Budapesti Közlöny, 1870. február (4. évfolyam, 25-47. szám)

1870-02-23 / 43. szám

Nem azért, mintha sorakoznám azokhoz, kik vagy nem mernek, vagy nem akarnak haladni,­­ nem azért, mintha talán barátja volnék azon tö­rekvésnek, melyet itt oly sokszor láttam, azon kétségbeesett szabadelvű­ségnek , mely beteg nemzetünknek egyszerre az egész szabadelvű gyógyszertárt be akarja adni. (Helyeslés a jobbon. Halljuk!) Vannak nemzetünknek életszükségei. Ilyennek ismerem én a megyék, a községek ren­dezését, és az igazságszolgáltatást; ezeket aka­rom én első helyen öszhangba hozni a parlamen­táris kormányformával, s a kor igényeivel, nem­zetünk szükségleteivel. Uraim ! Nekem van bizalmam a haladásban, azért tudok várni. (Helyeslés). Én meg vagyok győződve, hogy ha hazánknak van jövője, egyet­lenegy szabadelvű, életrevaló intézmény sem fog elmaradni hazánkban, mert a haladás most már nem egyesek vívmánya, hanem hatalom, melyet a műveltség idézett elő ; oly hatalom, mely előtt meg kell hajolni mindenkinek, melynek útját nem áll­hatják egyesek, de még nemzetek sem. (Helyes­lés). Ezen általános észrevétel után három kérdésre fogom elmondani röviden nézeteimet. (Halljuk!) Felhozták többen az egy­házi vagyonnak saecu­­larisatióját. Itt jogi térre nem fogok menni, nincs is helyén és különben is tudom a történelemből, hogy e kérdés eldöntésénél a népek úgy mint a fejedelmek nem szokták azt kérdezni, quid juris? hanem quid consilii ? történjék bármi, én meghaj­lok­ engem tisztán vallási szempontból nem aggaszt semmi, mert vallásunk alapját azon isteni tanban keresem, mely előtt minden bölcsnek meg kell ha­jolni, és mely ezt hirdeti, hogy a törvénynek első és utolsó betűje a szeretet (Helyeslés.) Most le­gyen szabad megemlékeznem azon vádakról, me­lyeket némelyek itt komolyan jó kedvükben helyesnek tartottak a kath. papság ellen felhozni. Nem védem én a törvény- vagy hivatalszegést nem védem az erkölcstelenséget sehol, nem is tartom el­kerülhetőnek, mert a képv. urakkal együtt em­berek vagyunk mindnyájan, hanem bátor vagyok kérdezni, várjon méltányos-e igazságos-e és még a kegyesen megengedett kivételek mellett is egy egész osztályra, mint pl. a falusi lelkészekre ki­mondani a kárhozatot, midőn ott a sajtó, a tör­vényszék, a hol formulázott vádakkal mindenkor mindenki felléphet? (Helyeslés a jobb oldalon) Uraim! Azt hiszem, hogy ha valaki népünk bár­mely osztálya ellen, kezdve a legszegényebb nép­osztálynál, fel a különböző vallás­felekezeti pap­ságig, csak felét mondotta volna el annak, a­mit itt hallottunk, úgy hiszem, hogy maguk­a­t. kép­viselő urak sem helyeselték volna. Én csak arra vagyok bátor a t. képviselő ura­kat kérni, és kérem őket a szabadelvűség nevében, ne csináljanak szabad hazában páriákat. (Élénk helyeslés jobb felől, zaj a balon.) És itt eszmelánczolatnál fogva áttérek az or­szágos mystificátióra,, a keletkező katholikus au­tonómiára. Azon képviselő úr, ki e szót először kimondá, a katholikus autonómiát keletkezése előtt már elítél­te. Tessék néhány századdal visszalapozni a tör­ténelembe, azt fogja találni, hogy midőn a protes­táns autonómia keletkezett, szintén voltak, kik úgy szóltak (Pulszky: Helyes.) De azt is feljegyezve fogja találni e történelemben, hogy minél erősebb volt a támadás, annál nagyobb volt az összetartás; hogy minél nagyobb volt a veszély, annál inkább szilárdult az autonómia. (Általános helyeslés.) Így történt azután, hogy a protestáns autonómia az elveiből önként folyó önkormányzat mellett száza­dokon át mindig ott állott az önvédelemre, és en­nek, és csak ennek szilárdítására keresett mene­déket a törvénynél. Távol van tőlem, hogy visszaóhajtanám ama nehéz időket . Mit én óhajtok, az, hogy legyen e hazában minden val­lásfelekezet egyenjogú és szabad, a­mit én óhaj­tok, az, hogy népünk műveltsége és a lelkiisme­ret tisztelete oly sokra emelkedjék, hogy egyko­ron az országházban lehetetlen legyen a vallásról csak szólani is. (Helyeslés). E rövid észrevétel után szavazok a részletes tárgyalásra, nem szólottam ugyan az általános tárgyaláshoz, de tették ezt mások is, és remény­­em, nekem is meg fogja bocsátani a ház. (He­lyeslés). AZ ENQUÊTE- BIZOTTSÁG JAVASLATA SZERINT : A nemzeti színház tanodájának alapszabályai. (Folytatás.) IV. Fejezet: A növendékek. 18. §. Mind a drámai, mind az operai növendé­kek felvételéhez megkivántatik: a) A drámánál az előkészítő osztályba lépő nő­nél 14, a férfiaknál legalább 17 éves életkor, az első osztályba lépő nőknél 15, a férfiaknál 18 év; az operánál, az előkészítő osztályba lépő nőknél 15, a férfiaknál 19, az első osztályba lépő nőknél pedig 16, a férfiaknál 20 év. b) Színpadi csinos alak. c) Csengő, hibátlan, tiszta szókiejtés a drámai, csengő, tiszta hang és zenészeti hallás az operai szakhoz. d) Becsületes magaviselet és erkölcs. e) Annyi iskolai készültség, mennyi a tantárgyak megértésére szükséges. A jelentkezők, ezekre nézve a nemzeti színházi igazgató és szakvezetők, valamint a tanodai al­igazgató és tanárok által megvizsgáltatva, az elő­készítő osztályba vétetnek föl. Oly jelent­kezők, kik az előkészítő osztály tan­tárgyaiból is képesek vizsgát tenni, és átalában a rendes 1-ső osztályba való felvételre alkal­masaknak látszanak, az előkészítő osztály mel­lőzésével is felvétethetnek. Viszont azon növendékek, kik bármely évben, hanyagság, vagy bármi más oknál fogva, fejlődé­sükben megállapodnak, vagy épen visszaesést mutatnak, a tanári gyűlés előterjesztésére, az igaz­gatóság által elbocsáttatnak. 19. §. A legkitűnőbb növendékek ösztöndíjban is részesülnek. Mind a drámai, mind az operai szakban 4 ösztöndíj alapíttatik 200—200 írttal; ezeken kívül az egész tanfolyamot bevégzett növendékek két legjelesebbike kiléptekor mind a drámai, mind az operai szakban 100—100 frt. jutalomban ré­­szesíttetik, melyre a nem ösztöndíjas növendékek is versenyezhetnek. E jutalomdíj azonban csak olyanoknak adatik ki, a­kik további képeztetésük végett vagy a nemzeti színház, vagy vidéki magyar színtársulatokhoz szerződnek. Ha az igazgatóság által összehitt jury nem ta­lálná a növendékeket érdemeseknek, hogy az ösz­tön- és jutalom­díjak a meghatározott terv szerint mind kiadassanak, az így netán fennmaradt összeg takarékpénztárba tétetik, és jövőre min­dig csak e czélra kamatoztatik. Mind az ösztöndíjakat, mind az utólagos jutal­makat, a nemzeti színházi igazgató elnöklete alatt a színházi művezetőkből, rendezőkből, a tanodai aligazgatóból, és illető tanárokból és e czélra meg­hívott 3—3 bizalmi szakférfiakból álló gyűlés ítéli oda. Az ösztöndíjak odaítélése mind a drámánál, mind az operánál, külön külön, az illető szakbi­zottság által történik; — e szakbizottság ítél egy­szersmind az előkészítő osztályból az 1-ső osz­tályba lépendő növendékek érdemleges fölvétele iránt is. Az ösztöndíjak odaítélésénél a növendék szor­galma és tehetsége mellett anyagi helyzete is irány­adó, annyiban , hogy egyenlő tehetségű és szor­galmú növendékek közül a szegényebb sorsú ré­szesül ösztöndíjban, ki tán ez ösztöndíj nélkül ta­nulmányai folytatásában gátoltatnék. 20. §. Azon esetben, ha pl. a vidéken oly fiatal színész, színésznő, vagy énekes, énekesnő talál­koznék, kinek kiképeztetése a nemzeti színházra nézve hasznosnak látszanék, joga van a nemzeti színház igazgatójának az ilyeneket az illető mű­vezetési és tanári testület véleményének meghall­gatása mellett, egyenesen a 2-ik, sőt 3-ik rendes osztályba felvétetni. 21. §. Az ösztöndíjas növendék, akár a drámai, akár az operai szaknál, a nemzeti színháznál le­­kötöttnek, és a tanfolyam alatt színész- gyakor­noknak tekintetik. Az ösztöndíjas növendék szerződést tartozik aláírni, mely által a nemzeti színház és a tanoda irányában magát oly módon köti le, hogy: a) Kötelezettségeit a tanodában pontosan tel­jesíti. b) A színháznál reá bízandó teendőkben lelki­­ismeretesen közreműködik. c) Hogy kiképeztetése, vagyis a 3, illetőleg 4 éves tanfolyam bevégzése után 3 évig csak a nemzeti színházhoz szerződik. d) Hogy a tanfolyam bevégzése után lekötött 3 évet csak magára nézve ismeri kötelezőnek, ellenben a nemzeti színház igazgatójának jogában áll, őt a kikötött évek letelése előtt is elbocsátani, sőt nem is szerződtetni. e) Hogy azon esetben, ha időközben más pá­lyát választ, más életmódra adja magát, tartozik a reá fordított ösztöndíj­t megtéríteni. Hogy ha a tanodát, vagy színházat, kötelezte­­tését megszegve, engedelem nélkül elhagyná, visszatérését eszközlendő minden törvényes kény­szerítő eljárásnak aláveti magát. f) E kötelezvényt, ha a növendék nem teljes­körú, szülői vagy gyámjai is tartoznak aláírni. 22. §. Szülői, vagy gyámi beleegyezés nélkül az intézetbe senki sem vétetik fel. (Vége következik.) 726 Salamon Lajos : Roszalja a vallás- és közok­tatási miniszternek azon eljárását, melyet a kath. autonómia egybehivására nézve követett. Meg­jegyzéseket tesz egyesek beszédeire, s azon kíván­ságának ad kifejezést, hogy Ghyczy K. indítvá­nya szerint elváltassanak az alapok. Benedek Gyula : Csupán azon egy észrevételt teszi Ghyczy K. ellenében, hogy létezett hierar­­chiális befolyás már 1848-ban is, s még ma is lé­tezik, de ez nem akadályozhatja még sem meg azt, hogy a vallásszabadság kimondassék s ugyanazért bizalma is van aziránt, hogy a haza kath. polgárai érdekeiket felfogva tapintatosan fognak az auto­nómia kérdésében eljárni. A vitában részt vettek még: Ludvigh János, gr. Zichy Nándor, Móricz Pál, Szuppan Zsig­­mond; s miután, még: A pesti érték- és árutőzsde és egyéb tőzsdei bíróságokra vonatkozó ő Felsége által szentesített törvény kihirdettetett, az ülés­nek d. u. 2 órakor vége jön. Legközelebbi ülés holnap d. e. 10 órakor. TÖRVÉNYKEZÉS. A m. kir. semmitőszék nyilvános illéseiben le­endő előadás végett újabban kitüzettek az L ta­nácsban. (Folytatás.) Daun János s. psza, Bodrotts Ferencz elleni ügyében. Haag Anna s. psza, Proszer Mátyás hagyatéki ügyében. Eisenstädter S. s társainak s. psza, Burdych Antal­nak Aliin Nándor elleni ügyében. Schlesinger L. fia ezégnek a fenebbi ügyre vonatkozó s. psza. Ugyanannak ugyanazon ügyben hasonló panasza. » 77 77 * 71 Molnár Jánosné s. psza. Svartz Salamon és Kürthi József elleni ügyében. Hidegkút községének, Michelbach Miklós elleni vég­rehajtási ügyében, alperes s. psza. Mittag Ferencznek, Grosz Miksa elleni adóssági ügyében, alperes s. psza. Theodorovits Vászának, Arszin Jocza elleni ügyében, alperes s. psza. A Temes kerületi kincstári uradalmi ügyészségnek, Milinkó Paraszkeva és Similiana elleni ügyében, alpe­resek s. psza. Romeiser Ferencz esküdtszéki tag semmiségi panasza, sajtóbirósági birságolás ellen. Szigethy Károly s. psza, ifj.­Varga Pál János elleni ügyé­ben. Kövér Ágnesnek, Miksa Elek s társa elleni ügyében, alperes s. psza. A szabadalm. osztr. nemzeti banknak, Demsusi Le­­zeroni Petru­s többek elleni ügyében, alperesek sem­miségi panasza. Kudsir községnek, Darabu George elleni ügyében alperes semmisági panasza. Sz. Keresztúri Biró Anna s társainak, néh. Bartha Gergelyné sz. Sebessi Anna hagyatéka elleni ügyében, alperes s. pszsa. Néh. Radu Árvám hagyatéki ügyében, az örökösök s. psza.

Next