Budapesti Közlöny, 1870. augusztus (4. évfolyam, 174-197. szám)

1870-08-04 / 176. szám

Az engedély elenyészik, ha a vállalati munkák megkezdésére és befejezésére kitűzött határidők meg nem tartatnak. 7. §. A kisajátítási jog. A kisajátítási jog az 1868. LV. t. sz. értelmében az engedélyezett csatornák kiépítésére, valamint az azoknak üzletéhez és fentartásához megki­vántató földterületekre engedélyesnek megadatik. A kincstár a saját birtokán létező és az engedé­lyezett csatornák vonalába eső földeket, az enge­­délyidő tartamára ingyen engedi át; ha azonban ezen átengedett földek magánosoknak bérbeadva lennének, a bérlőknek engedélyes által méltányos kárpótlás nyújtandó. 8. §. Hidak, utak, átjárók építése. A Ferencz-csatornán eddig létező hidak és át­járókra nézve engedélyes azon kötelezettségeket vállalj­a magára, melyeket a kincstár eddig telj­e­­sített Az újból építendő csatornák által félbeszakított közlekedés helyreállítására engedélyes vagy jog­utódjai saját költségükön a közigazgatási vonaljá­rás alkalmával megállapítandó helyeken és szám­ban állandó- vagy mozgó-, vagy minden­esetre karfákkal ellátott hidakat építene, és­pedig álla­­dalmi vagy országos utakon 4 ölnyi községi utakon 3 ölnyi düllő utakon 2 ölnyi szélességben. Az állandó hidak belső vízszin feletti magassága 16 lábra határoztatik meg. A hídfőknél vízméretek állítandók fel, hogy azokon a vízállást mindenkor észlelni lehessen. A hidakra vezető lejtőkön (feljárók) az esés kivétel nélkül 3 hüvelyknél nagyobb nem lehet. Az álladalmi utakon építendő hidak tervei a m. k. közmunka- és közlekedési ministériumhoz , a további utaknál az illetékes törvényhatósághoz helybenhagyás végett bemutatandók. Ha a közigazgatási bejárás alkalmával megál­lapított mennyiségű hidakon és átjárókon fölül, a növekedett ipar és forgalom igényei következ­tében egy uj útnak építése s ennélfogva egy uj át­hidalás szükségeltetnék, ennek építési s fentar­­tási költségeit nem az engedélyes, hanem az illető útépítészeti alap vagy vállalat viselendi. Az ilyen áthidalást engedélyes meg nem akadá­lyoztathatja. A csatorna miatt áthelyezendő utak legfelebb 1—24 hezi eséssel építendők; minden ilyen ut ugyanazon állapotba helyezendő, melyben a csa­torna építése előtt találtatott. Államutaknál az áthelyezést a közmunka és közlekedési miniszer, minden egyéb utaknál az il­letékes törvényhatóság engedélyezi. Az áthelyezett államutaknak fentartása a köz­munka- és közlekedési ministériumot, az országos utaké pedig az illető törvényhatóságot, a községi és hüllő­ utaknak fentartása az illető községeket illeti. Az engedélyes köteles arról gondoskodni, hogy a csatornás munkálatok által a közlekedés félbe ne szakittassék. 9. §: Vízlefolyások, marha- és birka-usztatás, a kender áztat­ás. A csatorna vonala által átmetszett mindennemű vízfolyásokat vagy a csatornába kell beereszteni, vagy pedig syphonok segítségével régi irányukban és a szomszédos földterületekre nézve ártalmatla­nul továbbvezetni. Az ennek elmulasztása által okozott károkat engedélyes az illetőknek megtéríteni tartozik. Marha- és birka-usztatásra engedélyes az illető községekkel egyetértőleg egy vagy több közigaz­gatási bejárás alkalmával megállapítandó pontot tartozik kijelölni, melyeken kívül az usztatás és itatás tilos. Tilos továbbá a csatornában kendert áztatni, vagy a vizet bármiképen egészségtelenné tenni. Az engedélyes feljogosíttatik az öntözés és ha­józás veszélyeztetése nélkül a csatorna vízerejét az e czélból külön-külön kieszközlendő közmunka- és közlekedési miniszeri engedély alapján malom­vagy egyéb iparüzletre felhasználni. 10. §: A posta szállítása. Az engedélyes köteles a postát és postakezelő­ket az általa használt járműveken ingyen szál­lítani. 11. §: Távírdák. Az engedélyes feljogosíttatók saját használatára a csatorna mentében távirdát felállítani, a kor­mánynak azonban szabadságában áll azt díjmen­tesen használni, vagy a vállat távirda-oszlopaira külön sodronyt illeszteni. 12. §. Vízvám, személyek és áruk utáni vitel­dijak. A teljesített munkálatok és készpénzbeli ki­adások kárpótlásául engedélyes — azon határozott feltétel mellett, hogy elvállalt kötelezettségeinek minden tekintetben pontosan megfelel — az en­gedély­ idő­tartama alatt a Ferencz-csatorna jelen­leg érvényben álló, az államkincstár által megál­lapított, s a 2/. alatti mellékletben foglalt díjsza­bályzatban felsorolt hajózási és személy- és áru­­czikkviteldíjt szedői feljogosíttatik. Ezen díjszabály azonban a kincstár szállítmá­nyaira nézve a csatorna átadása és átvétele után azonnal tíz száztolival (10%) leszállíttatik. Az államkincstár tulajdonát képező vízi-jármű­­vek, valamint azon vízi közlekedési eszközök után, melyeket az állami vagy rendőri felügye­lettel megbízott közegek kizárólagosan használ­nak, hajózási vám nem fizettetik. Az idézett •/. alatti vámdíj-szabályzat az enge­délyes által szedendő vizi vám és viteldij maximu­ma gyanánt állapíttatván meg. engedélyes feljogo­síttatik az abban foglalt viteldíjakat vagy általá­ban, vagy egyes czikkekre leszállítani. Az ekképen leszállított díjszabás azonban csak három havi alkalmazás után emelhető ismét fel. Ha egy szállító vagy rakomány-vállalkozó bi­zonyos feltételek alatt fuvarbér-leszállításban, vagy más kedvezményben részesíttetik, úgy ezek­ben részesíteni kell minden szállítót és vállalko­zót, ki ugyanazon feltételeket elfogadja, olyképen hogy személyes előnynek semmi esetre hely ne adassék. Mindezen kedvezmények szmnleges díjmegtérí­­tés (refactio) alakjában sem járhatnak. Miután végül azon díj­elengedések, melyek a mellékelt s jelenleg érvényben álló díjszabályzat­ban I., II., III., IV. és V. osztályú folyamhajókra nézve megállapíttattak,azon oknál fogva történtek hogy a csatorna beiszapolása folytán többszöri átrakodásra kényszerült szállítónak némi kár­pótlás nyujtassék, ezen dij-elengedések, mihe­lyest az engedélyezett csatorna tökéletesen ki­építve leend, véglegesen megszűnnek, — és enge­délyes a teljes dij beszedésére feljogosittatik. 13. §. Az árszabályzat leszállítása rendkívüli drágaság esetére. Az élelmiszereknek a belföldön beállott rend­kívüli drágasága esetére joga van a kormánynak, azoknak viteldíját a drágaság tartamára, a maxi­­mál-díjszabás feléig leszállítani. A katonaszállítás leszállított díjszabás szerint eszközlendő, és­pedig úgy,a­mint ezt a közmunka- és közlekedési miniszer, valamint a közös had­­ügyminister együtt megállapítandják. A katonaszállításra­­ vonatkozó határozmányok magától érthetőleg ép úgy érvényesek a honvéd­ségre is. , 14. §. Államtisztviselők ingyen szállítása. Az államtisztviselők, hivatalnokok és szolgák, kik a csatornák igazgatása és üzlete felett őrködő hatóságok megbízásából, vagy az állam érdekei­nek ezen engedélyből folyó megóvása végett vagy jövedéki czélokból a csatornát, illetőleg a csa­torna­vállalat járműveit használják és a hatóság megbízását igazolják, úti málkáikkal együtt in­gyen szállítandók. 15. §. Alaptőke. Részvénytársaság. Az engedélyes köteles az engedély elvesztésé­nek terhe alatt az 5-ik §-ban kitűzött hat hónap alatt részvénytársulatot alakítani. Ezen részvénytársaság köteles leeni a Ferencz­­csatorna átadása által megszűnő kincstári jöve­­delem kárpótlása fejében 200.000 forintot, névér­tékben átveendő részvényekben a kincstárnak át­szolgáltatni. Ezen részvények a kibocsátandó többi rész­vénynyel egyenjogúak. Az engedélyesnek minden jogai és kötelezett­ségei a részvénytársaságra átszáll­­nak. A rész­vénytársaság alapszabályait tervezi, melyeknek helybenhagyását és esetleg kiegészítését vagy változtatását a kormány magának fenntartja. Mielőtt a részvénytársaság megalakulna, enge­délyes köteles az alaptőke név szerinti értékösz­szegének megállapításáért a pénzügyminiszerhez folyamodni, ki ezt a bemutatott tervhez képest ala­pul vévén,az összes munkákra nézve­ előleges tervek és költségvetésekben kimutatott 10.045.000 frt költségeket, a pénzbeszerzési kiadásokat, úgy­szintén az építési idő alatti kamatokat és a kincs­tárnak járó 200,000 frtnyi részvényösszeget kü­lön megállapítandja. Az alaptőke előmutatóra szóló elsőbbségi köl­­csönkötvény­ekből és részvényekből állhat; mindezen két értékpapírra teljes befizetésnek kell történni. Az elsőbbségi kölcsön kötvények legfeljebb az engedélyes által beruházandó 8.036.000 frtnyi alaptőke háromötöde erejéig bocsáthatók ki. Az alaptőke törlesztése a pénzügyminiszer által helybenhagyandó törlesztési terv szerint az enge­dély idő­tartama alatt olyképen történik, hogy az elsőbbségi kötvények a részvények előtt váltat­nak be. , 16. §. Állami segély. Az előbbeni szakaszban kitett 10,045,000 p. é­­ftnyi tényleges költségeknek egy­ötöd részét,azaz: 2.009,000 (két millió kilenczezer) forintot az államkincstár ezen közhasznú vállalat előmozdí­tása végett az alakulandó részvénytársaságnak államsegélyképes rendelkezésére bocsátja oly mó­don, hogy ezen összeg erejéig a társaságtól rész­vényeket név szerinti értékben átveszen. Ezen részvények után, az államkincstár kama­tok és osztalékokban csak azon időtől kezdve ré­szesül, melyben a többi részvényekre már öt száz­­téli évi jövedelem esik. Az üzleti jövedelemből ugyanazért az összes ren­des kezelési költségek levonása után mindenekelőtt az elsőbbségi kötvényekre eső hat száztéli kama­tok és a törlesztési részletek leszámítandók, ez­után pedig a mutatkozó jövedelmi többletből a magán-aláírás útján elhelyezett részvények öt­­százlalival kamatoztandók, és a maradványból a tényleges költségek egy­ötöde gyanánt adott államsegély fejében az államkincstárnak átadott részvények szintén 5% kamatban részesíttetnek. Azon jövedelmi többlet, mely ezen kamatfede­zések után még fenmarad, először a vállalat által beszerzett tőkének korábbi üzleti évekből netalán fenlévő kamat­követeléseinek,­­ ezután pedig az állam­kincstár tulajdonát képező részvények után hátralevő hasonló követelések kiegyenlítésére for­dítandó. A tiszta jövedelem többletét felülosztalékokra fordítani csak akkor lehet, ha az imént felsorolt követelések nem léteznek. Az államkincstárnak oly kamatkövetelései, me­lyek a szerződés leteltéig még vissza nem téríttet­tek, a vállalat fenlevő vagyonából egyenlíten­­dők ki. Az államsegély a részvénytársaság megalaku­lása után és időszakonkint a vállalat által tény­leg befektetett tőkével aránylagos , vagy­i­s rész­letekben fog kiszolgáltatni, 17. §. Az államkincstárnak jogai, és az állami felügyeletnek mily módoni gyakorlása. Az államsegély fejében, valamint a Ferencz-csa­torna jövedelmi értékének kárpótlása czímén át­vett részvények alapján az államkincstár a többi részvényesekkel hasonló jogokkal bír. Ennélfogva az államkincstár az alakítandó rész­vénytársaság igazgató tanácsában egy ötödnyi — (Ws) arányban a kormány részéről kinevezendő ta­gok által képviselve leend, és a közgyűléseken a részvény birtokához aránylagos szavazati jogot gyakorolandja. A részvénytársaságnál, és addig is, míg ezen társaság megalakul, vagy az igazgató­ tanács megválasztatik, a pénzügyminiszer a segélyt nyújtó államkincstár érdekeinek megóvása czéljából, egy kirendelendő biztos által felügyeletet fog gyakorolni, a­mely közeg feljogosítva leend, az engedélyes és később az igazgató­ tanács és a társaság minden tanácskozmányaiban és gyűlé­seiben részt venni és a hozandó határozatokat, ha azokat az államkincstár, vagy a többi részvénye­sek érdekeit sértőknek találná, felfüggeszteni, s elhatározás végett azonnal a pénzügyministernek feljelenteni. A kormánynak az átalános törvények határo­zatai, s különösen a jelen engedélyokmány értel­mében fentartott fő­felügyeleti joga gyakorlatá­val — úgy az építkezési idő, valamint az engedé­lyezett vonal részben vagy egészben leendő meg- 3452

Next