Budapesti Közlöny, 1869. október (3. évfolyam, 224-250. szám)
1869-10-19 / 239. szám
Holkó Dániel ágost hitvallású nyugalmazott tanítónak, a néptanítás terén 47 év folytán szerzett érdemei s különösen szegénysége tekintetéből magyar királyi vallás- és közoktatási minister 100 írt segélyt utalványozott. A képviselőház osztályai megkezdvén tanácskozásaikat azoknak távollevő tagjai, különösen elnökei sürgetőleg felszólíttatnak, hogy mielőbb Pesten megjelenjenek. Somssich Pál S. k., a képviselőház elnöke. ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A KÉPVISELŐHÁZ LV. ÜLÉSE OKTÓBER 18. DÉLELŐTT 10 ÓRAKOR. Elnök : Somssich PÁL. Jegyző: Széll Kálmán. Tárgy : A pénzügyminiszer előterjesztése. A kormány részéről jelen vannak: Andrási Gyula gr., Lónyay Menyhért, Eötvös József dr., Horvát Boldizsár, Gorove István, Bedekovich Kálmán. Elnök : Méltóztassanak helyeiket elfoglalni és a legutóbbi ülés jegyzőkönyvét meghallgatni. Széll Kálmán jegyző: (olvassa az október 16 -i ülés jegyzőkönyvét.) Elnök : Ha nincs észrevétel, ezennel hitelesíttetik. Van szerencsém bemutatni az országos középtanodai tanáregylet folyamodását, melyben a tanárok jelenlegi sanyarú helyzetüknek javítását kérik. Benyújtja Deák Ferencz képv. ur. Továbbá a Buda-Pesten székelő ministeriumok szolgaszemélyzetének kérvényét, szintén fizetésjavítás iránt. Benyújtja Deák Ferencz képv. ur. Végre Kassaváros közönsége kérvényét, melyben Békésvármegyének az eszék-sziszek-károlyvárosi vasútvonal kiépítése iránt a képviselőházhoz beadott kérvényét pártolja. Van szerencsém továbbá bemutatni a gazdasági bizottság jelentését mely fel fog olvastatni. Széll Kálmán jegyző:olvassa a gazdasági bizottság jelentését a f. é. augustus és október hóban tett kiadásokról.) Elnök : E jelentés mellékleteivel együtt ki fog nyomatni és legközelebb napirendre tűzetni. Szomorúan jelentem, hogy alig kezdtük meg üléseinket, máris több képviselő úr szabadsági időt és pedig hosszabb időre, hat hétre kér, egyedül magánkörülményeikkel indokolván e kérvényt.Nekem kötelességem bemutatni, nem tudom, méltóztatnak-e megadni.(Felkiáltások! Nem adjuk meg.) Irányi Dániel : De kérem, meg kell hallgatni előbb kérelmüket, nem lehet őket elítélni meghallgatás nélkül. Elnök : Méltóztassanak meghallgatni felolvasom neveiket, s ha azt méltóztatnak határozni, hogy nem adják meg, értesíteni fogom az illetőket. Pászthély János, beregmegyei Munkács kerületi képv., családi körülményei miatt hat heti szabadságot kér. (Felkiáltás : Nem adjuk meg!) Tehát nem adatik meg. Onossy Mátyás, orczifalvi képviselő szintén magán körülményei miatt kénytelen lévén jelenleg honn maradni, szintén hat heti szabadságot kér. (Felkiáltások: Nem adjuk meg !) Tehát nem adatik meg. Itt van még Fiume városa és kerülete képvilőjének, Csotta Jánosnak kérvénye, ki az odavaló kereskedelmi kamara által a Cairoban tartandó nemzetközi gyűlésre képviselőül megválasztatott, 5 heti szabadságidőt kér. E kérelem, gondolom, indokolva van, tehát megadható. (Felkiáltások: Megadjuk!)Tehát megadatik. Végre Joszipovich István kér hat heti szabadságidőt azért, mert eddig a horvát országgyűlésen elfoglalva lévén, egyszersmind mint turopolyai kapitánynak néhány heti dolga van. (Megadjuk !) Több nincs. Tehát az első kettőnek nem adatik meg , a többinek pedig megadatik a kért szabadságidő. Patay István : Ezúttal jó volna határozatilag kimondani, hogy a körülményeket fejtsék ki bővebben a szabadságért folyamodók, mert különben a szabadságot simpliciter megadni nem lehet. Elnök : Kérem a képviselő urakat akiknek kérvények vagy interpellációjuk van, azok előterjesztésére. Szakácsy Dániel : Zemplén megye székvárosa Sátor-Alja Ujhely iparosainak kérvényét nyújtja be, melyben az iparügy elintézését kérik, a menynyiben még e tárgyban a pesti iparkamara sem hallgattatott meg. Elnök : A kérvényi bizottsághoz utasittatik. Vidats János : Csengesz Vilmos Torontálmegye bánát-komlósi csizmadia-mesternek kérvényét nyújtja be. Ő az 1848/9-ki szabadságharczban több rendbeli bakancsot és csizmát adott az akkori kormánynak; kéri, lenne szives a t. képv. ház neki ezen összeget kamatostul visszatéríteni. Elnök : A kérvénybizottsághoz utasittatik. Prileszky Jádé: A házszabályok 150. § a értelmében Nagy-Szombat iparos polgárainak számos aláírással ellátott folyamodását benyújtja, melyben az iparviszonyok rendezését mielőbb eszközöltetni kérik. Elnök: A kérvényi bizottsághoz utasittatik. Irányi Dániel azon kérdést intézi a pénzügyminiszer úrhoz, szándékozik-e, és milyen intézkedéseket ajánlani a törvényhozásnak a magyarországi pénzpiac-, ipar- és kereskedelemnek az osztrák nemzeti banktól függetlenítése végett ? Széll Kálmán jegyző: (olvassa az interpellált.) Lónyay Menyhért pénzügyminiszer: A t. ház türelmét a múlt ülésszak végperceiben hozzám intézett interpellációk folytán igénybe vettem hazánk pénzügyeire vonatkozó nyilatkozat végett; engedje meg,hogy a jelen ülésszak kezdetén ismét a pénzügyekre vonatkozó előterjesztések meghallgatására hívhassam fel becses figyelmét; mit anynyival inkább vagyok bátor kikérni, miután jelen előterjesztésemben kerülni kívánom a szónoklati modort; száraz számok lesznek indokaim, melyeknek , úgy hiszem , megvan saját nyomatékuk, miután valóságos, eltagadhatlan tényeknek eredményei. Jelen előterjesztésem három részre oszlik, vagyis inkább három külön tárgyról kívánok előterjesztést tenni. Az elsőben előterjesztem a múlt 1868. évről a zárszámadást; a második előterjesztésem vonatkozik az 1870 iki államköltségvetésnek már befejezett részére , különösen a fedezetre, a harmadik végre általában az államvagyonra vonatkozik. (Halljuk!) Az alkotmányos jogok legfontosabbika,sőt lehet mondani, minden alkotmányos jog gyakorlatának alapja, legnagyobb biztosítéka: az évi államköltségvetés megállapítása, és az ekkér megállapított költségvetés szerint az elmúlt évekről adott részletes számadásnak a törvényhozás elé terjesztése és bírálata. A valódi alkotmányosság szempontjából tehát nevezetes pillanat az, midőn, amióta a magyar alkotmány fenáll, elsőben terjesztetik államháztartásról szóló számadás a törvényhozás elé azon czélból, hogy a törvényhozás azt az 1848: IV. és 1867 : X. t. sz. értelme szerint vizsgálat és bírálat alá vegye. (Tetszés.) Ez egy újabb elvitázhatlan bizonysága annak, hogy az 1867-ik év szerzett érvényt és adott életet azon alkotmányos jognak, melyet ősi alkotmányunk nem ismert, s legelőször az 1848. törvények mondtak ki. Hajdan a koronás király szabadon rendelkezett az ország jövedelmeinek legnagyobb része felett, az államjavak, bányák, vám és sóegyedáruság jövedelmei általa kezeltettek, szedettek és adattak ki minden számadástétel nélkül; az országgyűlés szavazta ugyan meg az úgynevezett hadi adót, de hova fordításáról számot nem kérhetett; ősi alkotmányunk tehát nélkülözte azon sarkalatos biztosítékot, mely nélkül az a polgári szabadság támasza nem lehet. De nemcsak a törvényhozásra, hanem a ministériumra nézve is nevezetes pillanat az, midőn számot ad működéséről, mert kell, hogy nemcsak azon pillanat fontosságát érezzük, midőn alkotmányos jogainkat gyakorolhatjuk, hanem azt is, midőn törvényes kötelességünket lerójjuk. (Helyeslés.) Az 1868 ki zárszámadás hiteles példányát van szerencsém ezennel a t. háznak bemutatni; a som 3514 mázat és mérleg nehány melléklete már ki van nyomtatva, s ki fog a t. ház tagjai közt osztatni; még közel 100 iv van nyomtatás alatt. A múlt évi országgyűlés alatt általam beterjesztett és az országgyűlési irományok 328. sz. a. foglalt kimutatás az 1867 iki állambevételekről és kiadásokról valódi zárszámadásnak nem nevezhető ; az 1867-ik évben rendesen megszavazott költségvetés nem létezett, az államadóssági évjáradék és a közös költségek viselésének aránya még nem volt megállapítva; a közigazgatás egyes ágaira fordítandó összeg akkor vétetett fel, mint az még az 1867-ik év január 1-én, tehát a magyar ministérium megalakulása előtt alkotmányos tárgyalás nélkül megállapittatott; a bevételek és kiadások az egész 1867-iki év folytán a még akkor közösen működő legfőbb számszék által könyveztettek, s a múlt évben általam bemutatott kimutatás is csak a pénztári eredményeket tünteti elő, s annak tételei a pénztári eredményre nézve állanak ugyan, de végeredményben csak akkor fognak befejeztethetni, ha a múltból fennmaradt közös követelések és tartozások iránt végmegállapodás fog keletkezni. A két pénzügyministérium közt ezek iránt foynak a tárgyalások, s reményem, hogy nemsokára, még ez ülésszak alatt ez iránt is tehetek jelentést a t. ház előtt. Várjon a felmerült elvi kérdések miatt ezen jelentésben a két ministérium közti egyértelmű megállapodást fogok-e jelenthetni, azt most előre megmondani képes nem vagyok; ha közös megállapodás nem keletkezhetik, a beadandó jelentések alapján a két törvényhozásnak leend feladata a végelintézés iránt szükséges teendők felett határozni. Annyit azonban magam részéről eleve is kijelenthetek, hogy az eddigi tárgyalásoknál igyekeztem az ország érdekeit szem elől nem téveszteni. Az 1867-ik évi államháztartás pénztári eredményeit előterjesztésem eléggé indokolja, s az 1868- iki zárszámadás, az ezen évre vonatkozó adatok azt kiegészítvén, biztos alapul szolgálhatnak az 1867-ik évi kezelés megbírálására. Az államszámadás összeállítása sok munkát igényel ugyan, de minden nehézség nélkül vihető keresztül ott,ahol az számos évi gyakorlat és létező szabályok szerint történik. Nálunk az első rendesen megszavazott államköltségvetésről szóló számadás összeállítása nagyobb nehézséggel járt, mert mindenekelőtt meg kellett állapítani magát a rendszert, mely szerint a főkönyvelési osztály, mint ellenőrző hatóság gyakorolja ezen hatóságát s kezdte meg a múlt év elején működését; továbbá részletes utasításokkal kellett ellátni az egyes ministeriumok számvevőségeit, melyek csak az 1867. év végével rendszeresittettek, hogy az összefüggés azok között szabályoztassék. De oda is kellett törekednem, hogy az elmúlt év számadásai a rákövetkező évben összeállíthatók és előterjeszthetők legyenek; ámbár ugyan az 1867 : X. t. sz. azt rendeli, hogy a berekesztett számadások terjesztessenek elő, s így a törvény határozottan nem rendeli, hogy mindig a következő évben terjesztessenek elő a zárszámadások , mindamellett igyekeznem kellett az elszámolásnál oly rendszert állapítani meg, mely lehetővé tegye a zárszámadásoknak a következő év végével leendő előterjesztését. Más, rendezett pénzügügyel bíró államok példája mutatja, hogy a zárszámadásoknak ily rövid idő alatti előterjesztése nem kevés nehézséggel járhat, miután, Angliát kivéve, hol csak egy pénzügyi jelentés és mérleg, tehát nem részletes zárszámadás terjesztetik elő, a reákövetkező év első felében, — mindenütt hosszabb idő igényeltetik a részletes zárszámadás beterjesztésére. A jól rendezett pénzügygyel bíró Poroszországban az eredmény kimutatása a második, a zárszámadás a harmadik évben. — Francziaországban és Belgiumban a sommás kimutatás „Compte general“ a következő év első felében, a zárszámadás „reglement definitiv“ a mérleggel, „bilan“ a számadás berekesztésétől számított harmadik évben, — Austriában hasonló időben, Szászországban pedig a három évi számadás berekesztésétől számított három év múlva terjesztetik elő s ez természetes, miután a lejárt év rovására még bizonyos ideig szükségkép történnek utalványozások és tétemnek fizetések. Hogy az általam óhajtott ezőt eléressék, akko-