Budapesti Közlöny, 1870. szeptember (4. évfolyam, 198-222. szám)
1870-09-17 / 211. szám
Buda-Pest, 1870. 211. szám. Szombat, September 17. KAusítok nem küldetnek via***. Bérmentese» tea levelek eaak reade« levele«Hnkt51 fogad'. ít..KikteL______________________________ HIVATALOS Előfizetísi árak : NaFORTAI POSTAI SSÄTKÜLDÄGHEL *. I BuDAFK8TE1I HÁZHOZ HORDTA ! Egész évre.......................20 frt. Egész évre. . . 18 frt.— kr. Félévre............................10 „ Félévre. .... 9 n — „ Negyedévre.........................5 , Negyedévre . . 4 n 60 , o szrKxisz Tosio : Pesten , hAtvani-ntiTR 10-ft szám I. emelet. Kun&HivaTsi. : Pesten, Baritok - tere 7. »*. a. földszint. Hivatalos Hirdetésbk : A hivatalos ,, Érteni tőbeiktatandó hirdetési dijak & hirdetménynyel együtt előlegben beküldendő, még pedig: 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért, 100— 200-ig 1 frt, 100—300-ig 3 frt és igy tovább minden löu szóért ! írttal több. Maganhirdetésks: Egyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért 10 kr. többszöri hirdetésért 9 kr. minden beiktatásnál. A bélyeg-díj külön minden beigtatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi minister rendelete folytán a legközelebbi tanév kezdetén a műegyetem kebelében életbeléptetendő reáltanári képezde természetrajzi szakosztályába : Bruck Ferenci, a természettani szakosztályba : Horváth Miklós és Kohn Gyula, a mennyiségtani szakosztály mennyiségtani ágára: Singer Samu és Stofán Gyula , ugyanezen szakosztály leirat mértani ágára pedig : Závodszky Adolf, műegyetemi hallgatók rendes tagokat felvétettek. A m. kir. pénzügyminister Mészáros János adóhivatali tisztet ellenőrré nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister Fakla József adóhivatali tisztet csabai adóhivatali ellenőrré nevezte ki. A m. kir. pénzügyipinister Schüller Nándor adóhivatali ellenőrt adószedővé nevezte ki. Jónás József szabadságolt állománybeli lovas honvédfőhadnagy saját kérelmére a magyar királyi honvédség létszámából kitörültetett. NEMHIVATALOS RÉSZ. TÖRVÉNYJAVASLAT az úrbéri birtokviszonyok rendezéséről. (Folytatás.) III. Fejezet: Az erdei haszonvételek rendezése. 24. §. Ahol a községek az erdőnek vagy valamely erdőrésznek, már az úrbér behozatalakor kizárólagos használatában voltak, vagy abba később jutottak, ha a volt földesurnak az erdőből vagy erdőrészből a törvényes viszontszolgáltatáson felül 1848. január 1-ig sem erdei semlegeltetési haszonvétele nem volt, az erdei haszonvételek rendezésének nincs helye, és az erdő, illetőleg az erdőrész egészen a község tulajdonává válik. 25. § Amennyiben a 24. §-ban érintett erdő vagy erdőrész a községbeli volt úrbéresek csak egy részének volt kizárólagos használatában, és a többi úrbéresek a faizást a viszontszolgáltatások mellett egy más erdőben gyakorolták, ezek erdőilletménye ezen erdőből adandó ki. 26. §. A hol a volt jobbágyok 1848 ik évig a faizás törvényes élvezetében voltak , a helyett számukra azon erdőből, melyben a faizást törvényesen gyakorolták, egy azon haszonvételnek megfelelő rész leszen kihasítandó. Mind a volt jobbágyokat ezen kihasított erdőrészben, mind a földesurat a fenmaradó téren teljes tulajdonjog illeti és mindegyik felett a számára kihasított erdőrészben az erdőrendszablyok megtartása mellett, minden erdei haszonvételre teljes jog illeti. Ezen rendelkezés az egyes jobbágyok vagy egész községek számára már kihasított erdői re nézve is szabályul szolgál. 27. §. Ha a már befejezett erdőszabályozásnak volt úrbéreseknek jutott erdőben a földesurastk részére, vagy a földesurnak fenmaradt erdőben a úrbéresek számára egyes erdei haszonvételek hagyattak fenn, az ily szolgalmak a jelen törvény 17 — 22. §§. szerint megváltandók. 28. §. A volt jobbágyok számára kihasítandó erdőtér mennyisége és helye, ha az iránt szabad egyezkedés nem jönne létre, birói ítélet által leszen meghatározandó. A bíróságok e végre kötelesek mindenek előtt a volt jobbágyokat az 1836. VI. t. ez. 4. §. értelmében törvényesen illető fairási és makkoltatási haszonvételeknek, valamint az 1836. VI. t. ez. 8. §. értelmében a földesurnak járó viszonszolgáltatásoknak misgét és mennyiségét kinyomozni, vájjon minden egyes telekre nézve, ennek nagyságához képest, mennyi erdőtér felel meg holdszám szerint a helyviszonyokra s különösen az erdő minőségére s termőképességére való tekintettel, azon úrbéri fajzási haszonvételeknek, a melyek eddig a telekhez isazolva voltak s ezentúl erdőtér kihasitása által lesznek fedezendők. Nyolcz zsellér számára egy egész telki illetőség hasítandó ki. 29. §. A telki illetmény mgállapitásánál azon szabály tartandó szem előtt, hogy rendszerint egy egész telekre két holdnál csekélyebb s 8 holdnál nagyobb tér, holdját 1200 négyszögöllel számítva, nem szabathatik, és csak ott, hol a helyviszonyokhoz képest ezen mérték, mellett az eddigi törvényes haszonvétel nem kerül ki, lehet nagyobb területet megállapítani, de a 30 ikm. kivételével semmi esetben sem tizenkét holdon felül, holdját 1200 négyszögöllel számitva. Egyébiránt az illetmény két holdnál csekélyebb mértékre is leszállittathatik, ha a jobbágy által 1848. januárig élvezett haszonvétel oly csekély volt, hogy annak folytatására két holdnyi erdőtér sem kívántatik. Továbbá ügyelni kell arra, hogy a volt jobbágyok számára oly minőségű erdőrész hasittasssék ki, mely a faizás folytonos gyakorolhatására alkai aratóé. A jelen törvény 23. §-ban érintett községekben az illetmény képzeleti telkek után szabandó ki, mely képzelei telkek alakításánál a szomszéd községek telki állományainak mérve szolgál zsinórmértékül. 30. §. A h 4 a volt jobbágyok az 1836. VI. t. sz. 4. § ának végpontjában érintett erdőkben a rendes fairási haszonvételeken fölül fakereskedést, szénégetést vagy más kivételes haszonvételeket is gyakorolnak, az erdei illetmény kiszabása nem a 29. § ban érintett mérték szerint történik, hanem becsü útján határozandó meg, azon erdőtér mennyisége szerint, a mely jövőre az 1848. évig élvezett haszonvételeknek elegye fel. 31. §. Ha a volt jobbágyok valamely idegen határbeli erdőben gyakorolták a faizást, illetményük azon erdőből hasítandó ki. 3. §. Azon lelkészek és iskolatanitók számára, kiket az eddigi úrbéri törvények szerint (1836. VI. ez. 4. §.) fairás illet, a felhozott elvek szerint ott, a hol az erdő-illetmények kihasitása megtörténik, a mennyiben más egyezkedés nem létezik, az előbbiek számára egy egész, az utóbbiak számára féltelki erdőilletmény hasítandó ki. 33. §. Az ezen határozatok folytán a volt toborgyok számára kihasítandó erdőtér községerdő gyanánt kezelendő, a gazdálkodás az ily erdőkre nézve fenálló vagy azután kibocsátandó szabályok szerint a közigazgatási hatóságok felügyelete alatt gyakorlandó. A községi erdőbe a lelkészek s iskolatanítók számára kihasítandó erdő illetmények is befoglalandók, s ennélfogva abból a község által az illetménynek megfelelő famennyiség kiszolgáltatandó. Az eddig már megtörtént rendezések alkalmával tett eltérő rendelkezések ezen határozat által nem érintettek. 34. § Addig, míg az erdei haszonvételek jelen törvény szerint rendeztetnek, az eddigi törvényes határozatok úgy ezen haszonvételek tekintetében, mint az ezekért járó viszontszolgálatokra nézve, erejükben fennmaradnak. (Flytatása következik.) ISKOLA-ÜGY. A pozsonyi kir. jogakadémián az 1870/71-ik tanév f. évi okt. hó 1-én veendi kezdetét. A beiratások sept. 29 étől bezárólag okt. hó 9 éig tartanak. Ezen időn túl az említett jogakadémiába való felvételhez felsőbb engedély szükséges. A Losonczon I. évi okt. 1-én megnyitandó 4 osztályú ádamgymnasium igazgatósága részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint nevezett gymnasiumban a tanulók fölvétele és beírása szept. hókét utolsó és okt. három elő napjaiban történik. Az ezen időn túl jelentkezők csak igazolt alapos okoknál fogva vétetnek fel. A gymnasium első osztályába lépendő, 9 évet betöltött növendék kivétel nélkül fölvételi vizsgát tartozik adni; felsőbb osztályba a fölvétel az azelőtt végzett osztály tanulmányairól szóló bizonyítvány alapja történik. Felvételre a tanuló eddigi tanulmányait igazoló bizonyítványaival, s szülei, gyámja, vagy ezek megbízottjai kíséretében személyesen tartozik az igazgatónál jelentkezni. Jobb tanulók számára ösztöndíjak léteznek. Szegényebb tanulók a népintézetben havonkénti 6 osztrák forintért lakás nélkül, tisztességes ebédet és vacsorát kapnak. Losoncz sept. 14., 1870. Dr. Lengyel Dániel, igazgató. EGYLETEK ÉS TÁRSULATOK. MegVÁLTOZTATOIT ELŐRAJZA a debreczeni kertészeti egylet által 1870. évi október 8., 9. és 10 dik napján rendezendő hazai gyümölcs-, bor , kerti vetemény és kötészeti műszerek kiállításának. Kertészeti egyletünk már többizer rendezett tömeges kiállításai alkalmával meggyőződvén azoknak jótékony hatásáról a hazai gyümölcsészet fejlesztésére ez évben ismét tömeges kiállítást rendez, melynek idejére s rendjére nézve már a f. é. jul. 20-án kibocsátott előrajz szerint intézkedett is. Azonban a magy. kir. földmivelés-, ipar és kereskedelmi minister ur ő nagyméltósága f. é. sept. én 18.273. sz. a. kelt intézményében a hasonló czélokra rendelkezésre álló alapból 300 fotot utalványozván kiállítási jutalmazásokra, e miatt az előbb kibocsátott előrajzot megsemmisítvén, mai alálírt napon következő határozatokban állapodott meg : 1. A kiállítás megnyittatik október hó 8 án délután 3 órakor szab. kir. Debreczen város nagy tanácstermében, s folyvást tart október 9. és 10-ik napjain.