Budapesti Közlöny, 1870. augusztus (4. évfolyam, 174-197. szám)
1870-08-04 / 176. szám
Az engedély elenyészik, ha a vállalati munkák megkezdésére és befejezésére kitűzött határidők meg nem tartatnak. 7. §. A kisajátítási jog. A kisajátítási jog az 1868. LV. t. sz. értelmében az engedélyezett csatornák kiépítésére, valamint az azoknak üzletéhez és fentartásához megkivántató földterületekre engedélyesnek megadatik. A kincstár a saját birtokán létező és az engedélyezett csatornák vonalába eső földeket, az engedélyidő tartamára ingyen engedi át; ha azonban ezen átengedett földek magánosoknak bérbeadva lennének, a bérlőknek engedélyes által méltányos kárpótlás nyújtandó. 8. §. Hidak, utak, átjárók építése. A Ferencz-csatornán eddig létező hidak és átjárókra nézve engedélyes azon kötelezettségeket vállalja magára, melyeket a kincstár eddig teljesített Az újból építendő csatornák által félbeszakított közlekedés helyreállítására engedélyes vagy jogutódjai saját költségükön a közigazgatási vonaljárás alkalmával megállapítandó helyeken és számban állandó- vagy mozgó-, vagy mindenesetre karfákkal ellátott hidakat építene, éspedig álladalmi vagy országos utakon 4 ölnyi községi utakon 3 ölnyi düllő utakon 2 ölnyi szélességben. Az állandó hidak belső vízszin feletti magassága 16 lábra határoztatik meg. A hídfőknél vízméretek állítandók fel, hogy azokon a vízállást mindenkor észlelni lehessen. A hidakra vezető lejtőkön (feljárók) az esés kivétel nélkül 3 hüvelyknél nagyobb nem lehet. Az álladalmi utakon építendő hidak tervei a m. k. közmunka- és közlekedési ministériumhoz , a további utaknál az illetékes törvényhatósághoz helybenhagyás végett bemutatandók. Ha a közigazgatási bejárás alkalmával megállapított mennyiségű hidakon és átjárókon fölül, a növekedett ipar és forgalom igényei következtében egy uj útnak építése s ennélfogva egy uj áthidalás szükségeltetnék, ennek építési s fentartási költségeit nem az engedélyes, hanem az illető útépítészeti alap vagy vállalat viselendi. Az ilyen áthidalást engedélyes meg nem akadályoztathatja. A csatorna miatt áthelyezendő utak legfelebb 1—24 hezi eséssel építendők; minden ilyen ut ugyanazon állapotba helyezendő, melyben a csatorna építése előtt találtatott. Államutaknál az áthelyezést a közmunka és közlekedési miniszer, minden egyéb utaknál az illetékes törvényhatóság engedélyezi. Az áthelyezett államutaknak fentartása a közmunka- és közlekedési ministériumot, az országos utaké pedig az illető törvényhatóságot, a községi és hüllő utaknak fentartása az illető községeket illeti. Az engedélyes köteles arról gondoskodni, hogy a csatornás munkálatok által a közlekedés félbe ne szakittassék. 9. §: Vízlefolyások, marha- és birka-usztatás, a kender áztatás. A csatorna vonala által átmetszett mindennemű vízfolyásokat vagy a csatornába kell beereszteni, vagy pedig syphonok segítségével régi irányukban és a szomszédos földterületekre nézve ártalmatlanul továbbvezetni. Az ennek elmulasztása által okozott károkat engedélyes az illetőknek megtéríteni tartozik. Marha- és birka-usztatásra engedélyes az illető községekkel egyetértőleg egy vagy több közigazgatási bejárás alkalmával megállapítandó pontot tartozik kijelölni, melyeken kívül az usztatás és itatás tilos. Tilos továbbá a csatornában kendert áztatni, vagy a vizet bármiképen egészségtelenné tenni. Az engedélyes feljogosíttatik az öntözés és hajózás veszélyeztetése nélkül a csatorna vízerejét az e czélból külön-külön kieszközlendő közmunka- és közlekedési miniszeri engedély alapján malomvagy egyéb iparüzletre felhasználni. 10. §: A posta szállítása. Az engedélyes köteles a postát és postakezelőket az általa használt járműveken ingyen szállítani. 11. §: Távírdák. Az engedélyes feljogosíttatók saját használatára a csatorna mentében távirdát felállítani, a kormánynak azonban szabadságában áll azt díjmentesen használni, vagy a vállat távirda-oszlopaira külön sodronyt illeszteni. 12. §. Vízvám, személyek és áruk utáni viteldijak. A teljesített munkálatok és készpénzbeli kiadások kárpótlásául engedélyes — azon határozott feltétel mellett, hogy elvállalt kötelezettségeinek minden tekintetben pontosan megfelel — az engedély időtartama alatt a Ferencz-csatorna jelenleg érvényben álló, az államkincstár által megállapított, s a 2/. alatti mellékletben foglalt díjszabályzatban felsorolt hajózási és személy- és áruczikkviteldíjt szedői feljogosíttatik. Ezen díjszabály azonban a kincstár szállítmányaira nézve a csatorna átadása és átvétele után azonnal tíz száztolival (10%) leszállíttatik. Az államkincstár tulajdonát képező vízi-járművek, valamint azon vízi közlekedési eszközök után, melyeket az állami vagy rendőri felügyelettel megbízott közegek kizárólagosan használnak, hajózási vám nem fizettetik. Az idézett •/. alatti vámdíj-szabályzat az engedélyes által szedendő vizi vám és viteldij maximuma gyanánt állapíttatván meg. engedélyes feljogosíttatik az abban foglalt viteldíjakat vagy általában, vagy egyes czikkekre leszállítani. Az ekképen leszállított díjszabás azonban csak három havi alkalmazás után emelhető ismét fel. Ha egy szállító vagy rakomány-vállalkozó bizonyos feltételek alatt fuvarbér-leszállításban, vagy más kedvezményben részesíttetik, úgy ezekben részesíteni kell minden szállítót és vállalkozót, ki ugyanazon feltételeket elfogadja, olyképen hogy személyes előnynek semmi esetre hely ne adassék. Mindezen kedvezmények szmnleges díjmegtérítés (refactio) alakjában sem járhatnak. Miután végül azon díjelengedések, melyek a mellékelt s jelenleg érvényben álló díjszabályzatban I., II., III., IV. és V. osztályú folyamhajókra nézve megállapíttattak,azon oknál fogva történtek hogy a csatorna beiszapolása folytán többszöri átrakodásra kényszerült szállítónak némi kárpótlás nyujtassék, ezen dij-elengedések, mihelyest az engedélyezett csatorna tökéletesen kiépítve leend, véglegesen megszűnnek, — és engedélyes a teljes dij beszedésére feljogosittatik. 13. §. Az árszabályzat leszállítása rendkívüli drágaság esetére. Az élelmiszereknek a belföldön beállott rendkívüli drágasága esetére joga van a kormánynak, azoknak viteldíját a drágaság tartamára, a maximál-díjszabás feléig leszállítani. A katonaszállítás leszállított díjszabás szerint eszközlendő, éspedig úgy,amint ezt a közmunka- és közlekedési miniszer, valamint a közös hadügyminister együtt megállapítandják. A katonaszállításra vonatkozó határozmányok magától érthetőleg ép úgy érvényesek a honvédségre is. , 14. §. Államtisztviselők ingyen szállítása. Az államtisztviselők, hivatalnokok és szolgák, kik a csatornák igazgatása és üzlete felett őrködő hatóságok megbízásából, vagy az állam érdekeinek ezen engedélyből folyó megóvása végett vagy jövedéki czélokból a csatornát, illetőleg a csatornavállalat járműveit használják és a hatóság megbízását igazolják, úti málkáikkal együtt ingyen szállítandók. 15. §. Alaptőke. Részvénytársaság. Az engedélyes köteles az engedély elvesztésének terhe alatt az 5-ik §-ban kitűzött hat hónap alatt részvénytársulatot alakítani. Ezen részvénytársaság köteles leeni a Ferenczcsatorna átadása által megszűnő kincstári jövedelem kárpótlása fejében 200.000 forintot, névértékben átveendő részvényekben a kincstárnak átszolgáltatni. Ezen részvények a kibocsátandó többi részvénynyel egyenjogúak. Az engedélyesnek minden jogai és kötelezettségei a részvénytársaságra átszállnak. A részvénytársaság alapszabályait tervezi, melyeknek helybenhagyását és esetleg kiegészítését vagy változtatását a kormány magának fenntartja. Mielőtt a részvénytársaság megalakulna, engedélyes köteles az alaptőke név szerinti értéköszszegének megállapításáért a pénzügyminiszerhez folyamodni, ki ezt a bemutatott tervhez képest alapul vévén,az összes munkákra nézve előleges tervek és költségvetésekben kimutatott 10.045.000 frt költségeket, a pénzbeszerzési kiadásokat, úgyszintén az építési idő alatti kamatokat és a kincstárnak járó 200,000 frtnyi részvényösszeget külön megállapítandja. Az alaptőke előmutatóra szóló elsőbbségi kölcsönkötvényekből és részvényekből állhat; mindezen két értékpapírra teljes befizetésnek kell történni. Az elsőbbségi kölcsön kötvények legfeljebb az engedélyes által beruházandó 8.036.000 frtnyi alaptőke háromötöde erejéig bocsáthatók ki. Az alaptőke törlesztése a pénzügyminiszer által helybenhagyandó törlesztési terv szerint az engedély időtartama alatt olyképen történik, hogy az elsőbbségi kötvények a részvények előtt váltatnak be. , 16. §. Állami segély. Az előbbeni szakaszban kitett 10,045,000 p. éftnyi tényleges költségeknek egyötöd részét,azaz: 2.009,000 (két millió kilenczezer) forintot az államkincstár ezen közhasznú vállalat előmozdítása végett az alakulandó részvénytársaságnak államsegélyképes rendelkezésére bocsátja oly módon, hogy ezen összeg erejéig a társaságtól részvényeket név szerinti értékben átveszen. Ezen részvények után, az államkincstár kamatok és osztalékokban csak azon időtől kezdve részesül, melyben a többi részvényekre már öt száztéli évi jövedelem esik. Az üzleti jövedelemből ugyanazért az összes rendes kezelési költségek levonása után mindenekelőtt az elsőbbségi kötvényekre eső hat száztéli kamatok és a törlesztési részletek leszámítandók, ezután pedig a mutatkozó jövedelmi többletből a magán-aláírás útján elhelyezett részvények ötszázlalival kamatoztandók, és a maradványból a tényleges költségek egyötöde gyanánt adott államsegély fejében az államkincstárnak átadott részvények szintén 5% kamatban részesíttetnek. Azon jövedelmi többlet, mely ezen kamatfedezések után még fenmarad, először a vállalat által beszerzett tőkének korábbi üzleti évekből netalán fenlévő kamatköveteléseinek, ezután pedig az államkincstár tulajdonát képező részvények után hátralevő hasonló követelések kiegyenlítésére fordítandó. A tiszta jövedelem többletét felülosztalékokra fordítani csak akkor lehet, ha az imént felsorolt követelések nem léteznek. Az államkincstárnak oly kamatkövetelései, melyek a szerződés leteltéig még vissza nem téríttettek, a vállalat fenlevő vagyonából egyenlítendők ki. Az államsegély a részvénytársaság megalakulása után és időszakonkint a vállalat által tényleg befektetett tőkével aránylagos , vagyis részletekben fog kiszolgáltatni, 17. §. Az államkincstárnak jogai, és az állami felügyeletnek mily módoni gyakorlása. Az államsegély fejében, valamint a Ferencz-csatorna jövedelmi értékének kárpótlása czímén átvett részvények alapján az államkincstár a többi részvényesekkel hasonló jogokkal bír. Ennélfogva az államkincstár az alakítandó részvénytársaság igazgató tanácsában egy ötödnyi — (Ws) arányban a kormány részéről kinevezendő tagok által képviselve leend, és a közgyűléseken a részvény birtokához aránylagos szavazati jogot gyakorolandja. A részvénytársaságnál, és addig is, míg ezen társaság megalakul, vagy az igazgató tanács megválasztatik, a pénzügyminiszer a segélyt nyújtó államkincstár érdekeinek megóvása czéljából, egy kirendelendő biztos által felügyeletet fog gyakorolni, amely közeg feljogosítva leend, az engedélyes és később az igazgató tanács és a társaság minden tanácskozmányaiban és gyűléseiben részt venni és a hozandó határozatokat, ha azokat az államkincstár, vagy a többi részvényesek érdekeit sértőknek találná, felfüggeszteni, s elhatározás végett azonnal a pénzügyministernek feljelenteni. A kormánynak az átalános törvények határozatai, s különösen a jelen engedélyokmány értelmében fentartott főfelügyeleti joga gyakorlatával — úgy az építkezési idő, valamint az engedélyezett vonal részben vagy egészben leendő meg- 3452