Budapesti Közlöny, 1869. október (3. évfolyam, 224-250. szám)

1869-10-19 / 239. szám

Holkó Dániel ágost­ hitvallású nyugalmazott tanítónak, a néptanítás terén 47 év folytán szer­zett érdemei s különösen szegénysége tekinteté­ből magyar királyi vallás- és közoktatási minister 100 írt segélyt utalványozott. A képviselőház osztályai megkezdvén tanács­kozásaikat azoknak távollevő tagjai, különösen elnökei sürgetőleg felszólíttatnak, hogy mielőbb Pesten megjelenjenek. Somssich Pál S. k., a képviselőház elnöke. ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A KÉPVISELŐHÁZ LV. ÜLÉSE OKTÓBER 18. DÉLELŐTT 10 ÓRAKOR. Elnök : Somssich PÁL. Jegyző: Széll Kálmán. Tárgy : A pénzügy­miniszer előterjesztése. A kormány részéről jelen vannak: Andrási Gyula gr., Lónyay Menyhért, Eötvös József dr., Horvát Boldizsár, Gorove István, Bede­­kovich Kálmán. Elnök : Méltóztassanak helyeiket elfoglalni és a legutóbbi ülés jegyzőkönyvét meghallgatni. Széll Kálmán jegyző: (olvassa az október 16 -i ülés jegyzőkönyvét.) Elnök : Ha nincs észrevétel, ezennel hitelesít­tetik. Van szerencsém bemutatni az országos közép­­tanodai tanáregylet folyamodását, melyben a ta­nárok jelenlegi sanyarú helyzetüknek javítását kérik. Benyújtja Deák Ferencz képv. ur. Továbbá a Buda-Pesten székelő ministeriumok szolgaszemélyzetének kérvényét, szintén fizetés­­javítás iránt. Benyújtja Deák Ferencz képv. ur. Végre Kassaváros közönsége kérvényét, mely­ben Békésvármegyének az eszék-sziszek-károly­­városi vasútvonal kiépítése iránt a képviselőház­­hoz beadott kérvényét pártolja. Van szerencsém továbbá bemutatni a gazdasá­gi bizottság jelentését mely fel fog olvastatni. Széll Kálmán jegyző:­­olvassa a gazdasági bi­zottság jelentését a f. é. augustus és október hó­ban tett kiadásokról.) Elnök : E jelentés mellékleteivel együtt ki fog nyomatni és legközelebb napirendre tűzetni. Szomorúan jelentem, hogy alig kezdtük meg üléseinket, már­is több képviselő úr szabadsági időt és pedig hosszabb időre, hat hétre kér, egye­dül magán­körülményeikkel indokolván e kér­­vényt.Nekem kötelességem bemutatni, nem tudom, méltóztatnak-e megadni.(Felkiáltások! Nem adjuk meg.) Irányi Dániel : De kérem, meg kell hallgatni előbb kérelmüket, nem lehet őket elítélni meg­hallgatás nélkül. Elnök : Méltóztassanak meghallgatni felolva­som neveiket, s ha azt méltóztatnak határozni, hogy nem adják meg, értesíteni fogom az ille­tőket. Pászthély János, beregmegyei Munkács kerületi képv., családi körülményei miatt hat heti szabad­ságot kér. (Felkiáltás : Nem adjuk meg!) Tehát nem adatik meg. Onossy Mátyás, orczifalvi képviselő szintén magán körülményei miatt kénytelen lévén jelen­leg honn maradni, szintén hat heti szabadságot kér. (Felkiáltások: Nem adjuk meg !) Tehát nem adatik meg. Itt van még Fiume városa és kerülete képvi­lőjének, Csotta Jánosnak kérvénye, ki az oda­való kereskedelmi kamara által a Cairoban tar­tandó nemzetközi gyűlésre képviselőül meg­választatott, 5 heti szabadságidőt kér. E kérelem, gondolom, indokolva van, tehát megadható. (Fel­kiáltások: Megadjuk!)Tehát megadatik. Végre Joszipovich István kér hat heti szabad­ságidőt azért, mert eddig a horvát országgyű­lé­sen elfoglalva lévén, egyszersmind mint turopo­­lyai kapitánynak néhány heti dolga van. (Meg­adjuk !) Több nincs. Tehát az első kettőnek nem adatik meg , a többinek pedig megadatik a kért szabadságidő. Patay István : Ezúttal jó volna határozatilag kimondani, hogy a körülményeket fejtsék ki bő­vebben a szabadságért folyamodók, mert külön­ben a szabadságot simpliciter megadni nem lehet. Elnök : Kérem a képviselő urakat a­kiknek kérvények vagy interpellációjuk van, azok előter­jesztésére. Szakácsy Dániel : Zemplén megye székvárosa Sátor-Alj­a Uj­hely iparosainak kérvényét nyújtja be, melyben az iparü­gy elintézését kérik, a meny­nyiben még e tárgyban a pesti iparkamara sem hallgattatott meg. Elnök : A kérvényi bizottsághoz utasittatik. Vidats János : Csengesz Vilmos Torontálme­­gye bánát-komlósi csizmadia-mesternek kérvé­nyét nyújtja be. Ő az 1848/9-ki szabadságharcz­­ban több rendbeli bakancsot és csizmát adott az akkori kormánynak; kéri, lenne szives a t. képv. ház neki ezen összeget kamatostul visszatéríteni. Elnök : A kérvénybizottsághoz utasittatik. Prileszky Jádé: A ház­szabályok 150. § a ér­telmében Nagy-Szombat iparos polgárainak szá­mos aláírással ellátott folyamodását benyújtja, melyben az iparviszonyok rendezését mielőbb esz­közöltetni kérik. Elnök: A kérvényi bizottsághoz utasittatik. Irányi Dániel­­ azon kérdést intézi a pénzügy­­miniszer úrhoz, szándékozik-e, és milyen intézke­déseket ajánlani a törvényhozásnak a magyaror­szági pénzpiac­-, ipar- és kereskedelemnek az osztrák nemzeti banktól függetlenítése végett ? Széll Kálmán jegyző: (olvassa az interpel­lált.) Lónyay Menyhért pénzügyminiszer: A t. ház türelmét a múlt ülésszak végperc­eiben hozzám intézett interpellációk folytán igénybe vettem ha­zánk pénzügyeire vonatkozó nyilatkozat végett; engedje meg,hogy a jelen ülésszak kezdetén ismét a pénzügyekre vonatkozó előterjesztések meghall­gatására hívhassam fel becses figyelmét; mit any­­nyival inkább vagyok bátor kikérni, miután jelen előterjesztésemben kerülni kívánom a szónoklati modort; száraz számok lesznek indokaim, me­lyeknek , úgy hiszem , megvan saját nyoma­tékuk, miután valóságos, eltagadhatlan tények­nek eredményei. Jelen előterjesztésem három részre oszlik, vagyis inkább három külön tárgyról kívánok elő­terjesztést tenni. Az elsőben előterjesztem a múlt 1868. évről a zárszámadást; a második előterjesztésem vonatkozik az 1870 iki államköltségvetésnek már befejezett ré­szére , különösen a fedezetre, a harmadik végre általában az államvagyonra vonatkozik. (Halljuk!) Az alkotmányos jogok legfontosabbika,sőt lehet mondani, minden alkotmányos jog gyakorlatának alapja, legnagyobb biztosítéka: az évi államkölt­ségvetés megállapítása, és az ekkér megállapított költségvetés szerint az elmúlt évekről adott rész­letes számadásnak a törvényhozás elé terjesztése és bírálata. A valódi alkotmányosság szempont­jából tehát nevezetes pillanat az, midőn, a­mióta a magyar alkotmány fenáll, elsőben terjesztetik államháztartásról szóló számadás a törvényhozás elé azon czélból, hogy a törvényhozás azt az 1848: IV. és 1867 : X. t. sz. értelme szerint vizsgálat és bírálat alá vegye. (Tetszés.) Ez egy újabb elvi­­tázhatlan bizonysága annak, hogy az 1867-ik év szerzett érvényt és adott életet azon alkotmányos jognak, melyet ősi alkotmányunk nem ismert, s legelőször az 1848. törvények mondtak ki. Hajdan a koronás király szabadon rendelkezett az ország jövedelmeinek legnagyobb része felett, az államjavak, bányák, vám és sóegyedáruság jövedelmei általa kezeltettek, szedettek és adattak ki minden számadástétel nélkül; az országgyűlés szavazta ugyan meg az úgynevezett hadi adót, de hova­ fordításáról számot nem kérhetett; ősi alkot­mányunk tehát nélkülözte azon sarkalatos bizto­sítékot, mely nélkül az a polgári szabadság táma­sza nem lehet. De nem­csak a törvényhozásra, hanem a mi­­nistériumra nézve is nevezetes pillanat az, midőn számot ad működéséről, mert kell, hogy nemcsak azon pillanat fontosságát érezzük, midőn alkot­mányos jogainkat gyakorolhatjuk, hanem azt is, midőn törvényes kötelességünket lerójjuk. (He­lyeslés.) Az 1868 ki zárszámadás hiteles példányát van szerencsém ezennel a t. háznak bemutatni; a som­­ 3514 mázat és mérleg nehány melléklete már ki van nyomtatva, s ki fog a t. ház tagjai közt osztatni; még közel 100 iv van nyomtatás alatt. A múlt évi országgyűlés alatt általam beter­jesztett és az országgyűlési irományok 328. sz. a. foglalt kimutatás az 1867 iki állambevételekről és kiadásokról valódi zárszámadásnak nem ne­vezhető ; az 1867-ik évben rendesen meg­szavazott költségvetés nem létezett, az államadóssági évjá­radék és a közös költségek viselésének aránya még nem volt megállapítva; a közigazgatás egyes ágaira fordítandó összeg akkor vétetett fel, mint az még az 1867-ik év január 1-én, tehát a magyar ministérium megalakulása előtt alkotmá­nyos tárgyalás nélkül megállapittatott; a bevéte­lek és kiadások az egész 1867-iki év folytán a még akkor közösen működő legfőbb számszék ál­tal könyveztettek, s a múlt évben általam bemu­tatott kimutatás is csak a pénztári eredményeket tünteti elő, s annak tételei a pénztári eredményre nézve állanak ugyan, de végeredményben csak akkor fognak befejeztethetni, ha a múltból fennma­radt közös követelések és tartozások iránt vég­megállapodás fog keletkezni. A két pénzügyministérium közt ezek iránt f­oy­­nak a tárgyalások, s remény­em, hogy nem­soká­ra, még ez ülésszak alatt ez iránt is tehetek je­lentést a t. ház előtt. Várjon a felmerült elvi kér­dések miatt ezen jelentésben a két ministérium közti egyértelmű megállapodást fogok-e jelent­hetni,­­ azt most előre megmondani képes nem vagyok; ha közös megállapodás nem keletkezhe­tik, a beadandó jelentések alapján a két törvény­­hozásnak leend feladata a végelintézés iránt szük­séges teendők felett határozni. Annyit azonban magam részéről eleve is kijelenthetek, hogy az ed­digi tárgyalásoknál igyekeztem az ország érdekeit szem elől nem téveszteni. Az 1867-ik évi államháztartás pénztári eredmé­nyeit előterjesztésem eléggé indokolja, s az 1868- iki zárszámadás, az ezen évre vonatkozó adatok azt kiegészítvén, biztos alapul szolgálhatnak az 1867-ik évi kezelés megbírálására. Az államszámadás összeállítása sok munkát igényel ugyan, de minden nehézség nélkül vihető keresztül ott,­a­hol az számos évi gyakorlat és lé­tező szabályok szerint történik. Nálunk az első rendesen megszavazott államköltségvetésről szóló számadás összeállítása nagyobb nehézséggel járt, mert mindenekelőtt meg kellett állapítani magát a rendszert, mely szerint a főkönyvelési osztály, mint ellenőrző hatóság gyakorolja ezen hatóságát s kezdte meg a múlt év elején működését; továb­bá részletes utasításokkal kellett ellátni az egyes ministeriumok számvevőségeit, melyek csak az 1867. év végével rendszeresittettek, hogy az össze­függés azok között szabályoztassék. De oda is kellett törekednem, hogy az elmúlt év számadásai a rákövetkező évben összeállítha­tók és előterjeszthetők legyenek; ámbár ugyan az 1867 : X. t. sz. azt rendeli, hogy a berekesztett számadások terjesztessenek elő, s így a törvény határozottan nem rendeli, hogy mindig a követ­kező évben terjesztessenek elő a zárszámadások , mindamellett igyekeznem kellett az elszámolásnál oly rendszert állapítani meg, mely lehetővé tegye a zárszámadásoknak a következő év végével le­endő előterjesztését. Más, rendezett pénzügügyel bíró államok pél­dája mutatja, hogy a zárszámadásoknak ily rövid idő alatti előterjesztése nem kevés nehézséggel járhat, miután, Angliát kivéve, hol csak egy pénz­ügyi jelentés és mérleg, tehát nem részletes zár­számadás terjesztetik elő, a reákövetkező év első felében, — mindenütt hosszabb idő igényeltetik a részletes zárszámadás beterjesztésére. A jól rendezett pénzügygyel bíró Poroszország­ban az eredmény kimutatása a második, a zár­számadás a harmadik évben. — Francziaország­­ban és Belgiumban a sommás kimutatás „Compte general“ a következő év első felében, a zárszám­adás „reglement definitiv“ a mérleggel, „bilan“ a számadás berekesztésétől számított harmadik évben, — Austriában hasonló időben, Szászor­szágban pedig a három évi számadás berekeszté­sétől számított három év múlva terjesztetik elő s ez természetes, miután a lejárt év rovására még bizonyos ideig szükségkép történnek utalványo­zások és tétemnek fizetések. Hogy az általam óhajtott ezőt eléressék, akko-

Next