Budapesti Közlöny, 1870. október (4. évfolyam, 223-248. szám)
1870-10-27 / 245. szám
Buda-Pest, 3870. 245 szám Csütörtök, October 27. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Előfizetési árak :Szerkesztőség : Pesten , hatvani utéza 10-ik szám I. emelet. Kiadóhivatal : Pesten, Barátok tere 7. 87. o. földszint. KÉZIRATOK nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. ____________________ Napontai postai szétküldéssel : Égész évre............................20 frt. Félévre..................................10 , Negyedévre...............................5 „ Hivatalos Hirdetésen : A hivatalos „Értenitöbef" igtatandó hirdetési dijak a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendő, még pedig: 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért, 100— 200-ig 2 frt, 200—300-ig 3 frt és így továbbrainden 100 szóért 1 frttal több. Magánhirdetések: Egyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért 10 kr. többszöri hirdetésért 9 kr. minden beigtatásnál. A bélyeg-dij külön minden beigtatás után 30 kr. oszt ért. Budapesten házhoz hordva : Égés* évre. . 18 frt.— kr. Félévre . . . • 8 n n Negyedévre 4 „ 50 „ HIVATALOS RÉSZ. Ö cs. és Apostoli kir. Felsége, a közös külügyminister előterjesztése folytán, buzgó szolgálatuk elismeréséül, Ankert Henrik czimz. segédhivatali igazgatónak a külügyministerium elnöki osztályában, a Ferencz József-rend lovagkeresztjét dijmentesen, valamint Wych Manó és Kim Ignácz tiszteknek ezen osztályban a segédhivatal-igazgatósági segédi czimet és rangot legkegyelmesebben adományozni méltóztatott. Ö cs. és Apostoli kir. Felsége a jeruzsálemi b. Rothschild-féle kórház igazgatójául alkalmazott dr. London Benjamin cs. és kir. állami alattvalónak a Ferencz József-rend lovagkeresztjét legkegyelmesebben adományozni méltóztatott. Az igazságügyminister Stettner Tamás pesti váltótörvényszéki írnokot, ugyanoda segédkiadónak nevezte ki. Az igazságügyminister Benként Lajos eperjesi váltótörvényszéki kiadót, ugyanoda iktatónak, Clemnis Károly ugyanottani írnokot pedig ugyanoda kiadónak nevezte ki. Az igazságügyminister Sellyei József aradi pénzügyigazgatósági dijnokot, az ugyanottani kir. váltótörvényszékhez járulnoknak nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister Tóth Nándor fogalmazó-gyakornokot és Wekerler Sándort fogalmazósegédekké nevezte ki. A m. k. pénzügyminister Czelik Lajos adóhivavatali ellenőrt adószedővé nevezte ki. A magyar kir. pénzügyminister Jelinek Miksa díjas pénztári gyakornokot harmadosztályú pénztári tisztté a magyar királyi központi állampénztárhoz nevezte ki. Fiszterer Imre komáromi lakos vezetéknevének „Fertői 11 ■ re kért átváltoztatása folyó évi 18.092. számú belügyminiszeri rendelettel megengedtetett. Deutsch Károly királyi főgymnasiumi helyettes tanár vezetéknevének „Roztnyai“-ra kért átváltoztatása folyó évi 18.310. számú belügyministeriumai rendelettel megengedtetett. A középszolnok-zilahi takarékpénztár alapszabályai a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. k. ministerium által i. é. 21,799. szám alatt a törvényes bemutatási záradékkal elláttattak. NEMHIVATALOS RÉSZ. ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A KÉPVISELŐHÁZ CCXXXIV-ik ÜLÉSE 1870. OCTOBER 26-án D. E. 10 ÓRAKOR. Elnök: Somssich Pál. Jegyzők: Bujanovics Sándor, Széll Kálmán. A kormány részéről jelen vannak: Horvát Boldizsár, b. Badekovich Kálmán, Gorove István, K. Eötvös József és Kerkapoly Károly miniszerek. A múlt ülés jegyzőkönyve észrevétel nélkül hitelesíttetik. Pavlovics István , újvidéki képviselő végkép igazoltatik, miután a házszabályok értelmében a 30 nap lefolyt. Anker Hugo, Szentiványi Károly kérvényeket nyújtanak be, ezek a kérvényi bizottsághoz utasíttatnak. Horn Ede : Kéri az elnökséget aziránt, hogy a ház előbbi irományai az újabb képviselőknek kiszolgáltassanak. Elnök : Ezen kérésnek, amennyiben teljesíthető lesz, meg fog felelni. Ezzel kapcsolatban elnök a házzal tudatja, hogy az állandó igazoló bizottságnak csupán hat tagja van jelen, ugyanazért póttagok választását tartja szükségesnek. Ez ellen felszólalnak Ghyczy Kálmán, Huszár Imre. A ház nem is határozza el a póttagok választását, hanem elrendeli, hogy az igazoló bizottság távollevő tagjai táviratilag felszólítandók kötelességeik teljesítésére. Napirenden van az 1870-ik évi September és October havi költségvetési előirányzat. Halász Boldizsár : Kívánja, hogy a képviselők September hóért is kapjanak diurnumot. Elnök : Megjegyzi, hogy a most fenálló szabályokkal ezen indítvány ellenkezik s erre vonatkozólag a házszabályok illető §-át felolvassa. Csernátony Lajos : Megjegyzi, hogy akkor, midőn a képviselők nem dolgoznak, ne is kapjanak diurnumot. A ház ezután e kérdést elejti, s az előirányzott költség folyóvá tételét elrendeli. A napirend második tárgya az igazságügyminiszernek következő határozati javaslata . Hogy az első folyamodás a bíróságok számáról és székhelyeiről szóló törvényjavaslat s az ezzel szoros kapcsolatban álló költségvetés előleges tárgyalására egy 20 tagból álló jogügyi bizottság küldessék ki, amely e tárgyban legfölebb 15 nap alatt véleményt adjon. Papp Zsigmond : Indokolja saját határozati javaslatát ; párhuzamot von a saját és a miniszer javaslata között; czélszerűbbnek tartja, ha — amint ő akarja — 20 tag helyett 27 választatik a bizottságba, mert így több érdek lehet képviselve , továbbá elkerülhetlenül szükségesnek tarja, hogy az elvek előre kimondassanak, melyek szerint a bíróságoknak el kell osztatniok. Ghyczy Kálmán : Helyesli a miniszer határozati javaslatát, és azon elvből indulva ki, hogy czélszerűbb, ha elveket előre nem állapítunk meg, mert ez csak a bizottság tárgyalásait késleltetné, indítványozza, hogy Papp Zsigmond határozati javaslata most mellőztessék és csak akkor vétessék elő, midőn az illető bizottság beterjesztő jelentését. Horvát Boldizsár igazságügyminiszer : Indokolja saját határozati javaslatát. Azt tartja, hogy Papp Zs. javaslata nagyon megkötné már előre a bizottság kezeit, s azért kéri a házat, hogy az ő javaslatát fogadja el. Ami a bizottsági tagok számát illeti, hajlandó e számot 20-ról 25-re emelni, hogy így a vidékek érdekei lehetőleg kielégítést találjanak. Nagyon nagy számú bizottság csak késleltetné a tanácskozást. Berzenczey László tekintettel a nagy érdekekre,melyek az első folyam, bíróságokhoz fűződnek, kéri a házat, hogy a bizottsági tagok számát minél nagyobbra tegye. A ház erre általánosságban elfogadja a miniszer határozati javaslatát és mellőzi Papp Zsigmond módosítását. A részletes tárgyalásnál Mocsáry Lajos módosítványt nyújt be a miniszer határozati javaslatához, mely szerint 20 tag helyett 30 tag választatnék , a bizottságát neveztetnék jogügyi bizottságnak, és hogy a bizottság munkálkodására kiszabott 15 napi határidő helyett csupán e szó „mielőbb“ tétetnék. Horvát Boldizsár igazságügyminiszer : A két utóbbi módosítást elfogadja, de elégnek tartja, ha 25 tagból áll majd a bizottság. (Helyeslés.) A ház erre elfogadja a miniszer javaslatát a Mocsáry által ajánlott két utóbbi módosítással, és a miniszer azon módosításával, mely szerint a bizottság 25 tagból áll. A ház szombatot tűzi ki a bizottság megválasztására. Kerkapoly Károly pénzügyminister. A t. képviselőháztól tegnap kért és nyert engedély folytán legyen szabad az 1871-ik évi előirányzatot a t. képviselőháznak bemutatni, s aztán a ház asztalára letenni. Ez alkalommal legyen szabad utalnom hivatalbeli elődömnek e helyről utolsó ízben fölszólamlása alkalmával tett azon nyilatkozatára, melyben azon egyéni meggyőződésének adott kifejezést, hogy az 1870-es, tehát a folyó évre szóló előirányzat már a ministeri előterjesztés szerint is túlment azon határon, melynek szem előtt tartása, az államháztartásban megtartandó rendes súlyegyen tekintetéből kívánatos volna, s hogy mindamellett is a t. ház azon miniszeri költségvetést nem csak lejebb nem szállította, de sőt saját initiatívája folytán még emelte több mint egy millió kétszázezer forinttal, azon felül, hogy a bevételeket is alább szállította, azok forrásai egynémelyikének elenyésztésével, nevezetesen a hirlapbélyeg eltörlésével, az út- és hidvámoknak ez év második felére elhatározott megszüntetésével, s több más efféle intézkedésekkel, minek folytán az előirányzatban nyolcz millió fölöző hiány állott elő a folyó évre, mely körülmény elődömnek aggodalomra adott okot. E nézet és e tények alapján mondotta, hogy ha a következőt i. i. az 1871-ik évre, a kormány és a képviselőház a megkezdett után tovább halad, s a kiadások előirányzatában vissza nem tér a szigorú takarékosság azon útjára, melyet 1868 és 1869-ben követett, úgy az államháztartásban a súlyegyen megzavarása elkerülhetetlen. Ezen nyilatkozat okvetetlenül kell, hogy gondolkozóba ejtette légyen úgy utódját, mint az egész kormányt, s kell, hogy a képviselőház részéről is figyelemre legyen méltatva, annyival inkább, mert az aggály oly férfiútól jött, akit mind szakértelménél, mind azon körülménynél fogva, hogy az ország pénzügyeit több mint három éven át vezető, teljesen illetékesnek kell tekintenünk. Még súlyosabbá lett ezen nyilatkozat későbben az által, hogy amit ő akkor előre nem láthatott, az országgyűlés ülésezésének további folyamán a tisztelt képviselőház több póthitel alakjában még 6.670.940 forintnyi kiadást szavazott meg, tehát több mint 112 millióval növelte azon deficitet, mely a pénzügyminiszert már úgy is aggasztó, felemelvén azt egész 14.895,498 forintra. Ha ily nyilatkozat után én mégis egy előirányzatot vagyok kénytelen a jövő évre bemutatni, mely nemcsak, hogy a kiadások alábbszállását nem mutatja, de sőt azokat újból emeli, mégpedig 9.872,258