Budapesti Közlöny, 1871. február (5. évfolyam, 26-48. szám)

1871-02-14 / 36. szám

Buda Fest 1871 36. szám Kedd, februárius 14. BUDAPESTI KÖZLÖNY. H­IVATALOS LAP. Előfizetési árak : Napontai postai szétküldéssel : Egész évre..........................20 frt. Félévre...............................10 J Negyedévre............................5 Egész évre. . . 18 írt.— kr. Félévre .... 9 „ — „ Negyedévre . . . n 50 r Szerkesztőség : Pesten , hatvani-utcza 10-ik szám I. emelet. Kiadóhivatal : Pesten, Barátok­­ tere 7. sz. a. földszint. KÉZIRATOK nem küldetnek vissza. Bérraentet­­len levelek csak rendes levelezőinktől fo­gadta­tn­ak el. Hivatalos Hirdetések : A hivatalos ,,Értesitőben‘ iktatandó hirdetési dijak a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendő, még pedig: 100 szóig egyszeri hirdetés­ért 1 fa, és 30 kr. a bélyegért, 100— 200-ig 9 írt. 100—300-ig 3 frt és így tovább minden 100 szóért 4 írttal több. Magánh­írd­etések: Egy hasáb­os petit sor egyszeri hirdetésért 10 kr. többszöri hir­detésért 9 kr. minden beigtatás­­nál. A bélyeg­ dij külön minden beigtatás után 30 kr. oszt. ért. Budapesten házhoz hordva : HIVATALOS RÉSZ. A császári és Apostoli királyi Felsége követ­kező legfelsőbb kéziratokat méltóztatott kibo­csátani . I. Kedves gróf Beust! Előterjesztésére, ki­vételesen megengedem, hogy a birodalmi tanácsnak múlt évi nov. hó 24 ére Pestre egybehívott delegatiója Bécsben még egy zár-ülést tarthasson. Kelt Bécsben, 1871. évi febr. hó 10-én. Ferencz József, s. k. Gróf Beust, s. k. II. Kedves gróf Andrásy ! Ezennel értesítem önt, hogy mai napon a külügyi­miniszer­­hez intézett kéziratommal kivételesen meg­engedtem, miszerint a birodalmi tanácsnak múlt évi november 24-ére Pestre egybehí­vott delegátiója Bécsben még egy zár­ ülést tarthasson. Kelt Bécsben, 1871. évi február hó 10-én. Ferencz József, s. k. Gróf Andrásy Gyula, s. k. III. Kedves gróf Hohemwart! Ezennel értesí­tem önt, hogy mai napon a külügyi minis­­terhez intézett kéziratommal kivételesen megengedtem, miszerint a birodalmi ta­nácsnak múlt évi november 24-ére Pestre egybehívott delegatiója Bécsben még egy zár­ ülést tarthasson. Kelt Bécsben, 1871. évi február hó 10-én. Ferencz József, s. k. Gróf Hohenwart Károly, s. k. Vallás- és oktatásügyi magyar minisze­rem előterjesztésére Nedetzky Ödön közala­­pitványi ügyigazgatósági alügyésznek az alapítványi ügyészi czimet és rangot díj­mentesen adományozom. Kelt Budán, 1871. évi január hó 26-án. Ferencz József s. k. Báró Eötvös József, s. k. A m. k. pénzügyminister Prokop Gézát és Sa­­batovicz Adolfot a selmeczi főbányagrófi hivatal ke­rületébe m. k. erdőgyakornokokká nevezte ki. A vallás- és közoktatási minister Gidófalvi Géza nagy-szebeni főgymnásiumi helyettes tanárt ugyan­azon tanintézethez rendes tanárrá nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister Plessinger János és Balázs József adóhivatali tiszteket ellenőrökké ne­vezte ki. A m. kir. pénzügyminister Ráthonyi Balázs ugocsamegyei esküdtet az ungvári m. k. sóhiva­talhoz mázsatisztté nevezte ki. A m. k. pénzügyminister Braunsteiner Gyula gyakornokot a dohány és illetékü­gyi számvevő­séghez Ill­ad osztályú számtisztté nevezte ki. A budai kir.­pénzügyi igazgatóság Thyll Adolfot és Klobusitzky Istvánt Ill-adosztályú adóhivatali tisztekké, Holla Józsefet, Ránky Gézát és Lacz­­o­vich Lászlót pedig Ill-ad osztályú adóhivatali se­gédtisztekké nevezte ki, valamennyit számfeletti és ideiglenes minőségben. A kolozsvári m. kir. pénzügyigazgatóság által Obersil Gyula és Incze Lajos II. oszt. kir. adóhiva­tali tisztekké , Tordai János kir. adóhivatali se­gédtisztté neveztettek ki. Az Ungvártt székelő beregszászi m. kir. pénz- Ügyigazgatóság Szilágyi Gyula irodakezelési gya­kornokot, és Boros Sámuel adóhivatali dijnokot ideiglenes és nem rendszeresített állománybeli III adoszt. segédtisztekké nevezte ki. A nagy-ápoldai fogyasztási fegylet alapszabá­lyai f. é. febr. hó 10 én 1310. sz. a. a földmivelés ipar- és kereskedelmi ministerium által a törvé­nyes bemutatási záradékkal ellátottak. A vallás- és közoktatásügyi m. k. minister a gyorsirászat tanítására képesítő vizsgálat tartá­sára bizottmányt állítván fel, ennek elnökéül dr. Lutter Nándor budai főgymnasiumi igazgatót, ren­des vizsgáló tagokat pedig a Stolze-rendszer sze­rinti vizsgálatokra nézve : Fenyvessy Adolf és Kónyi Manó országgyűlési gyorsirófönököket; — a Gabelsberger-rendszer szerinti vizsgálatokra nézve: Markovics Iván országgyűlési gyorsiró-revisort, és dr. Feyer László országgyűlési első rendű gyors­írót, és póttagokul az előbb nevezett rendszert ille­tőleg Vándory Gusztáv országgyűlési gyorsiró-re­­visort, — az utóbbi rendszerre nézve pedig dr. Markó Sándor országgyűlési első rendű gyorsírót nevezte ki, s a bizottmány eljárására nézve a mellékelt szabályzatot állapíttatta meg. Szabályzat a gyorsirászat tanárait vizsgáló bizottság felállí­­tása és eljárása iránt. 1. §. A gyorsirászatot tanítani kívánók meg­vizsgálására egy bizottság állíttatik fel. 2. §. Ezen bizottság áll: a közoktatási miniszer által kinevezett elnökből, két a Gabe­sberger-Mar­­kovits, és két, a Stolze-Fenyvessy-féle rendszert követő gyorsíróból, s azonfölül mindkét rendszer követői közül 1—1 póttagból. 3. §. A vizsgát letenni kívánók egy az elnök­höz intézett kérvényben jelentkeznek. E kér­vényben kimutatandó, miszerint az illető közép­­tanodai tanár vagy okleveles tanító, vagy pedig hogy valamely középtanodát sikeresen bevé­gezett. 4. §. Az elnök a kérvényt és annak mellékle­teit megvizsgálván, ha a vizsgálatra bocsátás el­len nehézség fenn nem forrog, azt a megengedés­nek rövid hátb­atolása által elintézi. 5. § Ha a vizsgára bocsátást az elnök nem vél megadhatónak, akkor az ügyet a bizottság elé terjeszti, melynek határozata ellen az illető a köz­ölt­ ministerhez felebbezhet. 6. §. A vizsgálat a jelölt által rendszerint a bi­zottság előtt személyesen teendő le. 7. §. A vizsgálat szóbeli és írásbeli. A vizsgála­tok tárgyát mindegyik rendszer ta­ní­tójel­öltjei számára az elnök és az illető rendszerbeli bizott­sági tagok állapítják meg. Szónoklatok utánírására megkívánt gyorsaság azonban nem igényeltetik. 8. §. A vizsgálattevőtől a gyorsirászatnak oly mértékbeni elsajátítása kívántatik, melynél fogva azt tanítani képes legyen. 9. §. Az írásbeli vizsga a szóbelit megelőzi. Az írásbeli vizsga tárgyát egy nyomtatvány képezi, melyet a jelölt gyorsiratba, és egy gyorsirat, me­lyet közönséges írásba áttenni, vagy ezek egyike helyett egy hibás gyorsiratot kiigazítani tar­tozik. Az írásbeli vizsga határideje 2 óra, 10. §. Az írásbeli vizsga egy Stolze Fenyvessy és egy Gabelsberger-Markovics-rendszerbeli bi­zottsági tag felügyelete és ellenőrzése mellett tör­ténik, kik egyúttal véleményes jelentést terjeszte­nek a bizottság elé az írásbeli vizsga eredmé­nyéről. 11. §. A szóbeli vizsga az egész bizottság jelen­létében tartatik. Kérdéseket azonban csak az elnök és azon bi­zottsági tagok intézhetnek, kik a jelölt által kö­vetett rendszert képviselik a bizottságban. A szóbeli vizsga tartama fél óra, 12. §. A szóbeli vizsga befejeztetvén, a bizott­ság a jelöltnek távollétében bírálat alá veszi az összes vizsgálat eredményét. A vizsgálat eredménye felett véleményt min­den bizottsági tag mondhat ugyan, de a jelöltnek képesítése felett minden egyes esetben csak az el­nök és azon bizottsági tagok bírnak szavazattal, kik a jelölt által követett rendszert képviselik. 13. §: A vizsgálat eredménye felett határozó gyűlésbe a bizottság valamennyi (5) tagja meghí­vandó, de határozathozatalhoz elégséges az el­nök s a jelölt rendszerét követő két bizottsági tag. 14. §: A vizsgálat eredményeként a bizottság a jelöltet a gyorsirászat tanítására „képesítettnek” vagy „nem képesítettnek”1 nyilvánítja. További érdemfokozatnak helye nincs. 15. § Kivételesen a folyamodónak indokolt ké­relmére megengedheti a bizottság, hogy a jelölt a vizsgálatot ne a bizottság előtt személyesen, ha­nem lakhelyén tegye le, mely esetben a követ­kező eljárás követendő: a) A vizsgálatra jelentkezett tanár igazgatójá­hoz a bizottság elnöke egy nyomtatványt küld, melyet az illető gyorsiratba, és egy gyorsiratot, melyet közönséges írásba áttenni, vagy ezek egyike helyett egy hibás gyorsiratot kiigazítani tartozik. Ezen munkálat ideje 2 óra. Továbbá: b) Három elméleti kérdés küldetik a vizsgálat tevőnek, melyekre feleletét két óra alatt beadni köteles. Azon körülmény, hogy a munkálat segéd­eszközökkel, vagy azok nélkül dolgoztatott ki, az igazgató előterjesztésében megjegyzendő. c) Az igazgató szigorú ellenőrzése mellett ek­ként elkészített dolgozatokat az igazgató lepecsé­telvén, a bizottság elnökéhez beküldi. d) A beérkezett dolgozatok egy Gabelsberger- Markovics és egy Stolze Fenyvessy-rendszerbeli

Next