Budapesti Közlöny, 1870. november (4. évfolyam, 249-273. szám)
1870-11-08 / 254. szám
— TJ VÁLLALAT. „Háború- könyv,“ ez lesz a czime a füzetekben megjelenő folyóiratnak, melyet Szana Tamás és Tors Kálmán fognak szerkeszteni. A füzetek a jelen háború főszemélyeinek, csatahelyeinek és csatáinak leírását fogja tartalmazni. — A POLGÁRI KÖRBEN vasárnap d. u. szép számú közönség jelenlétében Pulszky Ferencz tartott értekezést : „A fehér emberfaj nyelvi családjairól.“ Értekező a fehér emberfajt az áriákra, schemiták és turániakra osztja. A schemiták azok, kiknek a grammatikában főelvek, hogy a gyökök három betűből álljanak; az áriákat különböző elnevezéssel illették ; a mi nem ária s nem schemita — az turáni. Értekező ezután a különféle fajok nyelvét hasonlitá össze ; beszélt végre a különféle népfajok művelődési történetéről s azoknak történeti missiojáról. — A NEMZETI SZÍNHÁZ MŰSOROZATA 1870. november hó 9-től, 1870. november hó 14-ig. 9. „Báró és bankár. Egyetlen leány“. Mosonyi requieme. 10. „Figaro lakodalma.“ 11. „Közönyt közönynyel.“ 12. „Bánk bán.“ 13. „Dalos Pista.“ 14. Közönyt közönynyel“ 2-szer. — BUDAI VÁRSZÍNHÁZ. Szombaton a budai várszínházban három egyfelvonásos darabot hoztak szinre: a „Szép Molnárnő-t“ a „Matrózok a fedélzeten“ és Szépfaludi Ferencznek egy új vígjátékot a „Vihar után“ cziműt. Ez előadásnak legnagyobb hibája a hosszadalmasság volt, mi bizonyosan abból következett, hogy a színészeknek az új darab előadásakor sokszor figyelemmel kellett kísérniök a súgót, másfelől pedig abból,hogy e matrózok a fedélzeten nem eléggé gyakorlott operetteisták. Az első darab a „Szép molnárnő“ vígan bomlott le az előadás gombolyagáról. A második darabra a „Vihar után“ czíműre be kell vallanunk, miszerint nem volt unalmas. A szerzőt az előadás után élénk tapssal hivták, de nem volt jelen. Andrásy Gyula gróf, a grófné és kis leányuk is jelen voltak a két első darab előadása alatt s mint látszik nagy részvéte és pártolást tanúsítanak Budavárának magyar szinészete iránt. — Erdélyi SZÉPIRODALMI LAP. Marosvásárhelyről Írják : Erdélynek jelenleg egyetlen magyar szépirodalmi lapja újévkor, Tolnay Lajos, a Kisfaludy-társaság tagja szerkesztése alatt, Imreh Sándor, főtanodai nyomdász által kiadva, „Erdély“ czimmel hetenkint egyszer, csütörtökön, fog megjelenni. — MÜLOVARDA. Fastenberger Tivadar a pozsonyi mülovarda igazgatója circus építési engedélyért folyamodott a tanácshoz. Helyiségül az Erzébetiért kéri 4 havi időtartamra, s késznek nyilatkozott évette 1000 irtot lefizetni. --- A TOLNA-BÁTTAI DUNAI VÉDGÁT-TÁRSULAT nov. hó 14-én fogja Szegszárdon d. e. 10 órakor a megyeház kis tanácstermében évi rendes közgyűlését megtartani, melyen megjelenésre az érdekeltek felkéretnek. — Egy híres lengyel TUDÓS, gr. Przedzieczky Sándor időzött néhány napig nálunk s kutatott tudományos intézeteinkben, hol különösen a Jagelló-házból származott királynék arczképeit kereste. — MEGHÍVÁS a budapesti ügyvédi egylet I. szakosztályának f. évi nov. 10-én eső 6 órakor az egyleti helyiségben tartandó ülésére. Tárgyak : 1. Intézkedés a beszerzendő könyvek iránt. 2. Intézkedés az italmérési jog rendezését illető törvényjavaslatra nézve. 3. Az úrbéri és rokon birtokviszonyok rendezését tárgyazó törvényjavaslatokra vonatkozó előadói jelentés. — Elnöki megbízásból: Dr. Győry Elek, szakosztályi jegyző. — Az ÜNGH FOLYÓ ÚJ CSATORNÁJÁN néhány nap óta megkezdték a fausztatást. A múlt napokban néhány száz öt fát szállítottak rajta Ungvárra. — Pest város gazdasági bizottmánya f. hó 7-kén tartott ülésében elfogadta a városi mérnöki hivatal költségelőirányzatát az 1871. évre a bel- és kültelki utak építése s jó karban tartása iránt. E szerint a város költségén új utak 359,672 frt 82 kr erejéig építtetnének ; a fennálló utak fenntartására 114,415 frt fordittatik, összesen: 474,087 frt 82 kr; közmunkaváltsági utak új építésére 39,829 frt; ugyanezen czimen utak fenntartására 19,336 frt vétetett föl, összesen tehát a bel- és kültelki utak költségvetése 533,251 frt 82 krra rúg. A GYÁSZHÍR. A „Kolozsvári Közlöny“ legutóbbi száma jelenti, hogy Uzoni Gábort, az unit, collegium egyik GAZDASÁGI ADATOK a kender áztatás nélkül való kikészítésének kérdéséhez. (Folytatás.) Ezen czélra első teendőnek tartaná a bizottság, hogy ezen új kenderkikészítési módszer a nagy gazdaközönséggel megismertessék, s ennek eszközlése végett Pesten, vagy más alkalmas helyen a közönség előtt nyilvános kísérlet létetnék. A bizottság továbbá, miután a kendertermelésnél szükségelt tetemes kézi erő megkímélése nagy részben az idézett géprendszer és száraz kikészítés által eszközöltetett, ezen megkimélést a kender nyerésénél is keresztülvinni óhajtandónak találja. Ezen művelet költségei utóbbi időben egyes vidékeken pl. 6 frtról 16 frtra szöktek fel holdankint, és ezen kézimunka pótlását a bizottság czélszerű kaszálógépek alkalmazása által elérhetőnek véli. A tavaly tett részbeni kísérleteknél az eddigi arató- és kaszálógépek nem találtattak megfelelőknek. E czélból javasolja a bizottság, hogy ily kender-kaszálógépekre a kormány által megfelelő jutalom tűzessék ki. 6. kérdés. Támaszt-e, és mily igényeket ezen új kikészítési mód a kendertermény egyformasága, minősége, ereje, stb. iránt, és mily lényeges befolyással vannak ezen tényezők a kikészítési munkálat eredményére ? A törőgépek különös igényt nem támasztanak a kender minőségére nézve, és megtörnek minden minőségű kendert, azonban a finomabbat hosszasabban és nehezebben. A fenn elősoroltakból a bizottság azon meggyőződést merítette, hogy a kendernek áztatás nélkül gyárilag kikészítése életképes iparág lehet, és hogy a Narbath úr által hosszú évek fáradozásai és tetemes áldozatok folytán feltalált törőgépek locomobiljeinkhez teljesen alkalmazhatók, lehetővé teszik a kendertermelést nagyobb mérvben is, és oly vidékeken, hol a kézi munkaerő hiányzik,különösen nagy horderejű iparág fejlesztésével haszonteljes jövendőt helyez kilátásba azon mentesített ártereknek, melyek túltelevényes talajuknál fogva a kendertermelésre kiválólag hivatvak. El nem mulaszthatjuk e helyen még különösen kiemelni azon érdemeket, melyeket ez ügy körül a fennleirt gyár tulajdonosa, csepini Adamovich Capist. János ur ezen folytonos és nagymérvű áldozatkészségével szerzett, melylyel Narbuth mérnököt gépkészitési és műveleti kísérleteiben folyvást támogatta és őt kenderkikészítési és művelete eddigi fejlődési fokát elérni képesítette. Nevezett birtokos úr szives volt egy általa kidolgozott és a bizottsághoz intézett, s ide mellékelt terjedelmes emlékiratban a kenderkikészítési művelet kísérleti phasisainak részleteit kifejteni, melyből kitűnik, hogy a gyár főleg a két évig tartó gépkísérleti phrasisainál fogva 130 ezer frtnyi tetemes beruházási tőkét igényelt, és jelenleg évente legkevesebb 2,3 millió kévekender feldolgozására van berendezve. A bizottság bővebb tájékozást és adatokat szerzendő a Narbuth-féle gépek működése és a száraz kender-kikészitési mód értékéről, átrándult az Albrecht főherczeg béllyei uradalmában levő albertfalvi kendergyárba, mely ugyan mesterséges áztatásra van berendezve, de hol a kender egy része szintén szárazon, áztatás nélkül dolgoztatik fel, és amelynek berendezésében a törőgépek tekintetében a csepini kísérleti előzmények szolgáltak alapul. Az itteni kendertermelésről és gyártásról a következő adatokat közölhetjük : A kender az uralomban nagyban termeltetik, évente átlagosan 800—1000 kataster holdon, és egy holdon átlag 113 mázsa nyers kender terem. A vetőmag külön, mint a tengeri, 36 hüvelykre négyszögben vettetik és ebből 1 holdra 2 mérő használtatik fel. A termés a földön markokba kötve felállongatva szárittatik, és ezután a gyárhelyiség mellé kazalokba hordatik. A kazalokból a kender egyszerű vaspályán egylovas vagyonokon 15 mázsájával a gyökvágóhoz szállittatik, mely a Csepinben alkalmazásban levőtől csak annyiban különbözik, hogy a két metsző korong mögött 4 hüvelyre álló vas ellenző van alkalmazva, mely akadályozza azt, hogy a munkás a kenderkévét túlságos hosszúra ereszsze a vágásra. Innen a kender az áztatóhoz szállittatik. Az áztatók a gyárudvarban vannak felállítva, u.m. hét gödör, 70 hosszú, 30 széles és 10 mélyre kiásva, ki vannak falazva, és kufsteini cementtel vakolva. Ezen áztatókba egy nagy, az udvaron kivül álló kutból a Duna egy lassan folyó mellékfolyásából viz szivattyúztatik, mely viz az áztató fenekén hosszant keresztülvonuló cső által gőzzel 24—25 fokra felmelegittetik. (Folytatjuk.) A MAGYAR FÖLDHITELINTÉZET negyedévi kimutatása 1870. sept. 30 án. Activum : 1. Jelzálogi kölcsönök (86.980 929 fr 5 kr érő jelzálogok által fedezve) 1. Záloglevélforgalom (80.698,565 frt 48 krt érő jelzálogok által fedezve) és pedig : frt. ki a) záloglevelet- s jövedékjegyekben b) készpénzben (a 163. §. szerint) 2. Rendelkezésre áló összegek ■ a) készpénzkészlet b) váltókészlet c) pénzintézeteknél rövid felmondásra d) különféle értékpapírok e) előlegek ________ 3. A kölcsönös jótállási alap záloglevelei 4. Intézeti ház vételára 5. Felszerelés leszállított értéke 6. Alapítványi kötelezvényeiért. kr. 27.833,190 51 155,966 84 27.989,157 35 146,959 62 384,080 69 55,000 — 2.387,367 58 765,320 79 3.138,728 68 20.00 — 250,000 — 3,000 — 1.477,800 — 33.669,686 03Passivum : 7770 kitűnő készültségü tanárát a temetőben agyonlőve találták meg. — Megcsalt SZABÓMESTEREK. Debreczenben B. I. szabómesternél legközelebb N. főpinczér öltönyöket vásárolt, miután azonban a kiválasztott nadrág hosszú volt, ott hagyta, hogy igazítsanak rajta, majd délfelé érte küld. A ruhát megigazították s délelőtt megjelent egy egyén, s a pinczér nevében, mint annak megbízottja a ruha átadását követelte. Miután mindenről, ami a ruhavásárlásra vonatkozott, a legnagyobb részletességgel beszélt, B. I. nyugodtan szolgáltatta ki a ruhát, de ki írja le meglepetését, amint alig egy fél óra múlva a pinczér egy szolgaleányt küld a ruháért, s miután attól azon üzenetet vette, hogy már elvitte neki egy úr, maga ment érte, s csak akkor tűnt ki, hogy valami gazember kihallgatta, amint nyilvános helyen a ruhavásárlásról beszélt, s felhasználta az alkalmat, hogy a lehető legjutányosabb áron tegyen szert egy új nadrágra. Hogy ki most a káros, e felett az illetők még nem tudtak összeegyezni. — RUSSEL LORD a háborúról röpiratot ir, mely közelebb fog megjelenni Londonban. — PETŐFI Zoltán temetése vasárnap d. u. 42 órakor volt; ifjúságunk a nagy költő iránti kegyeletérzetének szép élét adó, tömegesen jelenvén meg fia ravatalánál. Az irodalom képviselői is szép számmal voltak jelen. Arany János és Gyulai Pálon kívül, különösen a fiatal írók jelentek meg nagy számmal. A kath. szertartással végzett halotti ima után egy fiatal jogász szólt, s beszéde végén a nemzet nevében tett koszorút a koporsóra, mely egy tündöklő név egyetlen s utolsó sarját rejti. A hosszú menet erre a gyászkar hangjai mellett vonult a kerepes-uti temetőbe, hol a korán elhunyt ifjú anyja mellett találja az örök nyugalmat. Legyen porainak könnyű a föld ! — LOPÁS. A „London városáéhoz czimzett szálloda Karnas Endre nevű bérszolgájától f. hó 4-én éjjel 50 frtot bani jegyekben, 33 frtot ezüstpénzben és két félsorsjegyet loptak el. —■ F. hó 7-én délben egy tótajku atyafi kocsijáról, mig a boltban bevásárlásokat tett, szeme láttára ellopták szűrét.