Budapesti Közlöny, 1870. május (4. évfolyam, 99-123. szám)

1870-05-28 / 121. szám

sa tárgyában a választott bíróságok ítéletei ellen oda f­elterjesztetnek ; b) első folyamodásilag pedig: a sajtóvétségek felett ítélő eskü­dtszéki tárgyalások vezetése s mindazon teendők, a­melyeket a sajtóperekben a feloszlatott kerületi táblák ki­küldöttsége vége­zett ; c) szintén első folyamodásilag: a kincstárnak az 1868 : XXI. t. sz. alapján indítandó kártérítési keresetei a fennálló pénzügyi törvények és törvé­nyes rendeletek végrehajtása körül elkövetett mu­lasztásokból eredhető károkra nézve. 3. §. Ezen bíróságok illetősége azon területekre terjed ki a melyek a 2. §-ban elsorolt ügyekre nézve külön külön a kerületi táblákhoz tartoztak E tekintetben tehát: 1. a nagyszombati kir. vegyes bíróság a volt dunán-inneni kerületi táblának, — 2. a kőszegi kir. vegyes bíróság a volt dunán­túli kerületi táblának, — 3. az eperjesi kir. vegyes bíróság a volt tiszán­­inneni kerületi táblának,­­ 4. a debreczeni kir. vegyes bíróság a volt ti­­szán-túli kerületi táblának bírósági területkörén jár el. 4. §. Létszáma ezen bíróságoknak áll: 1 elnök­ből, 2 rendes és 2 pótbiróból és 1 jegyzőből, a­kit szükség esetén az igazságügyi miniszer szavazati joggal fog felruházni, é­s a szükséges segédsze­mélyzetből. Jogérvényes határozataikhoz a félebbvitt ügyek­ben (2. §. a) pontja) az elnökön kívül négy bíró, azon ügyekben pedig, a­melyekben első folyamo­­dási bírói hatóságot gyakorolnak, (2. §. b) és c) pontjai) az elnökön kívül 2 biró jelenléte szük­séges. 6.§. Eljárásaikban e bíróságok a 2. §. a) pontjá­ban érintett ügyekre nézve az 1868: XXIX. t. sz. szabályaihoz — s e törvény alapján kibocsátott rendeletekhez, — a 2. §. b) pontjában foglalt saj­tóügyekben a sajtóperekre nézve fennálló törvények és rendeletekhez,— a 2. §. c) pontja alatti kincstári keresetekre nézve pedig az 1868 : LIV. t. sz. által szabályozott polg. törvénykezési rendtartás hatá­rozataihoz vannak kötve. 6. §. E törvény végrehajtásával az igazság- Ügyminister bizatik meg. Mi e törvényezikkel s mindazt, a mi ab­ban foglaltatik, összesen és egyenkint he­lyesnek, kedvesnek s elfogadottnak vall­­ván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősitjük és szente­sitjük, s m­ind magunk megtartjuk, mind más híveink által megtartatjuk. Kelt Schönbrunnban, ezernyolczszáz het­venedik évi május hó huszonkettedikén. Ferencz József, s. k. (P. H.) Gr Andrásy Gyula, s. k. MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSTRIAI CSÁSZÁR, Csehország Királya stb., és Magyarország Apostoli Királya. Kedvelt Magyaror­szágunk és társországai hű főrendei és képviselői közös egyetértés­sel a következő törvényczikket terjesztet­ték szentesítés végett Felségünk elé: TÖRVÉNYCZ­IKK az 1868-iki LIV. t. sz. némely szakaszainak módo­sításáról. (Kihirdettetett a képviselőházban f. évi május 24-én , a főrendiházban május 26-én.) 1. §. A polg. törvénykezési rendtartás tárgyá­ban alkotott 1868. LIV. t. sz. 5. § ának a fölebb­­viteli bíróságokra vonatkozó intézkedése eltörül­­tetvén, a helyett rendeltetik . Egyes bíróságok határozata fölött a kir. tábla az elnökön kivül két, — a legfőbb itélőszék pe­dig négy tagú tanácsban ítél. Ellenben az első folyam­odásu törvényszékektől fölebbezett ügyekben a kir. táblánál az elnökön kivül négy — a legfőbb itélőszéknél pedig hat birói tag jelenléte kívántatik. A semmitőszék az elnökön kivül négy,­­ ille­tőleg hat, vagy nyolc­ tagú tanácsban határoz, a szerint, a­mint a semmiségi panasz valamely első vagy pedig a másod-, vagy harmadbíróság eljárá­sából merült fel. 2. §• Ugyanezen törvény 293. §-a következőleg módosíttatik . Azon fél, a­ki két egyenlő ítélet ellen további felebbezéssel él, — ha kérelmével a harmadbíró­­ság is elutasítaná és egyszersmind úgy találná, hogy a törvény világos értelme ellen, vagy a bíró, avagy az ellenfél boszantása czéljából akadályozza a per befejezését, konok perlekedőnek tekintetik, a­kit a harmadbiróság a konokság mértékéhez képest megállapítandó s 1000 írtig terjedhető bír­sággal köteles büntetni. E büntetést azon félre, a­ki saját beismerése alapján hozott ítélet ellen élt felebbezéssel, már a másodbíróság is tartozik alkalmazni. Ezen­­ eseteiben, ha az ügyvéd az általa kép­viselt fél egyenes utasítása ellenére élt felebbe­zéssel : az elmarasztalt fél viszkereseti joga az ügyvéd ellen fenhagyatik. 3. §. A 303. § nak határozata azon esetekre is kiterjesztetik, melyekben a fél egyedül semmiségi panaszt emelt ugyan, de azt a semmitőszék merő­ben alaptalannak találta. 4. §. Ezen törvény végrehajtásával az igazság­ügyi minister bizatik meg. Mi e törvényezikket s mindazt, a mi ab­ban foglaltatik, összesen és egyenkint he­lyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vall­­ván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősítjük és szente­sítjük, s mind magunk megtartjuk, mind más híveink által megtartatjuk. Kelt Schönbrunnban, ezernyolczszáz het­venedik évi május hó huszonkettedikén. Ferencz József, s. fe. (P.H) Gróf Andrásy Gyula, s. k. A m. kir. pénzügyminister Hametmayer Ákost fő hi­vatal tisztté az aradi adóhivatalhoz nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister által Jedlicska Lö­­rincz III. oszt. ellenőrré a szepsi adóhivatalhoz ne­veztetett ki. A vallás- és közoktatási minister Heverd­­ Ferencz unghvári kath. főgymnasiumi ideiglenes rajzta­­nitót, ugyanezen tanintézethez rendes­­rajztanárrá nevezte ki. Wolf József 52 ik számú sorezred tartalékbeli tizedes vezetéknevének „ Farkas“-ra, kért átváltoz­tatása folyó évi 8849. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. A m. kir. pénzügyminister által Farkas Mihály, Kresznyovszky Endre s Szentgyörgyi Nándor ellen­őrökké a nagyváradi, illetőleg székelyhídi s nagy­szalontai adóhivatalokhoz neveztettek ki. Endresz József pécsi lakos vezetéknevének „E­ mn“-re kért átváltoztatása folyó évi 8929. szá­mú belügyministériumi rendelettel megengedtetett. A m. kir. pénzügyminiszer által Hader József soroksári II. osztályú és Werner Ede pétervásári III. osztályú adószedőkké, nemkülönben Stroho­­fer Sándor I. osztályú ellenőrré a tiszafüredi adó­hivatalhoz neveztettek ki. Veri István tanuló vezetéknevének, „Hegyi­“re kért átváltoztatása I. évi 9011. számú belügymi­niszériumi rendelettel megengedtetett. A cs. és kir. legfelsőbb közös számvevőszék, a kebelében rendszeresített segédhivatali igazgatói állást, Gregor Ferencz eddigi igazgatói segédnek adományozta. Kézdivásárhely városában a böjti „Reminiscere“ vasárnap utáni hétfőre eső országos vásár ezentúl január hó harmadik hétfőjén— az, ápril 24 ére eső Szentgyörgy- napi országos­ vásár pedig május hó 2234 második hétfőjén fog megtartatni. Mi ezennel köz­hírré tétetik. Zaránd megyében kebelezett Körösbánya város kérelme folytán megengedtetett hogy eddig hétfői napon tartott országos- és heti-­vásárait jövőben szerdai napon tarthassa. Az első aradi gyártelep- részvénytársaság alap­szabályai folyó évi május hó 24 én 10.422. szám alatt a törvényes bemutatási záradékkal ellát­tattak. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi magyar királyi ministeriumtól. A nagy-bányai gőz-és kád-gyógyfürdő részvény­társulat alapszabályai i. é. 10.045. szám alatt a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. minis­­terium által a bemutatási záradékkal elláttattak. Hirdetmény a folyó 1870-ik évben tartandó erdészeti á­lamvizs­gák érdekében. Az erdészeti államvizsgák a folyó 1870-iki év­ben is az eddigi módozatok szerint fognak megtar­tatni. E czélból nevezetesen az intéző erdőtisztek ál­lamvizsgájára Pesten, — az alárendeltt erdészeti személyzet vizsgájára pedig szintén Pesten, továb­bá Pozsonyban, Kaposvárt, Kassán és Temesvá­rott fognak a vizsgáló bizottmányok megalakít­tatni, melyek előtt az illetők a kívánt vizsgát 1. évi October hó - án letehetik. — Az erdélyi ré­szekben tartandó államvizsga tárgyában az erdélyi kir. biztos fog intézkedni. A felsőbb erdészeti államvizsgát letenni szándé­kozók figyelmeztetnek, hogy eredeti bizonyítvá­nyokkal felszerelt ebbeli folyamodványaikat s az államvizsga letétele előtt megkivántató erdészeti tárgyról szóló munkálataikat legfelebb f. é. Sep­tember hó 10-ig a földmivelés-, ipar- és kereske­delemügyi m. kir. ministeriumhoz terjesszék fel, — míg az alárendelt közerdészeti vizsga letevése iránti kérvények, — kivéve azokat, melyek a Pesten tartandó közerdészek államvizsgájára vo­natkoznak s melyek az említett ministeriumhoz nyújtandók be, — közvetlenül a vizsgáló bizott­mányoknak említett székhelyein működő megyei kormányzók elé terjesztendők. Kelt Pesten, 1870. évi május hó 18-án. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi magyar királyi ministériumtól. NEMHIVATALOS RÉSZ. Kerkápolyi Károly, újon kinevezett pénzügymi­­niszer úrtól, mint volt államtitkártól, a honvédelmi ministérium személyzete és Buda-Pest városok honvédsége e hó 26-án d. e. 10 órakor vett búcsút. A honvédelmi ministérium személyzetét Szende Béla ministeri tanácsos úr , a honvédséget, kik közt megjelentek József főherczeg segédtisztjei is, Pongrácz ezredes és pesti kerületi parancsnok úr vezette. A búcsúbeszédben Szende Béla tolmá­csolta a ministerium személyzetének a feletti örö­mét, hogy volt államtitkárnak . Felsége bizodalma által ily kitűnő és nehéz állásra emeltetett, más felől fájdalmát fejezte ki azon veszteség felett, mely a honvédelmi ministeriumot, távozásával éri s óhajtja, hogy azon őszinte szeretettel s ragasz­kodással találkozzék új hivatala személyzeténél is, minővel ezen minisztérium személyzete viselte­tett iránta. A miniszer úr mélyen meghatva kö­rülbelül következőleg válaszolt: „Valójában nem titkolhatom el, hogy akármilyen megtisztelő le­gyen rám nézve Ő Felsége legfelsőbb bizodalma, mégis nehezemre esik az ezen néhány hónapok alatt — mert éveknek nem nevezhetem — önök­kel , önök között töltött idő után a megválás. Kettő azonban vigasztal és reményre jogosít a jö­vőre nézve ; első, hogy már szentesített törvények képezik a jövőre való kifejlesztés alapját, és a másik, hogy a­mint itt az egyenruhák nagy száma

Next