Budapesti Közlöny, 1871. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1871-01-14 / 11. szám

Budapest 1871 Szombat, januárius 14. 1. szám. BUDAPESTI KÖZLÖNY. Kiadóhivatal : Pesten, Barátok­­ tere 7. sz. a. földszint. KÉZIRATOK nem küldetnek vissza. Bérmentet­­len levelek csak rendes levelezőinktől fo­gadtatnak el. H­IVATALOS LAP. Előfizetési árak :Hivatalos N­irdetések ; Szerkesztőség : Pesten, hatvani­ utcza 10* ik szám I. emelet. NaPONTAI POSTAI SZÉTKÜLDÉSSEL :Budapesten házhoz hordva : A hivatalos „Értesítőbe-1 iktatandó hirdetési dijak a hirdetménynyel Egész évre . . Egész évre. . . 18 írt.—­kr. együtt előlegein beküldendő, még pedig: 100 szóig egyszeri hirdetés-Félévre . . . Félévre . . . ért 1 frt, és 10kr. a bélyegén. 100— Negyedévre . . . . . . .. Negyedévre 4 , 50 „ 200-ig 2 frt, 200—300-ig 3 frt és így tovább minden 100 szóért 1 írttól több. Magán­hirdetések: Egyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért.8 kr, többszöri hirde­tésért? kr.minden beiktatásnál. A bélyeg-dij külön minden be­iktatás után 30 kr. oszt.értékb. Előfizetés BUDAPESTI KÖZLÖK­­ RE. a m. k. ministerium hivatalos lapja 1871. évi folyamára. Egész évre . . . .20 forint Félévre . . . . 10 „ Negyedévre . . . . 5 „ Falusi községeknek egész évre 12 „ „ fél évre . 6 „ Megjegyzendő, hogy csupán csak falusi községekre szól az utóbbi leszállított előfizetés. Az előfizetési pénz a lap kiadó-hivata­lába bérmentve küldendő, Pest, barátok­­tere, 7. sz. a. A t. hatóságok felkéretnek az ezen laphoz czimzett pénz­ küldemények bér­­mentes feladására, mivel alólírott kiadóhivatal bérmentetlen leveleket el nem fogadhat. A Buda-Pesti Közlöny kiadóhivatala. HIVATALOS RÉSZ. Személyem körüli magyar miniszerem előterjesztése folytán megengedem, hogy Stein J.­J­áckárt'? pesti háztulajdonos, a „zomboria előnevet használhassa. Kelt Insbruckban, 1871. évi jan. hó 3. Ferencz József, s. k. Gr. Festetics György, s. k. Ö cs. és Apostoli királyi Felsége legkegyelme­sebben méltóztatott. (Folytatás és vége.) továbbá kinevezni: dr. Braun Ernő segédorvost a bécsi 1. számú helyőrségi kórház tartaléklétszámából, tartalék­­főorvossá, a 4. számú Hoch- und Deutschmeister gyalog ezr. beosztással; és dr. Lederer Benjamin katonai orvos-növendéket, a bécsi 1. számú hely­őrségi kórház tartalék létszámából, tartalék-segéd­orvossá, jelen beosztásában meghagyással (1870. dec. 27-től kelt legf­­elirat.) ; továbbá Adományozni, általában igen buzgó alkalmaztatásának s különösen az uj ruházati gazdasági összeszámítási utasitás szerkesztésénél kifejtett hasznos tevékenység elismeréséül Hertlem Keresztély II. osztályú katonai alélelmezési felügye­lőnek a Ferencz-József-rend lovag-keresztjét (1870. dec. 26-tól kelt legf. eliat.)­; valamint a tett igen hasznos szolgálatok méltánylásául Aumüller Ede 2-ed osztályú katonai élelmezési fő­kezelőnek a Ferencz-József rend lovag-keresztjét; és Kollarz Vilmos I osztályú katonai élelmezési tisztnek a koronás arany érdemkeresztét; továb­bá megengedni, hogy Rasch Alajos, Walprecht Adolf, II. osztá­lyú kat. élelmezési kezelőknek a legmagasb dicsé­retes elismerés fejeztessék ki (1871. január 2-án kelt legf. elhat.); végre: az egyetemes katonai fizető-hivatalnál szolgálati alkalmazásban álló Jahn József 1. osz­tályú hadseregi szolgának, annak majdnem 51 évi hi és derék szolgálattételének méltánylá­sául, a koronás ezüst érdemkeresztet­ adományozni (1871. január 6-tól kelt legfelsőbb elhatározással). Ő császári és Apostoli királyi Felsége továbbá legkegyelmesebben méltóztatott az alább nevezet­teknek engedélyt adni a nekik adományozott kül­földi rendek és emlékjelek elfogadására és viselé­sére, még pedig: Albrecht f­őherczeg tábornagy mr . cs. kir. Fen­sége főudvarmesterének, báró Piret de Bihari Jenő altábornagynak az orosz császári 1. osztályú Szt.­Anna rendet ; lovag Scheda József, ezredesnek a hadseregi létszámban, s a kőnyomdai osztály főnökének a katonai földirati intézetben, ugyanazon rend 2. osztályát; és dr. Musitzki György, brodhi vesztegzár-igazga­­tónak ugyanazon rend III. osztályát; továbbá: báró Devaux Lajos, alezredesnek a táborkar­nál; és Albrecht főherczeg tábornagy ur . cs. kir. Fen­sége szárnyhadsegéde: Klein Ottó, őrnagynak a 10. szám 3 ik Frigyes Vilmos porosz király huszárezrednél, az orosz csá­szári 11. osztályú Szt.­Szaniszló rendet ; Gandhi János, ezredesnek a hadseregi létszám­ban s a háromszögelési és számítási osztály főnö­kének a katonai földirati intézetben ; és lovag Polák Elek, alezredesnek a táborkarnál és katonai segédnek a császári és királyi flórenczi követségnél, az olasz királyi korona-rend közép­ke­resztjét ; Hirling György Henrik, századosnak a nyugalmi létszámban; és Hartl Henrik, főhadnagynak a 23. számú báró Ayroldi gyalog-ezrednél, ugyanazon rend lovag-ke­resztjét ; lovag Szilvath­y József szolgálaton kívüli őr­nagynak, IV-ik Ferdinad toskanai nagyherczeg , cs. kir. Fensége szolgálati kamarásának, a pá­pai Szent-Gergely-rend lovag­keresztjét s a II. oszt. török Medjidie-rendet; báró Leszler Rerzinger Bodog Victor, szolgála­ton kívüli főhadnagynak a Souverain Johannita­­rend Donáta-keresztjét; és gróf Duonaccorsi di Pistoia Adolf, hadapród­­tiszti helyettesnek, a 13. sz. Jenő savoyai herczeg drag. ezrednél, a bajor királyi 1866. évi hadseregi emlék­jelt (1871. január 3-tól kelt legfelsőbb elha­tározással.) A vallás- és közoktatási m. kir. minister a dé­vai állami tanitóképezdénél a vallás- és erkölcstan tanításával az illető egyházi hatóság ajánlatára Papp Dániel dévai r. kath. helyettes plébánost, Bartha Lajos reform, lelkészt, és Papiri János ugyanottani gör. keleti vallású esperest bízta meg. A vallás- és közoktatási m. kir. minister a szé­kely-keresztúri állami tanitóképezdénél, az illető egyházi hatóságok ajánlatára, Bá­­nt Lászlót a róm. kath., Karácson­ytvánt az ev. ref., és Ma­rosi Gergelyt az unit. vallású növendékek hit- és erkölcstan tanításával megbízta. A szegedi m. kir. pénzügyigazgatóság Klencz Józsefet Ill­ad osztályú számfeletti adóhivatali segédtisztté ideiglenes minőségben nevezte ki. NEMHIVATALOS RÉSZ Vizvesztyek és jégviszonyok. A Duna jege Szap­­nál, Komárommegyében, m. évi deczember 26-án állapodott meg, de felülről még úszó jég érkezvén, ez az álló jégkéreg alá torlódott, és a vizet duz­zasztotta mindaddig, míg végre a bagoméri mellék­ágon utat tört magának. f. hó 6-án azonban a jég azon a tájon végkép megállapodott. Buda-Ujlak­­nál és Pesten alul a főágban január 3-án, a sorok­sári ágban 4 én, Buda-Pest között 5-én magas víz­állással állott meg a jég, s e miatt szélesebb a jég­kéreg, mintha a folyam alacsony vízállással fa­gyott volna be. — Ezen körülmény némileg ag­gasztó lenne, ha a rendesnél szélesebb jégkéreg — tartósan uralkodó nagy hideg mellett — vastagra és keményre fagyna, azután pedig hirtelen bekö­vetkező enyhe idő miatt megindulna, mielőtt kor­­hadttá és vékonyabbá válhatnék.— Ez esetben tor­lódásoktól, s a viznek nagy áradásaitól lehetne tartani oly helyeken, hol a meder rendetlen álla­pota torlódásokra okot nyújt. A Tiszán Új-Becse és Szeged táján folyó év első napjaiban igen nagy volt a veszély, mert a jég több helyen megállapodván, összetorlódott, és a felső vidékről ily évszakban szokatlan nagy mennyiségben érkező árvizeket még ma­gasabbra duzzasztotta; — a tett fúratások mu­tatták, hogy a jég 3 öl mélységre van összetor­lódva, a mi azt okozta, hogy midőn Szolnoknál a sebes pont fölött 17 láb volt a viz magassága , Szegednél, bol rendes lefolyás mellett csak 15 lábnyinak kellett volna lennie, a viz 21' 7"-ig emelkedett. — Erélyes intézkedések történtek a védtöltések megtartására és a jégtorlaszok el­mozdítására, s e munkán naponkint 120—140 ember fáradozott oly sikerrel, hogy a legveszé­lyesebb torlaszból naponkint 110—130 öl hosszú rész elszabadíttatott; ennek következtében, és miután a beállott nagyobb hideg miatt a felső vidékről jövő árviz mennyisége is csökkent: a veszély f. hó 5-ke táján egyelőre megszűnt. — Szeged válságos helyzetben volt, minek főkép maga a város az oka, mert többrendü felsőbb ha­tósági határozatok ellenére vonakodik — az ott működő szabályozási társulattal kezet fogva — saját megmentésére megtétetni a rája kivetett töltésezési munkákat, minek következménye az, hogy Szegednél az árviz ezúttal, de már több­ször másszor is, majdnem színeit a töltés tetejével, mig Szegeden felül s alul a töltések teteje 6—7 lábbal meghaladta az árnak vízszínét. — Med­dig fog a 75.000 lakossal bíró város még ily rémü­­letes helyzetben lézengeni ?

Next