Budapesti Közlöny, 1871. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1871-01-26 / 21. szám

KövicH Kálmán és Kerkapoly Károly minis­­zerek. A múlt ülés jegyzőkönyve felolvastatván és hi­telesíttetvén, elnök bejelenti, hogy a ház elnöke Somssich Pál, családi ügyei folytán Pestről eltá­vozni kényszerült, — ezen körülményt megbízása folytán, bejelenti a háznak. Elnök bejelenti a szepesi tizenhat város kér­vényét, melyben a honvédség felszerelési kész­leteit a honi iparra bízatni kérik. Továbbá Békés város kérvényét, melyben a Bé­kés városban fellállitandó járásbíróságot telek­könyvi hatósággal fölruháztatni kérik. Gr. Andrásy Gyula : Benyújtja Zemplén megye orvosi és gyógyszerési egyletének kérvényét, melyben a hazai orvosi és gyógyszerészi ügy ren­dezését kérik. Simai Gergely : Szamosujvár kérvényét mu­tatja be, melyben az első folyamodásu kir. tör­vényszék felállítását kérik. Szabó Imre: Perlak­inváros kérvényét mu­tatja be, melyben maga részére járásbíróságot, Csáktornya részére tervszéket kér. Stratimirovics György : következő interpella­te intéz a belü­gyministerhez : Interpellate a belügyminiszer úrhoz. Alapos hírek folytán Torontál­ és Temesvár­­­megyében a Temes és Béga folyók kiöntése ret­tenetes vízáradást okozott. Húsz falunál több áll víz alatt, több száz ház dőlt össze már, és a többit is hasonló sors fenye­geti. A lakosok ezrei vannak ily évszakban a leg­nagyobb nyomornak kitéve. Ezen szomorú esemény következtében intézem a kérdést a belügyminiszer úrhoz : a) Nyer-e hivatalos értesítéseket mindazon sze­rencsétlenségekről, s vájjon oly nagy-e a baj, mint a­milyeknek azt a tudósítások constatálják ? és ha igen: b) Tett-e s mily intézkedéseket a kormány vagy mily intézkedéseket szándékozik tenni a szerencsétlenségek enyhítése végett ? Következik a napirend: a pénzügyi bizottság jelentése a fizetések fölemeléséről, tegnap meg­­szakasztott tárgyalás ma folytattatik. Berzenczey László : Budai Sándor tegnapi beszéde ellen polemizál. Betegségnek mondja azon tényt, hogy nálunk oly sokan az állam köz­vagyonából akarnak táplálkozni. A sok hivatal­noknak a kiegyezés az oka, mert ez által rendel­tetett el, hogy a sok régi beamtet megtartassák vagy legalább jó penzióval elláttassék. Hibának tartja a kormány részéről azt, hogy a hivatalok rendezését, a közigazgatás organizatióját elha­lasztja, a megyéket nem rendezi, ezáltal a hiva­talnokokat bizonytalanságban hagyja. A hivatalno­kok számában arány sincs. Erdély ötödrésze Ma­gyarországnak, hivatalnokainak száma század­részét sem képezi Magyarország hivatalnokainak. Nem helyesli azt sem, hogy a hivatalnokokat mellékes illetékekkel, mint például diurnumokkal stb. fizetik. Simonyit pártolja. Elnök : Tisztelt ház! Engedje meg, hogy a ta­nácskozást néhány perc­re felfüggeszthessem, miután ministerelnök úrnak egy sürgős előter­jesztése van. (Halljuk ! Halljuk!) Andrásy Gyula gr. miniszerelnök ! T. hát ! Bi­zonyosan nem alkalmatlankodtam volna azon ké­réssel, hogy méltóztassanak megengedni, hogy tárgyalás közben felszólalhassak, illetőleg beter­jesztést tehessek; de miután ma a főrendiház is ülést tart és az ujonczozásra vonatkozó törvény szentesítve van, s annak kihirdetése mind itt, mind ott kívánatos: e tárgyban bátor vagyok kérni, méltóztassanak megengedni, hogy az említett tör­vénynek, melyet a t. háznak benyújtani van sze­rencsém,­ kihirdetése eszközöltessék.(Helyeslés.) Felolvastatik a szentesített törvény. Elnök : E szentesített törvény a képviselőház­­ban kihirdetve lévén, hasonló kihirdetés végett a főrendiházba fog átküldetni. A tárgyalás folytattatván, — szót emel. Wahrmann Mór .­Egyetért Deák Ferenczczel abban, hogy a vita ezen általános jelentés felett meddő és czélhoz nem vezető, mert az egyes téte­leknél úgyis előjön a fizetésfelemelés kérdése, és a ház most nem határozhat általánosságban e kérdés fölött. Nem helyeselheti azt, ha a takarékosság e kér­désben kelleténél nagyobb legyen, mert a túlzott takarékosság nem egyéb itt, mint pazarlás. Csak az a kérdés, hogy a fizetések oly mértékig emeltessenek e fel, mint azt a kormány akarja. Ő ezt nem helyeselheti, és a pénzügyi bizottság ja­vaslatait teszi magáévá. Ha áttekint központi igazgatásunkon, úgy azt találja, hogy az egyes közegek részul vannak fizetve, míg az egész központi igazgatás arányta­lanul nagy költségeket nyel el. Nem lehet az államhivatalnokok állását a ke­­reskedői hivatalnokokéhoz hasonlítani; a kereske­dői hivatalnokok anyagi állása ugyan kedvezőbb, de nem oly biztos, és a vállalat sorsától függ, azonkívül hazánkban az államhivatalnokok társa­dalmi állása díszesebb. A pénzügyi bizottság minden szempontra figyelt, a kirívó bajokat orvosolta, a szakképzettséggel járó munka díjazásában nem volt szűkmarkú, azért ajánlja elfogadásra annak jelentését. Csiky Sándor : A jelen előirányzatot az 1848- kival összehasonlítván, — a fizetés-fölemelések el­len szól. A vita ezzel be jön fejezve. Csupán még az előadó szólott, mire azután az elnök a szavazás iránti kérdéseket feltévé. A kérdés feltevése iránt vita támadt, melyben résztvettek: Deák Ferencz, Ghyczy Kálmán, Kér­kapoly Károly pénzügyminister. A feltett kérdések után a ház elfogadja Deák Ferencz azon indítványát, mely szerint a ministé­­riumoknál, úgy a kir. curiánál és a kir. táblánál alkalmazott fogalmazók és segédfogalmazók fize­tése a ministériumi javaslat szerint emelendő fel. Ezen indítvány elfogadása által elfogadtatott a ministérium javaslata is, mely az 1050 forinton aluli fizetéssel ellátott hivatalnokok fizetésének felemelését javasolja. Következik a lakbér felemeléséről szóló ja­vaslat. A bizottság a lakbérek javítását ekként hozza javaslatba. Az osztálytanácsos és vele egy díjosztályba tar­tozó tisztviselők lakbére az előirányzattól eltérő­­leg az eddigi lakbérösszegről 400 frtról 500 írtra, a titkárok és velük egy díjsorozatban levő tiszt­viselők lakbére az eddigi 300 frtról 400 írtra, a fogalmazó lakbére 200 frtról 300 írtra, a segédfo­galmazó lakbére 120 frtról 260 írtra, a fordító lakbére 200 frtról 300 frtra, a segédhivatali igaz­gató lakbére 200 frtról 300 írtra, az irodatiszteké általában 150 írtra, a hivataltiszt lakbére 120 ftról 150 ftra, kincstári levéltári igazgató lakbére 300 ftról 400 ftra, levéltári tisztek lakbére 180 és 150 ftról 200 ftra, levéltári tisztek lakbére 120 ftról 150 ftra, a számtanácsos lakbére 200 ftról 300 ftra, számtisztek lakbére 180 és 150 ftról 200 frtra, számtiszt lakbére 120 ftról 150 ftra, szol­gák lakbére 48 ftról 60 ftra volna emelendő. A többi központi igazgatásnál alkalmazott, itt nem említett tisztviselők lakbére a múlt évi össze­gekben volna megszavazandó. A horvát-slavonországi tisztviselőkre nézve, kik­nek eddig lakbér illetményük nem volt, a bizott­ság annyit vél megszavazandónak lakbér fejében, hogy fizetésük és lakbérük együttvéve, oly össze­get tegyen ki, a­mennyire a velük hasonrangú magyarországi tisztviselők összes illetménye rúg. A ház ezen javaslatot elfogadja. A p. v. bizottságnak a tanintézetekre vonatkozó javaslatához, mely az itt következő hat. javaslat után áll. — Várady Gábor: Következő határozati javasla­tot terjeszt be .­Tekintettel az 1871-ik évi államköltségvetési elő­irányzat tárgyában az állandó pénzügyi bizottság által előterjesztett általános jelentésben felhozott érvekre, utasíttatik a ministérium az iránti tör­vényjavaslatának előterjesztésére, hogy jövőben minden állami tanintézet, továbbá minden állami tudományos és közművelődési intézet a közokta­tási miniszer vezetése alatt álljon, hogy így a jövő évi államköltségvetés már ennek megfelelőleg legyen egybeállítható. A pénzügyi bizottság azon nézetét ajánlja ezután a képviselőháznak figyelmébe, miszerint minden tan­intézet, továbbá minden tudományos és közművelő­­dési intézet a közoktatási miniszer vezetése alá lenne helyezendő. Korizmics László : Sajnálattal jelenti ki, hogy a pénzügyi bizottság ezen nézetét nem fogadhatja el. Jól hangzik ez ugyan, és elvben kivihető is, de gyakorlatilag nem. Ő az erdészeti, gazdasági és bányászati iskolákat nem tartja olyanoknak, melyek a közoktatási ministérium ressortjába tartozhatnak, mert attól tart, hogy ezen iskolák, melyek az elméleti oktatás mellett gyakorlatit is igényelnek, ez utóbbiban ezáltal hiányt szenved­nének. Deák Ferencz : A pénzügyi bizottságnak ezen indítványát elhalasztatni kívánja. Kerkapoly Károly pénzügyminiszer: Tör­vényjavaslat által kívánja kimondatni azt, mely tanintézetek tartozzanak a közoktatási miniszer alá. Péchy Tamás : Várady Gábor hat­ javaslata mellett szól. Jankovich Antal Deák nézetét pár­tolja . Zsedényi Ede osztja Kerkapoly pénzügymi­niszer nézetét; P. Szathmáry Károly pedig Vá­rady Kat. javaslata mellett szól. A ház ezután elfogadja a pénzügyi bizottság nézetét. A pénzügyi bizottság nem helyeselheti azt, hogy majd minden tárc­a költségvetése tetemes összegeket, még­pedig nem egy, de számos helyen tartalmaz könyvtárak gyarapítására. A sok hiányos kis könyv­tár helyett egy nevezetes és lehetőleg teljes országos könyvtár jöhetne létre, mely az egész közönség ren­delkezésére is állhatna: ezen eszme létesítése nem zárja ki egyébiránt azt, hogy kisebb kézi szak­­könyvtárak ne állhassanak fenn az egyes ministériu­­mok és intézetek kebelében, melyeknél azoknak szük­sége fenforog. Tisza Kálmán: A pénzügyi bizottság ezen óhajtásának határozati javaslatban ad kifejezést. Széll Kálmán , előadó: Hozzájárul Tisza hat. javaslatához. A ház ezen határozati javaslatot elfogadja. A pénzügyi bizottság javaslatba hozza ezután, mi­szerint az állami főpénztár a pénzügyminiszer ren­delkezése alatt állván, a többi minister csak kezelési pénztárakkal bírjon és ezekben a pénzkészlet maxi­muma meg legyen állapítva. Egyúttal e helyt kijelenti a bizottság azt is, mi­szerint az államvasutak tiszta jövedelme felveendő a pénzügyminiszer költségvetésének fedezeti részébe, vi­­szont az egyes pályáknál mutatkozó netaláni hiány a szükséglet illető rovatai közé iktatandó. A ház a bizottságnak ezen mindkét nézetét ma­gáévá teszi. A nyugdíjakra vonatkozólag a bizottság a mi­niszerektől a nyugdíjasok jegyzékének előterjesz­tését kérte illető nyugdíjaik kimutatásával együtt, a kimutatásokban egyes tételeket összevetett azon határozatokkal,melyeket a képviselőház az 1870-ik évi költségvetés tárgyalása alkalmával a nyug­díjakra nézve hozott. Ezen összevetésből arról győződött meg, hogy a nyugdíjak előirányzata nem teljesen, és nem minden miniszer költségve­tésében felel meg az illető képviselőházi határo­zatoknak, azért is a bizottság az államszámvevő­széket tartja felhívandónak arra, hogy az 1870. XVIII. t. sz. szerint feladata lévén a nyugdíjak folytonos nyilvántartása és a nyugdíjasok jegy­zékének kimutatása , vizsgálja át az előirányzott nyugdíjak kimutatásait, és hasonlítsa azokat ösz­­sze a képviselőház határozataival, addig is ezen átvizsgálás fentartása mellett megszavazandóknak véli ugyan a bizottság az előirányzott nyugdíja­kat, de a megszavazandó összegeket végleg meg­állapítottaknak nem tekintheti. Horn Ede : Beszédében hosszasan szól a nyug­díjak eltörlése mellett, s a hivatalnokok biztosí­tását jövő fentartásukra nézve akként kívánja, hogy azok tetszésük szerint intézkedhessenek s ez­által nem is volnának a kormány, vagyis az állam lekötelezettjei. Nézete szerint ez úgy történhet­nék, ha a hivatalnokok azon összegeket, melyek 426

Next