Budapesti Közlöny, 1871. május (5. évfolyam, 100-123. szám)

1871-05-28 / 122. szám

mű­eknek Svájczból, Németországból és Orosz- Lengyelországból a birodalom mindkét felébe leendő be- vagy átvitele bizonytalan időre eltilta­­tik. Miről a magyar kir. vámhivatalok azon uta­sítással értesittetnek, hogy netalán náluk előfor­duló idézett nemű gyanús czikkeket hivatalos zár alatt külföldre utasítsanak vissza. Ezen tilalom alól az utasoknak podgyászai, va­lamint átköltözés következtében behozott tárgyak kivétetnek. Budán, 1871. évi május hó 15-én. NEMHIVATALOS RÉSZ Felhívás a cs k. bécsi hadmérnök-apród is KÓLÁBA VALÓ BELÉPÉSRE. Oly polgári osztálybeli ifjak, a­kik valamely főreáliskolát sikerrel végezték, vagy azt még a folyó évben bevégzik, s hadmérnöktisztté való ki­­képeztetésre törekszenek, a cs. kir. hadmérnök- Csapatba való megelőzött belépés és sikerrel le-­­tett fölvételi vizsgálat után fölvétethetnek a had­­mérnök-hadapród-iskola számára való előkészítési tanfolyamra. Ezen iskola látogatói a hadmérnöki és haditu­­­dományokat a műtani katonai akadémiánál hall­gatják, az előbbieket ugyanazon terjedelemben­­ mint valamely műegyetemnél. A növendékek ez által képesíttetnek a hadmérnök-apródi (tiszti) vizsgálat letételére, eshetőleg annak idejében a felsőbb hadmérnöki tanfolyamba való emelkedés­re. Azon jelöltek, kik a 17-ik életévet elérték, si­kerrel letett felvételi vizsgálat után besoroztatnak,­ a fiatalabbak mint csapatnövendékek ajánltatnak s a kincstári élelmezésbe vétetnek át. Az oktatás-­­ ból eredő összes költségek a katonai kincstár ál­­­tal viseltetnek. A hadapródiskola Il ik évfolyamának bevég­,­zése és sikerrel letett zárvizsgálat után követke-­­zik a hadmérnökapróddá, illetőleg tiszti helyettes­sé való kineveztetés. A fölvételi vizsgálat magában foglalja a teljes főreáliskola főtárgyait s mindegyik hadmérnök­ezred vagy finállólag kirendelt zászlóalj parancs- J­nokságnál, Bécs, Krems, Olmütz, Prága, Krakó­­ban, tétethetik le. Oly műegyetemi tanulók, kik az általános osz­tályt bevégezték, közvetlenül a hadapród - iskola első évfolyamába léphetnek be. A besorozás a leg­közelebbi csapattestnél történhetik, melytől aztán a jelöltnek a 2 ik hadmérnök ezred 2 ik zászlóal­jához Bécsbe küldetése fog történni. A közelebbi határozatok a cs. kir. hadsereg csapatiskolái számára kiadott utasítás IV-ik ré­széből az összes cs. és kir. tartalékparancsnoksá­gok és hadmérnökségi csapatosztályoknál megte­kinthetők. A cs. kir. közös hadügyi ministeriu­mtól­­tól deczember végéig vezetett pénztári számadá­sok megvizsgálásáról. Ki fog nyomatni és szétosztatni. Felolvastatik 3-or a közbiztonságról szóló tör­vényjavaslat. Elnök : Méltóztassanak azok, kik az imént harmadszor felolvasott törvényjavaslatot végleg elfogadják, fölkelni (Megtörténik.) A t. ház vég­leg elfogadja. Hozzájárulás végett a főrendekhez át fog küldetni. Hogy ez még ma megtörténhessék, a jegyzőkönyvnek idevonatkozó pontja föl fog olvastatni. Jámbor Pál jegyző: Olvassa a mai ülés jegy­zőkönyvének a közbiztonsági törvényjavaslat vég­leges elfogadásáról szóló pontját. Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyv ezen pontja hitelesíttetik. A mai ülésnek más tárgya nincs. A jövő ülés szerdán reggel 9 óra­kor fog tartatni, a­melynek napirendjére a t. ház által a következő tárgyak tűzettek ki: A gácsor­­szági vasút, a gömöri ipar­­vasút és kérvények. Délután, a­mint már elhatároztatott, az osztá­lyokban az amerikai szerződés, a honosítás végett, és az argentini­­köztársasággal kötött kereskedel­mi szerződések fognak tárgyaltatni. Ezzel az ülést bezárom. Boldog ünnepeket kí­vánok a t. ház tagjainak. (Fölkiáltások: Köszön­tik ! Hasonlóképen kívánjuk!) Ülés vége 11 óra 45 percz. ORSZÁGGY­ŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK A KÉPVISELŐHÁZ COCSI­­k ÜLÉSE 1871. május 27-én d. e. 10 órakor. Elnök: Somssich Pál. Jegyzők: Jámbor Pál és Bujanovics Sándor. A kormány részéről jelen van: Tóth Vilmos minister. A múlt ülés jegyzőkönyve észrevétel nélkül hi­telesíttetik. B. Simonyi Lajos központi bizottsági előadó: A 72- ik számú vízszabályozási társulatokról szóló törvényjavaslat a központi bizottságban tárgyal­tatván, az erre vonatkozó jelentést van szerencsém a t. háznak benyújtani; továbbá a 724. számú, a gázrendőrségről szóló törvényjavaslat hasonlóké­pen tárgyaltatván, az erre vonatkozó jelentést szin­tén van szerencsém a t. ház elé terjeszteni. Ki fognak nyomatni és szét fognak osztatni. Zsedényi Ede : A pénzügyi bizottság elnöké­nek távollétében benyújtja a pénzügyi bizottság jelentését azon törvényjavaslat felett, melyet a pénzügyminiszer úr a Pest városi nagy­körúton és sugárúton emelendő házak adómentességéről be­nyújtott. Szilágyi Virgil előadó: Benyújtja a számvizs­gáló bizottság jelentését az 1870. augusztus elsejé- 2808 A FŐRENDIHÁZ CXIII. ÜLÉSE 1871. május 27-én déli 1 /* 1 órakor. Elnök: Majláth György országbíró. Jegyző: Nyáry Gyula báró. A múlt ülés jegyzőkönyve észrevétel nélkül hi­telesittetik. Bujanovics Sándor, a képviselőház jegyzője: A képviselőház megbízása, folytán a következő törvényjavaslatokat, úgymint: a zólyom-beszter­czebányai szárnyvonal kiépítéséről, a fiumei ten­geri kikötő kiépítéséről, a horvát-szlavón állam­­utakra szükségelt póthitel, a határőrvidéki tengeri kikötők kiépítésére szükséges póthitelről, végre az ország némely vidékein megzavart közbiztonság helyreállítására megkívántató póthitelről szóló, a képviselőház által véglegesen megszavazott tör­vényjavaslatokat tárgyalás és szíves hozzájárulás végett bemutatja. Nyáry Gyula dr. jegyző : Olvassa a képviselő­ház által átküldött jegyzőkönyvi kivonatokat. A törvényjavaslatok felolvasottaknak vétettek s véleményadás végett az egyesült jog- és pénzügyi bizottságnak fognak kiadatni, úgy az egyesült pénzügyi és közlekedési bizottságnak. A legközelebbi ülés szerdán d. e. 11 órakor fog tartatni. Ülés vége 1 órakor. A főrendiház folyó évi május hó 31 én délelőtt 11 órakor ülést tartana. A „VÖRÖS KÖNYV.“ (Folytatás.) II. A DUNA-KÉRDÉS. 59. Bernt gróf — Apponyi grófhoz Londonban. Buda, 1871. jan. 19. Ön utasításainak egy czikkelye az európai Du­­nabizottságról szól, melyre nézve czélszerűnek láttam bővebben és határozottabban visszatérni, ha ezen intézmény további fentartásának vagy közel feloszlatásának kérdése a conferentia előtt felmerülne. Alig kell ismételnem, hogy mi egy­­magunk nem kezdeményezhetünk lépéseket ezen intézmény további fentartása érdekében, bármily kívánatosnak és szükségesnek látszanék is az előttünk. Óhajtandó volna, hogy Anglia, vagy még inkább, hogy Törökország vállalja ezt magá­ra. Anglia volt az, mely Francziaországgal egyet­értve már az 1856-os előleges békeidejétől fogva folyton szükségesnek tartá egy európai felügyelő bizottság létezését a Duna-torkolatok ügyében. Anglia e kérdésben lekötötte hitelét, viselte a kez­­­deményező dicsőségét és tel­jes elégtételt is nyert e kérdés körül. Másrészről Törökország, mely az­előtt nem nagy barátja volt e bizottságnak, újab­ban más véleményben van, és Prokesch báró je­lentései szerint „a nagyvezér teljesen egyetért abban, hogy az európai Dunabizottság tovább is fentartassék, sőt hogy állandóvá tétessék. A nagy vezér e nagy bizottságban komoly biztosítékot lát, mely most valóban szükségessé vált, s mely a pártbizottság által nyújtható biztosítékokat mesz­­sze felülmúlja stb.“ Mi távirati uton megkerestük a portát, hogy londoni megbizottját hatalmazza fel az említett kezdeményezésre, s ön e pontra nézve értekezésbe bocsátkozhatik úgy Mussurus pasával, mint lord Granville-el, ha a kérdés minden várakozás elle­nére égetővé válnék. Ön biztosíthatja őket, hogy mi határozottan támogatjuk őket, s én remélem, hogy Olasz- és Poroszország megbízottjainak sza­vazata hasonlóképen fog szólni. Mindazonáltal nem szabad felednünk, hogy az európai Dunabizottság hatáskörét nem szabad Isaktsától keletre kiterjeszteni, sem az időtarta­mot 1883 ik éven túl meghosszabbítanunk, a­mi­dőn a kölcsön biztosításával kapcsolatban álló pénzügyi műveletek teljesítve és a Szt.­György csa­torna munkálatai is befejezve lesznek. Annak magyarázatára, miért nem kívánjuk mi kezünkbe venni a kezdeményezést, alig kell önt figyelmeztetnem, hogy ha mi ezt megtennék, le­mondani látszanánk a bennünket mint első párt­hatalmat illető előjogunkról. Ha mi egy más oldalról indítványba hozott­­ meghosszabbításhoz beleegyezésünket adjuk, ak­­i­kor mi teszünk engedményt, míg ellenkező eset­­­­ben mi kérnénk engedményt.­­ A­mi a Dunahajózás kérdését illeti, nem lehe­­t tetlen, hogy e kérdést egy vagy más oldalról a­­ Fekete tenger semlegességének kérdésével szo­ros logikai kapcsolatban állónak el nem is­merik. Ha csak a logikai összefüggést kell bebizo­nyítanunk, a természetes és szükséges kapcso­latot megtaláljuk a Dunatorkolati hajózásra nézve hozott okmány 21. czikkében, a­hol a párisi szer­ződés 11. czikkében kimondott semlegesség átvi­tetik a Dunatorkolatokra is. Ezen czikkely szerint: „Mindazon, bárminemű munkák és intézmények, melyeket a dunai bizott­­zottság, vagy a párisi szerződés 16. czikkelyének értelmében jogutódja létesít, különösen a hajó­­zási pénztár és mindazok, melyek a jövőben fog­nak létesíttetni, az említett szerződés 11. czikke­­lyében megállapított semlegességben részesülnek és háború esetén a hadviselő felek által egyaránt tiszteletben tartatnak.“ Nem tulajdonítunk ezen érvnek rendkívüli fontosságot, s nem akarjuk csupán erre alapítani ama biztosíték meghosszabbítása iránti óhajunkat, mely különösen a mi előnyünkre válnék; de a kérdésben álló összefüggés mindenesetre bizonyí­­­ték arra nézve, hogy a párisi béke 19. czikkelye , egyike azon határozatoknak, melyek szoros fen­­n­tartását óhajtanunk kell.­­ Annak feltüntetésére, hogy ha Oroszország a­­ Fekete-tenger kérdését helyezi előtérbe, a hajó­­­­zás kérdését általában véve meg kell beszélni,­­ még más nézpont is van, mely megérdemli, hogy előlegesen tárgyaltassék. Erről kívánok néhány szót szólni. A császári és kir. kormány már az 1856 diki előleges békétől fogva, — hogy a maga részéről is lehetségessé tegye az európai hatalmak ellen­őrzését az orosz hajóhad ereje felett a Fekete­tengeren, — bár nem szívesen, aláveté magát ezen ellenőrzésnek a Dunára nézve is. A csá­szári és királyi kormány meghozta az áldoza­tot, hogy e folyam — daczára a partja mellett fekvő országok physikai, kereskedelmi és poli­tikai szembeszökő különbségeinek, — nemcsak az egyezményes — valamennyi parthatalom egyen­lő befolyásának alávetett — folyók sorába fel­vétessék, hanem még a nem-parti hatalmaknak is mintegy felügyelete alá helyeztessék. Ha ily körülmények között egy nagyhatalom arra szólíttatik fel, hogy Oroszország javára en­gedje meg az európai ellenőrzés megszüntetését a Fekete tenger felett, méltányos, hogy ezen ellen­őrzés Ausztria Magyarországra és a szomszéd parti hatalmakra nézve is megszűnjék.

Next