Budapesti Közlöny, 1871. április (5. évfolyam, 75-99. szám)

1871-04-20 / 90. szám

4. § Önálló házteleknek oly terület tekintetik, mely legalább 120 □ öl térfogattal bir. De min­denesetre legalább 7 öl utczai homlokzattal, vagy ha a homlokzat hosszabb, legalább 10 öl mélység­gel kell birnia. 5. §. A körút létesítéséhez szükséges területen esetről esetre elkerülhetetlenné vált­­ kisajátítá­sokra megkivántató összegek fedezésére az 1870. X. t. sz. alapján felvett kölcsönből, a kimutatandó szükséghez képest, az 1871. évre időnkinti részle­tekben 600,000 frt folyóvá tétetik. 6. §. Egyszersmind utasittatik a pénzügymi­­nister, hogy a körút széltében fekvő telkek kisa­játitására, a mennyiben az a 3. és 4. §§. értelmé­ben nélkülözhetlen volna a szükséges összeg fe­dezésére, a kimutatandó szükséglethez képest, az 1870. X. 1. czikk alapján felvett kölcsönből időn­­kinti részletekben, az 1871-ik évre a fővárosi köz­munkák tanácsának kölcsönképen 300,000 frtot szolgáltasson ki. 7. §. A fővárosi közmunkák tanácsa köteles ezen kölcsönt a szerint, a mint az abból megszer­zett területet értékesíti, időnkénti részletekben azon alapnak, a melyből a kölcsön adatott — ese­dékes kamataival együtt visszatéríteni. 8. §. Az egész körút létesítésére szükséges ki­sajátításoknak költségeihez a körút mindkét ol­dalának mentében homlokzattal álló házak és tel­kek tulajdonosai, az egész körút, illetve annak egyes szakaszai­ és kiágazásának teljes kisajátí­tása után egy negyedrészben kötelesek hozzájá­rulni. — A hozzájárulási összeg kivetésének mó­dozatait a városi hatóság, a közmunkák tanácsá­val és a belügyministériummal egyetértől­eg fogja megállapítani. 9. §. A körút mentében emelendő építmények, melyek a) akár puszta telken, akár földig leron­tott épü­letek­ helyébe, minden ócska fal felhaszná­­sa nélkül teljesen újból építtetnek: az egész éj itt­létre, b) melyek által valamely telken már meg lévő épülethez, előbb be nem épített területen éll ; toldás vagy pótépítés, avagy előbb nem létezett emelet adatik, mely által újabb és ed­dig nem létezett adótárgy keletkezik: ezen újabb adótárgyra nézve, a­mennyiben legalább 48 láb magassággal bírnak és jelen törvény kihirdetésétől számítandó 10 év alatt teljesen lakható állapotba helyeztetnek, közadózási tekintetben: 1. azon kedvezményekben fognak részesülni, mely kedvezményekben az 1870. XXII. t. sz. ál­tal a pesti Dunasor mentében emelt épületek ré­­s­zesittettek; 2. ezen felül a 20 év letelte után ez épitm­é­nyekért még 10 évig, a rendes házbér jövedelmi adó helyett a ház tiszta jövedelmének csak 10% fog állami adó fejében fizettetni. 10.­­§. A 9. § ban érintett adózási kedvezmény kiterjesztetik mindazon új épületekre is, melyek a közmunkák tanácsa által Buda-Pest területén végrehajtott bármely nagyobb szabályozási mun­kák következtében lesznek emelendők. 11. §. Ezen törvény végrehajtásával a ministé­rium bizatik meg. Ezen törvényjavaslat indokolásával és a körút egy tervpéldányával a ministérium elébe terjeszte­tik és egyidejűleg Pest város hatóságával is kö­­zöltetik. A régi német színháztér szabályozása tárgyá­ban értesíttetni fog Pest városa, miszerint a köz­munkák tanácsa egészen osztja most kifejtett azon nézetét, hogy a tér szabályozásával, az átalános beosztási tervek beérkezését kell bevárni.­­ Sőt a közmunkák tanácsa ezen nézetének már múlt évi november havában is kifejezést adott, s a tér szabályozásának kérdésébe épen csakis a városi hatóság sürgetése folytán bocsátkozott. Az Angyalföld és Hampel féle telkek parcellí­­rázása tárgyában jelentés létezik a ministérium­­hoz, és abban ki fog emeltetni, hogy a közmunkák tanácsa nézetéhez továbbra is ragaszkodik, és e szerint az átalános beosztási terv beérkezése és megállapítása lesz bevárandó. Fischer Istvánnak az engedély meg nem ada­tik.­­ Miután azonban a műszaki osztály jelen­tése szerint a kérdéses épület már fel is építtetett, a közmunkák tanácsa kijelenti, hogy a­mennyi­ben ez ingatlan kisajátítás alá kerülne, az enge­dély nélkül épített ház után kártalanítás nem fog járni. Több építés-engedélyi ügyben, melyek a körút érdekében vissza lettek tartva,értesíttetik a városi közönség, hogy a fenti törvényjavaslat elfogadása vagy elvetéséhez képest, de mindenesetre legrövi­debb idő alatt ezen ügyek is el fognak intéztetni. Helybenhagyatott a Miersch Wenczel és Wein­­handl Jakabbal a városligeti 189. A. 190—194. 1. és 2. alatti tervben foglalt ingatlanságok iránt kötött adás­vevési szerződés 24.477 frt vételár mellett, — továbbá a Térey Pállal kötött szerző­dés, a kőmives-utczai 926. számú ház iránt 34.030 frt vételár mellett.­­ Ellenben a Miersch Wenczel­­lel a kőmivesutczai 1064. sz. ingatlanság iránti szerződés helyben nem hagyatott, mert az egyes­­ségi nyilatkozatban 2000 frt iránti hiba fordult elő. Továbbá a következő építési engedélyek intéz­tettek el: Fegyvergyártársaság, Józsefváros kő­bányai után. — Wilp János, Terézváros kisdiófa­­utcza 558/35. sz. a. — Atlasz Samu, Józsefváros, üllői út 69/104. sz. a. — Hahn Jakab, Józsefváros üllői­ ut 67/106. sz. a. — Leidenberger Lipót, Li­pótváros, vadászutcza 3. sz. a. — Winkler József, Józsefváros, örömvölgyutcza 509/8. sz. a. — Benesch Vincze, Józsefváros, gólyautcza 304/4. sz. a. — Vogler József, Terézváros, kőmives- és kemnitzi utczák 925/20. sz. telken. — Hits János, Terézváros kisdiófautcza 34/564. sz. a. — Kraus János, Terézváros Szondi­ utcza 853/935. sz.—Ba­rabás Miklós, Terézváros újutcza 1354/4. sz. a. — Kern István, Terézváros, hársfauteza 507/3. sz. a.— Schneider Ferencz, Terézváros árokutcza 882/terv Ik­ sz. a. — Mülick Lajos, Terézváros kertész­­utcza 153/154. sz. a. —Krumpholz Mihály, Teréz­város kertészutcza 15. sz. a. — Moravetz József, kertészutcza 11. sz. a. — Nyíri József, zöldfa utcza 36. sz. a. — Hollósy Gyula, Józsefváros Sándor utcza 25. sz. a. — Ferenczy György, Fló­rián utcza 6. sz. a. — Schmidt Márton, Buda, Kré­tahegy 5468. sz. a. Stein Náthán, házától a Dunáig vezetett alag­útja és Turay háztulajdonosnak, lakásai nedves­sége miatt a városi tanács határozatai ellen intézett b­rfolyamodványai figyelembe nem vétethettek. A czukorgyári telkek közül a szabályozási vona­lak megvonatván, az illetők felhivatnak, hogy ehhez képest új telekbeosztást készíttessenek. Lefkovits és Hirschl J. nek a kérelmezett építési engedélyek meg nem adathatnak, mert telkeik a sugárútba esnek, és ezek ellen a kisajátítás már elrendeltetett. A jegyzőkönyv hitelesítésével Ribáry és Sebas­­tiani urak bízattak meg. Az ülés délután 1/2 3 órakor oszlott szét, tárgyában, melyben egyszersmind a kapitányság azon előterjesztést teszi, hogy a poroszlók száma százzal, a biztosok száma pedig harminczegygyel szaporittassék. — Simont Florent nem helyesli azt hogy a főkapitány kezelje ezen pénzeket ; a be­folyt pénzek egy harmadát a nyugdíj­alapra kí­vánja fordíttatni. — Thaisz főkapitány pártolja a tanács előterjesztését ; melegen felszólal a porosz­lók ügyében ; kéri a közgyűlést, hogy az ajánlott összeg fordíttassék elosztásra. Tavaszi Endre : A főkapitányra és a közigaz­gatási tanácsra kívánja az összeg felosztását bízni. Havas Ignácz: Ugyanily értelemben szólal fel. Haris Sándor : Megvallja, hogy a zaj közt nem is hallhatta a jelentést, s így nincs is kellően az ügy iránt tájékozva. (Dobos közbeszól: Hát miért szólal fel ?) de nem hagyhatja megjegyzés nélkül azokat, miket Simon Florent úr mondott, mert az nézete szerint lealacsonyító a hivatalno­kokra nézve. Nem járulhat tehát indítványához, hanem pártolja a tanács előterjesztését. Szólnak még : Barna Zsiga főjegyző, Thaisz Elek főka­pitány, ki újabban felemlíti, hogy a szétosztandó pénzt a poroszlók szerezték rendkívüli szolgála­taik által, s nem volna méltányos, ha most ezen összegtől a poroszlók megúsztatnának. Királyi Pál figyelmezteti az elnökséget, hogy a közgyűlésen nincsenek kellő számmal a képvi­selők jelen; elnök erre az ülést esti­g­7 órakor feloszlatja. 2062 HELYHATÓSÁGOK. Pest szabad királyi város közgyűlése ápril 19-én. Elnök: Gamperl Alajos h. főpolgármester. Bejelentetett a közmunka-tanács leirata, melyben tudatja, hogy a köztemetővel szemben levő telket a legalkalmasabbnak találja munkásházak épí­tésére ; ugyane leiratban felszólítja tehát a város közönségét, hogy ezen 13.000 négyszög­ölre ter­jedő telket engedje át a közmunkatanácsnak, hogy ott oly házakat építtessen, melyekbe a su­gárút készítése folytán lakás nélkül maradók be­költözhessenek. Vetsey Sándor e tervet helyesli, s örül, hogy oly terület építtetik be, mely homok­buczkákból áll, az ajánlatot előnyösnek találja, mert ezáltal a város sokat fog nyerni. Simon Florent nem fogadja el a telekátenge­dés iránti nézetet, hivatkozik egy régibb közgyű­lési határozatra. Szólnak e tárgyban többen a köz­munkatanács ajánlata mellett s az ellen. A köz­gyűlés végül elfogadja a közmunkatanács ajánla­tát s az egyes pontokhoz is csekély módosítások mellett hozzájárul. A közgyűlés átengedi ezután a redout termeit az árvízkárosultak javára bazárt rendező bizott­ságnak. A honvédelmi ministériumnak egy a Ludovi­­ceumot illető leirata tudomásul vétetik, az ezen alapra vonatkozó okmányok a honvédelmi minis­­tériumhoz fognak felterjesztetni. Előterjesztetik a gazdasági bizottság jelentése a Ferencz-József-rakpart lépcsőzetének átalakítása iránt. — A közgyűlés által elfogadtatik. Felolvastatik a tanács előterjesztése a poroszlói pénzek hováforditása és kezelésének módozata ISKOLA-ÜGY. Közlemények a vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministernek az országgyűlés elé terjesztett jelentéséből, a népis­kolai közoktatás állapotáról 1870 ben. * Hl. A közoktatásügyi kormány működése. (Folytatás.) II. Tanitóképezdék állitása, s tanítók képzése. Az 1869-dik évi államköltségvetésben csu­pán a budai fiu­ képezdére volt 40.000 forint megszavazva.­­ Azonban, miután főleg a bel­ső-somogyi reform, egyházmegyének és a lo­­sonczi helvét és ágostai egyházközségeknek szép ajánlatai, és a tiszáninneni ref. egyházkerü­let részéről Sáros-Patakon alkalmas kész épüle­teknek s teleknek vételárban való átadása, lehe­tővé tették több e nemű intézetnek azonnal felállí­tását : az ügy sürgetősségénél fogva még 1869. év őszén S.-Patakon, Csurgón, Losonczon tanító-, Bu­dán pedig egy tanító-, és egy tanítónő-képezdét, összesen tehát öt képezdét nyitottam meg, oly for­mán, hogy az öt intézet felszerelési s első évi min­den költsége, a törvényhozás jóváhagyásának re­ményében a budai fiúképezdére megszavazott 40 ezer frtból fedeztetett, a vételárak és az építke­zési kiadások pedig az 1870. évi államkötségve­­tésben képezdékre megszavazott összegekből pó­toltattak. Mint fenebb népnevelésünk hiányainál kimutat­tam, legsürgősebb teendőnk alkalmas tanítókról gondoskodni, s e czélra minél gyorsabban s minél nagyobb számmal képezdéket állítani. Minthogy azonban a szükséges helyiségek felépítése, részint pénzügyi viszonyainknál, részint a munka huza­­mosságánál fogva csak több év alatt lehető, en­nélfogva igyekszem részint könnyen átalakítható kész épületeket szerezni, részint pedig vagy bér­lés útján, vagy egyes testületek s községek aján­latai folytán ideiglenes helyiségeket szerezni, s az állandó épületek elkészültéig azokban állítani fel a tanfolyamokat. Ily módon sikerült a folyó 1870-ik év őszén ismét 8 tanító-, és 1 tanítónő-, összesen 9 képezdét megnyitni. A megnyitott ké­­pezdék részint már felszereltettek, részint könyv­tárakkal, mindennemű taneszközökkel, zongorák­kal, hegedűkkel és kézi orgonákkal való felsze­relésük folyamatban van. Ámde ha a törvényben rendelt mind a 20 ké­pezdét azonnal megnyithatnék is, azokból csak 3 év múlva nyerhetünk alkalmas tanítókat. Holott azon időig is, mint láttuk, több ezer tanitóra van szükségünk. E bajon segítendő (miután az 1868. év XXXVIII. t. sz. 133. §-a megengedi, hogy egész képezdei tanfolyamot el nem végzett egyé-

Next