Budapesti Közlöny, 1871. április (5. évfolyam, 75-99. szám)

1871-04-27 / 96. szám

Lajos 2 frt, Kanisa A. 50 kr, Demeter Domokos 1 frt, Török Albert 1 frt, Szakács Károly 1 frt, Moga Lajos 1 ft, Rácz Károly 40 kr, Szabadinczky József 1 frt, összesen 77 frt 20 kr. Nagyságos Kerekes József tanfelügyelő úr ivén: Beretzky Károly 5 frt, Eklekner 5 frt, Szikszai Lajos 5 frt, Székely Benedek 1 frt, Bogdánffy G. 5 frt, Láng K. 1 frt, Szongott Mihály 1 frt, Dull László 5 frt, László Kristóf 2 frt, J­akulai Péter 1 frt, Szongott Jakab 60 kr, Orbán Károly 1 frt, Bárány Lajos 1 frt, N. N. 50 kr, Czell Benő 5 frt, Hira Gyula 1 frt, Govrik­ József 1 frt, Kiss Meny­hért 1 frt 50 kr, Molnár Lajos 1 frt 50 kr, Kétség László 1 frt, Krajnik 50 kr, Weiss Sámuel 1 frt, Puskás 50 kr, Hunfaludi 1 frt, Zachariás 1 frt, Végh S. 20 kr, Keserű S. D. 50 kr, Vincze Albert 1 frt 50 kr, Keményfy József 1 frt, Kiss Tamás 50 kr, Kiss A. 50 kr, Czell Lencsi 1 frt, Zakkay János 1 frt, Kerekes Sándor 1 frt, Gáspár János 50 kr, Nérey L. 2 frt, Faluvégi Albert 1 frt, Bozsó L. 1 frt, Bikfalvi J. 1 frt, Pap György 2 frt, Vese­­lényi Ferencz 10 frt, Fodor Lázár 1 frt, Tarczali 2 frt, Pap Sándor 2 frt, Vajda Gábor 1 frt, Sán­­tha Imre 2 frt, Szabó Miklós 1 frt, Sántha Dezső 1 frt, Bocsáncsi Adolf 1 frt, Péchy László 2 frt, Beretzky Gyula 5 frt, Kerekes József 1 frt 50 kr, összesen 94 frt. (Folytatjuk.) EGYLETEK ÉS TÁRSULATOK. Az EGYESÜLT MAGYAR GŐZHAJÓZÁSI TÁRSULAT szervezési munkálatai a legjobban haladnak, és áprilisi bevételei — mint megbízható forrásból érte­sülünk, a­­ marcziusi bevételeket túl­haladják. — A közzétett kimutatások szerint a marcziusi bevé­telek, a hajózás megnyitásától marczius 13-tól kezdve marczius 31-ig, 144,167 forint 10 krajczárt tettek, mely összeget a társulat csak erői egy ré­szével nyerte. — A pécsi bányák széntermelése 100,000 mázsával a bevételek közt nem szerepelt. TÖRVÉNYKEZÉS. A m. kir. semmitőszék nyilvános üléseiben leendő előadás végett ujabbi kitűzés. (Folytatás.) Hegedűs Mihálynak, Schreiner György e. becsület­­sértési perében, utóbbinak s. psza. Bolits János s nejének pénzbirság elengedése iránti kérvénye. Korzenyik Vaszilnak, Kukul Miklós e. kisebb hatal­­maskodási perében, utóbbinak s. pda. Özv. Zarka Lázárnénak, Neumarck Lázár e. felhívási ügyében, alp. s. psza. Freund Abrahám­nak, Polacsek Lipót e. som. ügyé­ben, alp. s. psza. Lujber Pálnak, Hajnal Ferencz e. igazolási ügyében alp. s. psza. Olchváry Lajosnak Horn József és Bars István e. som. ügyében, alp. s. psza. Bimbó Andrásnak s. psza. Farkas György e. igazo­lási ügyében. Kalmár Eleknének, Kádár Ferenczné e. becsü­letsér­­tési perében, alp. s. psza. Csépány Ferencz s társainak s. psza, Körösi Juliánna e. adóssági perében. Herczog Simon s. psza, Kohn Samu elleni sommás perében. Groszmann Józsefnek, Panczák Mihály e. biztosí­tási ügyében, alp. s. psza. Rigó Mátyás s. psza. Kis Péter és Tóth Zsuzsanna e. igazolási ügyéban. Furkutlu Pain Mitrunak s. psza. özv. Paraszka Bor­bara Iloare e. som. perében. (Folytatjuk.) BÉCSI TUDÓSÍTÁSOK. Gr. Hohenwarthnak beszéde, melylyel az alkot­mányra vonatkozó előterjesztését bemutatta, s mely töredékesen tegnapi távirataink közt em­lítve volt, igy hangzik: A t. ház 25. ülésében tett nyilatkozatom értel­mében ezennel szerencsém van , alkotmányszerű 2213 tár­gyalásra,a törvén­yjavaslatot a tarto­mán­y­­­gyűléseknek megengedendő tágabb törvényhozási kezdeménye­zésről előterjeszteni. Engedjék meg, hogy azt néhány szóval kí­sérhessem, azon álláspont megjelölésére, melyet a kormány e törvényjavaslat tekintetében el­foglal­t mód, melylyel e törvényjavaslatot a sajtó­ban szintúgy, mint e tisztelt házban magában már előre tárgyalták, teljesen alkalmas volt arra, hogy ennek oly jellemet s oly horderőt tulajdo­nítson, mely a kormánynak soha se volt szándé­­kában s melylyel igy az nem is bir s mely modor által ép úgy indokolatlan aggodalmakat keltet­tek fel egyik részről, mint indokatlan reménye­ket más részről. A közjogi ellenzékkel való ki­egyezés, melyet alkalmasint olyanok mond­tak e kormányelőterjesztés közvetlen czéljául, kik nem barátaink, — mondom, e kiegyezés oly­an, mely nézetünk szerint aligha vihető keresz­tül ily egyszerű utón. Ellenkezőleg ! A kormány meg van győződve, hogy bármely előterjesztés létetnék is jelenleg a házban, egyik sem volna képes arra, hogy minket­ egy varázsütéssel amaz óhajtott czélhoz juttasson. (Halljuk! — Balról mozgás.) Ide más út vezet, sokkal nehezebb út. Prog­­rammunkban már utaltunk reá, s azt ma is az egyedül helyesnek tartjuk. A következetes, szen­­vedélytelen kormányműködés, mely föltétlenül a törvényhez ragaszkodva, őszintén arra törek­szik, hogy a birodalom minden néptörzse iránt egyenlő módon igazságos legyen, mely mindenk szellemi s anyagi érdekeit hasonló gonddal ápol­ja , mire mi programmunkban különös súlyt fektettünk, oly kormánymüködés, mely arra van irányozva , hogy állami alaptörvényeinket ne csak szó szerint, hanem azok szellemében is tel­jesen valósítsa s igy az abban foglalt jogoknak gyakorlati keresztülvitelét is biztosítsa; m ily kormánymüködés az általános kielégités czélját nem ugyan egy rohamra, de kétségkívül bizto­sabban fogja elérni, mint azok, kik a pártok viszályát, mely egy évtized befolyása alatt foly­ton nagyobb elkeseredésre emelkedett, egy bár­mely geniálisan tervezett törvény - előterjesztés által vélik eloszlathatni, ezt elérhetnék. Ez eszmemenetnek felel meg ama törvényja­vaslat is, melyet a t. háznak szerencsém van előterjeszteni. Alkotmányunkban a tartomány­gyűlések egy fontos joga, mely teljesen alkalmas volna oly sok indokolt panaszt eloszlatni, elvileg ugyan el van ismerve, de nincs oly módon valósítva , mely azt gyakorlatilag is becsessé tehetné. Alkotmányunk értelmében ugyanis a tarto­­mánygyűléseknek joga van tanácskozni s indít­ványokat tenni, kihirdetett általános törvények és intézmények felett, azoknak az ország jólé­tére való hatását illetőleg, úgyszintén oly kibo­csátandó általános törvények és intézmények felett, melyeket az ország szükségletei és jóléte igényelnek. Legyen szabad, úgy mellékesen megjegyeznem, hogy e szöveg nem tőlem szár­mazik, hanem szóról szóra a tartományi rend­szabályokból van idézve. Hogy ha e törvényben elismert fontos elvnek, hogy t. i. a tartománygyűléseknek minden kö­rülmény között meg legyen óra a lehetőség, hogy tartományaik sajátosságait és speciális szükségleteit érvényesítsék, úgy ezt mindenek­előtt minden megszorítás nélkül kell valósítani. De továbbra a tartománygyűlése­­ket ki kell szabadítani ama meg­alázó helyzetből (derültség balról), hogy tanácskozásaik és végzéseik általában csak ak­kor találnak meghallgatásra, ha nekik sikerült a kormányt vagy egyes reichsrathi­ képviselőket arra bírni, hogy e mellett az officium boni viri-t teljesítsék. Az előterjesztendő törv­­javaslat­nak az a czélja van, hogy e hiányon segítsen. A kormány e ténynél nem kérdezi, hogy ily intézkedés mily néptörzsnek, mily országnak fog legközelebb javára szolgálni , sőt ellenkezőleg arra kellett gondolnia, hogy minden parlament­ben változnak a többségek és kisebbségek, s hogy igy ama rendszabályra, mely ma egyik tartománynak használ, holnap másik tartomány­nak szüksége lehet s igy mindnyájan egyenlő mérvben osztozkodnak amaz érdekvédelemben, melyet ez előterjesztésnek kell nyújtania. Ez a kormány álláspontja oly álláspont, me­lyet e tisztelt háznak is figyelmébe ajánlani bá­torkodom. A gr. Hohenwarth által előterjesztett javaslat igy hangzik: Törvény, melylyel a birodalmi képviseletről szóló 1867-ki decz. 21-diki törvényczikk 11., 12. és 13. §-hoz pótlólag rendeltetnek: 1. §. A reichsrathban képviselt királyságok és országok tartománygyűléseit megilleti a jog, hogy oly ügyekben, melyek a bírád, képviselet alaptörvényeinek 11. §-a értelmében a reichs­­rathnak vannak fenntartva, s a jelen törvény 5. §-ban nem záratnak ki, törvényja­­vaslatokat dolgozzanak ki, me­lyek a reichsrath helybenha­gyása s a császártól kinyert szentesítés folytán, az illető tartományokra nézve törvény­erővel bírnak. 2. §. Az ilynemű törvényjavaslatok a kor­mány közvetítése útján jutnak a reichsrath elé, s ez által, mint a tartománygyűlések előterjesz­tései tárgyalandók. 3. §. A reichsrath e tárgyalásnál annak megvizsgálására szorítkozik, váljon a tartománygyűlések által előterjesztett tövény a birodalom érdekeivel megegyez­tethet­ővé vagy nem, s e szerint vagy egészben elfogadja a javaslatot, vagy visszauta­sítja ; — az előterjesztett törvényjavaslat módo­sítása nem határozható el. 4. §. Ha a törvényjavaslat nem nyeri meg a reichsrab­ mindkét házának helyeslését, úgy er­ről a kormány tudósítja a tartománygyűlést. 5. §. A tartománygyűléseknek azon joga tör­vényjavaslatokat indítványozhatni, melyek a felsorolt szabályok szerint elintézendők, nem terjed ki a birodalmi képviseletről szóló törvény 11. §-a szerint a birodalmi tanács hatáskörébe tartozó következő ügyekre: a) azokra, melyek e §, a) c)és o) pontjában felsoroltatnak; b) azon ügyekre, melyek a katonakötelezett­­ség teljesítésének módjára, idejére, helyére és sorrendjére, valamint a kiállítandó legénység számára vonatkoznak ; c) a pénzügy, pénzverési és jegybankügyre, a vám és kereskedelmi, valamint a posta távír­da és vasútügyre; d) a honosítás tárgyában hozandó törvényekre; e) az állam alaptörvénynek a birodalmi tör­vényszékre vonatkozó szabályainak végrehajtása; f) egyáltalában minden ügyekre, melyek a bi­rodalmi tanácsban képviselt országok s a magyar korona tartományai között fennálló államegyez­mény szerint egyenlő elvek szerint intézen­­dők el. 6. §. A kormány megtagadhatja a tartomá­­nyi gyűlések törvényjavaslatainak áttételét a birodalmi tanácshoz, ha azok az 1. §-ban kikö­tött kellékekkel nem bírnak. 7. §. Az előrebocsátott módon létrejött vala­mely törvény, a bir­odalmi képviseletről szóló törvény 14. §-ának kivételével csak a birodalmi törvényhozás útján helyeztethetik hatályon kí­vül és pedig: a) a tartománygyűlés javaslata folytán; b) ezenkívül azon esetben, ha ez egy később hozandó törvényben valamennyi királyság és tartományra nézve kimondatnék. 8. §. E törvény a kihirdetés napjától életbe lép. 9. §. A törvény végrehajtásával a minisztérium bizatik meg. Bécs, ápr. 25. (A reichsrath ülésének folytatása.) Dr. Pinzert és társai interpellate nyújtanak be a közoktatásügyminiszerhez a prágai érseknek azon követelése miatt, miszerint dr. Pellenter tanszéké­től elmozdittassék, úgyszintén a cseh országos is­kolai széknek erre vonatkozó elmozdítási rendele­tét illetőleg, és kérdik, mi intézkedéseket tett, vagy ?

Next