Budapesti Közlöny, 1870. május (4. évfolyam, 99-123. szám)
1870-05-28 / 121. szám
sa tárgyában a választott bíróságok ítéletei ellen oda felterjesztetnek ; b) első folyamodásilag pedig: a sajtóvétségek felett ítélő esküdtszéki tárgyalások vezetése s mindazon teendők, amelyeket a sajtóperekben a feloszlatott kerületi táblák kiküldöttsége végezett ; c) szintén első folyamodásilag: a kincstárnak az 1868 : XXI. t. sz. alapján indítandó kártérítési keresetei a fennálló pénzügyi törvények és törvényes rendeletek végrehajtása körül elkövetett mulasztásokból eredhető károkra nézve. 3. §. Ezen bíróságok illetősége azon területekre terjed ki a melyek a 2. §-ban elsorolt ügyekre nézve külön külön a kerületi táblákhoz tartoztak E tekintetben tehát: 1. a nagyszombati kir. vegyes bíróság a volt dunán-inneni kerületi táblának, — 2. a kőszegi kir. vegyes bíróság a volt dunántúli kerületi táblának, — 3. az eperjesi kir. vegyes bíróság a volt tiszáninneni kerületi táblának, 4. a debreczeni kir. vegyes bíróság a volt tiszán-túli kerületi táblának bírósági területkörén jár el. 4. §. Létszáma ezen bíróságoknak áll: 1 elnökből, 2 rendes és 2 pótbiróból és 1 jegyzőből, akit szükség esetén az igazságügyi miniszer szavazati joggal fog felruházni, és a szükséges segédszemélyzetből. Jogérvényes határozataikhoz a félebbvitt ügyekben (2. §. a) pontja) az elnökön kívül négy bíró, azon ügyekben pedig, amelyekben első folyamodási bírói hatóságot gyakorolnak, (2. §. b) és c) pontjai) az elnökön kívül 2 biró jelenléte szükséges. 6.§. Eljárásaikban e bíróságok a 2. §. a) pontjában érintett ügyekre nézve az 1868: XXIX. t. sz. szabályaihoz — s e törvény alapján kibocsátott rendeletekhez, — a 2. §. b) pontjában foglalt sajtóügyekben a sajtóperekre nézve fennálló törvények és rendeletekhez,— a 2. §. c) pontja alatti kincstári keresetekre nézve pedig az 1868 : LIV. t. sz. által szabályozott polg. törvénykezési rendtartás határozataihoz vannak kötve. 6. §. E törvény végrehajtásával az igazság- Ügyminister bizatik meg. Mi e törvényezikkel s mindazt, a mi abban foglaltatik, összesen és egyenkint helyesnek, kedvesnek s elfogadottnak vallván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősitjük és szentesitjük, s mind magunk megtartjuk, mind más híveink által megtartatjuk. Kelt Schönbrunnban, ezernyolczszáz hetvenedik évi május hó huszonkettedikén. Ferencz József, s. k. (P. H.) Gr Andrásy Gyula, s. k. MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSTRIAI CSÁSZÁR, Csehország Királya stb., és Magyarország Apostoli Királya. Kedvelt Magyarországunk és társországai hű főrendei és képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé: TÖRVÉNYCZIKK az 1868-iki LIV. t. sz. némely szakaszainak módosításáról. (Kihirdettetett a képviselőházban f. évi május 24-én , a főrendiházban május 26-én.) 1. §. A polg. törvénykezési rendtartás tárgyában alkotott 1868. LIV. t. sz. 5. § ának a fölebbviteli bíróságokra vonatkozó intézkedése eltörültetvén, a helyett rendeltetik . Egyes bíróságok határozata fölött a kir. tábla az elnökön kivül két, — a legfőbb itélőszék pedig négy tagú tanácsban ítél. Ellenben az első folyamodásu törvényszékektől fölebbezett ügyekben a kir. táblánál az elnökön kivül négy — a legfőbb itélőszéknél pedig hat birói tag jelenléte kívántatik. A semmitőszék az elnökön kivül négy, illetőleg hat, vagy nyolc tagú tanácsban határoz, a szerint, amint a semmiségi panasz valamely első vagy pedig a másod-, vagy harmadbíróság eljárásából merült fel. 2. §• Ugyanezen törvény 293. §-a következőleg módosíttatik . Azon fél, aki két egyenlő ítélet ellen további felebbezéssel él, — ha kérelmével a harmadbíróság is elutasítaná és egyszersmind úgy találná, hogy a törvény világos értelme ellen, vagy a bíró, avagy az ellenfél boszantása czéljából akadályozza a per befejezését, konok perlekedőnek tekintetik, akit a harmadbiróság a konokság mértékéhez képest megállapítandó s 1000 írtig terjedhető bírsággal köteles büntetni. E büntetést azon félre, aki saját beismerése alapján hozott ítélet ellen élt felebbezéssel, már a másodbíróság is tartozik alkalmazni. Ezen eseteiben, ha az ügyvéd az általa képviselt fél egyenes utasítása ellenére élt felebbezéssel : az elmarasztalt fél viszkereseti joga az ügyvéd ellen fenhagyatik. 3. §. A 303. § nak határozata azon esetekre is kiterjesztetik, melyekben a fél egyedül semmiségi panaszt emelt ugyan, de azt a semmitőszék merőben alaptalannak találta. 4. §. Ezen törvény végrehajtásával az igazságügyi minister bizatik meg. Mi e törvényezikket s mindazt, a mi abban foglaltatik, összesen és egyenkint helyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vallván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősítjük és szentesítjük, s mind magunk megtartjuk, mind más híveink által megtartatjuk. Kelt Schönbrunnban, ezernyolczszáz hetvenedik évi május hó huszonkettedikén. Ferencz József, s. fe. (P.H) Gróf Andrásy Gyula, s. k. A m. kir. pénzügyminister Hametmayer Ákost fő hivatal tisztté az aradi adóhivatalhoz nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister által Jedlicska Lörincz III. oszt. ellenőrré a szepsi adóhivatalhoz neveztetett ki. A vallás- és közoktatási minister Heverd Ferencz unghvári kath. főgymnasiumi ideiglenes rajztanitót, ugyanezen tanintézethez rendesrajztanárrá nevezte ki. Wolf József 52 ik számú sorezred tartalékbeli tizedes vezetéknevének „ Farkas“-ra, kért átváltoztatása folyó évi 8849. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. A m. kir. pénzügyminister által Farkas Mihály, Kresznyovszky Endre s Szentgyörgyi Nándor ellenőrökké a nagyváradi, illetőleg székelyhídi s nagyszalontai adóhivatalokhoz neveztettek ki. Endresz József pécsi lakos vezetéknevének „E mn“-re kért átváltoztatása folyó évi 8929. számú belügyministériumi rendelettel megengedtetett. A m. kir. pénzügyminiszer által Hader József soroksári II. osztályú és Werner Ede pétervásári III. osztályú adószedőkké, nemkülönben Strohofer Sándor I. osztályú ellenőrré a tiszafüredi adóhivatalhoz neveztettek ki. Veri István tanuló vezetéknevének, „Hegyi“re kért átváltoztatása I. évi 9011. számú belügyminiszériumi rendelettel megengedtetett. A cs. és kir. legfelsőbb közös számvevőszék, a kebelében rendszeresített segédhivatali igazgatói állást, Gregor Ferencz eddigi igazgatói segédnek adományozta. Kézdivásárhely városában a böjti „Reminiscere“ vasárnap utáni hétfőre eső országos vásár ezentúl január hó harmadik hétfőjén— az, ápril 24 ére eső Szentgyörgy- napi országos vásár pedig május hó 2234 második hétfőjén fog megtartatni. Mi ezennel közhírré tétetik. Zaránd megyében kebelezett Körösbánya város kérelme folytán megengedtetett hogy eddig hétfői napon tartott országos- és heti-vásárait jövőben szerdai napon tarthassa. Az első aradi gyártelep- részvénytársaság alapszabályai folyó évi május hó 24 én 10.422. szám alatt a törvényes bemutatási záradékkal elláttattak. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi magyar királyi ministeriumtól. A nagy-bányai gőz-és kád-gyógyfürdő részvénytársulat alapszabályai i. é. 10.045. szám alatt a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. ministerium által a bemutatási záradékkal elláttattak. Hirdetmény a folyó 1870-ik évben tartandó erdészeti álamvizsgák érdekében. Az erdészeti államvizsgák a folyó 1870-iki évben is az eddigi módozatok szerint fognak megtartatni. E czélból nevezetesen az intéző erdőtisztek államvizsgájára Pesten, — az alárendeltt erdészeti személyzet vizsgájára pedig szintén Pesten, továbbá Pozsonyban, Kaposvárt, Kassán és Temesvárott fognak a vizsgáló bizottmányok megalakíttatni, melyek előtt az illetők a kívánt vizsgát 1. évi October hó - án letehetik. — Az erdélyi részekben tartandó államvizsga tárgyában az erdélyi kir. biztos fog intézkedni. A felsőbb erdészeti államvizsgát letenni szándékozók figyelmeztetnek, hogy eredeti bizonyítványokkal felszerelt ebbeli folyamodványaikat s az államvizsga letétele előtt megkivántató erdészeti tárgyról szóló munkálataikat legfelebb f. é. September hó 10-ig a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministeriumhoz terjesszék fel, — míg az alárendelt közerdészeti vizsga letevése iránti kérvények, — kivéve azokat, melyek a Pesten tartandó közerdészek államvizsgájára vonatkoznak s melyek az említett ministeriumhoz nyújtandók be, — közvetlenül a vizsgáló bizottmányoknak említett székhelyein működő megyei kormányzók elé terjesztendők. Kelt Pesten, 1870. évi május hó 18-án. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi magyar királyi ministériumtól. NEMHIVATALOS RÉSZ. Kerkápolyi Károly, újon kinevezett pénzügyminiszer úrtól, mint volt államtitkártól, a honvédelmi ministérium személyzete és Buda-Pest városok honvédsége e hó 26-án d. e. 10 órakor vett búcsút. A honvédelmi ministérium személyzetét Szende Béla ministeri tanácsos úr , a honvédséget, kik közt megjelentek József főherczeg segédtisztjei is, Pongrácz ezredes és pesti kerületi parancsnok úr vezette. A búcsúbeszédben Szende Béla tolmácsolta a ministerium személyzetének a feletti örömét, hogy volt államtitkárnak . Felsége bizodalma által ily kitűnő és nehéz állásra emeltetett, más felől fájdalmát fejezte ki azon veszteség felett, mely a honvédelmi ministeriumot, távozásával éri s óhajtja, hogy azon őszinte szeretettel s ragaszkodással találkozzék új hivatala személyzeténél is, minővel ezen minisztérium személyzete viseltetett iránta. A miniszer úr mélyen meghatva körülbelül következőleg válaszolt: „Valójában nem titkolhatom el, hogy akármilyen megtisztelő legyen rám nézve Ő Felsége legfelsőbb bizodalma, mégis nehezemre esik az ezen néhány hónapok alatt — mert éveknek nem nevezhetem — önökkel , önök között töltött idő után a megválás. Kettő azonban vigasztal és reményre jogosít a jövőre nézve ; első, hogy már szentesített törvények képezik a jövőre való kifejlesztés alapját, és a másik, hogy amint itt az egyenruhák nagy száma