Budapesti Közlöny, 1869. október (3. évfolyam, 224-250. szám)

1869-10-22 / 242. szám

Buda-Pest, 1869 242­ szám Péntek, október 22 BUDAPESTI KÖZE Ő N­Y. HIV­A­T­ALOS L A 1?». Napontai postai szétküldéssel : Egész évre ..... 20 frt. Félévre ...... 10 v Negyedévre...................5 „ Skerkesztőség : Pesten, hatvani-utcza 10-ik szám I. emelet. Kiadóhivatal : Pesten, Barátok­­ tere 7. sz. a. földszint. KÉZIRATOK nem kü*ldtőek vissza. Bérm­entet­len levelek csak rendes levelezőinktől fo­gadtatnak el.____________________________ Budapesten házhoz hordva : Egész évre ... 18 frt.— kr. Félévre .... 9 „ — „ Negyedévre . . . „ 50 „ Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Értesítőbe­” iktatandó hirdetési dijak a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendő, még pedig: 100 szóig egyszeri hirdetés­ért 1 frt, és 30 fr. a bélyegért, 100— 200-ig 2 frt, 200—300-ig 3 frt és így tovább minden 100 szóért 1 frttal több. Magá­nhirdetések : Egyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért 8 kr. többszöri hirde­tésért? kr.minden beiktatásnál. A bélyeg­ dij kelőn minden be­­igtatás után 30 kr. oszt.értékb. Előfizetési árak : Előfizetés „BUDAPESTI KÖZLÖNY­-re, a m. k. ministerium hivatalos lapja 1869. IV-ik negyedévi folyamára. Október—decemb. (negyedévre) 5 forint. Az előfizetési pénz a lap kiadó­hivata­lába bérmentve küldendő, Pest, barátok tere, 7-ik sz. a. A Buda-Pesti Közlöny kiadóhivatala. Az. hatóságok felkéretnek az ezen laphoz czimzett pénz­ küldemények bérmentes fel­adására, mivel alólirott kiadó­hivatal bér­­mentetlen leveleket el nem fogadhat. A „Budap. Közl.“ kiadóhivatala.­­ marczali adóhivatalhoz. Herberth Márton­­ oszt. segédtisztté a karádi adóhivatalhoz. III. A sopronyi magyar kir. pénzügyigazgatóság Hartl Edét 8£ámgyakornokká nevezte ki. A pest-terézvárosi iparbank alapszabályai folyó évi október hó 16 án 16,178. sz. a. a föld­­mivelés-, ipar- és kereskedelemügyi magy. kir ministerium által a bemutatási záradékkal ellát­tattak. A buenos-ayres-i cs. és kir. osztrák-magyar consul f. évi augustus hó 7-kén kelt jelentése sze­rint, az argentínai köztársaság külügyminiszé­­riumának i. é. július 27-ki rendelete folytán a külföldi kikötőkből a köztársaság kikötőibe ér­kező hajók ezentúl kötelesek hajórakományi okmányaikat a­z argentínai köztársaság valame­lyik consula által hitelesíttetni. HIVATALOS RÉSZ Magyar országos pénzügyministerem előterjesztésére Detrich Márton pénzügy­­ministeri fogalmazót titkárrá a nevezett ministeriumhoz kinevezem. Kelt Bécsben, 1869. évi October 14-én. Ferencz József, s. k. Lónyay Menyhért, s. k. A magy. kir. pénzügyminister Ormay Károlyt harmadosztályú irodatisztté nevezte ki a pénz­­ügyministérium segédhivatalaihoz. A m. kir. pénzügyminister Bor­ovják Vincze II. osztályú pénzügyi biztost II. osztályú pénzügyi titkárrá, és Hranilovich Nándor II. osztályú pénz­ügyi biztost I. osztályú pénzügyi biztossá a zág­rábi kir. orsz. pénzügyigazgatóság területén ne­vezte ki. A magy. kir. igazságü­gyminister Badilla Já­nos tiszteletbeli ministeri fogalmazót, a marosvá­­sárhelyi úrbéri törvényszékhez pót-ülnökké ne­vezte ki. A vallás- és oktatásügyi m. k. minister dr. Herczeg Mihály győri k. jogakadémiai r. k. tanárt a magyar magánjogból egyetemi magántanárrá lett képesítése folytán e minőségében megerősí­tette. A pécsi m. kir. pénzügyi igazgatóság által ki­neveztettek : Ponáur Józsefül, osztályú adótisztté a pécsi m. kir. adóhivatalhoz; Kubinyi Imre III. osztályú adótisztté a szegszárdi adóhivatalhoz; Balázs József III. osztályú adótisztté a dárdai adóhivatalhoz; Náray Antal III. oszt. adótisztté a tamási adóhivatalhoz Fleischhammer Károly III. oszt. segédtisztté a hőgyészi adóhivatalhoz; Zboray Jenő III. oszt. segédtisztté a szegszárdi adóhiva­talhoz ; Spehár Alajos III. oszt. segédtisztté a NEMHIV­ATAL­OS RÉSZ. ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A KÉPVISELŐHÁZ LVI. ÜLÉSE OKTÓBER 2­1 . DÉLI 12 ÓRAKOR Elnök : Somssich Pál. Jegyzők: Széll Kálmán és Jámbor Pál. Jelen voltak a kormány részéről: Lónyai Meny­hért, Gorove István, Horvát Boldizsár, gr. Mikó Imre­, dr. Bedekovich Kálmán, gr. Fes­tetich György miniszerek. Széll Kálmán jegyző: felolvasván a múlt ülés jegyzőkönyvét, hitelesíttetett. Elnök : bejelenti az érkezett irományokat, köz­tük Komárom megyének­­ a bihari petitiót pártoló kérvényét; Árvamegyének az ujonczozás tárgyá­ban a 36. §. végrehajtását kérő folyamodványát; több ministeriumi alsóbb fokú hivatalnoknak fize­­tésjavítás tárgyábani kérvényét, melyet Deák Fe­rencz nyújtott be. Zsepényi e kérvényre megjegyzi, hogy miután e kérvény tárgya szoros összefüggésben van a költségvetésben elősorolt s ezt illető tételekkel, kéri e folyamodványt áttétetni a pénzügyi bizott­sághoz véleményezés végett. Helyeslés folytán az elnök ez értelemben ki­mondja a határozatot. Továbbá bemutattatok a somogymegyei babo­­csai járás több falujának kérvénye a Dráva-sza­­bályozás tárgyában , — e folyamodvány az ország­gyűlés elnökségének közvetítésével egyenesen a ministeriumhoz intéztetek. Ghygzy Ignácz, hivatkozván a fenálló gyakor­latra, a kérvényt véleményadás végett először az osztályokhoz véli utasítandónak. Madarász József előadja, hogy mennyire szívén hordja ő a nép érdekeit, s mennyire megvárhatja a nép, hogy az országgyűlés valamennyi tagja ha­sonló érzelmektől lelkesüljön, miután kifejté, hogy ő is mint Somogy megyének egyik földmivelő polgá­ra (derültség) teljes mértékben ismeri a bajt s a Dráva szabályozatlansága folytán a környező fal­vakat fenyegő veszélyt, inditványozza, hogy e kérvény rendkivüliképen a közlekedési minis­teriumhoz utasittassék. (Helyeslés. Derültség.) E­nnek ez értelemben mondja ki a határozatot. Elnök bemutatja az 5 újonnan megválasztot képviselő megbízó leveleit. Ezek: Salamon Tó­dor, Samassa József, Engerth Géza, Berzenczey László és gr. Ráday László. Ezután az igazolási osztály által az osztályok­ba osztott új képviselők kisorsolása történik meg. A képviselők közül többen mutattak be ezután kérvényt. Jankovics Csantavér községének kér­vényét mutatá be, az ott rég állomásozó lovaska­tonák eltétele végett. Irányi egyet Tamási község részéről a testi büntetés eltörlése tárgyában, és Ugodi János nagykőrösi lakosét, 1849-ik évben elmaradt kormánybiztosi fizetéseinek megtérítése végett; Mocsári Lajos a tiszántúli helv. superinten­­dentia kérvényét a vallásegyenlőségre nézve, kér­vén annak soron kívüli mielőbbi tárgyalását ezt az­zal indokolván, hogy az országgyűlés figyelembe veheti a superintendentiának mint szakértőnek ké­relmét. (Nevetés az indokoláson). A kérvények bemutatása után Jókai Mór inter­pellate intéz a pénzügyministerhez. INTERPELLATIÓ a pénzügyministerhez. A legutóbbi országos ülésben Pécs város 1. képviselője azon kérdést intézte a t. pénzügymi­niszer úrhoz, szándékozik-e a magyarországi pénzpiac­ szorult helyzetén hazánk franczialis függetlenségének helyreállításával segíteni ? — Maga a t. pénzügyminiszter úr ugyanaz­napi elő­terjesztésében kifejező, hogy a jövő pénzügyi év egyike lesz a legmostohábbaknak. — Mindnyá­jan tudjuk, hogy ez aggodalom jogosult. — A pénzválság folyvást tart és még nagyobbakat ígér vonni maga után. Szenved alatta a legszi­lárdabb ipar és kereskedelem. — Úgy tudom azonban, hogy ennek nem abban van az oka, hogy kevés a pénz, hanem, hogy kevés a bizalom. Pénz van elég, csakhogy igen nagy áron en­gedi magát üzleti forgalomba hozatni, mely nagy árt a hazai, magas munkabérrel dolgozó ipar és sokat koc­káztató kereskedelem meg nem bízhat. E magas árt a bizalomhiány idézi elő. E bizalom helyreállítása szükséges, mert ennek helyreállta a jelen válságra is enyhítő és megfordító hatással bírna. Jól tudom, hogy a vál­ság egyik oka a hazai pénzpiac a túlvállalkozása; azt is elismerem, hogy a hazai pénzviszonyok füg­­getlenítése még a krisiseket nem fogja elháríta­ni , sőt a kül­risiseket még bek­risisekkel is sza­­poritandja — ámde kezünkbe adja az eszközt e krisiseket magunk erejével becsületesen le­­küzdhetni és készülten fogadhatni; míg most minden pénzpiacznak, de különösen a bécsinek hatalmában áll akkor idézhetni elő a válságot a pesti és egyéb magyarhoni pénzpiaczokon, a­mikor neki tetszik, s a válság idején a kényve­­k egyre megadott magyarországi pénzpiacz za­varát tetszése szerint kizsákmányolni. Ennélfogva bátorkodom a következő interpel­láte intézni a t. pénzügyminiszter úrhoz: Miután semmi tényleges közjogi akadályát nem ismerjük annak, hogy Magyarország pénz­viszonyai a szabadalmazott osztrák nemzeti bank uralma alól felszabadítassanak,­­ szándé­kozik-e a magyar minisztérium e pénzügyi fü­g­­getlenítés, illetőleg magyar Bank-Törvény alko­tása iránt lehető legrövidebb idő alatt javaslatot terjeszteni be? Ha igen, Kiváltságos Nemzeti Bank útján-e vagy pedig a banki szabadság alapján ?

Next