Budapesti Közlöny, 1871. február (5. évfolyam, 26-48. szám)
1871-02-21 / 42. szám
Buda-Pest 1871 42. szám. Kedd februárius. 21. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Budapestbe mázhoz hordva : Egész évre. . . 18 frt.— kr. Félévre .... 9 . — „ Negyedévre . . 4 , 50 . Szakkksztöség : Pesten , hatvani-utcza 10-ik szám 1. emelet. Kiadóhivatal : Pesten, Baritok - tere 7. sz. a. földszint. KÉZIRATOK nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. _______________________ Hivatalos Hirdetésre : A hivatalos ..Értesítőbe-* Igtatandó hirdetési dijak a hirdetménynyel együtt ellegesen beküldendő, még pedig: 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frg és 00 kr. a bélyegért, 100— 200-ig 3 frt. idd —300-ig 3 frt és így tovább minden 100szóért 1 írttal több. Magánhirdetések: Egyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért 10 kr. többszöri hirdetésért 9 kr. minden beigtatásnál. A bélyegdij külön minden beigtatás után 80 kr.oszt ért. Előfizetési árak : Napontai volTAi szétküldéssel : Egész évre ..... 20 frt. Félévre................................10 Negyedévre............................50 HIVATALOS RÉSZ: Petro Mária gibárti lakos vezetéknevének „Péterf”-re kért átváltoztatása folyó évi 3802. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. Loch János nagy-szentmiklósi lakos vezetéknevének a Szentmiklósiu-ra kért átváltoztatása I. évi 3829. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. Bogyó Károly tettleges állományú honvéd-gyalog főhadnagy a m. k. honvédségben viselt tiszti rangjáról s cziméről önként leköszönvén, lemondása a honvédelmi ministerium által elfogadtatott, Paksba immár lepecsételt közönséges és ajánlott levelek is szállíttatnak postán, az azelőtt megállapított dijak mellett. A sárvári népbanknak alapszabályai a földmivelés-, ipar, és kereskedelmi m. k. ministerium által f. évi február 18-án 1776. sz. a. a törv. bemutatási záradékkal elláttattak. Többször fordulván már eset elő, hogy a sürgöny kézbesítése késedelmének okozója azért nem volt kideríthető, mert sem a sürgönyborítékon azon idő, melyben a sürgöny kihordás végett a küldöneznek átadatott a távirda által, — sem pedig a kézbesítés ideje, mikor vette át czimzett sürgönyét, a czimzett által a vevényen nem jegyeztetett be: ez okból a m. kir. távírdák utasíttattak, hogy a sürgöny borítékon a sürgönynek a küldöncz kezéhez adása idejét maguk is pontosan bejegyezvén, szigorúan követeljék meg, hogy a sürgöny kézbesítésének ideje a vevénynek e czélra fentartott helyén a czimzett részéröl is mindig jegyeztessék be s a sürgöny csak e követelmény teljesítésének megtörténte után adassék át. Erről a táviratozó közönség azon figyelmeztetéssel értesittetik, hogy a sürgöny átvétele idejét a vevényen mindannyiszor pontosan bejegyezvén, ezáltal a sürgöny kézbesítési szolgálat ellenőrzésére saját érdekében a maga részéről is működjék közre. Pest, 1871. február 16-án. A cs. kir. belügyministerium közlése szerint a keleti marhavész folyó évi január hó 15 től egész 31-ig Gácsországban a husiatyni és borszezovi járásokhoz tartozó Fickiczzynce és Filipkowcze községekben uralgott; a többi tartományok vészmentesek. Kelt Pesten, 1871. évi február hó 16-én. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. k. ministeriumtól, félvén, elismeréssel győződtem meg azon buzgalomról, mely e részben a kirendelt bizottmány által eddig is kifejtetett, azt tapasztaltam azonban, hogy a mentő intézkedések a város területének csak azon részére terjednek ki, mely a védgáton belül esik, és hogy az életmentési eszközök, különösen a tutajok beszerzése végett csak egy vállalkozóval köttetett szerződés, ki a tutajok összeállításában nem képes a kellő gyorsaságot kifejteni, és ez okból méltán attól lehet tartani, hogy hirtelen bekövetkezhető veszély esetében elegendő mentő eszközzel rendelkezni nem lehetene, mi annál könnyebben bekövetkezhetik, minthogy — amint tapasztalni alkalmam volt, — ez ideig elegendő csónak és hajó sem áll a vízveszély elhárítása végett kirendelt városi bizottmány rendelkezésére. Midőn a város közönségét e hiányokra figyelmeztetném, egyúttal felhívom, hogy mind a védintézkedéseknek az egész határ területére leendő kiterjesztését, mind a mentő eszközök gyors és kellő számú beszerzését- sürgős gondjai közé számítsa, és e részben tett intézkedéseiről hozzám jelentést tegyen, elenyészett, miáltal az egyes jégtábláknak mind a parttak, mind egymás köztii összefüggésük tetemesen meglazulván, azok részbeni lejebb csúszását idézték elő. Tegnap délutáni 4 óra tájban a felső dunarakpartnál levő jégtől egy tetemes rész elvonult, de a Rudas-fürdő alatt az ottani álló jégnél ismét megakadt. A szinség, kivált Pesten felül és alul, még mindig erős, a közlekedés azonban már veszélyes rajta. Vízállás. Február 20 án 12'—1"—0'" Tegnap óta 3" áradás. Hőmérsék. Február 20 án)- 5 R. reggeli 8 órakor. Budán, 1871. február hó 20. A közmunka- és közlekedési ministeriumban székelő jogbizottság. A „Reform" tegnapi kiadásában „Védelmi rendszabályok a vizveszély ellen11 czimű közleményben azon állítás foglaltatik, hogy ez idén a dunai jég mindenütt rendkívül vastag, úgy hogy Vácz ás Nagy-Maros közt a Duna jege a legutóbbi furatások alkalmával 12 lábnál vastagabbnak találtatott. Nehogy Bécs szomorú példája által az árvíz miatt itt amúgy is túlságosan megfélemlített kedélyek idézett tévedésen alapuló közlemény által ok nélkül még inkább elrémíttessenek, kötelességünknek tartjuk, fenti állítást oda módosítani miszerint vannak igenis jégtorlódások, melyek a 12 lábat meghaladják — sőt a múlt évben 3—4 ölnyi vastagságban észleltettek, — de az nem tömör jég s , nem is a folyammeder egész szélességén át terjednek, csupán egyes helyeken léteznek és rendet lenül egymás fölé s alá csúszott és tolt jégtáblákból állanak, melyek vagy öszefagyva, vagy csak sok esetben egy vékony hóréteg által vannak egymáshoz tapadva, s melyek gyakran, kivált porhanyós állapotukban, már gyenge összeütödés következtében szétesnek, vagy a vízben maguktól is szétválnak. A tömör tiszta jég, úgynevezett szinjég, említett helyeken legfeljebb 10—12- nyi vastagságban találtatott, de azon felül nem. Egyébiránt megjegyeztetik, miszerint azon körülmény, ha a felső jég szilárdabb volna az alsónál, a jelen jégviszonyok közt a fővárosra nézve csak kedvezőnek volna mondható, amennyiben ez némi biztosítékul szolgálna az iránt, hogy az alsó jég hamarább fog elindulni, mielőtt a felső megérkeznék, mely esetben veszélytől tartan nem lehet. Buda , 1871. évi február hó 20-án. A kötekedén ministeriumban működő állandó bizottság. NEMHIVATALOS RÉSZ. A magyar királyi belügyminister f. hó 20-án 424. sz. a. Pestváros közönségéhez a következő rendeletet intézte: Pestváros részéről a vízveszély elhárítása végett tett intézkedéseket mai nap a helyszínen megszem JÉGVISZONYOK. A fővárosi jégviszonyokban tegnap óta lényeges változás nem történt. A beállott enyhe időjárás következtében legutóbbi napokban képződött új jég nagy mértékben meggyengült, miáltal a jégtakarón befagyva létezett kisebb nyílások megújultak. A jégtakarót sok helyütt víz borítja, a régibb szinjégre azonban a melegebb hőmérsék eddig nagy befolyással nem volt. Tegnap a közlekedési ministériumban működő bizottság a Pestvárosi bizottsággal együtt a védtöltéseket bejárván és a csatorna-zsilipeket megvizsgálván, azt tapasztalta, miszerint Pest városa a töltések által 26 lábnyi rendkívüli magas vízállás ellen biztosítva van. A csatornákon betóduló belső víz ellen a zsilipeknél felállított 5 db. gőzszivattyú, és az ahoz szükséges anyagszerek készen tartása által a szükséges elővigyázati rendszabályok a városi hatóság által megtétettek. Vízállás. Február 19-én 10' 10" 0."' tegnap óta változatlan. Hőmérsék. Február 19-én -1- 5. reggel. Budán, 1871. évi febr. hóig. A közmunka- és közlekedési ministeriumi jégbitottság. A fővárosi jégviszonyokban az utóbbi 24 óra alatt bár nem lényeges, de észrevehető változások fordultak elő; ugyanis: a két nap óta beállott melegebb időjárás következtében a jég nagy mértékben gyengül, a vízzel borított jégtakarón nagy nyílások képződtek, a parti jég is nagy részben