Budapesti Közlöny, 1870. október (4. évfolyam, 223-248. szám)

1870-10-22 / 241. szám

Buda-Pest, 1870. 241 szám Szombat, October 22. BUDAPESTI KÖZLÖNY. H­IVATALOS LAP. Előfizetési ÁRAK : »Szerkesztéség : Pesten , hatvani­ utcza 10-ik szám I. emelet. Kiadóhivatal : Pesten, Barátok­­ tere 7. sz. a. földszint. Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentet­­len levelek csak rendes levelezőinktől fo­*sdmtn*k el Napontai postai szétküldéssel: Egré*z évre............................20 frt. Félévre..................................10 „ Negyedévre..............................5 n Budapesten házhoz hordva : Egész évre. . . 18 frt.— kr. Félévre .... 9 n — „ Negyedévre . . 4 n 50 „ Hivatalos Hirdetések: A hivatalos ..Erte kitebe-t iktatandó hirdetési dijak a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendő, még pedig: 100 szóig egyszeri hirdetés­ért 1 frt. és 30 kr. a bélyegért. 100— 200-ig 2 frt. 100—300-ig 3 frt és igy tovább minden 100 szóért ! írttal több. Magánhirdetések: Egyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért 10 kr. többszöri hir­detésért 9 kr. minden beigtatás­­nál. A bélyeg­díj külön minden b­eigtatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. k­ir. minister Barkassy Kálmánt, a magyar-óvári m. kir. felsőbb gazdasági tanintézeten a növény- és állat­tenyésztés rendkívüli tanárát ugyanazon in­tézethez a növény- és állat­tenyésztés rendes ta­nárává véglegesen kinevezte. A magy . kir. pénzügyminiszer Csergődy József szám­tisztet, és Grófi Frigyes adóhivatali tisztet ellenörökké nevezte ki. Az Ér-Diószegen I. évi oct. hóban megnyitott vinczellér-képezdében az első évi tanfolyamra 12, a képezdében bennlakó és állami költségen élel­mezett növendék vétetik fel. A növendékek az elméleti oktatáson kívül gya­korlatiban is fognak részesittetni, melynek eszkö­zeiül nagyméltóságú gróf Zichy Ferencz urnak ér-diószegi nagyterjedelmü, kitű­nőleg müveit s rajna-vidéki vinczellérekkel ellátott szőlői, s a ke­reskedelem érdekeinek is megfelelően berendezett pinczéi fognak szolgálni. A felvételi feltételek a következők : 1. Legalább 16 éves életkor. . 2. Egészséges, munkaképes testalkat. 3. Jó sikerrel végzett elemi iskolai osztályzat. 4. Némi jártasság a szellőmunkákban. 5. Jó erkölcsi magaviselet. A képezdében lakó és élelmezett növendéke­ken felül a körülmények szerint mérsékelt szám­ban, a képezdén kívül lakó tanulók is vétetnek föl, ha a fenn elősorolt képesítéssel bírnak. A kellőleg felszerelt felvételi kérvények f. é. november 10-ig, az ér-diószegi vinczellérképezde tanárához dr. Miskolczy Mihályhoz Érdiószegen nyújtandók be. Kelt Pesten, 1870. október 15-én. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi magy. kir. ministeriumtól. A magyar földtehermentesitési kötelezvények­nek nyilvános sorsolása f. é. oct. 27., 28., 29. és 31-én reggeli 8 órától fogva az alálirt igazgató­ság hivatalos helyiségében fog megtörténni s az eredmény maga idején közhírré tétetni. Budán, 1870. évi oct. 19. A magyar földtehermentesitési pénzalap királyi igazgatóságától. ISKOLA-ÜGY. Baja, 1870. october 17-én. Ünnepet, nagy ünnepet ült ma Baja városa, mert népnevelésünk előmozdítása érdekében megnyitá a magas kormány által fölállított ta­­nitó-képezdét, melynek leírása bármely más bács­­bodrogmegyei városnak dicsőségére válandott volna. Jól tudja ezt Baja, örvend is e legjobb szellemi vívmánynak a város népsége ép úgy, mint annak — az intézet föntartása és virágozása érdekében semmi áldozattól vissza nem riadó de­rék tanácsa. A megnyitás fönemlített napon délelőtti 9 óra­kor történt, a magas kormány által megvásárolt tanképezde-épület egyik tantermében, melyet ma­guk az intézet növendékei virágokkal, kor- és helyszerű jelmondatokkal diszítenek föl. A jelenvolt szép számú vendégkoszoruból meg­nevezhetem a városi tanács, képviselők és iskola­szék több tagjait, Gaal Péter országgyű követet, Ivanovits Pál tiszti fő­orvost, Latino­vics Péter prépostot, Bándly Jánost az i­jhelyi felgymnas. igazgatóját stb. Czirfusz Ferencz, a bajai felgymnas. volt ta­nára, az államképezde érdemes igazgatója, lép a szószékre, üdvözölvén a jelenlevőket. Beszélt áta­­lában a nevelésről históriai vonatkozások közt, helyesen hangsúlyozta a családi é­s köznevelés fontosságát; majd ügyesen párhuzammá e kettőt hazánk messze múltjától a jelenkorig, felsorolván a népnevelés elé gördült akadályokat, továbbá ezek elhárítása érdekében a honatyák s a magas kormány részéről történt gondoskodást ; fölem­­líté azon férfiak neveit is, kik a bajai kir. ál­­lam-képezde felállításában tevékenységet fejte­nek ki. Ezután a szép számmal beiratkozott tanítóje­löltekhez fordulva, kenetteljes szavakban szi­­vökre köté, miszerint vallás- és erkölcsiségben s tudományban iparkodjanak magukat tökéle­tesíteni. Ha jól emlékszem, körülbelül következő szava­kat hangoztatott a derék igazgató-tanár : „A pá­lya, melyet választottak, rögös de a czél szent és magasztos. Ugyan mi is lehetne szentebb, neme­sebb mint az isten képére teremtett embert vallás­­erkölcsiségben s tudományokban nevelni, oktatni. De hogy ezen ép oly szent mint magasztos czélt elérhessék, kell, hogy önök is mindenekelőtt val­lásosak legyenek, „mert tudjuk: az úr félelme mindenek kezdete.“ Mivé válnék az oly nemze­dék, hol a tanítók a vallástalanság posványába sülyedve, vagy az erkölcstelenség bűnös maszla­­gától megmételyezve közelednének a romlatlan szivü fiatal nemzedékhez? — bizonyára megrom­­lanának azok is. Idevonatkozólag idézem — igy folytatja tovább a derék szóló — a „Pesti Hírlap“ 1841. évi febr. 27-iki száma egy kitételét: „az emberek évkönyvei azt tanítják, hogy a ki bűnt vetett, az kárhozatot aratand; a ki az erkölcs­telenség sárkányfogait elszórta, az oly nemze­déket indézend elő, melynek ő és jogai lesznek legelső áldozatai.“ „De legyenek önök — folytatja — rendszeresen kiképzett tanítók is, ez kiegészítője az előbbinek, mert a szükséges tárgyismeret hiányában, a ne­velői eljárás haszonnélküli ingadozáson kívül egyébnek nem mondható. Ezen oknál fogva kevel­­jék önök a restséget,mivel a­ki az ily rész szokást hatodik érzékévé teszi, azon nem segít többé öt érzéken stb. Végre megemlékezett szónok Magyarország első cultusministeréről: a XIX. század ural­kodó eszméinek szerzője, a tanítóképezdék leg­nagyobb jóltevője számára óhajtom — úgy­mond — hogy az ég őt fejlődő tanügyünk ja­vára sokáig éltesse ! Alig szükség fölemlítenem, hogy e szavakat, nemkülönben szónok beszédét a jelenlevők harsány éljene követé. Lelépett szónok helyét most Latinovics Gábor prépost-plébános,mint az igazgatótanács tagja fog­lalá el. Rövid, de tartalomdús szavakban üdvözli az intézet igazgatóját, kinek fedd­etlen múltjában a tanítóképezde jövőjét biztosítva látja. Köszöne­tet mond a kormánynak, mely a választásban ily tapintatos eljárást követett; felkéri az igazgató­­tanárt, miszerint a képezdei ügyekben az igaz­gató­tanácsot vezesse, viszont ő ígéri, hogy ez minden időben istápolni fogja; végül szép sza­vakban inti az ifjúságot, hogy a nép filléreiből föntartandó intézet czélját szem elől soha se té­vessze. E derék pap szavai mintegy igézetet ját­szottak a már eddigelé harminc­háromra fölsza­porodott első éves tanítójelöltek arczain vissza­tükrözni. Őt a közkedvességű Loosz Zsigmond, Baja vá­rosa főbírája, mint iskolaszéki tag követe. A vá­ros nevében mindenekelőtt az érdemes igazgatót üdvözli, kinek tudományos képzettsége, nemkü­lönben 18 évi tanárkodásában stb. biztosítékot lát. Ígéri ő is, miszerint a város az intézet érde­kében, valamint eddigelé, úgy ezután is minden kitelhető­, megteend. Komoly s ünnepélyes sza­vakban festi az ifjúságnak e téren leendő kötel­meit, felhíván őket egyszersmind, távozzék most inkább mint később olyan ifjú az intézetből, ki e szép, de ép oly nehéz pályához hivatást nem érezne. Ezután a derék igazgató röviden megköszöné az érdemes vendégek fáradozásait, s magát az in­tézettel együtt jó hajlamukba ajánlá. Ezzel az ünnepély, melyet különben „Veni sancte“ előzött meg, véget ért. Délután egy órakor az igazgató fényes ebédet adott, melyre az iskolaszék, a városi tanács tag­jai, s a tanári kar is hivatalosak voltak. Hogy vég kedély lengé át a jelenlevőket, hogy hasznos esz­mecserék folytak, hogy jeles felköszöntések tör­téntek,­­ fölösleges fölemlítenem. A kolozsvári állami képezdék igazgató­taná­csa a kolozsvári tanítónőket képző intézet megnyi­tását 1. évi november hó 14-ik napjára határozta. Ez intézetbe felvétetnek a 14. éveket betöltött oly leányok, kik a felső népiskolai tanfolyamot egészen bevégezték. Mindenik növendék a felső népiskola tantár­gyaiból szigorú felvételi vizsgát tartozik kiállani. A tanfolyam 3 év (1868. évi XXXVIII. törv. 108-109. §.). Tandij nincs. A bennlakók szállást, mosást in­gyen, élelmet pedig mérsékelt áron nyernek. Több szegény és kitűnő szorgalmú leányért az intézet fizeti a köztartási dijt. (113. §.) A miről midőn az ez intézetbe lépni szándékozók ezennel hivatalosan értesittetnek , felhivatnak, hogy 1. Ez iránti folyamodásukat f. évi november 9. napjáig alálírt­ jegyzőhöz (Kolozsvár, belmonostor­­utcza 184. szám) adják be. 2. A felvételi vizsga letételére f. évi nov. 10., 11. és 12. napjai valamelyikén az intézet helyi­ségében (két víz közt, Lázár-kert) jelenjenek meg. 3. A folyamodási kérvényhez melléklendők : a) keresztlevél, b) orvosi bizonyítvány egészséges testalkatról, c) illető papi vagy iskolai bizonyít­vány arról, hogy kellő vallásos és erkölcsös ok­tatásban részesültek, de rendes iskolai bizonyít­vány. Ilyenek hiányában ezúttal a tanulásról szó­­ló más bizonyítvány is tekintetbe fog vétetni, e NEMHIVATALOS RÉSZ. Helyreigazítás. Gräf Ede honvédtábornok gyűj­téséhez, — melyet tegnapi lapunkban említettünk — nem csak a Kolozsvárott,hanem az egész kolozs­vári kerületben állomásozó tisztikar járult, mit ezennel, megkeresés folytán, helyreigazítunk.

Next