Budapesti Közlöny, 1870. június (4. évfolyam, 124-146. szám)
1870-06-01 / 124. szám
tályai egyéni munkásságának kitartó vezére volt. Hogy ezen eredményeket a méltóságod sikeresen kivívhassa, a harmadik feladatot is meg kelle oldania, a méltóságod éles szeme itt is eltalálta a helyes mértéket. Ezzel tartoztam a múltnak.“ Ezek után megköszönte a miniszter eddig tanúsított figyelmét és kérte őt, hogy továbbra is tartsa volt tiszti karát emlékezetében. Gorove miniszter ezután egyes hivatalnokaival beszélgetett, mig Szlávy József ur meg nem érkezett. Gorove Szlávy urat a tiszti karnak bemutatta és különös figyelmébe ajánlotta azt. Szlávy úr rövid szavakkal üdvözölte új tisztikarát a különösen kiemelte, hogy elődje által nagy tapintattal a közvélemény meghallgatásával megválasztott erők támogatásával lehetséges leend azon után ép oly szerencsésen hala hatnia mint a most búcsúzott miniszter collegájának. Miután Feszt Imre államtitkár úr néhány szóval a tisztikar nevében Szlávy miniszter urat üdvözölte az új miniszter sorra járta a hivatalos helyiségeket és az egyes tisztviselőket Feszt és Ary urak által bemutattatá magának. (Pesti Napló.) ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A KÉPVISELŐHÁZ CLXXXIV-dik ÜLÉSE 1870. május 31-én d. e. 10 óra volt. Elnök: Somssich Pál. Jegyzők: Mihályi Péter és Széll Kálmán. A kormány részéről jelen vannak : b. Eötvös József', b. Bedekovich Kálmán, Szlávy József' és Horvát Boldizsár ministerek. Széll Kálmán jegyző: Olvassa a múlt ülés jegyzőkönyvét, mely észrevétel nélkül hitelesíttetik. Elnök : Lónyay Menyhért, a pozsonyi 2-ik kerület képviselője, Bécsből f. hó 29-én hozzám intézett levelében arról értesít, hogy miután ő cs. és apost. kir. felsége őt jelenleg Bécsben székelő közös ministernek nevezte ki és igy a képviselőház tanácskozásaiban részt nem vehetvén, képviselői kötelességeit nem teljesítheti, képviselői állásáról lemond. (Felkiáltások jobbfelől: Sajnálattal tudomásul vesszük.) Kérem, méltóztassék az elnökséget felhatalmazni, hogy új választás eszközlése végett intézkedhessék. (Helyeslés.) Van szerencsém bejelenteni Kitküllőmegye közönségének feliratába megye székhelyén D.-Szt.Mártonban egy elsőbirósági törvényszéknek állandósítása tárgyában. Csörge László : A szepsi szr. hitközség elöljárósága tudomásul vétetni kéri, hogy az izraelita congressus szabályzatai ellen a mélyen t. képv. házhoz intézett 302 izraelita hitközségi kérvény közt a szepsi, a helybeli hitközség elöljáróságának tudta és beleegyezése nélkül adatott be. Az országgyűlés ezen mystificatioja ellen tiltakoznak és kérik, hogy ezt a t. ház tudomásul venni méltóztassék. Esetleges használat végett kéri ezen beadványt a kérvényi bizottsághoz utasíttatni Szeniczey Ödön . Duna-Földvár mezőváros közönsége az iránt esedezik, hogy a királyi törvényszékek rendezése alkalmával Duna-Földváron egy törvényszék létesíttessék. Kovách László : A szolnoki izraelita hitközség tudomásul vétetni kéri, hogy az izraelita congressus szabályzatai ellen a mélyen t. képű. házhoz intézett 302 izraelita hitközségi kérvény közt a szolnoki, a helybeli hitközség elöljárósága s tagjainak tudta s beleegyezése nélkül adatott be. Elnök : Azt hittem, hogy ezen itt beadott kérvények azon hozzám intézett magán tudósításokra vonatkoznak, melyekben a zsidó községek egy része köszönetet fejeznek ki a képviselőház irányában, azonban úgy értesültem, hogy csalódtam, mert ezek azon kérvényekre vonatkoznak, melyeket Zsedényi és Jókai képviselő urak nyújtottak be. Ezt itt helyén tartottam megemlíteni. Szilágyi Virgil : H.-M.-Vásárhely részéről kérvényt nyújt be aziránt, hogy a város egy országgyűlési képviselő helyett kettőt küldhessen. Tóth Kálmán : Benyújtja a bajai izraelita hitközségnek kérvényét, melyben tudomásul vétetni kéri, hogy az izraelita congressus szabályzatai ellen a mélyen t. képv. házhoz intézett 302 izr. hitközségi kérvény közt a bajai a helybeli hitközség elöljárósága s tagjainak tudta és beleegyezése nélkül adatott be. Berecz Ferencz : Benyújtja Gyöngyös város képviselőtestületének kérvényét, melyben számos indokok mellett különösen a ház figyelmébe ajánlja azt, hogy bár eddig a megye székhelye Egerben volt, amely épen a megye szélén van, mellette semmi nevezetesebb község nincs, s másrészről számos község mintegy 70—80.000 népessége 8—10 mfldre kénytelen az igazságszolgáltatásért Egerbe menni, amiért is kéri a képviselőházat, hogy Gyöngyös városa is egy törvényszék székhelye legyen, annyival inkább, mert ott a törvénykezés minden osztályai számára elegendő kényelmes, sőt börtönöknek is megfelelő helyiséggel ellátott épület van. Tisza László : A háznak tegnap nyilvánult kívánságához képest benyújtja határozati javaslatát az iránt, hogy a keleti vasút Tordán át vezettessék. Ez igy szól: Határozati javaslat: Miután tagadhatlan az, miszerint az 1868. XLV. t. sz. 8. §. 5-ik pontja kimondja, hogy a magyar keleti gőzmozdonyu vasút Kolozsvárról Borsnak vezettessék, ugyanazon törvény 7. §. pedig elrendeli, hogy ezen pályának Kolozsváron túli részére nézve „részletes tervezetek csak a kormány által helybenhagyott általános vonalozások alapján lesznek készítendők.“ Miután e vasút engedélyokmánya 23. §-a hasonlón kijelöli Borst, sőt az 5. §. d) pontjában Pata is meg van nevezve, miután a vonal ez irányban vezettetvén, az akkori megállapodás szerint Gerend,most Kocsárdnak, elkerülhető sem lett volna Torda városa, melyet a közlekedési ministérium a törvényhozásnak technikai, forgalmi és politikai okokból egyiránt ajánlott főállomásul; miután mindennek daczára,közönségesen tudjuk — ez a házban történt többszöri felszólalás után sem állíttatván alaptalan hírnek a közlekedési ministerium által, — hogy a vállalkozók a vasutat Kolozsvárról Apahidának, Kolozsnak s úgy Tordának a fővonal általi mellőzésével akarják Kocsárdnak vezetni, miután ezen törvény és engedélyokmány-ellenes eljárás gátlására tudtommal a közlekedési ministérium eddig határozott lépést nem tett, s e bizonytalanság egész vidéket folytonos izgalomban tart, s annak töméntelen ok nélküli költséget okoz; nehogy a törvényhozás is, hallgatása által belenyugodni láttassék abba, hogy valaki magát e hazában nem csak a szentesített törvény, de mint vállalkozó az engedélyokmány felibe is helyezze, s azok egyenes rendelete ellenére járjon el, indítványozom . Mondja ki a ház — ez izgalomrai tekintetből ist — mentül előbb, hogy a közlekedési miniszer oda utasíttatik, miszerint haladéktalanul szorítsa reá a vállalkozókat, a vonalnak a törvény s engedélyokmány szerint Kolozsvárról Patán át Rozsnak, s onnan Torda városa mellett Kocsárdnak kiépítésére. Minden az ezen törvényes irányon kivül ezen végpontok közt netalán eddig folyt munkát azonnal tiltson be, s ezen intézkedéseit közhírré tétetvén, nyugtassa meg a közönséget az iránt, hogy a szentesített törvény tiszteletben tartatni, s Torda városa a fővonal által érintetni fog. Beadja Tisza László. Midőn ezt tisztelettel a ház asztalára letenni szerencsém van, bátor vagyok kérni, méltóztassék ezt kinyomatni, és akár rendes tárgyalásra kitűzni, akár pedig a vasúti és pénzügyi bizottsághoz utasítva, a dolog további fejlődését pedig minél gyorsabban előmozdítani. A kérvények a kérvényi bizottsághoz utasítlatnak, a határozati javaslat kinyomatni rendeltetik. Ordódy Pál: Az igazoló bizottság előadója jelenti, hogy a bizottság Beniczky Gyula pétervásári képviselő és Szathmáry Miklós gönczi kerületi képviselőt véglegesen igazolta. (Éljenzés balról.) Guthy Benő választása óta letelvén a szabályszerű 30 nap, a hetedik osztályba soroztatik. Beniczky Gyula az 2-dik, Szathmáry Miklós a 3-dik osztályba soroztatik. Széll Kálmán előadó : Olvassa a vasúti és pénzügyi bizottságok jelentését a báttaszék dombóvár zákányi vasút építése iránt előterjesztett törvényjavaslat tárgyában. A bizottságok eldöntve látják a vasút kiépítésének kérdését a ház 1868. decz. 4-iki, e vonal kiépítése iránt hozott határozata által, és már csak e szempontból is ajánlják a törvényjavaslatnak a tárgyalás alapjául elfogadását. Kiemelvén továbbá e vasút nagy jelentőségét, a jelentés előadja, hogy a bizottságok felszólítása következtében újabb alkudozások folytak az illető consortiummal, minek eredménye az jön, hogy a kamatbiztosítási összeg 28.350 forintról 26.453 forintra szállíttatott le. Kinyomatni rendeltetik. A ház napirendre tér és folytatja tegnap félbenmaradt tárgyalását az 1868. 49. t. sz. 1-ső pontja módosításáról szóló törvényjavaslatnak. Halassy Gyula : Elismeri az indokok helyességét, melyek a ministeriumot arra bízták, hogy az eredetileg tervezett irányt megváltoztassa és a főirányt Beszterczebánya helyett Körmöczbánya felé vigye. De szónok azért Beszterczebányát sem kívánja kihagyni a hálózatból s azért a szőnyegen levő törvényjavaslat második szakaszához oly értelmű módosítást ajánl, melynél fogva a ministérium kötelezve volna, hogy Beszterczebányának a gömöri iparvasúthálózattal s az északi vasúttal leendő összeköttetése czéljából tegye meg a munkálatokat és még ezen évben terjesszen elő javaslatot, hogy e mellékvonal építése a fővonallal egyidőben megkezdethessék. Irányi Dániel : Kérdi, hogy megkezdette-e a kormány az építkezést, még mielőtt a novellát beterjesztette volna. Fenntartja magának, hogy a közlekedési ministérium megbízottjának válasza után tovább szólhasson. Hollán Ernő : T. ház! Először is Iványi képv. úr kérdésére válaszolva, bátor vagyok őt figyelmeztetni arra, hogy az idézett törvényben az északi vasútnak Salgó -Tarjántól Beszterczebánya felé csatlakozása a kassa-oderbergi vasúthoz rendeltetett kiépíttetni. Megjegyzem második sorban azt, hogy a t. ház ezen vasútvonalnak kiépítését államköltségen rendelte el, általános közforgalmú szempontokból, anélkül, hogy a tervezetek előlegesen bemutatva lettek volna, hanem igenis utasította a ministériumot, hogy gondos tanulmányozás után foganatba vegye a munkálatokat. Már most amint a törvények szövege szólt, világosan kitűnik abból, hogy nem Beszterczebánya közvetlen érintése volt elrendelve, hanem csak a vidék volt kijelölve,mely irányban a vasút vezetendő. Mi történt tovább ? A törvény végrehajtása tekintetéből a miniszer elrendelte a munkálatokat, de itt tessék megengedni, hogy egyúttal válaszoljak. Paulini Tóth Vilmos képv urnak. A minister úr a leggondosabb tanulmányokat rendelte el három irányban : legelőször, miután Salgó-Tarjántól Zólyomig a vonalnak vezetése kérdéses nem lehetett, miután legfontosabb feladata az volt, mikép lehessen a Garau-völgyéből a Vág-völgyébe átjutni, amely átmenetnek egy nagy hegyláncz áll ellenében akadályul, legelőször is Rózsahegy felé tétette meg a tanulmányozást. Csakhamar meggyőződött azonban arról, hogy ott a legnagyobb akadályokkal és a legköltségesb építkezéssel találkozik, folytatta a tanulmányokat Beszterczebányától Stubnyán, Berken keresztül Turóczmegyébe és összehasonlította ezt egy 3-ik vonallal, amely Körmöczbányán keresztül ismét Berek és Teplov felé, tehát Turóczmegyén át folytattassék. A körülmények kétségtelenül kiderítették azt, amit a miniszer indokolt jelentésében a t. háznak előterjesztett. Itt számok szólnak és én bátor vagyok Paulini Tóth Vilmos képviselő urat arra is figyelmeztetni, hogy amidőn a miniszer ily részletes indokolt jelentésben adta elő a viszonyokat, amelyek a bizottságokban is igen részletesen lettek megvitatva, én őt ezen téren e részletes vitában követni nem fogom, mert meg vagyok győződve, hogy — amint ő is előrebocsátotta — az előzmény után a házban senkit kapacitálni nem fog, én viszont a számok detailjainak felhozásával itt ez alkalommal senkit sem fogok kapacitálni, hanem támaszkodom a végeredményre, mely következőből áll: Legegyszerűbb az, hogy midőn nagy hegylánczolaton át kell jutni, azt a pontot választjuk, hol a legalacsonyabb nyereg mutatkozik. Közönségesen tudva van, és számítások és mérések által is igazoltnak találtatott, 2304