Budapesti Közlöny, 1870. január (4. évfolyam, 1-24. szám)

1870-01-16 / 12. szám

Pest-Buda, 1870. 12. szám Vasárnap január 16. H­IVATALOS LAL­P. KÉZIRATOK küldetnek vissza. Bérmentet­­len levelek csak rendes levelezőinktől iö­v­. Előfizetési Napostai postai szétküldéssel . Egész évre......................20 írt. Félévre ...... 10 „ Negyedévre........................5 » Szerkesztőség : Pesten, hatvani-utcza 10*ik szám I. emelet. Kiadóhivatal : Pesten, Barátok­­ tere 7. sz. a. földszint. Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Értesítőbe"f igtatandó hirdetési dijak a hirdetménynyel együtt előlegesen» beküldendő, még pedig: 100 szóig egyszeri hirdetés­ért 1 frt. és 30 kr. a bélyegért. 100— 200-ig 2 frt. 00—300-ig 3 frt és így tovább milicént posznért 1 frtt.is több. Maga m­ikdstésik: Egy hasáb­os petit sor egyszeri hirdetésért 10 kr.többszöri hir­detésért 9 kr. minden beigtatás­nál. A bélyeg­ dij külön minden beigtatás után 30 kr. oszt. ért.. Budapesten házhoz hordva : Egész évre... 18 frt.— kr. Félévre Negyedévre 50 Előfizetés BUDAPESTI KÖZLÖNY­RE* a m. k. ministerium­ hivatalos lapja 1870 évi folyamára. Égési é­vre . . . .20 forint Félévre . . . . 10 „ Negyedévre . . . . 5 „ Falusi községeknek egész évre 12 „ „ fél évre . . ti „ Megjegyzendő, hogy csupán csak falusi községekre szól az utóbbi leszállított előfizetés. Az előfizetési pénz a lap kiadó­hivata­lába bérmentve küldendő, Pest, barátok­­tere, 7. sz. a. A Buda-Pesti Közlöny kiadóhivatala. A t. hatóságok felkéretnek az ezen laphoz czimzett pénz­­­küldemények bér­mentes feladására, mivel alólirott kiadóhivatal bérmentetlen leveleket el nem fogadhat. A „Budap. Közl.“ kiadóhivatala. V . cs. és Apostoli kir. Felsége f. hó 5-ről kelt legfelsőbb elhatározásával b. Brenner-Fer­sack Adolf cs. és kir. rendkívüli követ és meghatal­mazott ministernek, az ideigl. nyugalmi létszámba saját kérelmére történt átvétele alkalmával, sok évi kitűnő szolgálatai fölött a legmagasb megelé­gedést kifejezni méltóztatott. Ö cs. és Apostoli kir. Felsége f. hó 9-ről kelt legfelsőbb elhatározásával, a közös klihü egyminis­­ter legalázatosabb fölterjesztése alapján Bernát Géza és Péchy B. követségi segédeket tiszteletbeli követségi titkárokká legkegyelmeseben kinevezni méltóztatott. O cs. és Apostoli kir. Felsége f. hó 5 ről kelt legfelsőbb elhatározásával legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy lovag Jaeger cs. és kir. követségi tanácsos, a hesseni nagyher­­czegi Nagylelkű Fülöp rendjének II. oszt. közép­­keresztjét, gr. Deym cs. és kir. római követségi titkár, a souv. Johannita-rend becsület-kereszt­jét, arghiri Filippovich tiszt, tolmács, a cs. és kir. smyrnai főconsulságnál, a IV. oszt. török csá­szári Medsidie-rendet, és Lazovich Arthur tiszt, kanczelláriai titkár, a cs. és kir. florenczi követ­ségnél, a pápai Gergely rend lovag­keresztjét el­fogadhassák és viselhessék. A pesti kir. itélő-táblához .Jókúty Albert és Giczey Gyula eddigi segédfogalmazókat ugyan ottani fogalmazóknak. — Kulin Aurél joggya­­kornokot és Séra István zemplénmegyei tanfel­ügyelői tollnokot pedig segédfogalmazóknak ne­vezem ki. Pest, 1870. jan. 14-én. Horvát Boldizsár, s. k. Zsigmondovits Mihály pesti e. k. váltótörvény­széki segédfogalmazót ugyanottani segédjegyző­nek, Hánnich József joggyakornokot pedig segéd­fogalmazónak nevezem ki. Pest, 1870. január 14-én. Horvát Boldizsár, e. k. La­inovits János ügyvédjelöltet a pesti királyi táblához czimzetes fogalmazónak ezennel kine­vezem. Pest, 1869. dec. 30-án. Horvát Boldizsár, s. k. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister a pesti jogtörténelmi államvizsgálati bizottmányhoz — Potlák János és Szontágh Kálmán tagok lemon­dása folytán, és a mutatkozó szükséghez képest — új tagokká Laubhaimer Ferencz tud. egyet, hitta­nárt, Lechner Ágost t. egy. jogtanárt, Schnierer Gyula és Wenzol Tivadar t. egy. magán­tanáro­kat nevezte ki. A pozsonyi magyar királyi pénzügyi igazgató­ság Diahotszky Rózsát III-ad osztályú segédtiszt­té a zsolnai magyar királyi adóhivatalhoz kine­vezte. A kolozsvári m. kir. pénzügyigazgatóság által Véger Ferencz az almásmezői kir. vámszedői állo­másra ideiglenes minőségben kineveztetett. HIVATALOS RÉSZ. Igazságügyi magyar miniszerem előter­jesztésére Andrássy István pozsonyi e. b. váltótörvényszéki ülnököt a váltófeltörvény­szék birájává nevezem ki. Kelt Bécsben, 1870. jan. 10-én. Ferencz József, s. k. Horvát Boldizsár, s. k. Igazságügyi magyar ministerem előter­jesztésére Szentner József pesti e. b. váltó­­törvényszéki jegyzőt, ugyanottani bíróvá, Kéler József eperjesi e. b. váltótörvény­széki jegyzőt pedig, ez utóbbi váltótörvény­­székhez hasonlókép biróvá ezennel kine­vezem. Kelt Bécsben, 1870.jan. 10-én. Ferencz József, b. k. Horvát Boldizsár, s. k. Igazságügyi magyar ministerem előter­jesztésére Újhelyi Károly pesti e. b. váltó­­törvényszéki segédjegyzőt, ugyanoda jegy­zővé nevezett ki Kelt Bécsben, 1870. jan. 10. Ferencz József, s. k. Horvát Boldizsár, s. k. NEMHIVATALOS RÉSZ. A „Pesti Napló“ azon hirt hozta, mintha a ministertanács az Ötlet van Mont és társa ellen megvesztegetési kísérlet miatt indítandó fenyitó eljárást csak f. hó 13-án tartott ülésében határoztk volna el. E hir tökéletesen alaptalan. Mi annak idején jelentés, hogy a miniszertanács e határo­­­zatot még 1868. dec . 19-én hozta volt. Azóta a kormány, — miután a nevezett bankárok belga alattvalók s ottani lakosok — diplomatiai után felvilágosítást szerzett a felől, várjon belga alat való külföldön és külföldi ellen elkövetett bűntett vagy bűnkisérlet miatt fenyitó eljárás alá von­ható-e Belgiumban, és ha igen, ki indítja meg ez eljárást s annak megindítására mily feltételek szabták. Többszöri jegyzék­váltás után a brüsseli fő- államügyész azt felelte, hogy az 1836. decz. 30. törvény 2-dik szakasza értelmében azon büntet­tek miatt, m­elyeket belga állampolgár külföldiek ellen külföldön elkövet, csak úgy lehet fenyító eljárást indítani, ha ezen büntettek miatt a „lui sur les extraditions“ 24. pontja a közhivatalnokok megvesztegetését — azon büntettek sorában em­lítvén, melyeknek esetében a kiadásnak helye van — a bűnvádi eljárás megindíthatását mi sem gátolja. Ennek folytán a m. kir. kormány megkereste a brüsseli főállamü­gyészt a bűnvádi eljárás meg­indítására. Ily tényálladékkal szemben — ellen­zéki lapok által a „Napló“ hibás közleménye alapján a kormány és Hollán Ernő államtitkár ellen szórt kifakadások figyelmet nem érdemel­nek. A vallás- és közoktatási magyar kir. minister Peres József, Szatmármegyébe kebelezett Geber­­jén-községi ref. iskola-tanitónak, tekintve e téren 45 évi szolgálatát s elaggott szegény állapotát, 80 fő segélyt engedélyezett. Mielőtt a honvédelmi ministerium által egy fegyvergyárnak Magyarországon felállítása czél­­jából tett intézkedésekről szólanánk, meg kell említenünk, hogy a honvédelmi ministérium úgy a fegyver jelességét, mint azon körülményt te­kintve, hogy az a közös hadsereg részére végleg elfogadtatott, a Wemdl- féle fegyvert választotta. Mivel azonban e fegyver készítésére azon idő szerint csupán csak a közös hadügyi kormány megrendelésével 1870. tavaszáig elfoglalt Werndl­­féle gyár volt, s a gyalogság részére ma is csak az van fölszerelve, s mivel egy más gyárnak arra fölszerelése legalább egy évet igényelt volna s igényelne, s azon kedvezőtlen helyzetben volt a ministérium, hogy vagy le kelle mondania a Werndl-féle fegyverről, vagy az­étt ideig várni

Next