Budapesti Közlöny, 1870. szeptember (4. évfolyam, 198-222. szám)

1870-09-17 / 211. szám

Buda-Pest, 1870. 211. szám. Szombat, September 17. KAusí­tok nem küldetnek via***. Bérmentese» tea levelek eaak reade« levele«Hnkt51 fo­gad'. ít..Kik­teL______________________________ H­IVATALOS Előfizetísi árak : NaFORTAI POSTAI SSÄTKÜLDÄGHEL *. I BuDAFK8TE1I HÁZHOZ HORDTA ! Egész évre.......................20 frt. Egész évre. . . 18 frt.— kr. Félévre............................10 „ Félévre. .... 9 n — „ Negyedévre.........................5 , Negyedévre . . 4 n 60 , o­ szrKxisz Tosio : Pesten , hAtvani-ntiTR 10-ft szám I. emelet. Kun&HivaTsi. : Pesten, Baritok - tere 7. »*. a. földszint. Hivatalos Hirdetésbk : A hivatalos ,, Érteni tőbeiktatandó hirdetési dijak & hirdetménynyel együtt előlegben beküldendő, még pedig: 100 szóig egyszeri hirdetés­ért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért, 100— 200-ig 1 frt, 100—300-ig 3 frt és igy tovább minden löu szóért ! írttal több. Maga­nhirdetésks: Egyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért 10 kr. többszöri hir­detésért 9 kr. minden beiktatás­nál. A bélyeg-díj külön minden beigtatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi minister rendelete folytán a legközelebbi tanév kezdetén a műegyetem kebelében életbeléptetendő reáltanári képezde természetrajzi szakosztályába : Bruck Ferenci, a természettani szakosztályba : Horváth Miklós és Kohn Gyula, a mennyiségtani szakosz­tály mennyiségtani ágára: Singer Samu és Stofán Gyula , ugyanezen szakosztály leirat­ mértani ágára pedig : Závodszky Adolf, műegyetemi hall­gatók rendes tagokat felvétettek. A m. kir. pénzügyminister Mészáros János adó­hivatali tisztet ellenőrré nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister Fakla József adó­hivatali tisztet csabai adóhivatali ellenőrré ne­vezte ki. A m. kir. pénzü­gyipinister Schüller Nándor adóhivatali ellenőrt adószedővé nevezte ki. Jónás József szabadságolt állománybeli lovas honvédfőhadnagy saját kérelmére a magyar ki­rályi honvédség létszámából kitörü­ltetett. NEMHIVATALOS RÉSZ. TÖRVÉNYJAVASLAT az úrbéri birtokviszonyok rendezéséről. (Folytatás.) III. Fejezet: Az erdei haszonvételek rendezése. 24. §. A­hol a községek az erdőnek vagy vala­mely erdőrésznek, már az úrbér behozatalakor ki­zárólagos használatában voltak, vagy abba ké­sőbb jutottak, ha a volt földesurnak az erdőből vagy erdőrészből a törvényes viszontszolgáltatás­­­on felül 1848. január 1-ig sem erdei sem­legelte­tési haszonvétele nem volt, az erdei haszonvéte­lek rendezésének nincs helye, és az erdő, illetőleg az erdőrész egészen a község tulajdonává válik. 25. § A­m­ennyiben a 24. §-ban érintett erdő vagy erdőrész a községbeli volt úrbéresek csak egy részének volt kizárólagos használatában, és a többi úrbéresek a faizást a viszontszolgáltatások mellett egy más erdőben gyakorolták, ezek erdő­­illetménye ezen erdőből adandó ki. 26. §. A hol a volt jobbágyok 1848 ik évig a faizás törvényes élvezetében voltak , a helyett szá­mukra azon erdőből, melyben a faizást törvénye­sen gyakorolták, egy azon haszonvételnek meg­felelő rész leszen kihasítandó. Mind a volt jobbágyokat ezen kihasított erdő­­részben, mind a földesurat a fenmaradó téren tel­jes tulajdonjog illeti és mindegyik felett a szá­mára kihasított erdőrészben az erdő­rendszab­lyok megtartása mellett, minden erdei haszonvé­telre teljes jog illeti. Ezen rendelkezés az egyes jobbágyok vagy­­ egész községek számára már kihasított erdői re nézve is szabályul szolgál. 27. §. Ha a már befejezett erdőszabályozásna­k volt úrbéreseknek jutott erdőben a földesurast­k részére, vagy a földesurnak fenmaradt erdőben a úrbéresek számára egyes erdei haszonvételek ha­gyattak fenn, az ily szolgalmak a jelen törvény 17 — 22. §§. szerint megváltandók. 28. §. A volt jobbágyok számára kihasítandó erdőtér mennyisége és helye, ha az iránt szabad egyezkedés nem jönne létre, birói ítélet által le­szen meghatározandó. A bíróságok e végre kötelesek mindenek előtt a volt jobbágyokat az 1836. VI. t. ez. 4. §. értel­mében törvényesen illető fairási és makkoltatási haszonvételeknek, valamint az 1836. VI. t. ez. 8. §. értelmében a földesurnak járó viszonszolgálta­­tásoknak misgét és mennyiségét kinyomozni, vájjon minden egyes telekre nézve, ennek nagysá­gához képest, mennyi erdőtér felel meg holdszám szerint a helyviszonyokra s különösen az erdő minőségére s termőképességére való tekintettel, azon úrbéri fajzási haszonvételeknek, a melyek eddig a telekhez isazolva voltak s ezentúl erdőtér kihasitása által lesznek fedezendők. Nyolcz zsellér számára egy egész telki illető­ség hasítandó ki. 29. §. A telki illetmény m­gállapitásánál azon szabály tartandó szem előtt, hogy rendszerint egy egész telekre két holdnál csekélyebb s 8 holdnál nagyobb tér, holdját 1200 négyszög­öllel számítva, nem szabathatik,­ és csak ott, hol a hely­viszonyok­hoz képest ezen mérték, mellett az eddigi törvé­nyes haszonvétel nem kerül ki, lehet nagyobb te­rületet megállapítani, de a 30 ik­m. kivételével semmi esetben sem tizenkét holdon felül, holdját 1200 négyszög­öllel számitva. Egyébiránt az illetmény két holdnál csekélyebb mértékre is leszállittathatik, ha a jobbágy által 1848. január­­­ig élvezett haszonvétel oly cse­kély volt, hogy annak folytatására két holdnyi er­dőtér sem kívántatik. Továbbá ügyelni kell arra, hogy a volt jobbá­gyok számára oly minőségű erdőrész hasittasssék ki, mely a faizás folytonos gyakorolhatására al­kai aratóé. A jelen törvény 23. §-ban érintett közsé­gekben az illetmény képzeleti telkek után sza­bandó ki, mely képzele­i telkek alakításánál a szomszéd községek telki állományainak mérve szolgál zsinórmértékül. 30. §. A h­ 4 a volt jobbágyok az 1836. VI. t. sz. 4. § ának végpontjában érintett erdőkben a rendes fairási haszonvételeken fölül fakereske­dést, szénégetést vagy más kivételes haszonvéte­leket is gyakorolnak, az erdei illetmény kiszabása nem a 29. § ban érintett mérték szerint történik, hanem becsü­ útján határozandó meg, azon erdőtér mennyisége szerint, a mely jövőre az 1848. évig élvezett haszonvételeknek elegye fel. 31. §. Ha a volt jobbágyok valamely idegen határbeli erdőben gyakorolták a faizást, illetmé­nyük azon erdőből hasítandó ki. 3­. §. Azon lelkészek és iskolatanitók számára, kiket az eddigi úrbéri törvények szerint (1836. VI­­. ez. 4. §.) fairás illet, a felhozott elvek sze­rint ott, a hol az erdő-illetmények kihasitása megtörténik, a mennyiben más egyezkedés nem létezik, az előbbiek számára egy egész, az utób­biak számára féltelki erdő­illetmény hasítandó ki. 33. §. Az ezen határozatok folytán a volt tobo­­r­gyok számára kihasítandó erdőtér községerdő gyanánt kezelendő,­­ a gazdálkodás az ily erdőkre nézve fenálló vagy azután kibocsátandó szabályok szerint a közigazgatási hatóságok felügyelete alatt gyakorlandó. A községi erdőbe a lelkészek s iskolatanítók számára kihasítandó erdő illetmények is befog­lalandók, s ennélfogva abból a község által az il­letménynek megfelelő famennyiség kiszolgálta­tandó. Az eddig már megtörtént rendezések alkalmá­val tett eltérő rendelkezések ezen határozat által nem érintettek. 34. § Addig, míg az erdei haszonvételek jelen törvény szerint rendeztetnek, az eddigi törvényes határozatok úgy ezen haszonvételek tekintetében, mint az ezekért járó viszontszolgálatokra nézve, erejükben fennmaradnak. (F­lytatása következik.) ISKOLA-ÜGY. A pozsonyi kir. jogakadémián az 1870/71-ik tanév f. évi okt. hó 1-én veendi kezdetét. A beira­tások sept. 29 étől bezárólag okt. hó 9 éig tarta­nak. Ezen időn túl az említett jogakadémiába való felvételhez felsőbb engedély szükséges. A Losonczon I. évi okt. 1-én megnyitandó 4 osztályú ádamgymnasium­ igazgatósága részéről ezenn­el közhírré tétetik, miszerint nevezett gym­nasiumban a tanulók fölvétele és beírása s­zept. hókét utolsó és okt. három elő napjaiban történik. Az ezen időn túl jelentkezők csak igazolt alapos okoknál fogva vétetnek fel. A gymnasium első osztályába lépendő, 9 évet betöltött növendék ki­vétel nélkül fölvételi vizsgát tartozik adni; felsőbb osztály­ba a fölvétel az azelőtt végzett osztály tanulmányairól szóló bizonyítvány alapj­a törté­nik. Felvételre a tanuló eddigi tanulmányait iga­zoló bizonyítványaival, s szülei, gyámja, vagy ezek megbízottjai kíséretében személyesen tarto­zik az igazgatónál jelentkezni. Jobb tanulók szá­mára ösztöndíjak léteznek. Szegényebb tanulók a népintézetben havonkénti 6 osztrák forintért la­kás nélkül, tisztességes ebédet és vacsorát kapnak. Losoncz­ sept. 14­­., 1870. Dr. Lengyel Dániel, igazgató. EGYLETEK ÉS TÁRSULATOK. MegVÁLTOZTATOIT ELŐRAJZA a debreczeni kertészeti egylet által 1870. évi október 8., 9. és 10 dik napján rendezendő hazai gyümölcs-, bor , kerti­ vetemény és k­ötészeti műszerek kiállítá­sának. Kertészeti egyletünk már többiz­­er rendezett tömeges kiállításai alkalmával meggyőződvén azoknak jótékony hatásáról a hazai gyümölcsé­­szet fejlesztésére ez évben ismét tömeges kiállítást­­ rendez, melynek idejére s rendjére nézve már a f. é. jul. 20-án kibocsátott előrajz szerint intézke­­­dett is. Azonban a magy. kir. földmivelés-, ipar­­­ és kereskedelmi minister ur ő nagyméltósága f. é.­­ sept.­­ én 18.273. sz. a. kelt intézményében a ha­­­­sonló czélokra rendelkezésre álló­ alapból 300 fotot utalványozván kiállítási jutalmazásokra, e miatt az előbb kibocsátott előrajzot megsemmisítvén, mai alálírt napon következő határozatokban álla­podott meg : 1. A kiállítás megnyittatik október hó 8 án dél­­­­után 3 órakor szab. kir. Debreczen város nagy tanácstermében, s folyvást tart október 9. és 10-ik napjain.

Next