Budapesti Közlöny, 1870. október (4. évfolyam, 223-248. szám)

1870-10-27 / 245. szám

Buda-Pest, 3870. 245 szám Csütörtök, October 27. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Előfizetési árak :Szerkesztőség : Pesten , hatvani­ utéza 10-ik szám I. emelet. Kiadóhivatal : Pesten, Barátok­­ tere 7. 87. o. földszint. KÉZIRATOK nem küldetnek vissza. Bérmentet­­len levelek csak rendes levelezőinktől fo­gadtatnak el. ____________________ Napontai postai szétküldéssel : Égész évre............................20 frt. Félévre..................................10 , Negyedévre...............................5 „ Hivatalos Hirdetésen : A hivatalos „Értenitöbef" igtatandó hirdetési dijak a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendő, még pedig: 100 szóig egyszeri hirdetés­ért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért, 100— 200-ig 2 frt, 200—300-ig 3 frt és így tovább­rainden 100 szóért 1 frttal több. Magánhirdetések: Egyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért 10 kr. többszöri hir­detésért 9 kr. minden beigtatás­­nál. A bélyeg-dij külön minden beigtatás után 30 kr. oszt ért. Budapesten házhoz hordva : Égés* évre. . 18 frt.— kr. Félévre . . . • 8 n n Negyedévre 4 „ 50 „ HIVATALOS RÉSZ. Ö cs. és Apostoli kir. Felsége, a közös külügy­­minister előterjesztése folytán, buzgó szolgálatuk elismeréséül, Ankert Henrik czimz. segédhivatali igazgatónak a külügyministerium elnöki osztályá­ban, a Ferencz József-rend lovagkeresztjét dij­mentesen, valamint Wych Manó és Kim­ Ignácz tiszteknek ezen osztályban a segédhivatal-igaz­gatósági segédi czimet és rangot legkegyelmeseb­ben adományozni méltóztatott. Ö cs. és Apostoli kir. Felsége a jeruzsálemi b. Rothschild-féle kórház igazgatójául alkalmazott dr. London Benjamin cs. és kir. állami alattvaló­nak a Ferencz József-rend lovagkeresztjét leg­kegyelmesebben adományozni méltóztatott. Az igazságügyminister Stettner Tamás pesti váltótörvényszéki írnokot, ugyanoda segédkiadó­­nak nevezte ki. Az igazságügyminister Benként Lajos eper­jesi váltótörvényszéki kiadót, ugyanoda iktató­nak, Clem­ni­s Károly ugyanottani írnokot pedig ugyanoda kiadónak nevezte ki. Az igazságügyminister Sellyei József aradi pénzügyigazgatósági dijnokot, az ugyanottani kir. váltótörvényszékhez járulnoknak nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister Tóth Nándor fogal­mazó-gyakornokot és Wekerle­r Sándort fogalmazó­segédekké nevezte ki. A m. k. pénzügyminister Cze­lik Lajos adóhiva­­vatali ellenőrt adószedővé nevezte ki. A magyar kir. pénzügyminister Jelinek Miksa díjas pénztári gyakornokot harmadosztályú pénz­tári tisztté a magyar királyi központi állampénz­tárhoz nevezte ki. Fiszterer Imre komáromi lakos vezetéknevének „Fertői 11 ■ re kért átváltoztatása folyó évi 18.092. számú belügyminiszeri rendelettel megengedtetett. Deutsch Károly királyi főgymnasiumi helyettes tanár vezetéknevének „Roztnyai“-ra kért átvál­toztatása folyó évi 18.310. számú belügyministeri­­umai rendelettel megengedtetett. A középszolnok-zilahi takarékpénztár alapsza­bályai a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. k. ministerium által i. é. 21,799. szám alatt a törvé­nyes bemutatási záradékkal elláttattak. NEMHIVATALOS RÉSZ. ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A KÉPVISELŐHÁZ CCXXXIV-ik ÜLÉSE 1870. OCTOBER 26-án D. E. 10 ÓRAKOR. Elnök: Somssich Pál. Jegyzők: Bujanovics Sándor, Széll Kálmán. A kormány részéről jelen vannak: Horvát Boldizsár, b. Badekovich Kál­mán, Gorove Ist­ván, K. Eötvös József és Kerkapoly Károly miniszerek. A múlt ülés jegyzőkönyve észrevétel nélkül hi­telesíttetik. Pavlovics István , újvidéki képviselő végkép igazoltatik, miután a házszabályok értelmében a 30 nap lefolyt. Anker Hugo, Szentiványi Károly kérvénye­ket nyújtanak be, ezek a kérvényi bizottsághoz utasíttatnak. Horn Ede : Kéri az elnökséget aziránt, hogy a ház előbbi irományai az újabb képviselőknek kiszolgáltassanak. Elnök : Ezen kérésnek, a­mennyiben teljesít­hető lesz, meg fog felelni. Ezzel kapcsolatban elnök a házzal tudatja, hogy az állandó igazoló bizottságnak csupán hat tagja van jelen, ugyan­azért póttagok választását tartja szükségesnek. Ez ellen felszólalnak Ghyczy Kálmán, Huszár Imre. A ház nem is határozza el a póttagok vá­lasztását, hanem elrendeli, hogy az igazoló bizott­ság távollevő tagjai táviratilag felszólítandók kö­telességeik teljesítésére. Napirenden van az 1870-ik évi September és October havi költségvetési előirányzat. Halász Boldizsár : Kívánja, hogy a képvise­lők September hóért is kapjanak diurnumot. Elnök : Megjegyzi, hogy a most fenálló sza­bályokkal ezen indítvány ellenkezik s erre vonat­kozólag a házszabályok illető §-át felolvassa. Csernátony Lajos : Megjegyzi, hogy akkor, midőn a képviselők nem dolgoznak, ne is kapja­nak diurnumot. A ház ezután e kérdést elejti, s az előirány­zott költség folyóvá­ tételét elrendeli. A napirend második tárgya az igazságügy­­miniszernek következő határozati javaslata . Hogy az első folyamodás a bíróságok számáról és székhelyeiről szóló törvényjavaslat s az ezzel szoros kapcsolatban álló költségvetés előleges tárgyalására egy 20 tagból álló jogügyi bizottság küldessék ki, a­mely e tárgyban legfölebb 15 nap alatt véleményt adjon. Papp Zsigmond : Indokolja saját határozati ja­vaslatát ; párhuzamot von a saját és a miniszer ja­vaslata között; czélszerűbbnek tartja, ha — a­mint ő akarja — 20 tag helyett 27 választatik a bizottságba, mert így több érdek lehet képviselve , továbbá elkerülhetlenül szükségesnek tarja, hogy az elvek előre kimondassanak, melyek szerint a bíróságoknak el kell osztatniok. Ghyczy Kálmán : Helyesli a miniszer határo­zati javaslatát, és azon elvből indulva ki, hogy czélszerűbb, ha elveket előre nem állapítunk meg, mert ez csak a bizottság tárgyalásait késleltetné, indítványozza, hogy Papp Zsigmond határozati javaslata most mellőztessék és csak akkor vétes­sék elő, midőn az illető bizottság beterjesztő jelen­tését. Horvát Boldizsár igazságügyminiszer : Indo­kolja saját határozati javaslatát. Azt tartja, hogy Papp Zs. javaslata nagyon megkötné már előre a bizottság kezeit, s azért kéri a házat, hogy az ő javaslatát fogadja el. A­mi a bizottsági tagok számát illeti, hajlandó e számot 20-ról 25-re emelni, hogy így a vidékek érdekei lehetőleg ki­elégítést találjanak. Nagyon nagy számú bizott­ság csak késleltetné a tanácskozást. Berzenczey László tekintettel a nagy érde­kekre,melyek az első folyam, bíróságokhoz fűződ­nek, kéri a házat, hogy a bizottsági tagok számát minél nagyobbra tegye. A ház erre általánosságban elfogadja a minis­zer határozati javaslatát és mellőzi Papp Zsigmond módosítását. A részletes tárgyalásnál Mocsáry Lajos módosítványt nyújt be a mi­niszer határozati javaslatához, mely szerint 20 tag helyett 30 tag választatnék , a bizottságát nevez­tetnék jogügyi­ bizottságnak, és hogy a bizott­ság munkálkodására kiszabott 15 napi határidő helyett csupán e szó „mielőbb“ tétetnék. Horvát Boldizsár igazságügyminiszer : A két utóbbi módosítást elfogadja, de elégnek tartja, ha 25 tagból áll majd a bizottság. (Helyeslés.) A ház erre elfogadja a miniszer javaslatát a Mocsáry által ajánlott két utóbbi módosítással, és a miniszer azon módosításával, mely szerint a bi­zottság 25 tagból áll. A ház szombatot tűzi ki a bizottság megvá­lasztására. Kerkapoly Károly pénzügyminister. A t. képviselőháztól tegnap kért és nyert engedély folytán legyen szabad az 1871-ik évi előirányza­tot a t. képviselőháznak bemutatni, s aztán a ház asztalára letenni. Ez alkalommal legyen szabad utalnom hivatalbeli elődömnek e helyről utolsó ízben fölszólamlása alkalmával tett azon nyilat­kozatára, melyben azon egyéni meggyőződésének adott kifejezést, hogy az 1870-es, tehát a folyó évre szóló előirányzat már a ministeri előterjesz­tés szerint is túlment azon határon, melynek szem előtt tartása, az államháztartásban meg­tartandó rendes súlyegyen tekintetéből kívánatos volna, s hogy mindamellett is a t. ház azon mi­niszeri költségvetést nem csak lejebb nem szállí­totta, de sőt saját initiatívája folytán még emel­te több mint egy millió kétszázezer forinttal, azon felül, hogy a bevételeket is alább szállította, azok forrásai egynémelyikének elenyésztésével, nevezetesen a hirlapbélyeg eltörlésével, az út- és hidvámoknak ez év második felére elhatározott megszüntetésével, s több más efféle intézkedé­sekkel, minek folytán az előirányzatban nyolcz millió fölöző hiány állott elő a folyó évre, mely körülmény elődömnek aggodalomra adott okot. E nézet és e tények alapján mondotta, hogy ha a következőt i. i. az 1871-ik évre, a kormány és a képviselőház a megkezdett után tovább ha­lad, s a kiadások előirányzatában vissza nem tér a szigorú takarékosság azon útjára, melyet 1868­ és 1869-ben követett, úgy az államháztartásban a súlyegyen megzavarása elkerülhetetlen. Ezen nyilatkozat okvetetlenül kell, hogy gondolkozóba ejtette légyen úgy utódját, mint az egész kor­mányt, s kell, hogy a képviselőház részéről is figyelemre legyen méltatva, annyival inkább, mert az aggály oly férfiútól jött, a­kit mind szak­értelménél, mind azon körülménynél fogva, hogy az ország pénzügyeit több mint három éven át vezető, teljesen illetékesnek kell tekintenünk. Még súlyosabbá lett ezen nyilatkozat későbben az által, hogy a­mit ő akkor előre nem láthatott, az országgyűlés ülésezésének további folyamán a tisztelt képviselőház több póthitel alakjában még 6.670.940 forintnyi kiadást szavazott meg, tehát több mint 112 millióval növelte azon defici­tet, mely a pénzügyminiszert már úgy is aggasztó, felemelvén azt egész 14.895,498 forintra. Ha ily nyilatkozat után én mégis egy előirányzatot va­gyok kénytelen a jövő évre bemutatni, mely nem­csak, hogy a kiadások alábbszállását nem mutat­ja, de sőt azokat újból emeli, mégpedig 9.872,258

Next