Budapesti Közlöny, 1869. november (3. évfolyam, 251-274. szám)

1869-11-26 / 271. szám

Buda-Pest, 1869. 271. szám Péntek, november 26. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LA­P». •tsKKRsszósia : Pesten , halvan i­ntera lö- ik szám I. emelet. Xiadesuvatal : Peetea, Baritok - tere 7. ts. *. írUflsKínt. lé.EJHATOK ,M»m ZRMrteeR viawuk B&weotat- M»r­­ievntek «jak r*rti­A®a krveácnöt B&töl fe­'HiltuttKAk fid. Et.&thstí NiroirrAi postai «aimteiAiéisset, s Égisz évre.............................V '■>%., Félévre.................................... V« , Negyedévrd ... * r, tw .ÁRAK : BUDAPESTETtti.***, HORDVA ! Egész évre. . . 18 frt— kr. Félévre .... * » 0­ » •Negyedévre . . 4 „ 6« „ Hivatalos Hirdetések : A hivatalos,. Értesítőbeigtatandó hirdetési dijak a hirdetzaénynyal együtt slS­gesen beküldendő, még löt szóig egyneci hirdetés­ért 1 firt, ée 3» kr. a bélyegért, IfiO— 10O-ig 2 frt, 2OO—3tKMg 3 frt és így -ovább fiatodén 100­0-*őért I (Htot több. MAOÁ11 IRDETÉSRK: Egy hasiboa petit ser egyaeert hirdetésérts kr. többszöri hirde­tésért 7 kr .Blinden beigtatisniL A bélyeg-dij k fu­ba minden be­iktatás után SO kr. észt érték le. HIVATALOS RÉSZ: A MAGY. KIR. PÉNZÜGYMINISTERIUMNAK 44550. szám alatt kelt KÖRRENDELETE VALAMENNYI pénzügyigazgatósághoz ÉS VÁMHIVATALHOZ. A kereskedelmi ra. kir. ministeriummal, vala­mint a bécsi cs. kir. pénzügyi és kereskedelmi ministeriummal egyetértőleg elhatároztatott, hogy a vízhatlan mész (Cement), ha földi olajjal (fe­kete kőolajjal) vegyítve fordul is elő, mint két vámmentes czikknek nem vegytanilag összekötött elegye, főalkatrésze, azaz égetett mész gyanánt, az általános vámjegyzék 32. a.) tétele szerint vám mentesen kezelendő. Budán, 1869. évi nov. 19 én. A debreczeni magy. kir. pénzügy igazgatóság Ekkel Jánost a nagyváradi adóhivatalhoz segéd­tisztté nevezte ki. NEMHIVATALOS RÉSZ. Rudolf koronaherczeg s Gizella főherczegnő, s fenségeik tegnap d. e. fél 12 órakor kü­­­lön­ vonaton, a tanitószemélyzettel s udvartartá­sukkal Bécsbe utaztak. Jámbor Pál benyújtja Bács-Bodrogh megyébe kebelezett Feketehegy községének kérvényét, melyben esedeznek, hogy a volt kormány közegei által vagyonbukott krassómegyei földbirtokos Rigyitsky Pálnak a feketehegyi árvaházból kia­dott 8728 forintnyi, behajthatlanná vált kölcsön a magyar kormány által megtéríttessék. Mocsáry Lajos benyújtja Miskolcz város pol­gárainak felterjesztését a megyék rendezésének tárgyában, továbbá a zárdák eltörlése tárgyában. Prick József benyújtja özvegy Zimmermann Katalin, Torontál megye biliéti lako­mőnek kérvé­nyét, mely szerint az 1849-ik évben nyert kegy­diját folyamatba tétetni és az elmaradt 20 évi kegydiját utalványoztatni esedezik. Erkövy Adolf Csanádmegyébe kebelezett Kis- Iratos magyar királyi kincstári telep községének kérvényét adja be, — a folyó évi October hóban a pénzügyminister által a ház asztalára letett és rész­ben a kincstári telepitvényeket is érdeklő tör­vényjavaslat némi módosítása tárgyában. Továbbá benyújtja a pécskai m. kir. államja­vakhoz tartozó Kunágota telepitvényes községnek a m. k. kincstártól haszonbérben levő földállomá­nyának megszaporitása, avagy örökváltság utoni átengedése iránti kérvényét. Szirmay Ferencz gr.: Sárosmegye makovi­­czai kerületébe kebelezett Felső-Mirossó helység görög katholikus lelkészének Kendrovszky Ala­josnak kérvényét bemutatja, melyben az 1849-iki hadjárat alkalmával vagyonán elkövetett sérel­meknek orvoslását kéri. Zmeskál Zoltán benyújtja árvamegyei alsó ■ kabini választókerület tizennégy községének kér­vényét, melyben a hűbérességből elmaradt birtok­­viszonyok végleges megoldását kérik. Mindezen kérvények a kérvényi bizottsághoz utasíttatnak. Szalay Sándor Vas megye körmendi képviselő következő interpellációt intéz a honvédelmi minis­­ ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A KÉPVISELŐHÁZ LXXIII. ÜLÉSE NOVEMBER 25-ÉN D. B. 10 ÓRAKOR. Elnök : Somssich Pál. Jegyzők : Mihályi Péter, Boljanovics Sándor, Jámbor Pál. A kormány részéről jelen voltak :B. Eötvös Jó­­zsef, gr. Mikó Imre, Rajnek Pál, Gokove István, Bedeko­vics Kálmán, miniszerek. Elnök : megnyitván az ülést, a múlt ülés jegy­zőkönyvének hitelesítése után bemutattatik. A pestkerületi sajtóbírósági elnökségnek elő­terjesztése, m­lyben Román Sándor országgyű­lési képv. ellen hozott marasztaló ítéletnek vég­rehajtása iránti engedély tárgyában f. évi július 12 én benyújtott kérvényre vonatkozó periratok ez ügy tárgyábani esetleges használat végett elő­terjesztetnek. Thuróczmegye közönségének felirata, melyben Liptóme­sének a kolostorok és zárdák eltörlése iránti kérelme pártoltatik. Bártfa szab. kir. város közönségének kérvénye, melyben a törvényhatóságok s nevezetesen a sz. kir. városoknak mielőbbi rendezése kérelmezte­­tik. Wlád Alajos krassó zorlenczi választókerület képviselője, képviselői állásáróli lemondását je­lenti be. Zichy Nándor gr. benyujtja az ezeri, adonyi, dunapsntelei molnár czéhtk n­mek­es és iparenge­délyes tagjainak kérvényét, melyben esedeznek, hogy a dunai malmok érdekében benyújtott jelen­­ folyamodások az ipartörvény alkotásakor pártfo­­gás alá vétessék ; továbbá Adony város kérelmét a regálék mielőbbi meg-­ szüntetéséért. i teriumhoz.Interpellate a honvédelmi miniszterhez: 1. Van-e tudomása a t. honvédelmi miniszter urnak Vas megye közönségének a törvények értel­mében hozott azon határozatáról, mely szerint a megyében tanyázó cs. kir. lovas katonaságnak f. évi nov. hó l-ére a General-commando beleegye­zésével új téli szállására elhelyezését elrendeli. 2. Érvényben vannak-e az elhelyezésre vonat­kozó hazai törvényeink, melyeknek a cs. k. kato­naság nem engedelmeskedik. 3. Ha érvényben vannak, akar-e és fog-e a t. honvédelmi miniszter úr a cs. k. katonaságnak olyatén utasítást adni, hogy Vas megye közönsé­gének a törvény értelmében hozott határozatának engedelmeskedve, kijelölt téli szállásaikra vonul­janak. Pest, nov. 25 én 1869. Beadja: Szalay Sándor 8. k. Vasmegye Körmend ker. képv. Zichy Nándor gr., a dalmátiai eseményeket, úgymond, nem lehet közönynyel nézni. A politikai tekintet azt követeli, hogy ez abnormis helyzet minél előbb sikeresen és kielégitőleg oldassék meg; a másik tekintet pedig azt, hogy a monar­chia érdekei megóvassanak. Erre hatni a magyar parlamentnek csak interpellationális utón lehet, ezért erre nézve következő interpellatiót nyújt be: Interpellátiót helyettesítő cultus minister a ministerelnököt úrhoz. Távirati tudósítások szerint a Dalmátországban elterjedett zavargások eddigi intézkedések által nem orvosoltatván sikeresen, felkérem a miniszer urat, legyen szíves aziránt megnyugtatni, hogy a birodalom, a kormány és a véderő tekintélye, va­lamint politikai és kormányzati érdekeink meg­óvása czéljából minő sikeres intézkedések fogana­tosíttatnak. Zichy Nándor gr. k orsz. képv. Vukovics Sebő szintén nyújt be egy a dalmá­ciai zendülésre vonatkozó interpellációt. Nem akarván Zichy Nándor képviselő urat a nagy­politika terén követni, egyszerűen megmarad a jelen tény alapján, tekintve azt, hogy Dalmátia jelenben mind törvénykezési, mind közigazgatási tekintetben az austriai császársághoz tartozik. Ennélfogva fájdalommal tekinti ugyan a Dalmá­­tiában kiütött zendülést, s óhajtja a rend és béke mielőbbi helyreállítását; de megvallja, hogy ezen óhajtáson túl bármily nagy legyen különben mint magán­embernek vágya, tudni a politikai körülményeket —s e helyen nem merne bocsát­kozni a kutatásba. Tudjuk jól, — úgymond — ,hogy az 1867. törvények következtében vannak oly kötelessé­gek, melyeket mi is bizonyos proportióban közö­sen vállaltunk el Ő Felsége birodalmának többi részével is. Nem szenved kétséget, hogy mindad­dig, míg ezen törvények alkotmányosan nem vál­­toztattatnak meg, azokat teljesíteni tartozunk ; de másként azt hiszi, hogy szintoly nagy hazalm­i kötelesség felügyelni arra, hogy a demarcationá­­lis vonal szorosan megtartassék, hogy a közös ügyek körébe ne vonassanak oly jogok, melye­ket Magyarország fentartott magának. Ő ezen, hazánknak fentartott jogok között leg­lényegesebbnek tartja azt, hogy a belső békét és rendet, s törvények tiszteletét saját hatóságaink­kal és a­hol szükséges, saját erőnkkel is tarto­zunk fentartani, minden beavatkozása nélkül akár idegen hatóságnak, akár idegen fegyveres erő­nek. Hiú volna azon önérzet, mely önállósággal dicsekednék akkor, ha belbékéjének és rendjé­nek fentartására idegen erőt kell alkalmaznia, vagy megengedné, hogy e czélból idegen erő használtassak. Figyelmezteti a házat a jelen országgyűlés ele­­jén a felirati vita alkalmával egyik képv.­társa által benyújtott javaslatra, melynek egyik pontja a Csehországban akkor uralkodott nyugtalanság és fönállott ostromállapot iránt tett észrevételt ; a ház nem­ helyeslő észrevételekkel fogadta azt, s mindenik fél részéről kijelentetett, hogy Csehor­szág belső dolgaiba nem avatkozik a ház. Ezután fölemlíti, hogy a ház kevéssel a kiegyezés után a magyar ezredek hazaszállítását s az idegen csa­­patok eltávolítását kívánta, mi meg is igértetett. Ebből világosan következik az, t. ház, hogy a bé­ke idejében Magyarország a maga katonaságát idebenn kívánja tartani, és e szerint a magyar ka­tonaság nem használtathatnék, ha az ígéret telje­sítve lett volna, az ausztriai császárság területén kiütött bármely zendülés elnyomására, miből azon következtetést vonja, hogy ha a mi katona­ságunk tudtunk nélkül használtathatik az ausz­triai törvények föntartására, úgy kétségkívül az

Next