Budapesti Közlöny, 1871. február (5. évfolyam, 26-48. szám)
1871-02-23 / 44. szám
II. Szekerészeti ügy. 1. Anyagszerek beszerzésére . . 468,719 2. Megtámadhattad anyagszerkészlet beszerzésére........ 17,441 3. Vonatanyag szállításra . . . 11,272 Hadmérnöki csapatok felszerelése. 4. A hadmérnöki park kiegészítésére ................................................ 50,000 5. A 10 tábori vasutosztály felszerelésére ..................................... 20,000 Építési ügy. 6. Erődépitési előmunkálatokra . 100,000 7. Szerszámok készítésére és szállitására............................. 30,000 8. Segédaklák, lőportárak és egyéb lakhelyek építésére........ 20,000 9. 110 darab szállítható csők útnak szivattyúkkali beszerzésére . 13,500 Egészségi ügy. 10. Egészségi szükségletek beszerzésére ...................................... 52,900 11. 80 kétfogatú egészségi szekér, 800 darab szállítóágy és 233 vasúti kocsik számára való készülék beszerzésére ................................. 62,360 12. Gyógyszerkészletre . . . 10,0001 Különféle kiadások. 13. 25 darab kő- és horgsajtók beszerzésére ................................ 3,800 14. A távirati szerek kiegészítésére ................................................ 53,700 15. Térképek beszerzésére . . 252,000 . Élelmezési ügy. 16. Élelmezési tartalék-készletre 250,000 17. A dalmátiai erődöknek élelmiszerekkel ellátására........... 250,000 Ruházati ügy. 18. 1870. augusztus havában a lovas ezredek magasbitott állománya számára a hadi tartalék-készletekből fogadott ruházat és szerelés megfizetésére, és oly egyes szerek beszerzésére, melyek az említett készletekben gazdálkodási tekintetekből nem tartatnak ...................... 1.160,998 19. Uj alakú gyalogsági főző edényekre . .................................. 105,000 20. Csuklyák és derékszorítók új beszerzésére ................................ 992,750 21. Nyeregtartalék-készletre . . 70,000 22. 100,000 pár czipőre . . . 432,715 23. Utászati eszközök beszerzésére ................................................ 43,578 Pótló-beszerzések. 24. Lovak beszerzésére, levonva a bevételt eladott lovakért . . . 5.000,000 25. Pótló-beszerzési átalány . . 32,733 III. 26. A dél-dalmátiai zendülés következtében beállott költségtöbblet. 4.019,770 E szerint a póthitel 1870. évre kitesz összesen.................................19.715,760 Ezen összegből az 1867-ik évi XIV. törvényczikk által meghatározott arány szerint a magyar korona országai által fedezendő 5.914.728 forint, azaz: ötmillió kilenczszáz tizennégyezer hétszázhuszonnyolcz forint. BIZOTTSÁGI HATÁROZATOK» az osztrák-magyar monarchia közös államháztartásának 1868 ik évi zárszámadása és az ugyanezen évi póthitelek tárgyában. i. c . II K. Az osztrák-magyar monarchia közös államháztartásának 1868. évi költségvetésénél mutatkozott túlkiadások fedezésére következő póthitelek engedélyeztetnek : II. Fejezet, hadügyministerium, és pedig: A) A szárazföldi hadsereg rendes szükségletének első és második czimeinél: 4.292.160 frt 51 kr. A rendkívüli szükséglet 4-ik tételénél egy ujonan szervezett hadszervonatra. 114,832 „ 15 „ és a 12-ik tételnél a brünni ruhabizottsági épületre . 6549 „ 60 „ B) Tengerészet : 1-ik czim a központi vezetésnél 2446 „ 83 „ 16-ik czim: átalános kiadásokra .......................... 10,314 „42 „1 7 ik czim: ellátási költségekre ........................... 20,681 „45 „ 111. Fejezet: PÉNZÜGYMINISTÉRIUM. I. czim: központi vezetésnél................................ 613 frt 49 ’/7 kr. II. czim központi pénztárak és számosztálynál . 535 „ 93 7« „ Nyugdijakra .... 328.079 „ 86 A „ IT. CZIKK. A közös hadügyminisztérium felhatalmaztatik, hogy a szárazföldi hadsereg rendkívüli szükségletének 1. 7.9. 10. 13. és 14. tételei alatt fenmaradt 3.794.236 frt 34’A ki javadalmazási összeget azon czélokra, melyekre az megajánlva lett, még az 1870. és 1871. években felhasználhassa, in. ez IKK. Azon 1.628.710 frt 11 krnyi összegnek, mely a közös hadügyminisztérium pénztári készletéből 1867-ik évről fenmaradt, az engedélyezett póthiteleknek részbeni fedezésére történt fordítása jóváhagyatik. ív. CZIKK. Az osztrák magyar monarchia közös államháztartásának 1868. évi zárszámadása, mely szerint: a rendes kiadások összege..................... 84.793,647 frt 40 krra, a rendkívüli kiadások összege . . 23.026,812 „ 91 ”, „ és igy a teljes kiadások összege . . 107.820,460 „ 31 % „ továbbá a vám jövedéki tiszta jövedelem és az egyéb bevételek öszege . . 12.271,678 „ 58 „ rúg, és e szerint a tiszta szükséglet . . 95.548,781 „ 737* krt teszen, helybenhagyatik. Ezen összeg fedezésére fordítandó mindenekelőtt : 1) a közös hadügyministerium pénztári maradványaiból . . 1.698.710 (11 kr. 2) az 1867. évi közös activákból a rendkívüli szükséglet fedezésére fordított és hányadrészletként már elszámolt összeg . . 26.862.852 frt, az 1870-ik és 1871-ik évekre átvitt 3.794.236 frt 341, kr. hitelmaradványok levonásával, e szerint tehát..................... 23.068,65 frt 657, kr. A még fenmaradó rész........................... 70.781,455 frt 97 kr. a hányad által fedezendő, és így abból a magyar korona országaira 30 százalék, vagyis..................... 21.234,436 frt 79 kr. a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országokra pedig 70 százalék, vagyis..................... 49.547,019 frt 18 kr esik. A magyar országgyűlés részéről a közös ügyek tárgyalására kiküldött és általunk ■ 1870. évi november hó 24-ére Pestre egy, behivott országos bizottság, és a birodalmi I . Hi.i _ On-t / 1 1 .. .. i kiadások költségvetése és a hadsereg 1870. évi szükségletére kért póthitel, — továbbá a közös államháztartás 1868. évi zárszámadása és az ugyanezen évre igénybe vett póthitel tárgyában hozott és közös ministeriumunk utján hozzánk beterjesztett fentebbi határozatokat, az 1867. évi XII. törvényczikk értelmében ezennel jóváhagyjuk és megerősítjük. Kelt Bécsben, ezernyolczszáz hetvenegyedik évi február hó huszadik napján Ferencz József, s. k. Beust, s. k. Báró Kidlin, s. k. Lónyay, s. k. A királyi igazságügyminister a pesti királyi ügyek igazgatóságához Kováts Dániel dijnokot irodatisztté nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister Burián Lászlót és Lukács Gyulát az adószámvevőséghez III. osztályú számtisztekké nevezte ki. A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉDELMI MINISZERNEK 1871-ik évi februárius 14-éröl 4529. szám alatt kelt intézvénye a Jász-Kun kerület közönségéhez. A kivetett hadjutalék mennyiségét, mind az egész kerületre, mind különösen némely sorozó járásokra nézve, aránytalanul terhelőnek nyilvánítja, s ez okból, folyó hó 4 éröl és 7-éröl 671. és 778. számok alatt kelt fölterjesztéseinél fogva, lejebb szállíttatni kéri a kerület közönsége. Válaszul ezen fölterjesztésekre a következők szolgáljanak. Gyakran meg volt már magyarázva, hogy a hadjutalékok kivetése nem az átalános népességihez méretik. A népesség számaránya csupán a hadsereg összes jutalékának a monarchia két állama közötti felosztásánál vétetik tekintetbe. De , az egyes sorozójárásokra nézve, a védtörvény 30-ik szakasza értelmében, az ujonczállítási képesség szolgál a kivetésnek alapjául. Ezen ujonczállítási képesség pedig függ egyfelől az összeírt hadkötelesek mennyiségétől, s másfelől az ideiglen fölmentett és hadképeseknek talált hadköteleseknek a tapasztalás által igazolt százaléki arányától. Lehet tehát valamely sorozójárás nagyobb népességű, mint a másik ; és mégis, ha ab-ban a felhívott korosztályokben hadkötelesek száma, mely sokszor helyi körülményektől, s helyi balesetektől is van föltételezve, — kevesebb, s ha annak hadképességi átlagos aránya, — mely viszont népfajok, vidékek és életmód szerint szokott változni, a kisebb : ama járásra kevesebb ujoncz lesz kirovandó, mint eme másikra, a melyben kisebb átalános népesség mellett is nagyobb az összeírt hadkötelesek száma és a hadképesség aránya. És igy teljesen alaptalan azon ellenvetés, amelyet a kerület közönsége részint az egész országnak és a kerületnek, részint a kerület egyes sorozójárásainak népességéből oly czéllal vonta ki, hogy az összes és részletes jutalékok arányta- lanságát tüntesse elő. A kerület közönségének másik észrevétele, idei jutalékának mennyisége ellen, abból áll, hogy valamint az 1870-ik évi jutalék nagyobb volt az 1869-ik évbelinél, úgy most ismét túlhaladja az 1871-ik évi jutalék a múlt 1870-ik évre kivetett 1 jutalékot. Ezen észrevételre általában már a fennebbiekben benrejlik a felelet. Az egyik évi jutalék csak akkor lehetne egyenlő a másik évi jutalékkal, ha viszont mind a két évben összeírt hadkötelesek és hadképesek száma is egyforma volna. De ha változik évenkint az összeirottak, és az ezekből kikerülő hadképesek száma, természetesen változni kell, ugyanazon egy járásban is, a hadjutalék évenkénti mennyiségének. Ezen az esetben : lenne a kivetés alaptalan és igaztalan, ha a hadjutalék folyvást változatlanul maradna, akár növekedett az állítás alá eső hadkötelesek összeire, akár keresbedett. Éspedig e részben nem csupán az egyes járások hadköteleseinek, illető 1 949