Budapesti Közlöny, 1871. április (5. évfolyam, 75-99. szám)
1871-04-27 / 96. szám
Lajos 2 frt, Kanisa A. 50 kr, Demeter Domokos 1 frt, Török Albert 1 frt, Szakács Károly 1 frt, Moga Lajos 1 ft, Rácz Károly 40 kr, Szabadinczky József 1 frt, összesen 77 frt 20 kr. Nagyságos Kerekes József tanfelügyelő úr ivén: Beretzky Károly 5 frt, Eklekner 5 frt, Szikszai Lajos 5 frt, Székely Benedek 1 frt, Bogdánffy G. 5 frt, Láng K. 1 frt, Szongott Mihály 1 frt, Dull László 5 frt, László Kristóf 2 frt, Jakulai Péter 1 frt, Szongott Jakab 60 kr, Orbán Károly 1 frt, Bárány Lajos 1 frt, N. N. 50 kr, Czell Benő 5 frt, Hira Gyula 1 frt, Govrik József 1 frt, Kiss Menyhért 1 frt 50 kr, Molnár Lajos 1 frt 50 kr, Kétség László 1 frt, Krajnik 50 kr, Weiss Sámuel 1 frt, Puskás 50 kr, Hunfaludi 1 frt, Zachariás 1 frt, Végh S. 20 kr, Keserű S. D. 50 kr, Vincze Albert 1 frt 50 kr, Keményfy József 1 frt, Kiss Tamás 50 kr, Kiss A. 50 kr, Czell Lencsi 1 frt, Zakkay János 1 frt, Kerekes Sándor 1 frt, Gáspár János 50 kr, Nérey L. 2 frt, Faluvégi Albert 1 frt, Bozsó L. 1 frt, Bikfalvi J. 1 frt, Pap György 2 frt, Veselényi Ferencz 10 frt, Fodor Lázár 1 frt, Tarczali 2 frt, Pap Sándor 2 frt, Vajda Gábor 1 frt, Sántha Imre 2 frt, Szabó Miklós 1 frt, Sántha Dezső 1 frt, Bocsáncsi Adolf 1 frt, Péchy László 2 frt, Beretzky Gyula 5 frt, Kerekes József 1 frt 50 kr, összesen 94 frt. (Folytatjuk.) EGYLETEK ÉS TÁRSULATOK. Az EGYESÜLT MAGYAR GŐZHAJÓZÁSI TÁRSULAT szervezési munkálatai a legjobban haladnak, és áprilisi bevételei — mint megbízható forrásból értesülünk, a marcziusi bevételeket túlhaladják. — A közzétett kimutatások szerint a marcziusi bevételek, a hajózás megnyitásától marczius 13-tól kezdve marczius 31-ig, 144,167 forint 10 krajczárt tettek, mely összeget a társulat csak erői egy részével nyerte. — A pécsi bányák széntermelése 100,000 mázsával a bevételek közt nem szerepelt. TÖRVÉNYKEZÉS. A m. kir. semmitőszék nyilvános üléseiben leendő előadás végett ujabbi kitűzés. (Folytatás.) Hegedűs Mihálynak, Schreiner György e. becsületsértési perében, utóbbinak s. psza. Bolits János s nejének pénzbirság elengedése iránti kérvénye. Korzenyik Vaszilnak, Kukul Miklós e. kisebb hatalmaskodási perében, utóbbinak s. pda. Özv. Zarka Lázárnénak, Neumarck Lázár e. felhívási ügyében, alp. s. psza. Freund Abrahámnak, Polacsek Lipót e. som. ügyében, alp. s. psza. Lujber Pálnak, Hajnal Ferencz e. igazolási ügyében alp. s. psza. Olchváry Lajosnak Horn József és Bars István e. som. ügyében, alp. s. psza. Bimbó Andrásnak s. psza. Farkas György e. igazolási ügyében. Kalmár Eleknének, Kádár Ferenczné e. becsületsértési perében, alp. s. psza. Csépány Ferencz s társainak s. psza, Körösi Juliánna e. adóssági perében. Herczog Simon s. psza, Kohn Samu elleni sommás perében. Groszmann Józsefnek, Panczák Mihály e. biztosítási ügyében, alp. s. psza. Rigó Mátyás s. psza. Kis Péter és Tóth Zsuzsanna e. igazolási ügyéban. Furkutlu Pain Mitrunak s. psza. özv. Paraszka Borbara Iloare e. som. perében. (Folytatjuk.) BÉCSI TUDÓSÍTÁSOK. Gr. Hohenwarthnak beszéde, melylyel az alkotmányra vonatkozó előterjesztését bemutatta, s mely töredékesen tegnapi távirataink közt említve volt, igy hangzik: A t. ház 25. ülésében tett nyilatkozatom értelmében ezennel szerencsém van , alkotmányszerű 2213 tárgyalásra,a törvényjavaslatot a tartománygyűléseknek megengedendő tágabb törvényhozási kezdeményezésről előterjeszteni. Engedjék meg, hogy azt néhány szóval kísérhessem, azon álláspont megjelölésére, melyet a kormány e törvényjavaslat tekintetében elfoglalt mód, melylyel e törvényjavaslatot a sajtóban szintúgy, mint e tisztelt házban magában már előre tárgyalták, teljesen alkalmas volt arra, hogy ennek oly jellemet s oly horderőt tulajdonítson, mely a kormánynak soha se volt szándékában s melylyel igy az nem is bir s mely modor által ép úgy indokolatlan aggodalmakat keltettek fel egyik részről, mint indokatlan reményeket más részről. A közjogi ellenzékkel való kiegyezés, melyet alkalmasint olyanok mondtak e kormányelőterjesztés közvetlen czéljául, kik nem barátaink, — mondom, e kiegyezés olyan, mely nézetünk szerint aligha vihető keresztül ily egyszerű utón. Ellenkezőleg ! A kormány meg van győződve, hogy bármely előterjesztés létetnék is jelenleg a házban, egyik sem volna képes arra, hogy minket egy varázsütéssel amaz óhajtott czélhoz juttasson. (Halljuk! — Balról mozgás.) Ide más út vezet, sokkal nehezebb út. Programmunkban már utaltunk reá, s azt ma is az egyedül helyesnek tartjuk. A következetes, szenvedélytelen kormányműködés, mely föltétlenül a törvényhez ragaszkodva, őszintén arra törekszik, hogy a birodalom minden néptörzse iránt egyenlő módon igazságos legyen, mely mindenk szellemi s anyagi érdekeit hasonló gonddal ápolja , mire mi programmunkban különös súlyt fektettünk, oly kormánymüködés, mely arra van irányozva , hogy állami alaptörvényeinket ne csak szó szerint, hanem azok szellemében is teljesen valósítsa s igy az abban foglalt jogoknak gyakorlati keresztülvitelét is biztosítsa; m ily kormánymüködés az általános kielégités czélját nem ugyan egy rohamra, de kétségkívül biztosabban fogja elérni, mint azok, kik a pártok viszályát, mely egy évtized befolyása alatt folyton nagyobb elkeseredésre emelkedett, egy bármely geniálisan tervezett törvény - előterjesztés által vélik eloszlathatni, ezt elérhetnék. Ez eszmemenetnek felel meg ama törvényjavaslat is, melyet a t. háznak szerencsém van előterjeszteni. Alkotmányunkban a tartománygyűlések egy fontos joga, mely teljesen alkalmas volna oly sok indokolt panaszt eloszlatni, elvileg ugyan el van ismerve, de nincs oly módon valósítva , mely azt gyakorlatilag is becsessé tehetné. Alkotmányunk értelmében ugyanis a tartománygyűléseknek joga van tanácskozni s indítványokat tenni, kihirdetett általános törvények és intézmények felett, azoknak az ország jólétére való hatását illetőleg, úgyszintén oly kibocsátandó általános törvények és intézmények felett, melyeket az ország szükségletei és jóléte igényelnek. Legyen szabad, úgy mellékesen megjegyeznem, hogy e szöveg nem tőlem származik, hanem szóról szóra a tartományi rendszabályokból van idézve. Hogy ha e törvényben elismert fontos elvnek, hogy t. i. a tartománygyűléseknek minden körülmény között meg legyen óra a lehetőség, hogy tartományaik sajátosságait és speciális szükségleteit érvényesítsék, úgy ezt mindenekelőtt minden megszorítás nélkül kell valósítani. De továbbra a tartománygyűléseket ki kell szabadítani ama megalázó helyzetből (derültség balról), hogy tanácskozásaik és végzéseik általában csak akkor találnak meghallgatásra, ha nekik sikerült a kormányt vagy egyes reichsrathi képviselőket arra bírni, hogy e mellett az officium boni viri-t teljesítsék. Az előterjesztendő törvjavaslatnak az a czélja van, hogy e hiányon segítsen. A kormány e ténynél nem kérdezi, hogy ily intézkedés mily néptörzsnek, mily országnak fog legközelebb javára szolgálni , sőt ellenkezőleg arra kellett gondolnia, hogy minden parlamentben változnak a többségek és kisebbségek, s hogy igy ama rendszabályra, mely ma egyik tartománynak használ, holnap másik tartománynak szüksége lehet s igy mindnyájan egyenlő mérvben osztozkodnak amaz érdekvédelemben, melyet ez előterjesztésnek kell nyújtania. Ez a kormány álláspontja oly álláspont, melyet e tisztelt háznak is figyelmébe ajánlani bátorkodom. A gr. Hohenwarth által előterjesztett javaslat igy hangzik: Törvény, melylyel a birodalmi képviseletről szóló 1867-ki decz. 21-diki törvényczikk 11., 12. és 13. §-hoz pótlólag rendeltetnek: 1. §. A reichsrathban képviselt királyságok és országok tartománygyűléseit megilleti a jog, hogy oly ügyekben, melyek a bírád, képviselet alaptörvényeinek 11. §-a értelmében a reichsrathnak vannak fenntartva, s a jelen törvény 5. §-ban nem záratnak ki, törvényjavaslatokat dolgozzanak ki, melyek a reichsrath helybenhagyása s a császártól kinyert szentesítés folytán, az illető tartományokra nézve törvényerővel bírnak. 2. §. Az ilynemű törvényjavaslatok a kormány közvetítése útján jutnak a reichsrath elé, s ez által, mint a tartománygyűlések előterjesztései tárgyalandók. 3. §. A reichsrath e tárgyalásnál annak megvizsgálására szorítkozik, váljon a tartománygyűlések által előterjesztett tövény a birodalom érdekeivel megegyeztethetővé vagy nem, s e szerint vagy egészben elfogadja a javaslatot, vagy visszautasítja ; — az előterjesztett törvényjavaslat módosítása nem határozható el. 4. §. Ha a törvényjavaslat nem nyeri meg a reichsrab mindkét házának helyeslését, úgy erről a kormány tudósítja a tartománygyűlést. 5. §. A tartománygyűléseknek azon joga törvényjavaslatokat indítványozhatni, melyek a felsorolt szabályok szerint elintézendők, nem terjed ki a birodalmi képviseletről szóló törvény 11. §-a szerint a birodalmi tanács hatáskörébe tartozó következő ügyekre: a) azokra, melyek e §, a) c)és o) pontjában felsoroltatnak; b) azon ügyekre, melyek a katonakötelezettség teljesítésének módjára, idejére, helyére és sorrendjére, valamint a kiállítandó legénység számára vonatkoznak ; c) a pénzügy, pénzverési és jegybankügyre, a vám és kereskedelmi, valamint a posta távírda és vasútügyre; d) a honosítás tárgyában hozandó törvényekre; e) az állam alaptörvénynek a birodalmi törvényszékre vonatkozó szabályainak végrehajtása; f) egyáltalában minden ügyekre, melyek a birodalmi tanácsban képviselt országok s a magyar korona tartományai között fennálló államegyezmény szerint egyenlő elvek szerint intézendők el. 6. §. A kormány megtagadhatja a tartományi gyűlések törvényjavaslatainak áttételét a birodalmi tanácshoz, ha azok az 1. §-ban kikötött kellékekkel nem bírnak. 7. §. Az előrebocsátott módon létrejött valamely törvény, a birodalmi képviseletről szóló törvény 14. §-ának kivételével csak a birodalmi törvényhozás útján helyeztethetik hatályon kívül és pedig: a) a tartománygyűlés javaslata folytán; b) ezenkívül azon esetben, ha ez egy később hozandó törvényben valamennyi királyság és tartományra nézve kimondatnék. 8. §. E törvény a kihirdetés napjától életbe lép. 9. §. A törvény végrehajtásával a minisztérium bizatik meg. Bécs, ápr. 25. (A reichsrath ülésének folytatása.) Dr. Pinzert és társai interpellate nyújtanak be a közoktatásügyminiszerhez a prágai érseknek azon követelése miatt, miszerint dr. Pellenter tanszékétől elmozdittassék, úgyszintén a cseh országos iskolai széknek erre vonatkozó elmozdítási rendeletét illetőleg, és kérdik, mi intézkedéseket tett, vagy ?