Budapesti Közlöny, 1871. április (5. évfolyam, 75-99. szám)
1871-04-08 / 81. szám
Személyem körüli magyar miniszeremi előterjesztése folytán megengedem, hogy Czári Miklós temesvári reáliskolai tanulónak, Butsek Albert tanulótársának saját élete veszélyeztetésével a hullámokból történt megmentetéseért elismerésem nyilváníttassák. Kelt Bécsben, 1871. évi martius hó 31. Ferencz József, s. k. Gr. Festetics György, s. k. A m. kir. pénzügyminister Szalay Pál, Mike Alajos m. kir. bányaigazgatósági titkárokat, és Hufner Tivadar m. kir. bányászati tisztjelöltet a vezetése alatt álló ministeriumba ministeri fogalmazókká nevezte ki. A régi levelezési lapok elhasználására kiszabott és martius hó végével lejárt határidő utóbbi két hónappal, tehát folyó évi május hó 31 ikéig megmeghosszabbittatik. Pesten, 1871. évi april hó - án. A földmielés-, ipar- és kereskedelmi magy. kir. ministeriumtól. A m. kir. pénzügyministeriumnak rendelete szerint a Zalamegyében fekvő Zalanémetfalu községe folyó évi július késő napjától kezdve a zalaegerszegi adóhivataltól elválasztatik, és a keszthelyi adóhivatalhoz csatoltatik. A m. kir. pénzügyministeriumnak rendelete szerint, a Nyitra megyében fekvő Salgó községet. évi július hó 1-ső napjától az érsekújvári adóhivataltól elválasztatik, és a nyitrai adóhivatalhoz csatoltatik. * NEMHIVATALOS RÉSZ A berni törvényszéknek az ottani rendőrség útján a berni császári királyi osztrák-magyar követséghez intézett közleménye alapján egy „Felicitás“ czimü úgynevezett társulatra nézve következő felvilágosítások jutottak a kormány tudomására: Bernben „Felicitás“ czimű társulat nem létezik és egy ilyen a schweiczi hatóságok által nem is lett engedélyezve, hanem bizonyos Faulmann Rudolf Lipcséből Bernbe telepedvén le, mint a „Felicitás“ központi hivatala kezdett működni, mely állítólagos társulat igazgatója egy bizonyos Noviczky Vilmos Brünnböl. Említett Faulmann minden tőke nélkül működik, és így a kilátásba helyezett 600 tallérnyi nyugdíj és egyéb ígéretek, melyekkel több, a hírlapokba beküldött hirdetményében a közönséget ámítani igyekezett, minden megállható alapot nélkülöznek. Minthogy a csalás következtében Faulmann és társai ellen a berni törvényszék által a bűnvádi kereset megindíttatott, a károsultak bejelentései, indokolt kártérítési keresetekkel, valamint nevek és lakhelyük pontos megnevezésével az említett berni törvényszéknél elfogadtatnak, és oda vagy közvetlen, vagy az illetékes hatóságok közvetítése mellett a lehető legrövidebb idő alatt benyújtandók. Budán, 1871. évi április hó 5-én, társulat ez ülést is a rendes havi időközben (máj. 4-én). — Az indítvány elfogadtatott. Olvastatott Tolnavármegyének átirata, melyben köszönetet mond a társulatnak, hogy a szabadságharczban elesett kéri Balogh Ádám emlékére szobrot szándékozik emeltetni. Tudomásul vétetett. Olvastatott a bécsi Szabó Károly levele, melyben tudatja a társulattal, hogy a Bécsújhelyben folytatott Rákóczy - pernek aktái nem léteznek a bécsi titkos levéltárban. ígéri, hogy ez akták kutatásait a bécsújhelyi levéltárban is eszközölni fogja. A titkár jelenti továbbá, hogy a Zichy codex els kötete megjelent s 200 példány van a társulat rendelkezésére bocsátva. Jelenti, hogy Tettei Nándor és társa vette át a társulat könyvkereskedési bizományát előnyös feltételek mellett. Több új tag jelentetett be. Szalay Ágoston véleményes jelentést tesz a Nagy-Váradról beküldött pecsétről. A felirat így hangzik : „Szent Albert püspök, esztergomi érsek. 1673.“ A pecsétet valónak tartja, noha a felírás rajta nagyon különös. Alkalmasint valamely falu pecsétje lehetett. E pecsétet fametszetben a „Századokéban közölni fogják. Thaly Kálmán bemutatja Gyöngyösi Istvánnak egy eredeti levelét, melyet a budai királyi levéltárban talált. A levél igen érdekes, szép prózai irálylyal van írva, s úrnőjéhez, a Murányi Venushoz van intézve. E levélben, melyet Gyöngyösi 1669-ben Balogh várából irt, előadja úrnőjének, hogy mennyire fáj neki, hogy nélkülöznie kell a kedves udvart és úrnőjének kegyét, ki, hallgatva a gonosz nyelvek rágalmára, eltávolította udvarából és Balogh várába száműzte. A Limbusbeli lelkek, mondja, nem kívánják annyira a szabadulást, mint ő a száműzetési helyről. A vidor költői hangulatban írott levél rendkívül humorgazdag, s szellemdús ötletekkel van fűszerezve. Nyelve oly tiszta magyaros, hogy mai nap is irály például szolgálhatna. Az érdekes levél a „Századok“ tárczájában fog megjelenni. Bemutat továbbá egy lepecsételt levelet, melyet a Rákóczy-tárban talált s mely egy lengyel főur, Potocki palatin által Rákóczyhoz van intézve. A titkár felkérte gr. Mikó Imrét, hogy bontsa fel a levelet saját kezeivel. A felbontás után egy más, szintén lepecsételt levélre bukkantak s ebben megint egy-egyre akadtak, mig a levelek száma hatra szaporodott, melyek mind lengyel nyelven vannak irva. A levelek — mennyire Supala tag betűzése után kitűnt — igen érdekesek s a történelmi okmánytárban közöltetni határoztattak eredetiben és magyar kivonatban. Bemutatja végre Ibrányi László volt országgyűlési képviselő családi levéltárának lajstromát, ajánlva, hogy ha a társulat használni akarja a levéltárat, szívesen rendelkezése alá bocsátja. A lajstromban — mennyire azt Toldy és Pesty Frigyes átfutotta — sok érdekes okmány foglaltatik, még a 14. század első feléből is. A társulat megbízta Pesty Frigyest, hogy a lajstromról jelentést tegyen a társulatnak. Toldy óhajtaná, hogy az egész lajstrom, melyben sok regesta is foglaltatik, egész terjedelmében kinyomassék. Ezúttal erre ki nem terjedtek, felhagyva ezt a jelentés idejére. Ezzel az ülés fél 7-kor eloszlott, járás szabályoztatott, amely szerint kell a feladott pénzes levelek elrovatolásánál eljárni. E szabályrendeletre azon körülmény adott okot, hogy Kühlburger Miklós postatiszt kezéről a feladásnál szabályszerűen kezelt két pénzes levél a további kezelésben, t. i. az elrovatolás alatt veszett el. E levelek miatt nevezett Kühlburger Miklós és Sághy postatisztek ellen nemcsak fegyelmi, hanem bűnvádi vizsgálat is eszközöltetett, de mindketten biróilag bünteleneknek találtatván, Kühlburger Miklós a kocsiposta kezelésétől elvonatott, s a közönséges levelek továbbítási osztályába helyeztetett át. Ekkép bebizonyítva van, mikép Bugárszky Miklós azon állítása, mintha a postai sikkasztások meggátlása végett mi sem létetnék, egészen valótlan. Ámde vádlott a kérdéses hírlapi czikkekben igy folytatja : „mikop a postaküldemények elveszése miatt a szabályszerű vizsgálat csak oly tisztviselők ellen indittatik, kik felsőbb tisztviselők kegyét nem bírják, — ellenben oly tisztviselőknél, akik kegyben állnak, a szabályszerű eljárás vagy egészen mellőztetik, vagy pedig, ha az nem mellőzhető, az eljárás akkor eszközöltetik, hogy vád alóli felmentésnek kell bekövetkeznie — és e hivatalos hatalommali visszaéléssel Bugárszky Miklós Gervay Mihály min. osztálytanácsost s Rácz József postaigazgatót a leggyalázatosabb becsmérlések közt vádolja, mint „a kik ő szerinte — a postaintézetet fejős tehenükké tették.“ Ez állítást Bugárszky Miklós több eset felhordása által igazolni is igyekezett. Felhozott tényeket s eseteket, elferdítve, valótlanul. Felhozott oly eseteket is, mint például a Wukasevics Gyula esetét, melyek még akkoriban fordultak elő és tárgyaltattak, midőn Rácz József még nem volt postaigazgató. Feltolja magát vádlott védőjéül oly egyéneknek, akik rendszeres fegyelmi uton megbüntettettek, ellenben vádaskodik oly egyének ellen, akik hivatalban vannak. Azonban nem volt képes vádlott, habár oly tanukra is hivatkozott, kik a hivatalból elbocsáttattak, egyetlen egy momentumot sem igazolni, mely azt mutatná, hogy valamely postai egyén azért bocsáttatott volna el hivatalából, mert irányában akár Gervay Mihály mint osztálytanácsos, akár Rácz Józszef postaigazgató boszus, vagy más nemtelen indulattal viseltetett volna. Nem igazolt vádlott egy momentumot sem, mely viszont azt mutatná, hogy valamely postahivatali egyén a hivatalban a nevezett főbb tisztviselők vétkes kegyeltetése folytán tartatott volna meg. Az itt fekvő hivatalos iratok bizonyítják, tajkép mindannyiszor, valahányszor egy postaküldemény elveszése valaki által feljelentetett, vagy pénztári hiány valahol észrevétetett, a vizsgálat azonnal megindíttatott,s eredményéhez képest a fegyelmi büntetések különbféle nemet alkalmaztattak ; oly esetekben pedig, melyekben egy a köztörvény alá eső büntetésre méltó cselekvényre mutató jelenségek előfordultak, a bűnvádi eljárás megindítása végett az illetékes fenyítő törvényszékek is megkerestettek. Azonban egyedül azon körülményből, hogy az előfordult esetekben nem egyenlő büntetések szabattak, részrehajlást s bűnös pártfogolást csak a kajánság és a részakarat magyarázhat ki; — az enyhébb vagy szigorúbb eljárás módja sok mindenféle tekintet által feltételeztetvén, mint például az illető egyén előélete, az okozott kár nagysága, a hanyagság, vagy szándékosság kisebb nagyobb foka, azon körülmények által, melyek közt a hiba történt és így tovább. Visszaélnék az esküdt uraknak már úgy is nagyon igénybe vett türelmével, ha Bugárszky Miklóst a rágalom terén nyomról nyomra követném, és azon ráfogása tekintetében, mintha Gervay Mihály min. osztálytanácsos és Rácz József postaigazgató az alattas postahivatalbeli egyének ellenében részrehajlólag járnának el, minden gyanúsító állítása valótlanságának s részakarata ferdítéseinek kitüntetésébe bocsátkoznám . — elégnek vélem, ha a „Pester Journal“ 62. számában foglalt azon hamis közleményére utalok „mintha Rácz József postaigazgató Bagoly Sándor volt postatisztnek, kinél 1200 frtnyi pénztári hiánya EGYLETEK ÉS TÁRSULATOK. A történelmi társulatnak ápr. 6-án d. u. 5 órakor választmányi ülése volt gr. Mikó Imre elnöklete alatt, mely ezúttal nem igen volt látogatott. Az ülés megnyitása után Thaly Kálmán titkár felolvasta a múlt ülés jegyzőkönyvét,mely hitelesíttetett. Ezután előadja, hogy a társulat május havában elnöki és választmányi közgyűlést fog tartani, s indítványozza, hogy az ez évi közgyűlés ne legyen ünnepélyes díszülés, mint eddig, mivel a közönség nem szokta látogatni, hanem tartsa a 1863 ESKÜDTSZÉKI TÁRGYALÁS Pesten, márcz. 27-én. Elnök: Sárkány József. Bírák: Paizs Andor, Bellaágh István, és Öffner Ferencz. Jegyző: Dulovics Béla. Szakértő: Hain Péter, ministeri titkár. Hivatalos gyorsírók: Kónyi Manó, Márkus Miklós és Schütz Miksa. Vádló : Szeyffert Ede, közvádlói helyettes. Vádlott : Bugárszky Miklós. Védője : Dr. Stiller Mór. (Folytatás.) Szeyffert Ede közvádlói helyettes vádbeszéde: Rácz József postaigazgató egy másik szabályrendeletet is, 1870. évi ápril 24-én 6678. sz. a. bocsátott ki, mely szabályrendelet által azon el