Budapesti Közlöny, 1870. november (4. évfolyam, 249-273. szám)

1870-11-08 / 254. szám

— TJ­ VÁLLALAT. „Háború- könyv,“ ez lesz a czime a füzetekben megjelenő folyóiratnak, melyet Szana Ta­más és Tors Kálmán fognak szerkeszteni. A füzetek a jelen háború főszemélyeinek, csatahelyeinek és csatái­nak leírását fogja tartalmazni. — A POLGÁRI KÖRBEN vasárnap d. u. szép számú közönség jelenlétében Pulszky Ferencz tartott érteke­zést : „A fehér emberfaj nyelvi családjairól.“ Értekező a fehér emberfajt az áriákra, schemiták és turániakra osztja. A schemiták azok, kiknek a grammatikában fő­­elvek, hogy a gyökök három betűből álljanak; az áriá­kat különböző elnevezéssel illették ; a mi nem ária s nem schemita — az turáni. Értekező ezután a külön­féle fajok nyelvét hasonlitá össze ; beszélt végre a kü­lönféle népfajok művelődési történetéről s azoknak tör­téneti missiojáról. — A NEMZETI SZÍNHÁZ MŰSOROZATA 1870. no­vember hó 9-től, 1870. november hó 14-ig. 9. „Báró és bankár. Egyetlen leány“. M­osonyi requieme. 10. „Figaro lakodalma.“ 11. „Közönyt közönynyel.“ 12. „Bánk bán.“ 13. „Dalos Pista.“ 14. Közönyt közöny­nyel“ 2-szer. — BUDAI VÁRSZÍNHÁZ. Szombaton a budai várszín­házban három egyfelvonásos darabot hoztak szinre: a „Szép Molnárnő-t“ a „Matrózok a fedélzeten“ és Szép­­faludi Ferencznek egy új vígjátékot a „Vihar után“ cziműt. Ez előadásnak legnagyobb hibája a hosszadal­masság volt, mi bizonyosan abból következett, hogy a színészeknek az új darab előadásakor sokszor figyelem­mel kellett kísérniök a súgót, másfelől pedig abból,hogy e matrózok a fedélzeten nem eléggé gyakorlott operet­­teisták. Az első darab a „Szép molnárnő“ vígan bom­lott le az előadás gombolyagáról. A második darabra a „Vihar után“ czíműre be kell vallanunk, miszerint nem volt unalmas. A szerzőt az előadás után élénk tapssal hivták, de nem volt jelen. Andrásy Gyula gróf, a grófné és kis leányuk is jelen voltak a két első da­rab előadása alatt s mint látszik nagy részvéte és párto­lást tanúsítanak Budavárának magyar szinészete iránt. — Erdélyi SZÉPIRODALMI LAP. Marosvásárhely­ről Írják : Erdélynek jelenleg egyetlen magyar sz­épiro­dalmi lapja újévkor, Tolnay Lajos, a Kisfaludy-társaság tagja szerkesztése alatt, Imreh­ Sándor, főtanod­ai nyom­dász által kiadva, „Erdély“ czimmel hetenkint egyszer, csütörtökön, fog megjelenni. — MÜLOVARDA. Fastenberger Tivadar a pozsonyi mülovarda igazgatója circus építési engedélyért folya­modott a tanácshoz. Helyiségül az Erzébetiért kéri 4 havi időtartamra, s késznek nyilatkozott évette 1000 irtot lefizetni. --- A TOLNA-BÁTTAI DUNAI VÉDGÁT-TÁRSULAT nov. hó 14-én fogja Szegszárdon d. e. 10 órakor a me­gyeház kis tanácstermében évi rendes közgyűlését meg­tartani, melyen megjelenésre az érdekeltek felkéretnek. — Egy híres lengyel TUDÓS, gr. Przedzieczky Sándor időzött néhány napig nálunk s kutatott tudo­mányos intézeteinkben, hol különösen a Jagelló-házból származott királynék arczképeit kereste. — MEGHÍVÁS a budapesti ügyvédi egylet I. szak­osztályának f. évi nov. 10-én eső 6 órakor az egyleti helyiségben tartandó ülésére. Tárgyak : 1. Intézkedés a beszerzendő könyvek iránt. 2. Intézkedés az italmé­rési jog rendezését illető törvényjavaslatra nézve. 3. Az úrbéri és rokon birtokviszonyok rendezését tárgyazó törvényjavaslatokra vonatkozó előadói jelentés. — El­nöki megbízásból: Dr. Győry Elek, szakosztályi jegyző. — Az ÜNGH FOLYÓ ÚJ CSATORNÁJÁN néhány nap óta megkezdték a fausztatást. A múlt napokban néhány száz öt fát szállítottak rajta Ungvárra. — Pest város gazdasági bizottmánya f. hó 7-kén tartott ülésében elfogadta a városi mérnöki hivatal költségelőirányzatát az 1871. évre a bel- és kültelki utak építése s jó karban tartása iránt. E szerint a város költségén új utak 359,672 frt 82 kr erejéig építtet­nének ; a fennálló utak fenntartására 114,415 frt for­­dittatik, összesen: 474,087 frt 82 kr; közmunkavált­­sági utak új építésére 39,829 frt; ugyanezen czimen utak fenntartására 19,336 frt vétetett föl, összesen te­hát a bel- és kültelki utak költségvetése 533,251 frt 82 krra rúg. A GYÁSZHÍR. A „Kolozsvári Közlöny“ legutóbbi szá­ma jelenti, hogy Uzoni Gábort, az unit, collegium egyik GAZDASÁGI ADATOK a kender áztatás nélkül való kikészítésének kér­déséhez. (Folytatás.) Ezen czélra első teendőnek tartaná a bizottság, hogy ezen új kenderkikészítési módszer a nagy gazdaközönséggel megismertessék, s ennek esz­közlése végett Pesten, vagy más alkalmas helyen a közönség előtt nyilvános kísérlet létetnék. A bizottság továbbá, miután a kendertermelés­nél szükségelt tetemes kézi­ erő megkímélése nagy részben az idézett géprendszer és száraz kikészí­tés által eszközöltetett, ezen megkimélést a ken­der nyerésénél is keresztülvinni óhajtandónak ta­lálja. Ezen művelet költségei utóbbi időben egyes vidékeken pl. 6 frtról 16 frtra szöktek fel holdan­­kint, és ezen kézimunka pótlását a bizottság czél­­szerű kaszálógépek alkalmazása által elérhető­nek véli. A tavaly tett­­ részbeni kísérleteknél az eddigi arató- és kaszálógépek nem találtattak megfele­lőknek. E czélból javasolja a bizottság, hogy ily kender-kaszálógépekre a kormány által megfelelő jutalom tűzessék ki. 6. kérdés. Támaszt-e, és mily igényeket ezen új kikészítési mód a kendertermény egyformasága, minősége, ereje, stb. iránt, és mily lényeges be­folyással vannak ezen tényezők a kikészítési mun­kálat eredményére ? A törőgépek különös igényt nem támasztanak a kender minőségére nézve, és megtörnek minden minőségű kendert, azonban a finomabbat hossza­sabb­an és nehezebben. A fenn elősoroltakból a bizottság azon meggyő­ződést merítette, hogy a kendernek áztatás nélkül gyárilag kikészítése életképes iparág lehet, és hogy a Narbath úr által hosszú évek fáradozásai és tetemes áldozatok folytán feltalált törőgépek locomobiljeinkhez teljesen alkalmazhatók, lehe­tővé teszik a kendertermelést nagyobb mérvben is, és oly vidékeken, hol a kézi­ munkaerő hi­ányzik,különösen nagy horderejű iparág fejlesztésé­vel haszonteljes jövendőt helyez kilátásba azon mentesített ártereknek, melyek túltelevényes ta­lajuknál fogva a kendertermelésre kiválólag hi­­vatvak. El nem mulaszthatjuk e helyen még különösen kiemelni azon érdemeket, melyeket ez ügy körül a fennleirt gyár tulajdonosa, csepini Adamovich Capist. János ur ezen folytonos és nagymérvű ál­dozatkészségével szerzett, melylyel Narbuth mér­nököt gépkészitési és műveleti kísérleteiben foly­vást támogatta és őt kenderkikészítési és művelete eddigi fejlődési fokát elérni képesítette. Nevezett birtokos úr szives volt egy általa ki­dolgozott és a bizottsághoz intézett, s ide mellé­kelt terjedelmes emlékiratban a kenderkikészítési művelet kísérleti phasisainak részleteit kifejteni, melyből kitűnik, hogy a gyár főleg a két évig tartó gépkísérleti phrasisainál fogva 130 ezer frtnyi tetemes beruházási tőkét igényelt, és jelenleg évente legkevesebb 2,3 millió kéve­kender fel­dolgozására van berendezve. A bizottság bővebb tájékozást és adatokat szerzendő a Narbuth-féle gépek működése és a szá­­raz­ kender-kikészitési mód értékéről, átrándult az Albrecht főherczeg béllyei uradalmában levő al­­bertfalvi kendergyárba, mely ugyan mesterséges áztatásra van berendezve, de hol a kender egy része szintén szárazon, áztatás nélkül dolgoztatik fel, és a­melynek berendezésében a törőgépek te­kintetében a csepini kísérleti előzmények szolgál­tak alapul. A­z itteni kendertermelésről és gyártásról a kö­vetkező adatokat közölhetjük : A kender az uralomban nagyban termeltetik, évente átlagosan 800—1000 kataster holdon, és egy holdon átlag 113 mázsa nyers kender terem. A vetőmag külön, mint a tengeri, 36 hüvelykre négyszögben vettetik és ebből 1 holdra 2 mérő használtatik fel. A termés a földön markokba kötve felállongatva szárittatik, és ezután a gyárhelyiség mellé kaza­lokba hordatik. A kazalokból a kender egyszerű vaspályán egy­­lovas vagyonokon 15 mázsájával a gyökvágóhoz szállittatik, mely a Csepinben alkalmazásban le­vőtől csak annyiban különbözik, hogy a két met­sző korong mögött 4 hüvelyre álló vas ellenző van alkalmazva, mely akadályozza azt, hogy a munkás a kenderkévét túlságos hosszúra ereszsze a vágásra. Innen a kender az áztatóhoz szállittatik. Az áztatók a gyárudvarban vannak felállítva, u.m. hét gödör, 70 hosszú, 30 széles és 10 mélyre kiásva, ki vannak falazva, és kufsteini cementtel vakolva. Ezen áztatókba egy nagy, az udvaron kivül álló kutból a Duna egy lassan folyó mellékfolyásából viz szivattyúztatik, mely viz az áztató fenekén hosszant keresztülvonuló cső által gőzzel 24—25 fokra felmelegittetik. (Folytatjuk.) A MAGYAR FÖLDHITELINTÉZET negyedévi kimutatása 1870. sept. 30 án. Activum : 1. Jelzálogi kölcsönök (86.980 929 fr 5 kr érő jelzá­logok által fedezve) 1. Záloglevélforgalom (80.698,565 frt 48 krt érő jel­zálogok által fedezve) és pedig : frt. ki a) záloglevelet- s jövedékje­gyekben b) készpénzben (a 163. §. szerint) 2. Rendelkezésre áló összegek ■ a) készpénzkészlet b) váltókészlet c) pénzintézeteknél rövid fel­mondásra d) különféle értékpapírok e) előlegek ________ 3. A kölcsönös jótállási alap zá­loglevelei 4. Intézeti ház vételára 5. Felszerelés leszállított értéke 6. Alapítványi kötelezvényei­ért. kr. 27.833,190 51 155,966 84 27.989,157 35 146,959 62 384,080 69 55,000 — 2.387,367 58 765,320 79 3.138,728 68 20.0­0 — 250,000 — 3,000 — 1.477,800 — 33.669,686 03Passivum : 7770 kitűnő készültségü tanárát a temetőben agyonlőve ta­lálták meg. — Megcsalt SZABÓMESTEREK. Debreczenben B. I. szabómesternél legközelebb N. főpinczér öltönyöket vásárolt, miután azonban a kiválasztott nadrág hosszú volt, ott hagyta, hogy igazítsanak rajta, majd délfelé érte küld. A ruhát megigazították s délelőtt megjelent egy egyén, s a pinczér nevében, mint annak megbízottja a ruha átadását követelte. Miután mindenről, a­mi a ruhavásárlásra vonatkozott, a legnagyobb részletességgel beszélt, B. I. nyugodtan szolgáltatta ki a ruhát, de ki írja le meglepetését, a­mint alig egy fél óra múlva a pinczér egy szolgaleányt küld a ruháért, s miután attól azon üzenetet vette, hogy már elvitte neki egy úr, ma­ga ment érte, s csak akkor tűnt ki, hogy valami gazem­ber kihallgatta, a­mint nyilvános helyen a ruhavásár­lásról beszélt, s felhasználta az alkalmat, hogy a lehető legjutányosabb áron tegyen szert egy új nadrágra. Hogy ki most a káros, e felett az illetők még nem tud­tak összeegyezni. — RUSSEL LORD a háborúról röpiratot ir, mely kö­zelebb fog megjelenni Londonban. — PETŐFI Zoltán temetése vasárnap d. u. 4­2 órakor volt; ifjúságunk a nagy költő iránti kegyelet­érzetének szép élét adó, tömegesen jelenvén meg fia ravatalánál. Az irodalom képviselői is szép számmal vol­tak jelen. Arany János és Gyulai Pálon kívül, különö­sen a fiatal írók jelentek meg nagy számmal. A kath. szertartással végzett halotti ima után egy fiatal jogász szólt, s beszéde végén a nemzet nevében tett koszorút a koporsóra, mely egy tündöklő név egyetlen s utolsó sarját rejti. A hosszú menet erre a gyászkar hangjai mel­lett vonult a kerepes-uti temetőbe, hol a korán elhunyt ifjú anyja mellett találja az örök nyugalmat. Legyen porainak könnyű a föld ! — LOPÁS. A „London városáéhoz czimzett szál­loda Karnas Endre nevű bérszolgáját­ól f. hó 4-én éj­jel 50 frtot bani jegyekben, 33 frtot ezüstpénzben és két félsorsjegyet loptak el. —■ F. hó 7-én délben egy tótajku atyafi kocsijáról, mig a boltban bevásárlásokat tett, szeme láttára ellopták szűrét.

Next