Budapesti Közlöny, 1871. május (5. évfolyam, 100-123. szám)
1871-05-26 / 120. szám
kénytelen volnék, az e tárgyban netalán teendő indítványt később megtenni. Kötöztetni fog a belügyminiszerrel. Táncsics Mihály : Következő interpellációt intéz az összes kormányhoz: Tudván, hogy Fiume tengerparti városunk, egyetlen kikötőnk hegylábainál keskeny téren fekszik, mely oly kikötővárost, milyet a magyar állam óhajthat, jelen körülményei közt sohasem képezhet; kérdezem a t. kormányt: Nem szándékozik-e oly törvényes intézkedéseket tenni, miknél fogva Fiume nagyszerű, világhírű kikötővárossá válhassék ? Ha igen, nem tartja-e jónak működését oda irányozni főkép, hogy a város talapja lehető legnagyobb kiterjedést nyerjen, melyen idő folytán a kereskedő világ által méltán megbámulandó város emelkedhessék ? Ha ezt óhajtja, — amin nem kételkedem, — nem tartja-e czélszerűnek,a törvényhozás által azon kiváltságos elvet fölállittatni, mely szerint mindazon magyar államieli polgárok, s mindazon idegen országbeliek, kik állandóan ide telepednek, s a tenger vizét beljebb szorítván, annak helye, bármi nagyszerű épületeket emelnek, kikötőket építenek, ezek 500 évig teljesen adómentesek legyenek ?Határozati javaslat. Iványi Dániel: Következő hat javaslatot terjeszti a ház elé. Tekintve, hogy különösen a rövidebb szolgálati idő mellett, a leendő katonák és honvédelmen már ifjú korukban, vasműr a sorbadi s illetőleg honvéd - szolgálatra még vagy már nem köteles, azonban az országnak kül-ellenség általi megtámadtatása esetén a népfölkelésben résztvenni hivatott, illetőleg kivánó honpolgároknak is a tornászat és fegyverforgatásban gyakorlása kívánat,s: Utasítsa a képv.ház a kormányt, hogy törvényjava-1 tokát terjeszsen elő: 1- ször. A tornászatnak az elemi és polgári iskolákba való mielőbbi behozatala; 2 pr. a középiskolákat látogató ifjknak a tornászat s egyszersmind fegyver- s hadigyakorlatukban való kötelezett oktatása ; s végre 3 pr. önkéntes nemzetöri csapatoknak felállíthatás iránt. Ezen határozati javaslathoz mellékelve van egy bővebb indokolás, melyben ki van fejtve az, miszerint ezen utolsó kívánság, hogy t. i. a leendő népfelkelők, mint önkéntes nemzetőrök előre gyakorolhassák magukat, az országnak egyátalán fogva igen csekély pénzébe fog kerülni; valamint ki van fejtve az, hogy magukra a polgárokra egyátalán fogva, akaratuk ellenére semmi teher nem háramlik, mert tökéletesen szabadságukban áll az önkéntesek közé belépni, vagy nem, valamit ki van fejtve az is, hogy ezen önkéntes nemzetőrt csapatok felállítása által a köznyugalom és közrend egyltalában nem veszélyeztetik. Kérem annál fogva a t. házat, méltóztassék ezen határozati javaslatot a hozzá mellékelt indokolással kinymatni. Elnök : Ki fog nyomatni, kiosztatni, s midőn a t. ház rendeli napirendre fölvétel végett kitüzetni, és a ház akkor fog határozni fölötte, várjon tárgyaltassék e vagy nem. A központi bizottságnak vannak jelentései. Huszak Imre kö.p. birotsági előadó: Van szerencsém az osztályok előadóiból alakult kö.p. bizottságnak jelentését előterjeszteni a főrendiház által az 1848. évi törvények által megszüntetett úrbéri kapcsolatból fönmaradt jog, és bitokvizonyokról szóló törvényjavasatokra tett módosítványok tárgyában, ugye annak jelentését a főrendiház által az litván,okról szóló törvényjavaslatra nézve tett módosítások tárgyában ; végre jelentését a telepítvényes közégésre vonatkozó ideiglenes intézkedésekről szóló törvényjavaslatra nézve a főrendiház által tett módosítványok tárgyában. Miután ezek már ki vannak nyomtatva és kiosztva kérem a t. házat, méltóztassék ezeknek napirendre tűzése iránt határozni. Elnök : Ha méltóztatnak megengedni, miután kinyomatva és szétosztva vannak, az oszályok is most tárgyalták és igy a tárgy ismeretes, holnapra lehetne napirendre kiüli. (Helyeslés.) A megválasztott bizottságok névsorát fogja felolvasni a jegyző dr. Majláth István ,jegyző. Óvássá a bizottságokra beadott szavazatok eredményét. A körvényi bizottság tagjaira beadatott 249 szavazat, e közt üres volt 3. Legtöbb szavazatot nyertek: 1. Rogyó Sándor 242. 2. Hijdu Ignácz 240. 3. Bay Freter 237. 4 Ürményi Miksa 233. 5. Szögyényi László 233. 6 Barcsay Ákos 154. 7 Brezovay László 151. 8. Stoll Károly 145 9. Eitel Frigyes 143. 10. Follenbarmi Ferencz dr. 143. 11 Orosz Miály 143. 12. Filippovics Simon 143. 13. Fabriczius Károly 142. 14. Dienes József 141. 15. Császár Bálint 135 szavazatot nyertek. A vasúti bizottság tagjára beadatott 241 szavazati jegy, ezek közt Üres volt 2. Legtöbb szavazatot nyertek: Podmaniczky Frigyes báró kapott 239 szavazatot, Madocsányi Pál 233, Házmán Ferencz 231, Kemény Gábor báró 228, Muzslay Sándor 228, Pelnesevich László gr. 226 Simonyi Ernő 214, Dániel Pál 152, Latinák Rudolf 151, Korizmics László 150, Petrovay Ákos 150, Paczelay János 149, Zihy Sándor gól 148,Röid László 111, Szeniczy ödön Iliet. Kaptak még szavazatot: Küriby István 13. , Szaplonczay József 91, Papp Lajos 91, Vukovics 5 bő 90, Gubody Sándor 90, Mocsáry Lajos 90, Mocsonyi Sándor 39, Kemény Mary 55, Szentpály Jenő 51, Irányi Dániel 35 öt. A képviselőház gazdasági bizottságára beadatot 227 szavazati jegy ezekből üres volt kilencz. Legtöbb szavazatot nyertek : Simonyi Lajos dr. 226, Kemény István 211, Paczolay János 211, Jancsó István 207, Térey Pál 152, Molnár Pál 1 CO net. Kaptak még szavazatot: Cséry Lajos 66, Berneky Gula 66, Kiss Miklós 61, és 19 képviselő 3 és 1 szavazatot. A mentelmi bizottság tagjaira beadatott 237 szavazat, ezek közt üres volt. Legtöbb szavazatot nyertek : 1. Mátyás Aristid 192, 2. Justh József 186, 3. Simonyi Lajos báró 183, 4. Hodossy Imre 151, 5. Hoffmann Pál 150, 6. Bogdán Vincze 149, 7. Leonhárd Károly 149,8. Török Dániel 149, 9. Tomasich József 149, 10. Urházy György 148. A pénzügyi bizottság tagjaira beadott 148 szavazat, ezek között üres volt. Legtöbb szavazatot kaptak: Ghyczy Kálmán 246, Széli Kálmán 246, Bitó István 242, Csengery Antal 242, Wahrmann Mór 242, Sontagh Pál (csan.) 241, Zsédényi Ede 24, Bezeridy László 172, Trefort Ágoston 154, Ordódy Pál 147, Pulsky Ferencz 146, Kauz Gyula 144, Kluen Henrik gróf 143, Hárkányi Frigyes 140, Máriássy Béla 138. A számvizsgáló bizottság tagjaira beadatott 249 szavazat, ezek közt üres volt 2. Legtöbb szavazatot nyertek : 1. Dezső Somniszló 238 2. Szilágyi Virgil 178 3. Krojevics Frigyes 176 4. Madcsányi Pál 176. 5 Péchy Lajos 176. Elnök : A most felolvasott bizottságok tagjai legyenek szívesek ülés után itt maradni és megalakulni, illetőleg elnökeiket és jegyzőiket megválasztani. Ker.kapoly Károly pénzfigyér : Mielőtt napirendre térne át a t. ház, bátor vagyok azon törvényjavaslatot, melyet a miniszerelnök úr annak idején a még beterjesztendők közt fölemlített t. i. a pestvárosi nagy kö útról a három bárány utczai kiágazással és a közmunkák t nácsa által Budapesten létesitendő közlekedési utakon emelendő építkezések adómentességéről szóló törvényjavaslatot azon kéréssel beterjeszteni, méltóztassuk azt a pénzügyi bizottsághoz utasítani, hogy amennyiben a többi tárgyak mellett lehetséges, ezen ügyet is elővegye. Ki fog nyomatni és a pénzügyi bizottsághoz utasíttatni. Szilágyi Virgil, a közp.bizottság előadója. Olvassa a közp. bizottság jelentését a magyargácsországi vasút kiépítésére vonatkozó 1869. évi 6k. cz. módosításáról,— és a gönpöri iparvas utak hálózatának kiépítéséről szóló törv. javaslatuk tárgyában. Az előbbiekkel együtt napirendre fog tűzetni. Napirend. Napirenden van „a fiumei kikötő kiépítéséről és az ezen célra 1871 re megajánlott póthitelről“ szóló törvényjavaslat tárgyalása. Előadó: SzÉLL KÁlán.s Mátrvus Arisztid . Óhajtja, hogy a kormány mielőbb terjesszen elő egy oly törvényjavaslatot, melyben kedvezmény nyújtassék mindazon vállalkozóknak, kik a magyar tengeri kereskedelmet lendíteni kívánják. Szeló nem kívánja tehát az osztrák „Lloyd gőzhajótársulatot“ támogatói, mégpedig azért, mivel ezáltal akadályoztatnának azon társulatok, melyek a fiumei tengeri kereskedelmen igyekeznek majdan lendületet előidézni. Elvárja, hogy ily értelemben fog a magyar delegatió eljárni. Várady Gábor: Felszólal az ellen, hogy az osztrák „Lloyd” gőzhajótársulat részére az 1872. közös budgetben subventio vétetett fel, bár az azon társulattal kötött szerződés már 1891-ben lejárt, Horn Ede : Hozzájárul Máttyás Arisztid kívánságához. A ház ezután általánosságban elfogadja a törvényjavaslatot; a részletes vitánál felszólal Irányi Dániel. Kérdést intéz a pénzügyministerhez aziránt, nem lehetne-e a fiumei tengeri kikötő kiépítésére kívánt összeget állandósított államadósság helyett, kibocsátandó kamatozó kincstári utalványok útján beszerzett pénzösszeggel fedezni. Kerikapoly Károly pénzügyminister: A tett kérdésre van szerencsém válaszolni a következő- I két. Miért vélem én, és miért véli a pénzügyi bizottság is állósított államadósság felvételvel kiépítendőnek a fiumei kikötőt, illetőleg beszerezni az arra szükséges 13 millió s néhány százezer forintot, annak oka az, mert oly módon, mint azt. képviselő úr mondat,i kincstári utalványok nagyobbménti kibocsátása által, a szükséges kiadásokra az összeg beszerezhet nem lenne Azigaz, hogy azok kamatja ma 5 frt 40 kv, azaz 44/10 % , de épen ez az oka, hogy a fogalomban nincs több, mint a képviselő úr által megnevezett, nem egészen 3 millió; ha nagyobb mérvben akarjuk azokat forgalomba hozni, akkor ez csak a kamat emelésével érhető el. Csak ha emelem a kamatot, több az utalvány vevője, mert épen a magasabb kamat csábít a vételre. De nem szabad elfejtezni a kincstári utalványok előállításának kibocsátási kötségeiről, valamint az azok által okozott kezelési költségekről sem. Ha lehetőleg könnyűvé nem tesszük, hogy a 6 hónap eltelte előtt is lehessen értékesíteni a kérdéses jegyeket, nehezebbé válik azokat a forgalomban megtartni,ha pedig könnyűvé tesszük a visszafolyást, akkor többe kerül keze esük, úgy hogy a kincstári utalványok körülbelül **/• be kerülnek az államnak a kezelési és előállítási községekkel együtt. — E hat percent pedig igen közel van azon áldozathoz, amely mellett állósíto adósság tételével is megkaphatjuk a szükséges pénzt. Hogy akkor, amikor államháztartásunk a megindulóban volt, mikor senki előre nem látott , hogy 4-5 éven keresztül a deficit csak az előirányzatokban fog szerepelni, de a valóságban és a zárszámadásokban soha, mondom, ha akkor 70 percentre lehetett kölcsönt kapni, ez valóságos szerencse, jelentékeny siker volt. Szemben azon múlttal, mily, mindent összevéve 10% es adósságot is ismert, de ennek ellenében most a siker ellenkezője lenne, ha 7'/1 prcenten alól nem birnánk pénzt teremteni, — nyíltan kimondom ezt, bár tudom, hogy ez a pénzügyminiszer szájából nagy szó, mert az eredmény ellenkezőt is mutathat, miután az eventualitások urai nem vagyunk, de úgy, amint a viszonyok most állanak, pedg azok, tekintve Francziaország nagy pénzszükségletét, épen nem fényesek, el merem mondani, hogy álló ittt államdósság mellett sem igen kell nagyobb áldozatot kötni, mint amekkora a kölcsönzés más útján is meghozandó lenne. Épen ezért ú jul tartom tanácsosnak a függő álamadósságot hovatovább annál inkább öregleni, miután máris utasítva vagyok oly összegnek függő adósság útján fedezésére, míg ratto-bevételeinknek 8 percentje. Ez egy évre elég nagy feladat. Ezen tú menni kockáztató lenne, mely ha nem sikerü, akkor a vállalat nem létesíthető, miután pénz nélkül nem lehet építeni; ha pedig sikerül, esetleg nagy bajt, zavart okozhatna. Emlékezetébe hozom a tépv.árnak azt is, hogy a fölhatalmazás, melyet a törvé nyomzás nekem adni kegyes volt, nem csak kincstári utalványok kibocsáthatására szorítkozott, hanem más megfő- 2764