Budapesti Közlöny, 1869. december (3. évfolyam, 275-299. szám)

1869-12-05 / 279. szám

(Felkiáltások: Hogy ? Hogy ? Ellenmondások,) a követelt költséget meg nem szavazhatja. Szerinte azokat­,­kik ez utazást tanácsolták, vád alá kel­lene helyezni. (Derültség.) Elnök : T. ház ! Méltóztassék nyilatkozni, váj­jon a részletes tárgyalás alapjául ezen törvényja­vaslatot elfogadják-e ? A­kik elfogadják, méltóz­­tassanak felállani. (Megtörténik). A törvényjavas­lat átalánosságban elfogadtatott. Következik a részletes tárgyalás. A részletes tárgyalásnál a közp.­bizottság m­ó­dosításai elfogadtatnak, Huszár Imre azon hozzá­adásával az 1 § nál, hogy a „keleti“ szó előtt ezen kifejezés „1869. évi“ szarassék közbe. A most megszavazott 3 törvényjavaslat a leg­közelebbi ülés napirendjére harmadszori meg­szavazás végett kitüzetik. Következik a napirend utolsó tárgya: a men­telmi bizottság jelentésének tárgyalása. Majláth István jegyző olvassa a jelentést. Simonfi Ernő : Nem ismeri azon czikknek tar­talmát, sem értelmét, melyért Román Sándor képv. perbe fogatott. Az sem ide tartozó dolog, va­jon itt fenforog-e sajtóvétség vagy nem, nanem ide tartozik az, várjon a mentelmi bizottság jelen­tése kellőképen indokolva van-e vagy nem. E je­lentés 3. pontja, mely azt mondja, hogy a marasz­taló ítéletet is a törv.­bíróság hozta, a tényállásnak­­ nem felel meg. Szóló tagadja, hogy sajtó-­ügyben­­ Magyarországon törvényes bíróság léteznék. Sze­­­rinte országgyűlési határozatok által a honpol­gárok vagyona és személyes szabadsága feletti ítélni és intézkedni nem szabad.­­ tehát mindad­­­dig, míg egyenes törvények alapján nem fognak a­ sajtóvétségek a sajtóbíróság elé terjesztetni, be-­­­leegyezését abba nem adhatja, hogy e ház tagjai­ közül bárki is kiadassák. Ellenzi Román Sándor kiadatását. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Hodossin József : Ellenzi a kiadást. Román Sándor ellen ugyanis azért indittatott per, mert lapjában egy Balázsfalván szerkesztett és kijött oly pronunciamentot nyomatott ki, melynek szer­zői ellen a megindított vizsgálat kegyelem utján beállittatott. Kérdi : oly tettért, melynek vizs­gálata kegyelem utján beállittatik, inditható-e; per vagy nem ? úgy van meggyőződve, hogy­­ többé per nem indittathatik. A mentelmi bizott- i ság indítványa ellenében következő indítványt ad be.: Indítvány : Tekintettel arra, hogy a „Federatiunea“ czim­ű­ lapban megjelent vádbeli czikkek azon balázsfal­­­vi „Pronunciamento“-ra vonatkoznak, a­melynek­­ szerzői ellen indított vizsgálatot , Felsége kegye-­­ lem útján beszüntette; tekintettel arra, hogy a kérdésben levő sajtó per­e a Román Sándor ellen ama vizsgálatnak kegyelem­­ utján tett beszüntetése után indittatott meg ; de tekintettel arra, hogy a periratokból kitű­­j­nik, miként Román Sándor az időben, midőn ama­­ czikkek a „Federatiunea“ban megjelentek, Pestről huzamos­ időre, távol volt és az alatt a szerkesz-­ tőséget Horsia Ágoston felelősség terhe alatt vit­te , és tekintettel arra, hogy Horsia Ágoston a vég­tárgyaláskor mint tanú kihallgattatván azt vallotta be, hogy tudja, miként a kérdéses czikkeket nem­­ Román Sándor írta, és hogy tudja, ki irta azokat, de azt nem a végtárgyalásnál, hanem csak a vizsgálat rendjén mondhatja meg , mindezekből kitetszvén, hogy oly tett miatt, melynek nyomozása kegyelem útján szerzői ellen beszüntettetett, többé per nem indíttathatik, hogy tehát jelen esetben a tényálladék hiányzik és to­vábbá, hogy az alany is hiányzik, kitetszvén te­hát, hogy jelen esetben zaklatásnak nyoma mutat­kozik , indítványozták­k, hogy a ház mondja ki, „miként a pesti sajtóbíróság elnökétől kért engedély Román Sándor képv. ellen nem adatik meg.“ Hodossiy József képviselő. Borlea Zsigmond képviselő. Ionescu Lázár képviselő. Buttyán László képviselő. Borlea Zsigmond. Zaklatásnak mondja a je­len eljárást; épen azért, a mentelmi bizottságnak meg kellett volna tagadnia a királyi fiscus kérel­mét. 4152 Paczolay János : Megjegyzi , hogy a képv.­ház elismerte a sajtóbíróságok törvényessé­gét, különben azok jelentéseit nem utasította volna a mentelmi bizottsághoz, hanem egyszerűen félretette volna. (Helyeslés a jobboldalon.) Ki­emeli továbbá, hogy azon körülménynek vizsgá­­lása­ váljon valamely elkövetett bűntény vagy vétség iránt . Felsége megkegyelmezett-e vagy sem, a mentelmi bizottság feladatához nem tarto­zik. Román S. képviselő nem mint ilyen, hanem mint felelős szerkesztő fogatott sajtóperbe, an­­nálfogva ezen eljárás zaklatásnak nem mondható. A vád Román képviselő úr ellen oly időben lett a sajtóbirósághoz beadva, midőn még a választások az országban kitűzve nem voltak. A mentelmi bi­zottság kötelessége szerint járt el, midőn a hozott ítélet végrehajtását javaslatba hozta. (Helyeslés a jobboldalon.) Henszlmann Imre : Kifogása van a pesti es­küdtszék szerkezete ellen. (Nem ide tartozik. Zaj.) Borb­a indítványát pártolja. Perczel Béla : Azokhoz, miket Paczolay kép­viselő úr felhozottt, még csak azt kívánja megje­­gyezni, hogy azon ministeriális rendeletben, me­lyet az igazságügyi miniszer két év előtt a sajtó­eljárásra nézve kiadott, egy szóval sincs a 48 kj törvényben a sajtó­vétségekre megállapított bíró­ságra nézve változtatás téve. A mentelmi bizott­ság jelentését tökéletesen indokoltnak találván, azt egész kiterjedésében pártolja. (Helyeslés a jobboldalon.) Kiss Jáno­s: A mentő­bizottság véleményét nem pártolja, s Román képv. kiadatását ellenzi. Halász Boldizsár : (Halljuk ! Halljuk !) Meg­jegyzi, hogy általános szempontból a sajtó­bíró­ságok illetékessége e­len e házban szót emelni nem lehet. (Helyeslés a jobboldalon.) A compe­­tentiát tehát via novi vitatni, nézete szerint, nem lehet (Helyeslés a jobboldalon.) A zaklatásra nézve megjegyzi, hogy e kifejezés akkor állana, ha be lenne bizonyítva, hogy Ron­án képv. ur nem oly tényekért idéztetett perbe, melyeket sajtó útján követettek. Áment, bizottság vélemén­yét pártolja. (Általános helyeslés.) Máti­­us Aristid: Egy írásbeli indítványt ad be, melynek értelme oda megy ki, hogy ezen ügy a homályos körülmények kiderítése végett a men­telmi bizottsághoz visszautasíttassék. Justh József: Előtte szóló beszédére megjegyzi: nem áll, hogy a mentelmi jog törvényen alapszik. Tisztán kimondva sem a corpus jurisban, sem a 48, sem a 67— 68 ki törvényekben nem foglaltatik. A mentő­bizottság fő­ figyelme mindig arra volt, úgy tanulta ezt e teremben, midőn a delegatió tag­jainak mentelmi joga tárgyaltatott, hogy a főte­kintet az, vájjon a perbefogatás nem történik-e zaklatásból ? úgy hiszi, hogy a mentelmi bizott­ság most is teljes meggyőződést merített a peri­­ratokból s a bölcseségétől függ, elfogadja-e véle­ményét vagy nem ? Miletits Szvetozár : Hodosin képv. indítvá­nyát pártolja (Helyeslés a szélső balon. Felkiál­tások : Szavazzunk.) Kállay Manó: Halász Boldizsárnak replikáz, tagadja, mintha az alsóháznak joga volna a tör­vényeket magyarázni. Román kiadatását nem akarja.(Felkiáltások: Eláll! Szavazzunk! Zaj.) _ Csiky Sándor: (Zaj. Eláll! Szavazzunk!) Sze­rinte a ment.­bizottságnak csak annyi joga van, hogy az okmányokat, melyek alapján valamely képv. ellen marasztaló ítélet hozatott, megvizsgál­ja (Felkiáltások a jobboldalon: Eláll. Nem áll!) A kiadásnak helyét nem látja. A ment.­bizottság véleményét mellőzendőnek tartja. (Helyeslés a szélső balon.) Tisza Kálmán : A mentő­bizottság eljárását ki­fogás alá nem eshetőnek találja Egyetért Simo­­nyival, hogy a sajtóbíróságoknak törvény által kell rendeztetniök. Elvileg ezt elfogadja, noha nem szeretne az országgyűlés két háza által hozott határozatok tekintélyéről épen oly kicsinylőleg vélekedni. Azt a kérdést, várjon a jelen esetben forgott e fenn zaklatás vagy nem, teljesen kide­rítve nem látja. Azon indítványhoz járul, melynél fogva ezen ügy, a homályos körülmények kide­rítése végett a mentő­bizottsághoz visszautastan­dó. (Helyeslés balról.) Horváth Döme : A ment. bizottság véleményé­hez képest Román S. képv. ur kiadásába részé­ről beleegyezik. Babes Vincze (Jobbról: Szavazzunk !) Osztja Halász és Tisza képviselő urak nézetét, t. i. hogy a kegyelemnek jogi fogalom szerint csak akkor van helye, ha már ítélet hozatott. Egy kis zak­latást mégis lát az ügyben. A kiadás mellett nem szavaz. Elnök : Senki sincs feljegyezve, a vitának vége. Szentégh Pál (csanádi) és Halász Boldizsár szólni kívánnak. (Eláll!) Elnök : Az előadónak van joga szólani. Hoffmann Pál : A mentelmi jog gyakorlásá­nál két tekintet vezette a bizottságot. A képvise­lői mentesség s a törvény uralma. Csak egy dön­tő érvet hallott a bizottság véleménye ellen, t. i. hogy azon vétség, mely miatt Román képv. elí­téltetett, kegyelmi ténynél fogva büntethe­tségét elvesztette. Igaz, hogy a mentő­bizottság e körül­ményre nem terjesztheti ki figyelmét, mert a per­iratokban elő nem fordul , de ha vala­ki azt gondolná , hogy e kegyelmi tény után már most felsog­osítva van salva guardia hírlapok útján folytatni az ott elkövetett, tetteket, akkor ezen mentesség a sajtótörvények eltörlésével vol­na azonos. Továbbá a kegyelmezés nem vonatko­zik az ítélet hozatalára, hanem annak végrehaj­tásánál kell érvényesíteni. A kegyelmi tényből me­rített argumentumok tehát nem igazolják azt, a­mi azokból itt következtetve lett. Megjegyzi még, hogy a vizsgálat elrendelésekor nemcsak nem volt Román S. képviselő, de a sajtóbíróság azt sem tudhatta előre, vájjon megválasztják-e ? Ajánlja a mentő­bizottság véleményét elfogadás végett. Bottyán László : Csak néhány szót. (Felkiál­tások : nem lehet szólani, a vita be van fejezve. Buttyán leül.) Tisza Kálmán : A házszabályok 120. §. értel­mében szót kér. Megjegyzi, hogy egyátalán nem mondott semmi olyat, miből azt lehetne következ­tetni, hogy ő salva guardiát akarna adni bárki­nek is. Elnök : A vita befejezve lévén, határozni kel­lene, de mivel mind jobbról, mind balról név sze­rinti szavazást követel 20—20 képviselő, ezen kí­vül más 20 képviselő a szavazást holnaputánra kívánja halasztani, e kérdés ma be nem fejeztet­hetik, kérem tehát a t. házat, méltóztassék ezt a jövő hétfőn tartandó ülés napirendjére kitűzni. Ezen első ülés tárgya lenne ezen kérdés feletti szavazás, s a kérdés lenne az, elfogadja-e a ház a mentelmi bizottság véleményét, vagy nem? mi ha elfogadtatnék, akkor a beadott módosítvány eles­nék. A t. háznak a múlt s a mai napon nyilvání­tott akarata szerint figyelmeztetem a t. házat, hogy czélszerű lenne, ha az osztályok holnap 11 órakor összeülvén, a tőzsdebíróság, hírlapbélyeg és az új telepítvényesek iránti törvényjavaslatokat tárgyalnak. Mely tárgyalások holnapután 12 órára tűzetvén ki, akkorra a jelentések is elké­szülhetnének, s e tárgyak napirendre tűzetnének ki. (Helyeslés.) Tehát e tárgyak a hétfői ülés napi­rendjére tűzetnek ki. Ülés vége fél 3 órakor. JELENTÉSE az állandó pénzügyi bizottságnak, a cs. és ap. kir. Felségének az 1869. évi legfelsőbb udvartartási költ­­ségeihez 150,000 ezüst frtnyi póthitel megszavazá­sáról szóló törvényjavaslat tárgyában. A bizottság ezen törvényjavaslatot általános­ságban elfogadtatni javasolja. A részletekre nézve azonban legelőbb a czím­­nek következő szövegezését ajánlja: „Törvényja­vaslat 0 cs. és­ ap. kir. Felsége keleti útja költ­ségeinek fedezéséről. “ Az 1. §. utolsó sorában e szavak helyébe : „lesz elszámolandó,“ tétessék: „veendő számadásba.“ A 2-ik §-ból pedig hagyassanak ki a „magyar királyi“ szavak megjelölésére szolgáló m.k. betűk. A törvényjavaslatot a fentebbiek szerint ki­igazítva a pénzügyi bizottság ide mellékelve a t. képviselőháznak ezennel bemutatni bátorkodik. Kelt Pesten, 1869. november hó 10-én. Ifj. Gr. Zichy József, előadó. Csengery Antal, a pénzügyi bizottság elnöke.

Next