Budapesti Közlöny, 1869. december (3. évfolyam, 275-299. szám)

1869-12-03 / 277. szám

Inda-Pest, 1869 Fentek deczember 3. 277. szám BUDAPESTI KÖZLÖNY. H­IVATA 1, O H I, A» * ÍNssiasfi , 10 t«5 »kiűz i. «ílüdteU Kar^ókíyat P 7. «w.» *_ ÍH­:4asáí nt. S^K­ATOK Ítéaswfirtifcí*-1 »arátok - tér«» K&royrr* t xvk.a*i: I&TSiA FKSmaf RO&DYA *. ibgA.vg öt r» . . . - 2 írt. Ejtésa érre. . . IS írt—kr. hirdetés: dijak a hirdetaa­n­yaval együtt előjegyte a bekfilde&de, még Fétévre .... 9 „ — „ IK*ig: 100 szóig egyszeri hirdetés­ért 1 írt, és $0 lu­ & bélyegért, Idd— - ■ . 4 „ Só­r SOO-í* 2 irt, 2©t) —SOO-ig 3 írt és igy feoy«í*b­etzl»dt«i lOOesáért I írttal tSfeh. árak :Hivatalos Hirdetések : A hivatalos í-Vic­itoW* iktatandó BIAölílHIRniETftöfiK: Egyíi&aÁbos petit *«az egyaMfi hirdetésért 8 kr. tdb b sr. 6 ri b i­r&&­­télért 7 kr.aiiii.den biii^tatáaafi. A b4iyog-dij köidn BiiiidcQ bo­­i^t­a-SAs ntin S0 ki. osxt. érté fel». HIVATALOS RÉSZ A debreczeni pénzügyigazgatóság Benedek Sándort az ottani adóhivatalhoz tisztté nevezte ki.­ ­ ■ EMHIVATALOS RÉSZ. Távirat útján Adelsbergből a következő tudó­sítást vesszük: Királyné Ö.Felsége, külön udvari vonaton, min­den baj nélkül ide megérkezett, és itt marad, mig az időjárás jobbra nem fordul. A közös hadügyminiszérium kellemesen indít­tatva érzi magát,­a Dalmátiában harczoló csapa­tok s azok sebesültjei és betegei javára adott kö­vetkező hazafias adományokat a leghálásabb el­ismerés kifejezésével a azon hozzáadással juttatni köztudomásra, hogy azok már rendeltetési he­lyükre eljuttattak. A bécsi osztrák hazafias segély­ egylettől • 34 csomag különféle sebkötő-szerekkel, orvosi és kórházi szerelvényekkel, fehérneműekkel, me­leg der­ékkötökkel, harisnyákkal, karmelegítők­­kel, szivarokkal, húskivonatokkal, becsináltak­­kal, befőzött és szárított gyümölcsökkel sat. A triesti hazafias segélyegylettől: 1­2 csomag különféle készletekkel kórházi hasz­nálatra, tovább 100 írt, bor előszerzésére. Rummel Károly, prágai ékszerárus úrtól, a tá­borban megsebesült s megbetegült harczosok ön­kéntes ápolásának előmozdítása végett a cseh ki­rályságban alakult egylet útján : 50 pár karmelegítő. Stipperger Bernát bécsi szálloda-tulajdonos úrtól, az osztrák hazafias egylet utján 104 akó veres bor. Siegerschmidt József, nimturgi realitás birtokos úrtól, 1 láda sebkötő­ szerekkel. A troppaui polgármesteri hivataltól : 2 láda sebkötő szerekkel. A brünni k.­városi felsőbb leányiskola igazgató­ságától : 128 pár karmelegitő, a 3., 4., 5. és 6-ik osztá­­lyokbeli nő­növendékek által készítve. Frankel Sándor úrtól Bécsben : 100 palac­k maláta-kivonati erősítő ser. Mihályi Péter jegyző : olvassa a múlt ülés jegyzőkönyvét, mely észrevétel nélkül elfogad­­tatik. Érkövy Adolf : Csanádmegyei királyi kincs­tári pusztán települt Dombiratos telepitvényes község kérvényét nyújtja be. Ezen folyamod­ványban azt kérik az illetők, hogy egy hold bel­sőségen és legalább 10 holdnyi külsőségen felül a királyi kincstár birtokán haszonbérelt földek nekik további húsz évre is haszonbérbe adassa­nak. Végül, hogy azon kegyes segély, melyben a lelkész és tanító részesülni fognak, a község jegy­zőjére is terjesztessék ki. Elnök : A kérvényi bizottsághoz létetik ét. Dániel Pál : Torontálvármegyében kebelezett ürményházi kincstári telepitvényes község fo­lyamodványát nyújtja be, melyben a folyamodók arra kérik a t. házat, engedje meg, hogy a jelen­ben szerződésileg birt földeket örökáron, méltá­nyos becsáron megválthassák; továbbá, hogy a pénzü­gyminiszer úr hatalmaztassék fel, hogy a túlszaporodott lakosság számára bizonyos számú újabb zsellértelkeket kioszthasson. Elnök : Kiadatik a kérvényi bizottságnak.­­ Jankovics Gyul­a : Bácsmegyei Csantavér­i község kérvényét mutatja be, melyben a kir. ki­sebb haszonvételek eltörlését, vagy a jelenlegi birtok viszonyoknak czélszerű módosítását tör­vényhozásilag mielőbb elintézni kérik. Elnök : A kérvényi bizottsághoz tétetik át. Gorove István kereskedelmi minister. Az 1868-ki állandó pénzügyi bizottság azon kívánsá­gát fejezte ki és terjesztette az országgyűlés elé, hogy a vezetésem alatt álló gazdasági intézetek szervezéséről és az azon létező gazdaságok ren­dezéséről vélemény­es jelentést terjeszszek elő Engedve ezen, az országgyűlés e­lé terjesztett kí­vánságnak, de saját kötelességérzetemnél fogva is, van szerencsém ezen jelentést a t. háznak ezen­nel benyújtani, azon kéréssel, méltóztassék ezen jelentésnek — a­mennyiben ki van már nyom­tatva — kiosztását elrendelni. Elnök : Ki lévén nyomtatva a jelentés, a képv. urak közt ki fog osztatni. A tegnap befejezett tanácskozások végeredmé­nye előtt illetékes szóval bír az előadó és az in­dítványozók. Előadó úr nem lévén itt, Juszth Jó­zsef képv. urat illeti a szó. Jusz­th József : Az indítványa ellen tett észre­vételekre kivan felelni. Mindenekelőtt constatálja, hogy miután ő írta alá az indítványt, elvállalja a felelősséget érte , kijelentvén egyszersmind, hogy nem tudja felfogni Simonyi E. képv. azon kéte­lyét, mintha az indítvány nem őt, hanem más va­lakit illetne, holott csupán tőle függ visszavonni indítványát, hogy az megszűnjék, ha nem venné más által, a mig Ghyczy K. képv. indítványát még kilenczen írták alá s igy az még 9 aláirt tagot illek Indítványa, úgymond, kétféle nézet­ből ostromoltatott: először törvényesség szem­pontjából ; másodszor czélszerűség szempontjából. A törvényesség szempontját érintették többen, azt mondván, hogy miután indítványának azon része, hogy a számadások megvizsgálása egy bizottságra bizassék, törvényben nincsen, tehát törvénytelen. Azon némelyek által felhozott sub­­tumptiókra, hogy indítványa a számadások hely­telen megv­izsgálását czélozza, megjegyzi, hogy indítványa e tekintetben mit sem mond, és hogy e kérdés megítélését az általa projectált 7 tagú b­zottságra bízza. Arra nézve, váljon indítványa czélszerű-e vagy nem, megjegyzi, hogy az egyéni felfogás. Különben Ghyczy Kálmán nem any­­nyira tárgyalta az ő indítványát, hanem beszélt számadásokról és azok nem helyes voltát iparko­dott bebizonyítani. Azt hiszi, hogy ez az ő indít­ványával legkisebb összeköttetésben sincs. Arra, hogy bátorság kívántatik ahoz, hogy valaki a képviselőház által reá bízott kötelességben eljár­jon, megjegyzi, hogy igen­is kívántatik, de ez a szív tulajdona, melylyel sokan bírnak, sokan nem. Azt mondá továbbá Ghyczy Kálmán t. képvi­selő úr, hogy az indítványa nem törvényes. Ezt valóban nem tudja érteni, mert akárhányszor ol­vasta az 1848 iki törvényt, abban világosan azt találta, hogy a ház az előterjesztett számadások­t megvizsgálja. Tisza Kálmán pedig még tovább ment valamivel refutatiójában és tagadta szóló­nak első beszédében tett azon állítását, hogy a noo módozat praecedenst nem alkot. Szónok most is állítja azt, mert ha a törvényhozás fel fogja ál­tani a számvevőszé­ket, akkor többé nem fog a ház­a felett vitatkozni, ki vizsgálja meg a számadásokat; de a­míg számvevőszék nin­csen, addig arról kell határozni, hogy miképen akarjuk megvizsgálni a számadásokat. Tehát pr­ecedenst semmi esetre sem alkot. Tisza K. azt is mondá, hogy az nem pártkérdés, és ezt szóló elismeri, de ha valaki úgy nyilatkozik mint Tisza, akkor a vitatott ügy valójában pártkérdéssé tesz. Azt vette ki továbbá a beszédekből, hogy nincs az a rész, mire a kormánypárt képes nem volna. Mondják: mi ki akarjuk játszani a törvényt (Egy hang balról: Igaz is.) már az nem igaz ! (Élénk derültség) hogy mi a miniszeri felelősséget saját köpenyegünkkel akarjuk takarni, elhamarkodva tárgyalni a számadásokat, s játékra engedjük magunkat felhasználtatni. (Felkiáltás jobbról: nagy van!“) Már kéri, ha Tisza Kálmán képvi­selő úr függetlennek tartja magát, szíveskedjék megengedni, hogy más is annak tartsa magát. (Élénk helyeslés jobbról.) Az mondja Tisza K. még, hogy szóló javaslata nem egyez meg a törvénynyel; szíves volt azt mondani, hogy szóló 48 ban részt vett a törvény­­hozásban, tehát tudhatja, hogy a 48 ki 3. t. cz­­ben egy alkotmányos közjogi eszme foglal­tatik. Szóló felolvassa e t. ez. rubrumát s meg­jegyzi, hogy abban ilyféle garantiák, mint a mi­nőkről Tisza K. ur szólott, nem foglaltatnak. Hanem foglaltatnak igenis a 4. t. cz.-ben. (Balról : De méltóztattak azt módosítani! felkiáltások.) Igenis módosítottuk, mivel, ha a 4. t. cz. ridegen magyaráztatik, parlamentáris kormányzat lehe­tetlen , s ilyen törvény nem is létezik sehol. Mó­dosíttatott tehát annyiban, hogy ha Ő Felsége eloszlatja az országgyűlést, köteles mindenesetre oly időben összehívni, hogy azon évben a múlt évi számadások megvizsgáltathassanak, s a jövő évi költségvetés megállapíttathassék. Egyébiránt a számadások megvizsgálásában alkotmányos jog vagy közjogi kérdés nem foglaltatik. Ez köteles­ség a miniszer irányában. Vukovicsnak megjegyzi, hogy ő szeret Angliára hivatkozni, de elfelejti, hogy ott a parlament tisztelettel találkozik, míg nálunk nem. A­miket Szontágh P. és Berzenczey mondtak, azokkal nem akar bíbelődni. (Derült,­ség. Felkiáltások : Abó !) Paulini Tóth Vilmos sokat hivatkozott a népre. Jöjjünk tisztába az iránt, mi az a nép? 48 előtt jogos­an hivatkoztak rá, akkor az nem volt üres parázis, de most, mikor mindnyájan egyenlően ORSZÁG­GYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK A KÉPVISELŐHÁZ LXXIX. ÜLÉSE 1869. DECEMBER 2. D. E. 10 ÓRAKOR EINÖK : SOMSSICH PÁL. Jegyzők : Mihályi Péter, Jásbok Pál. A kormány részéről jelen vannak: Lónyay Menyhért, Gokove István , Horvát Boldizsár, Mikó Imre gr. ministerek. Elnök az ülést megnyitván. —

Next