Budapesti Közlöny, 1870. február (4. évfolyam, 25-47. szám)

1870-02-25 / 45. szám

Pest-Buda, 1870. 45. szám. Péntek, február 25. Ei.13nE*Tríi Imám : Natohtai postai síinOLnissni.:Budapsstu házhoz hordva : T. sa. a. földszint. Egész évre BftDHATOH MB ktUdd­nak Tűn. BAnuatei- Félévre Jan IsTzlak CMk randa« lavaleiMnktSl fa­­v , í «adtatnak «L Negyedébe SO Art. *0 , Egész évre. Félévre . . Negyedévre InuaurfaiQ : Pesten, hstvani­nter« 10-ik szám 1. emelet. KiásluTim : Pesten, Baritok - taré * . . . 18 írt.— kr. ® a a . . 4 , 60 „ Hivatalos Hibdbetish: A hiTAUlet „Érten­töbe*' iktatandó hirdetési dijak a hirdetménynyel egrybtt elél«gM«z beküldendő, még pedig: 100 izéig egyszeri hirdetés­­ért 1 fr­t, és 30 kr. a bélyegért, 100— 100-ig 3 írt, 100—300-ig 3 írt és igy tovább minden 100 szóért 1 írttal több. Maoáhhisdstíshz: Egy hasábos petit sor agyasén hirdetésért 10 kr, többszöri hir­detésért 9 kr. minden beigtatás­­nál. A bélyeg­ dij külön minden beigtatis után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. Magyar ministerelnököm előterjesztésére báró Eötvös Józsefnek a magyar tudomá­nyos akadémia elnökévé, s Lóntyay Meny­hértnek ugyanazon akadémia alelnökévé lett választását jóváhagyom. Kelt Bécsben, 1870. évi febr. hó 18-án. Ferencz József, s. k. Andrásy, s. k. Személyem körüli magyar ministerem előterjesztésére Vakanovich Antal, zágrábi országos pénzügyi igazgatónak s a horvát­­szlavon országgyűlés elnökének, hű és ki­tűnő szolgálatai, valamint a közügyek elő­mozdítása körül szerzett érdemei elismeré­séül Ferencz József­ rendemné csillagos közép­­keresztjét adományozom. Kelt Bécsben, 1870.,február 14-én. Ferencz József, s. k. Gr. Festetics György, s. k. Személyem körüli magyar ministerem előterjesztése folytán Schossberger Zsigmond­ földbirtokos és pesti nagykereskedőnek, a kereskedelem és ipar terén szerzett érdemei elismeréséül a királyi tanácsosi czimet díj­mentesen adományozom. Kelt Bécsben, 1870. február 18-án. Ferencz József, s. k. Gróf Festetics György, s. k. Szatmári József Eduárd író és színházi tag saját, továbbá Mária Anna, Jolán Aranka, József, Francziska,és Mór nevű gyermekei vezetéknevének „Szigligeti“-re kért átváltoztatása folyó évi 2691. számú belügyministériumi rendelettel megenged­tetett. A m. k. pénzügyminister a diósgyőri jószág­igazgatóság kerületébe Joász Alajost I. osztályú, Michel Józsefet és Schi­fel Károlyt pedig II. osztályú m. k. erdészekké nevezte ki. A közmunka- és közlekedési m. kir. minister Csatth Kálmán, Kovácsy Sándor és Hollán Sándor tiszteletbeli ministeri fogalmazókat, valóságos mi­nister fogalmazókká nevezte ki. A pesti pénzügyi igazgatóság által Hacker Adolf adóhivatali tisztté a pesti m. királyi adóhi­vatalhoz neveztetett ki. Felk a XVI. szepesi városok egyikének évenkint Szt.-György utáni hétfőn és Gallus napján min­denkor két napra terjedhető országos juhvásárok tarthatása megengedtetett, mi ezennel köztudo­­másra hozatik. Kelt Pesten, 1870. febr 23-án, földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi magyar királyi ministeriumtól. A NEMHIVATALOS RÉSZ. A közös hadügyministerium következő hazafias adományokat köszönettel, s azon hozzáadással juttatja köztudomásra, hogy azok rendeltetési he­lyükre már elkü­ldettek, még pedig : a 74. bz. gr. Nobili gy. ezred “tartalék-parancs­nokságának őrmestereitől, mint egy rendezett bál jövedelmi többlete, a Dalmátiában lévő csa­patok sebesültjei számára 92 frt 87 kr, és egy egy­leti tallér; a „Neue Freie Presse“ útján a 18. hadosztály és insbrucki katonai parancsnokságtól, mint egy alapítvány javára tett gyűjtés eredménye, a dal­­mátiai felkelők által megcsonkított cs. és kir. ka­tonák segélyzésére 8 frt 50 kr; az 1. vártü­zér-zászlóalj tisztjei és legénységétől a Dalmátiában megsebesült katonák számára 123 frt; a bécsi férfi dalegylet vezetőitől, a „bohó­­czok estélyén“ dr. Kinek és Hempsch szabadsá­­gosok által gyűjtött összegek a Dalmátiában megsebesült katonák javára 143 frt 56 kr ; a „Pesti Napló“ szerkesztőségétől a Dalmátiá­­ban megsebesült katonák javára 9 írt. ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A KÉPVISELŐHÁZ CXXVIII. ÜLÉSE 1870. FEBRUÁR 24-én D.­R. 10 ÓRAKOR. Elnök: Somssich Pál. Jegyzők: Mihályi Péter, Széll Kálmán, Buja- NOVICH SÁNDOR. A kormány részéről jelen vannak : b. Eötvös József, Bedekovich Kálmán miniszerek. A múlt ülés jegyzőkönyvének észrevétel nél­küli hitelesítése s több rendbeli kérvények be­nyújtása után, a képviselőház napirendre tér. Napirenden van: a vallás- és közoktatási minis­­zérium költségvetése feletti részletes vita. Az első czim alatt foglalt központi igazgatás­ra a pénzügyi bizottság előterjesztése folytán az előirányzott 244,757 frt helyett 243,857 frt szavaz­­tatik meg. E czimnél felszólal legelőször P. Szathmáry Károly, ki aránytalanságot lát a központi igazgatás személyzetére előirányzott ösz­­szeg és a költségvetés többi részleteire előirányzott összeg közt, s ugyanezért hat­ javaslatot is ter­jeszt elő aziránt, hogy a képviselőház jegyzőköny­vileg mondja ki azt, miszerint a vallás- és közok­tatási miniszérium központi igazgatásában levő személyzetet ideiglenesnek tekinti s azt nyugdíj­­képesnek nem tartja. Schvarcz Gyula : a szervezeti osztály czélsze­­rűbb beosztását ajánlja a ministernek, a közelebbi költségvetéseknek előterjesztéséig, addig is pedig óhajtja, hogy a vallási ministérium a közoktatási ministériumtól elválasztassék és más ministerium­­hoz csatoltassék. Más nézpontok fejtegetésébe is beleereszkedik, de elnök figyelmezteti, hogy ez a részletes vitához nem tartozik. Eötvös József báró vallás- és közokt. minisz­ter, T. ház! Azon igen csudálatos helyzetben va­­gyok, hogy tulajdonképen nem tudom, mire felel­jek, mert az előttem szólott t. szónokok annyi különböző,­­ oly fontos tárgyakat említettek fel, és oly oldalról, hogy azokra nem felelni igen ne­héz ; ha pedig felelek, szükségkép vissza kell mennem az általános tárgyalásra. Én részemről egyszer mindenkorra kimondom, hogy én, — a­mint már százszor kimondottam életemben — a magyar nemzet jövőjét tisztán kul­­tura-kérdésnek tartom, hogy ennélfogva a neve­lési ügyet, a közoktatási ügyet a nemzet legfonto­­­sabb ügyének tekintem ; hogy mindent, mit ez ügy előmozdítására tehetek, úgy tekintem, mint legfontosabb teendőt, melyet elmulasztva, a nem­zetnek jövőjét koc­káztatom. (Helyeslés.) Én tehát elismerem azon kötelességet, elkövetni mindent, hogy ezen ügyet nemcsak sikeresen, ha­nem a lehetőségig rövid idő alatt előmozdítsam. S erre nézve meg vagyok győződve a t. ház tá­mogatásáról, és meg vagyok győződve, hogy a­­ ház mindazokban, a­miket a nemzetnek műve­­lődési czéljai kivánnak, nem fog fukarkodni, mert hiszen végre a képv. háznak feladata, megtartani a hazát a jövőnek ; a jövőt pedig más után nem tartjuk meg. Egyébiránt te­hát, bármilyen lelke­sedéssel induljunk, ezen ügynek vannak bizonyos akadályai, melyek legyőzhetlenek, s ilyen az idő. Hogy mi, a­mint itt vagyunk, a magyar nemzetet már most Európa legműveltebb nemzetei sorában akarnók látni, az természetes, hogy mi készek vagyunk minden áldozatra e téren, az is termé­szetes ; ne higgyék azért, hogy bármennyit áldoz­zunk is, azt, mit a múlt elhanyagolt, egy év alatt helyrehozhatjuk. (ügy van!) A nevelés előmozdításának lehet nagy akadá­lya a költségvetés, de hazánkban ezen akadályt nem ismerem, mert a­mint mondom, meg vagyok győződve, a nemzet és a nemzet képviselői készek minden áldozatra; de épen azért mert készek minden áldozatra, kötelessége a kormánynak és annak, ki a közoktatás ügyét vezeti, nem kívánni a nemzettől semmi áldozatot, melyről nincs meg­győződve előre, hogy azt haszonnal és fructifi­­cálva használhatja fel; épen azért, valamint a ne­velésben magában csak fokonkint haladhatunk elő, fokonkint fogunk haladni azon költségekben is, melyeket a népoktatásra fordítunk. (Helyeslés.) Említtetett itt, hogy a tanerők hiányának oka tisztán a tanárok rész­fizetésében rejlik és abban, hogy épen azért, mert a tanárok kellőleg jutal­mazva nincsenek, elég számú és képzett egyénisé­gek a tanári pályára magukat nem vetik.­­ Ez tökéletesen áll, és épen azért kötelességemnek tartottam azon körben, melyben lehetséges volt, a tanárok fizetését egy bizonyos fokig növelni. Egyébiránt felszólítom igen t. Schwarcz képv. urat, ki valamint az egész ügyet tanulmányozta, úgy ismeri kétségkívül a középtanodák tanárai­nak fizetését külföldön, és el fogja ismerni, hogy külföldön, jelesen Poroszországban a középtano­dák tanárainak legnagyobb része egy cseppel sincs jobban fizetve, mint fognak nálunk fizettetni az új rendszer szerint. — (Schwarcz Gyula közbe­szól : Tagadom!) Majd fogok szolgálni kimutatá­sokkal. Én részemről úgy tekintem a dolgot, hogy tan­erőket csak úgy nyerhetünk, ha a lehetőségig sok fiatal képzett embert küldünk ki a külföldre és miveltetjük őket, főképen azért, hogy itten a tan-

Next