Budapesti Közlöny, 1871. április (5. évfolyam, 75-99. szám)

1871-04-08 / 81. szám

Személyem körüli magyar miniszeremi előterjesztése folytán megengedem, hogy Czári Miklós temesvári reáliskolai tanuló­nak, Butsek Albert tanulótársának saját élete veszélyeztetésével a hullámokból tör­tént megmentetéseért elismerésem nyilvá­níttassák. Kelt Bécsben, 1871. évi martius hó 31. Ferencz József, s. k. Gr. Festetics György, s. k. A m. kir. pénzü­gyminister Szalay Pál, Mike Alajos m. kir. bányaigazgatósági titkárokat, és Hufner Tivadar m. kir. bányászati tisztjelöltet a vezetése alatt álló ministeriumba ministeri fo­galmazókká nevezte ki. A régi levelezési lapok elhasználására kiszabott és martius hó végével lejárt határidő utóbbi két hónappal, tehát folyó évi május hó 31 ikéig meg­­meghosszabbittatik. Pesten, 1871. évi april hó - án. A föld­mi­­elés-, ipar- és kereskedelmi magy. kir. ministeriumtól. A m. kir. pénzügyministeriumnak rendelete sze­rint a Zalamegyében fekvő Zalanémetfalu köz­sége folyó évi július ké­­­ső napjától kezdve a zalaegerszegi adóhivataltól elválasztatik, és a keszthelyi adóhivatalhoz csatoltatik. A m. kir. pénzügyministeriumnak rendelete sze­rint, a Nyitra megyében fekvő Salgó községe­t. évi július hó 1-ső napjától az érsekújvári adóhivataltól elválasztatik, és a nyitrai adóhivatalhoz csatol­tatik. * NEMHIVATALOS RÉSZ A berni törvényszéknek az ottani rendőrség út­ján a berni császári királyi osztrák-magyar követ­séghez intézett közleménye alapján egy „Felicitás“ czimü úgynevezett társulatra nézve következő felvilágosítások jutottak a kormány tudomására: Bernben „Felicitás“ czimű társulat nem létezik és egy ilyen a schweiczi hatóságok által nem is lett engedélyezve, hanem bizonyos Faulmann Ru­dolf Lipcséből Bernbe telepedvén le, mint a „Feli­citás“ központi hivatala kezdett működni, mely ál­lítólagos társulat igazgatója egy bizonyos Noviczky Vilmos Brünnböl. Említett Faulmann minden tőke nélkül műkö­dik, és így a kilátásba helyezett 600 tallérnyi nyugdíj és egyéb ígéretek, melyekkel több, a hír­lapokba beküldött hirdetményében a közönséget ámítani igyekezett, minden megállható alapot nél­külöznek. Minthogy a csalás következtében Faulmann és társai ellen a berni törvényszék által a bűnvádi kereset megindíttatott, a károsultak bejelentései, indokolt kártérítési keresetekkel, valamint nevek és lakhelyük pontos megnevezésével az említett berni törvényszéknél elfogadtatnak, és oda vagy közvetlen, vagy az illetékes hatóságok közvetítése mellett a lehető legrövidebb idő alatt benyúj­tandók. Budán, 1871. évi április hó 5-én, társulat ez ülést is a rendes havi időközben (máj. 4-én). — Az indítvány elfogadtatott. Olvastatott Tolnavármegyének átirata, mely­ben köszönetet mond a társulatnak, hogy a szabad­­ságharczban elesett kéri Balogh Ádám emlékére szobrot szándékozik emeltetni. Tudomásul vétetett. Olvastatott a bécsi Szabó Károly levele, mely­ben tudatja a társulattal, hogy a Bécsújhelyben folytatott Rákóczy - pernek aktái nem léteznek a bécsi titkos levéltárban. ígéri, hogy ez akták ku­tatásait a bécsújhelyi levéltárban is eszközölni fogja. A titkár jelenti továbbá, hogy a Zichy codex els kötete megjelent s 200 példány van a társulat rendelkezésére bocsátva. Jelenti, hogy Tettei Nándor és társa vette át a társulat könyvkereskedési bizományát előnyös fel­tételek mellett. Több új tag jelentetett be. Szalay Ágoston véleményes jelentést tesz a Nagy-Váradról beküldött pecsétről. A felirat így hangzik : „Szent Albert püspök, esztergomi érsek. 1673.“ A pecsétet valónak tartja, noha a felírás rajta nagyon különös. Alkalmasint valamely falu pecsétje lehetett. E pecsétet fametszetben a „Szá­zadokéban közölni fogják. Thaly Kálmán bemutatja Gyöngyösi Istvánnak egy eredeti levelét, melyet a budai királyi levél­tárban talált. A levél igen érdekes, szép prózai irálylyal van írva, s úrnőjéhez, a Murányi Venus­hoz van intézve. E levélben, melyet Gyöngyösi 1669-ben Balogh várából irt, előadja úrnőjének, hogy mennyire fáj neki, hogy nélkülöznie kell a kedves udvart és úrnőjének kegyét, ki, hallgatva a gonosz nyelvek rágalmára, eltávolította udva­rából és Balogh várába száműzte. A Limbusbeli lelkek, mondja, nem kívánják annyira a szabadu­lást, mint ő a számű­zetési helyről. A vidor költői hangulatban írott levél rendkívül humorgazdag, s szellemdús ötletekkel van fűszerezve. Nyelve oly tiszta magyaros, hogy mai nap is irály például szolgálhatna. Az érdekes levél a „Századok“ tárczájában fog megjelenni. Bemutat továbbá egy lepecsételt levelet, melyet a Rákóczy-tárban talált s mely egy lengyel főur, Potocki palatin által Rákóczyhoz van intézve. A titkár felkérte gr. Mikó Imrét, hogy bontsa fel a levelet saját kezeivel. A felbontás után egy más, szintén lepecsételt levélre bukkantak s ebben megint egy-egyre akadtak, mig a levelek száma hatra szaporodott, melyek mind lengyel nyelven vannak irva. A levelek — mennyire Supala tag betűzése után kitűnt — igen érdekesek s a törté­nelmi okmánytárban közöltetni határoztattak ere­detiben és magyar kivonatban. Bemutatja végre Ibrányi László volt országgyű­lési képviselő családi levéltárának lajstromát, ajánlva, hogy ha a társulat használni akarja a le­véltárat, szívesen rendelkezése alá bocsátja. A laj­stromban — mennyire azt Toldy és Pesty Frigyes átfutotta — sok érdekes okmány foglaltatik, még a 14. század első feléből is. A társulat megbízta Pesty Frigyest, hogy a lajstromról jelentést tegyen a társulatnak. Toldy óhajtaná, hogy az egész laj­strom, melyben sok regesta is foglaltatik, egész terjedelmében kinyomassék. Ezúttal erre ki nem terjedtek, felhagyva ezt a jelentés idejére. Ezzel az ülés fél 7-kor eloszlott, járás szabályoztatott, a­mely szerint kell a fela­dott pénzes levelek elrovatolásánál eljárni. E szabályrendeletre azon körülmény adott okot, hogy Kühlburger Miklós postatiszt kezéről a feladásnál szabályszerűen kezelt két pénzes le­vél a további kezelésben, t. i. az elrovatolás alatt veszett el. E levelek miatt nevezett Kühlburger Miklós és Sághy postatisztek ellen nemcsak fegyelmi, ha­nem bűnvádi vizsgálat is eszközöltetett, de mind­ketten biróilag bünteleneknek találtatván, Kühl­burger Miklós a kocsiposta kezelésétől elvonatott, s a közönséges levelek továbbítási osztályába helyeztetett át. Ekkép bebizonyítva van, mikép Bugárszky Mik­lós azon állítása, mintha a postai sikkasztások meggátlása végett mi sem létetnék, egészen va­lótlan. Ámde vádlott a kérdéses hírlapi czikkekben igy folytatja : „mikop a postaküldemények elveszése miatt a szabályszerű vizsgálat csak oly tisztvise­lők ellen indittatik, kik felsőbb tisztviselők kegyét nem bírják, — ellenben oly tisztviselőknél, a­kik kegyben állnak, a szabályszerű eljárás vagy egé­szen mellőztetik, vagy pedig, ha az nem mellőzhe­tő, az eljárás akkor eszközöltetik, hogy vád alóli felmentésnek kell bekövetkeznie — és e hivata­los hatalommali visszaéléssel Bugárszky Miklós Gervay Mihály min. osztálytanácsost s Rácz József postaigazgatót a leggyalázatosabb becsmérlések közt vádolja, mint „a kik­­ ő szerinte — a pos­taintézetet fejős tehenükké tették.“ Ez állítást Bugárszky Miklós több eset felhor­dása által igazolni is igyekezett. Felhozott tényeket s eseteket, elferdítve, valót­lanul. Felhozott oly eseteket is, mint például a Wuka­­sevics Gyula esetét, melyek még akkoriban for­dultak elő és tárgyaltattak, midőn Rácz József még nem volt postaigazgató. Feltolja magát vádlott védőjéül oly egyéneknek, a­kik rendszeres fegyelmi uton megbüntettett­ek, el­lenben vádaskodik oly egyének ellen, a­kik hi­vatalban vannak. Azonban nem volt képes vádlott, habár oly ta­nukra is hivatkozott, kik a hivatalból elbocsáttat­tak, egyetlen egy momentumot sem igazolni, mely azt mutatná, hogy valamely postai egyén azért bocsáttatott volna el hivatalából, mert irányában akár Gervay Mihály mint osztálytanácsos, akár Rácz Józszef postaigazgató boszus, vagy más nem­telen indulattal viseltetett volna. Nem igazolt vád­lott egy momentumot sem, mely viszont azt mu­tatná, hogy valamely postahivatali egyén a hiva­talban a nevezett főbb tisztviselők vétkes kegyel­­tetése folytán tartatott volna meg. Az itt fekvő hivatalos iratok bizonyítják, tajkép mindannyiszor, valahányszor egy postaküldemény elveszése valaki által feljelentetett, vagy pénz­tári hiány valahol észrevétetett, a vizsgálat azon­nal megindíttatott,s eredményéhez képest a fegyel­mi büntetések különbféle nemet alkalmaztattak ; oly esetekben pedig, melyekben egy a köztör­vény alá eső büntetésre méltó cselekvényre muta­tó jelenségek előfordultak, a bűnvádi eljárás meg­indítása végett az illetékes fenyítő törvényszékek is megkerestettek. Azonban egyedül azon körülményből, hogy az előfordult esetekben nem egyenlő büntetések sza­­battak, részrehajlást s bűnös pártfogolást csak a kajánság és a részakarat magyarázhat ki; — az enyhébb vagy szigorúbb eljárás módja sok min­denféle tekintet által feltételeztetvén, mint például az illető egyén előélete, az okozott kár nagysá­ga, a hanyagság, vagy szándékosság kisebb na­gyobb foka, azon körülmények által, melyek közt a hiba történt és így tovább. Visszaélnék a­z­ esküdt uraknak már úgy is na­gyon igénybe vett türelmével, ha Bugárszky Mik­lóst a rágalom terén nyomról nyomra követném, és azon ráfogása tekintetében, mintha Gervay Mi­hály min. osztálytanácsos és Rácz József posta­igazgató az alattas postahivatalbeli egyének el­lenében részrehajlólag járnának el, minden gya­núsító állítása valótlanságának s részakarata ferdítéseinek kitüntetésébe bocsátkoznám . — elég­nek vélem, ha a „Pester Journal“ 62. számában foglalt azon hamis közleményére utalok „mintha Rácz József postaigazgató Bagoly Sándor volt postatisztnek, kinél 1200 frtnyi pénztári hiány­­a­ EGYLETEK ÉS TÁRSULATOK. A történelmi társulatnak ápr. 6-án d. u. 5 óra­kor választmányi ülése volt gr. Mikó Imre elnök­lete alatt, mely ezúttal nem igen volt látogatott. Az ülés megnyitása után Thaly Kálmán titkár felolvasta a múlt ülés jegyzőkönyvét,mely hitelesít­tetett. Ezután előadja, hogy a társulat május ha­vában elnöki és választmányi közgyűlést fog tar­tani, s indítványozza, hogy az ez évi közgyűlés ne legyen ünnepélyes díszülés, mint eddig, mivel a közönség nem szokta látogatni, hanem tartsa a 1863 ESKÜDTSZÉKI TÁRGYALÁS Pesten, márcz. 27-én. Elnök: Sárkány József. Bírák: Paizs Andor, Bellaágh István, és Öffner Ferencz. Jegyző: Dulovics Béla. Szakértő: Hain Péter, ministeri titkár. Hivatalos gyorsírók: Kónyi Manó, Márkus Mik­lós és Schütz Miksa. Vádló : Szeyffert Ede, közvádlói helyettes. Vádlott : Bugárszky Miklós. Védője : Dr. Stiller Mór. (Folytatás.) Szeyffert Ede köz­vádlói helyettes vádbeszéde: Rácz József postaigazgató egy másik szabály­rendeletet is, 1870. évi ápril 24-én 6678. sz. a. bocsátott ki, mely szabályrendelet által azon el­

Next