutott mintákat, rögtön tegyenek jelentést a népszámláló bizottság elnökéhez, várjon a reájuk bízott csoportokban képesek-e a megkapott nyomtatványokkal helyesen befejezni a számlálást, ha pedig akár számukra, akár kitöltésekre nézve aggodalmaik volnának, azokat késedelem nélkül közöljék a népszámláló bizottság illető felügyelő tagjával vagy elnökével. Az elnök úr erélyesen gyűjtvén minden számláló csoportból a jelentéseket közvetlenül intézkedik a hol lehet, — a netalán még szükséges nyomtatványok iránt pedig szíves lesz legfeljebb 1. évi október hó végéig részletes kimutatást küldeni fel a ministérium statistikai osztályához, hogy az a hiány pótlásáról idejekorán intézkedhessék. Ezen intézkedés által el lesz érve, hogy nem csak valamennyi bizottsági tag, hanem még a számláló ügynökök is kénytelenek feladatukkal megismerkedni, a statistikai osztály pedig a népszámláló bizottságok elnökeinek jelentéseiből meg fogja tudni a netalán felmerülhető akadályokat, s időt nyer intézkedni, hogy még ez év folytán és a számlálás tényleges megkezdése előtt teljes megnyugvást nyerjen az iránt, várjon a működtetendő gépezet minden egyes kereke úgy van-e elhelyezve országszerte, hogy az jövő évi január 3 án összevágóan megindulva egyöntetű munkát szolgáltasson. Pesten 1869. octóber 7-én. Keleti ISKOLA-ÜGY, AZ EGRI NÉPISKOLÁK ÜGYE. Egyszerű tényekben adjuk elő ez ügyet, mely Egerben oly nagy izgatottságban tartja a lakosságot, a lapok különböző tudósításai nyomán pedig alig nyújt kellő tájékozást. Folyó évi augustus elején a heves megyei tanfelügyelő nyilatkozatra szólíta fel Eger város képviselő-testületét azon viszonyra nézve, melyben eddig a városi hatóság a népiskolák iránt ezeknek a városi vagyonból vagy jövedelemből való, netaláni segélyezésérenézve a kathol hitfelekezettel állott. A városi képviselő, testület ez ügy megvitatására bizottmányt nevezett ki, mely három ülést tartván, ezekben főleg két egyházi férfiú erős érvekkel vitatá, hogy miután Egerben az izraeliták meg akarják tartani felekezeti iskoláikat, Egerben pedig a r. katholikusokon kivül más hitfelekezet nincs, ennélfogva e városban a közös iskolának sem oka, sem értelme, sem szüksége fenn nem forog; de, ami figyelemreméltó : alapvagyona sincs, mert, mint a számadási combinatiokból kitűnt, ha a kath. hitfelekezet minden iskolaépületeit átengedné, s az összes öt százalék közös iskolákra fordíttatnék is, mégis mintegy 4000 ftnyi államsegélyre lenne szüksége, mennyit Eger városnak nyerni teljes lehetetlen. Mindezek daczára győzött a szavazás : hatan a felekezeti iskolák fenntartása mellett szavaztak a bizottmányban, nyolcan a közös mellett, de jellemző, hogy e nyolc közül egyik héber szavazó saját héber felekezeti iskolája mellett szavazott, s egyszersmind a katholikusok néptanodáit közöseknek akará nyilváníttatni voksával Augustus 22-én a bizottmány ily többségének véleménye a városi képviselőgyűlés elé került, s itt heves vita keletkezett főleg az illetékesség iránt; a szólók közül többen a polgári és gazdászati ügyekkel megbízott képviselő testületet nem ismervén el jogosítottnak arra, hogy ily ügyben, mely a nép vallási érzelmeit és érdekeit illeti, a városi képviselő-testület a kath. közösség meghallgatása nélkül határozhasson. Az errs vitatkozás heve nőttön nőtt, végre itt iss leszavazás döntött,a képviselő testület 46 szavazattal 25 ellenében elhatározta az Egerben létező kathot. népiskol