Budapesti Közlöny, 1869. november (3. évfolyam, 251-274. szám)
1869-11-26 / 271. szám
Buda-Pest, 1869. 271. szám Péntek, november 26. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP». •tsKKRsszósia : Pesten , halvan intera lö- ik szám I. emelet. Xiadesuvatal : Peetea, Baritok - tere 7. ts. *. írUflsKínt. lé.EJHATOK ,M»m ZRMrteeR viawuk B&weotat- M»rievntek «jak r*rtiA®a krveácnöt B&töl fe'HiltuttKAk fid. Et.&thstí NiroirrAi postai «aimteiAiéisset, s Égisz évre.............................V '■>%., Félévre.................................... V« , Negyedévrd ... * r, tw .ÁRAK : BUDAPESTETtti.***, HORDVA ! Egész évre. . . 18 frt— kr. Félévre .... * » 0 » •Negyedévre . . 4 „ 6« „ Hivatalos Hirdetések : A hivatalos,. Értesítőbeigtatandó hirdetési dijak a hirdetzaénynyal együtt slSgesen beküldendő, még löt szóig egyneci hirdetésért 1 firt, ée 3» kr. a bélyegért, IfiO— 10O-ig 2 frt, 2OO—3tKMg 3 frt és így -ovább fiatodén 1000-*őért I (Htot több. MAOÁ11 IRDETÉSRK: Egy hasiboa petit ser egyaeert hirdetésérts kr. többszöri hirdetésért 7 kr .Blinden beigtatisniL A bélyeg-dij k fuba minden beiktatás után SO kr. észt érték le. HIVATALOS RÉSZ: A MAGY. KIR. PÉNZÜGYMINISTERIUMNAK 44550. szám alatt kelt KÖRRENDELETE VALAMENNYI pénzügyigazgatósághoz ÉS VÁMHIVATALHOZ. A kereskedelmi ra. kir. ministeriummal, valamint a bécsi cs. kir. pénzügyi és kereskedelmi ministeriummal egyetértőleg elhatároztatott, hogy a vízhatlan mész (Cement), ha földi olajjal (fekete kőolajjal) vegyítve fordul is elő, mint két vámmentes czikknek nem vegytanilag összekötött elegye, főalkatrésze, azaz égetett mész gyanánt, az általános vámjegyzék 32. a.) tétele szerint vám mentesen kezelendő. Budán, 1869. évi nov. 19 én. A debreczeni magy. kir. pénzügy igazgatóság Ekkel Jánost a nagyváradi adóhivatalhoz segédtisztté nevezte ki. NEMHIVATALOS RÉSZ. Rudolf koronaherczeg s Gizella főherczegnő, s fenségeik tegnap d. e. fél 12 órakor külön vonaton, a tanitószemélyzettel s udvartartásukkal Bécsbe utaztak. Jámbor Pál benyújtja Bács-Bodrogh megyébe kebelezett Feketehegy községének kérvényét, melyben esedeznek, hogy a volt kormány közegei által vagyonbukott krassómegyei földbirtokos Rigyitsky Pálnak a feketehegyi árvaházból kiadott 8728 forintnyi, behajthatlanná vált kölcsön a magyar kormány által megtéríttessék. Mocsáry Lajos benyújtja Miskolcz város polgárainak felterjesztését a megyék rendezésének tárgyában, továbbá a zárdák eltörlése tárgyában. Prick József benyújtja özvegy Zimmermann Katalin, Torontál megye biliéti lakomőnek kérvényét, mely szerint az 1849-ik évben nyert kegydiját folyamatba tétetni és az elmaradt 20 évi kegydiját utalványoztatni esedezik. Erkövy Adolf Csanádmegyébe kebelezett Kis- Iratos magyar királyi kincstári telep községének kérvényét adja be, — a folyó évi October hóban a pénzügyminister által a ház asztalára letett és részben a kincstári telepitvényeket is érdeklő törvényjavaslat némi módosítása tárgyában. Továbbá benyújtja a pécskai m. kir. államjavakhoz tartozó Kunágota telepitvényes községnek a m. k. kincstártól haszonbérben levő földállományának megszaporitása, avagy örökváltság utoni átengedése iránti kérvényét. Szirmay Ferencz gr.: Sárosmegye makoviczai kerületébe kebelezett Felső-Mirossó helység görög katholikus lelkészének Kendrovszky Alajosnak kérvényét bemutatja, melyben az 1849-iki hadjárat alkalmával vagyonán elkövetett sérelmeknek orvoslását kéri. Zmeskál Zoltán benyújtja árvamegyei alsó ■ kabini választókerület tizennégy községének kérvényét, melyben a hűbérességből elmaradt birtokviszonyok végleges megoldását kérik. Mindezen kérvények a kérvényi bizottsághoz utasíttatnak. Szalay Sándor Vas megye körmendi képviselő következő interpellációt intéz a honvédelmi minis ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A KÉPVISELŐHÁZ LXXIII. ÜLÉSE NOVEMBER 25-ÉN D. B. 10 ÓRAKOR. Elnök : Somssich Pál. Jegyzők : Mihályi Péter, Boljanovics Sándor, Jámbor Pál. A kormány részéről jelen voltak :B. Eötvös József, gr. Mikó Imre, Rajnek Pál, Gokove István, Bedekovics Kálmán, miniszerek. Elnök : megnyitván az ülést, a múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után bemutattatik. A pestkerületi sajtóbírósági elnökségnek előterjesztése, mlyben Román Sándor országgyűlési képv. ellen hozott marasztaló ítéletnek végrehajtása iránti engedély tárgyában f. évi július 12 én benyújtott kérvényre vonatkozó periratok ez ügy tárgyábani esetleges használat végett előterjesztetnek. Thuróczmegye közönségének felirata, melyben Liptómesének a kolostorok és zárdák eltörlése iránti kérelme pártoltatik. Bártfa szab. kir. város közönségének kérvénye, melyben a törvényhatóságok s nevezetesen a sz. kir. városoknak mielőbbi rendezése kérelmeztetik. Wlád Alajos krassó zorlenczi választókerület képviselője, képviselői állásáróli lemondását jelenti be. Zichy Nándor gr. benyujtja az ezeri, adonyi, dunapsntelei molnár czéhtk nmekes és iparengedélyes tagjainak kérvényét, melyben esedeznek, hogy a dunai malmok érdekében benyújtott jelen folyamodások az ipartörvény alkotásakor pártfogás alá vétessék ; továbbá Adony város kérelmét a regálék mielőbbi meg- szüntetéséért. i teriumhoz.Interpellate a honvédelmi miniszterhez: 1. Van-e tudomása a t. honvédelmi miniszter urnak Vas megye közönségének a törvények értelmében hozott azon határozatáról, mely szerint a megyében tanyázó cs. kir. lovas katonaságnak f. évi nov. hó l-ére a General-commando beleegyezésével új téli szállására elhelyezését elrendeli. 2. Érvényben vannak-e az elhelyezésre vonatkozó hazai törvényeink, melyeknek a cs. k. katonaság nem engedelmeskedik. 3. Ha érvényben vannak, akar-e és fog-e a t. honvédelmi miniszter úr a cs. k. katonaságnak olyatén utasítást adni, hogy Vas megye közönségének a törvény értelmében hozott határozatának engedelmeskedve, kijelölt téli szállásaikra vonuljanak. Pest, nov. 25 én 1869. Beadja: Szalay Sándor 8. k. Vasmegye Körmend ker. képv. Zichy Nándor gr., a dalmátiai eseményeket, úgymond, nem lehet közönynyel nézni. A politikai tekintet azt követeli, hogy ez abnormis helyzet minél előbb sikeresen és kielégitőleg oldassék meg; a másik tekintet pedig azt, hogy a monarchia érdekei megóvassanak. Erre hatni a magyar parlamentnek csak interpellationális utón lehet, ezért erre nézve következő interpellatiót nyújt be: Interpellátiót helyettesítő cultus minister a ministerelnököt úrhoz. Távirati tudósítások szerint a Dalmátországban elterjedett zavargások eddigi intézkedések által nem orvosoltatván sikeresen, felkérem a miniszer urat, legyen szíves aziránt megnyugtatni, hogy a birodalom, a kormány és a véderő tekintélye, valamint politikai és kormányzati érdekeink megóvása czéljából minő sikeres intézkedések foganatosíttatnak. Zichy Nándor gr. k orsz. képv. Vukovics Sebő szintén nyújt be egy a dalmáciai zendülésre vonatkozó interpellációt. Nem akarván Zichy Nándor képviselő urat a nagypolitika terén követni, egyszerűen megmarad a jelen tény alapján, tekintve azt, hogy Dalmátia jelenben mind törvénykezési, mind közigazgatási tekintetben az austriai császársághoz tartozik. Ennélfogva fájdalommal tekinti ugyan a Dalmátiában kiütött zendülést, s óhajtja a rend és béke mielőbbi helyreállítását; de megvallja, hogy ezen óhajtáson túl bármily nagy legyen különben mint magánembernek vágya, tudni a politikai körülményeket —s e helyen nem merne bocsátkozni a kutatásba. Tudjuk jól, — úgymond — ,hogy az 1867. törvények következtében vannak oly kötelességek, melyeket mi is bizonyos proportióban közösen vállaltunk el Ő Felsége birodalmának többi részével is. Nem szenved kétséget, hogy mindaddig, míg ezen törvények alkotmányosan nem változtattatnak meg, azokat teljesíteni tartozunk ; de másként azt hiszi, hogy szintoly nagy hazalmi kötelesség felügyelni arra, hogy a demarcationális vonal szorosan megtartassék, hogy a közös ügyek körébe ne vonassanak oly jogok, melyeket Magyarország fentartott magának. Ő ezen, hazánknak fentartott jogok között leglényegesebbnek tartja azt, hogy a belső békét és rendet, s törvények tiszteletét saját hatóságainkkal és ahol szükséges, saját erőnkkel is tartozunk fentartani, minden beavatkozása nélkül akár idegen hatóságnak, akár idegen fegyveres erőnek. Hiú volna azon önérzet, mely önállósággal dicsekednék akkor, ha belbékéjének és rendjének fentartására idegen erőt kell alkalmaznia, vagy megengedné, hogy e czélból idegen erő használtassak. Figyelmezteti a házat a jelen országgyűlés elején a felirati vita alkalmával egyik képv.társa által benyújtott javaslatra, melynek egyik pontja a Csehországban akkor uralkodott nyugtalanság és fönállott ostromállapot iránt tett észrevételt ; a ház nem helyeslő észrevételekkel fogadta azt, s mindenik fél részéről kijelentetett, hogy Csehország belső dolgaiba nem avatkozik a ház. Ezután fölemlíti, hogy a ház kevéssel a kiegyezés után a magyar ezredek hazaszállítását s az idegen csapatok eltávolítását kívánta, mi meg is igértetett. Ebből világosan következik az, t. ház, hogy a béke idejében Magyarország a maga katonaságát idebenn kívánja tartani, és e szerint a magyar katonaság nem használtathatnék, ha az ígéret teljesítve lett volna, az ausztriai császárság területén kiütött bármely zendülés elnyomására, miből azon következtetést vonja, hogy ha a mi katonaságunk tudtunk nélkül használtathatik az ausztriai törvények föntartására, úgy kétségkívül az