Budapesti Közlöny, 1870. április (4. évfolyam, 74-98. szám)
1870-04-01 / 74. szám
Pest-Buda, 1870. 74. szám. Péntek, április BUDAPESTI KÖZLÖNY II I V A T A. I, O » A I*. Kéziratok nem kísértnek vissza. Bérme'.rejen levelek csak rendes levelezMnk*.'-- Jo-Előfizetési árak : Napokrai postai szétküldéssel. Egész évre..........................20 frt. Félévre..............................10 ^ Negyedévre...........................5 n Budapesten házhoz hordva : Egész évre. . . 18 frt.ikr. Félévre . Negzyedévre 50 „ SzEKKEszrösÉQ : Pesten, q.cz. 10-ik szám I. emelet. Kiadóhivatal : Pesten, Barátok ■% tere 7. sz. a. földszint. Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Értesitöbe** igtatando hirdetési dijak a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendő, még pedig: illy szóig egyszeri hirdetésért 1 frt. és 30 kr. a bélyegért. 100— 2®0-ig 2 frt. i00—300-ig 3 frt és igy tovább minden i00 szóért 1 frttal több. Macákhirdetések: Egyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért 10 kr. többszöri hirdetésért 9 kr. minden beigtatásnál. Abélyesz-dij külön minden beigtatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. Magyar belügyminiszerem előterjesztésére, idősb gróf Ráday Gedeon jásekun-kerületi főkapitányt ezen állásától felmentem. Budán, 1870. mártius hó 29-é . Ferencz József, s. k. Rajner Pál, s. k. A közmunka- és közlekedési m. kir. minister a vezetése alatti ministeriumban Schönholcz Rudolfot és Hajnal Antalt Il-od rendű mérnökökké; Baitsch Róbertet és Fábián Jánost 1-sö rendű, Hlatky Jánost és Luks--Fábry Bélát 11-ed rendű segédmérnökökké nevezte ki. Kasztél Salamon pécsi lakos vezetéknevének „Somogyi”-ra kért átváltoztatása folyó évi 5210 számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. Weisz Ignácz pesti iparos vezetéknevének „Fehéra-re kért átváltoztatása f. é. 505. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. Haan József, Gyula, Béla és Anna szegszárdi lakosok vezetéknevüknek „Abapu-re kért átváltoztatása f. évi 5243. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. A m. kir. pénzügyminiszer a máramaros-szigeti m. k. bányaigazgatóság kerületébe gazdatisztnek Újhelyi Farkast ; orvosnak Pehárdy Lipótot; tiszttartónak Zankó Károlyt; gazdasági számvivőnek Fiala Józsefet; ispánnak Lapsánszky Fülöpöt és írnoknak Farbaky Lörincze nevezte ki. Máramarosvármegyében fekvő" Huszt korona városnak megengedtetett, hogy a 'folyó évi april hó 18. 19-ik napjaira eső országos vására az ünnepek miatt ugyanazon hó 11. 12-ik napjain tartathassák meg, ami ezennel közhirré tétetik. Pesten, 1870. évi martius hó 29. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi magyar királyi ministeriumtóL NEMHIVATALOS RÉSZ. Császárné s királyné Ő Felsége néhai Brunswick Teréz grófnő emlékszobrának felállítására 100 forintot méltóztatott magánpénztárából legkegyelmesebben engedélyezni. Császárné s királyné Ő Felsége a késmárki kisdedóvó-intézetnek 100 frtnyi segélyt méltóztatott legkegyelmesebben engedélyezni. ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A KÉPVISELŐHÁZ CLVII-dik ÜLÉSE ■ 870. MÁRCZIUS 31-ÉN E E. 10 ÓRAKOR. Elnök: Somssich Pál. Jegyzők : Jámbor P., Széll K., Majláth I. A kormány részéről jelen vannak: gr. Andrásy Gy., b. Eötvös J., Horvát B., gr. Fel-Iuics Gy., Gorove I., Lónyay M., gr. Mikó L. miniszerek. A jegyzőkönyv észrevétel nélkül hitelesíttetik. Elnök : Elekes György, Küküllő megye felső kerületében elválasztott országgyűlési képv.bel küldötte megbízó levelét, ő maga azonban, elfog-lalva lévén, csak néhány nap múlva fog megjelenhetni. Megbízó levele az állandó igazoló bizottsághoz tétetik át. Bars megye közönsége az inkompatibilitási törvény meghozatala iránt folyamodik. A kérvényi bizottsághoz tétetik át. Udvarhelyszék városa Buda város közönségének Fiume visszacsatolása iránti felterjesztését pártolja. A kérvényi bizottsághoz tétetik át. Nekem több bejelenteni valóm nincs. Drágfy Sándor : Pestmegye Vácz járásában fekvő Rátót község összes lakosságának kérvényét mutatja be, melyben az orosz hadsereg által tett 30.513 p.árt kár egy részének megtérítését kérik. Zámori Kálmán : Komárom megyébe kebele- szett Szimő község részéről kérvényt nyújt be, melyben a közte és az esztergomi érsekség közti fenforgó hűbéri s egyéb birtokviszonyok végleges megszüntetését kérik. A kérvényi bizottsághoz tétetik át. Miletics Svetozár : Interpellatiója a magy. kir. pénzügy-s vonatkozólag a ministerelnök úrhoz a horvátországi Lonjsko polje tekintetében : Ismerik-e a nyilvános, de adatokkal és indokokkal megerősített híreket, hogy rögtönzött s részrehajló bizottmányi jelentés és alaptalan adatok és előszámla alapján , a zágrábi nem teljes országgyűlési ülés , valamint a közös korona részéről, úgy a magyar országgyűlés részéről kicsalt törvényesítés folytán Rauch György báró és társai társaságával, más vállalkozók versenye nélkül, és az illető 88 község meghallgatása nélkül, alkottatott az 1869-diki mártius 13-án Lonjskopolje kiszárítása végett 42 millió frirt egyezmény? Hogy ezen vállalat Zornberg báró közlekedési felügyelő előszámlája szerint 2.101.033 frt 41 frtért, a társaság részéről történt albérlés folytán 2.575.000 frtért foganatosíttathatott volna, hogy tehát a társaság 2 millió frtnyi igazságtalan és törvénytelen hasznot kapott a lonjsko-poljei 118.000 főnyi lakosság pedig 4 millió írttal meg van károsítva, és hogy ez Rauch báró bán, mint a társaság titkos czimborája részéről való hatalmávali visszaélés által eszközöltetett ? ha ismerik, tettek-e minister urak, ha nem, szándékoznak-e tenni lépéseket és pedig. A pénzügyminiszer úr, hogy ez ügyben nyomozás indíttassék; eközben említett egyezmény hatálya felfüggesztessék, és hogy ent említett adatok bebizonyulása esetében az egyezmény mint törvénytelenül alkotott és kicsalt megsemmisíttessék, a vétkesek pedig feleletre vonassanak , a miniszerelnök úr, hogy a nyomozás eredményes következménye folytán lépéseket tegyen, hogy Rauch báró bán a korona részéről egyfelől az illetékes országgyűlés részéről másfelől feleletre vonassék, és hogy hatalmával való visszaélése következményeit tapasztalja , vagy végre magukra vállalják-el említett tettek és következményeik miatt minister urak a feleletet ? Közöltetni fog az illető minister urakkal. Simonyi Lajos b. interpellátiója a vallás és közoktatási minister úrhoz : Aradváros értelmiségének és háztulajdonosainak nagy része m. évi junius hóban felszólamlást nyújtott be t. vallás- és közoktatási miniszer úrhoz, melyben azon kérelmét fejezte ki, hogy az aradvárosi, nagyobb részben tisztviselőkből állott rendkívüli közgyűlésen néhány szótöbbséggel a részben Arad megye által kezelt Bibits-alapítványból, részben állampénzen építendő, a Maros partra kitűzött lyceum helyisége bármely más, a város központját képező helyre tétessék át. Ezen kezeim között levő felszólamlásban, helyrajzzal és hiteles okiratokkal kimutattatott, hogy a rendkívüli gyűlés által kijelölt helyiség Arad városa közvetlen átellenében, a Maros folyó partjától 40—50 ölnyire fekszik, és pedig azon helyen, melyen 1848—49. évben a vár ágyúi által az összes épületek leromboltattak. Ezen helyiség Ő Felsége által azon feltétel alatt adatott át újabban Arad városának, hogy az itt emelendő épületekben háború alkalmával okozandó károkat a kincstár nem kárpótolandja; továbbá, hogy ez a közel Maros folyó árjának van kitéve, és végtére, hogy a kérdéses helyiség Aradmegye és a város határ szélén fekszik, hová a tanuló ifjúság a távol városrészekből, a nagy heti vásárok és lóvonatú vaspályával elfoglalt főtéren át folytonos legázoltatás veszélye között juthat csak. A t. minister úr ezen, a legalaposabb indokokkal támogatott kérelmet visszautassa, azon okból — úgymond — „mivel a felemlített körülmények kellő megvitatása után" — lett a városi rendkívüli gyűlés által a kérdéses hely kijelölve. Minthogy azonban a szóban forgó lyceum a Bibits alap- és állampénzből építtetik és Arad városa csak a telket adja, ezen városi határozat egyedül döntőnek nem tekinthető , miután továbbá a t. minister úr a múlt őszszel Aradon létekor, és épen hetivásáros napon személyesen is meggyőződhetett felszólamlók által a lyceum helyisége ellen felhozott veszélyek alaposságáról, t. miniszer úrhoz következő kérdéseket van szerencsém intézni: 1- szer. Czélszerűnek tartja-e, hogy a lyceum a város végén építtessék, és pedig oly helyre, amelyen a vár által minden kártérítés nélküli összejövetésnek és a Maros folyó árjainak van kitéve ? 2- szor. Hiszi e, hogy a tanuló ifjúság és különösen ennek szegényebb része, a távolság és a legázoltatás veszélye által nem fog gátoltatni a lyceum látogatásában ? 3 év. Hiszi-e hogy a lyceum, ha ezen czélszerűtlen helyre csakugyan építtetik, az alapító magasztos szándékának és az ország által reá fordított költségnek teljesen meg fog felelni? és végre 4-et. Nem tartja-e szükségesnek, hogy a felmerült számos és fontos panaszok következtében az épitendő lyceum helyisége a kormány által újból megvizsgáltattassék. Eötvös József dr. oktatásügyi minister: T. képv. ház! Ezen interpellatióra azonnal felelhetek. (Halljuk!) Igen t. barátom Arad városának viszonyait sokkal jobban ismeri, mint én ; ismeri az egész ügyet s ismeri az okokat, melyeknél fogva ezen lycealis épület ott jelöltetett ki. A helyiséget nem én kerestem ki, hanem Arad városa, Aradvármegye, melyek mind —kivéve valami 150 aláírót, kik a lycealis épületet egy mellékutczában akarták volna felállítani, mindezen helyet jelölték ki. Én magam mentem oda, hogy meg-