Budapesti Közlöny, 1871. május (5. évfolyam, 100-123. szám)
1871-05-28 / 122. szám
műeknek Svájczból, Németországból és Orosz- Lengyelországból a birodalom mindkét felébe leendő be- vagy átvitele bizonytalan időre eltiltatik. Miről a magyar kir. vámhivatalok azon utasítással értesittetnek, hogy netalán náluk előforduló idézett nemű gyanús czikkeket hivatalos zár alatt külföldre utasítsanak vissza. Ezen tilalom alól az utasoknak podgyászai, valamint átköltözés következtében behozott tárgyak kivétetnek. Budán, 1871. évi május hó 15-én. NEMHIVATALOS RÉSZ Felhívás a cs k. bécsi hadmérnök-apród is KÓLÁBA VALÓ BELÉPÉSRE. Oly polgári osztálybeli ifjak, akik valamely főreáliskolát sikerrel végezték, vagy azt még a folyó évben bevégzik, s hadmérnöktisztté való kiképeztetésre törekszenek, a cs. kir. hadmérnök- Csapatba való megelőzött belépés és sikerrel le-tett fölvételi vizsgálat után fölvétethetnek a hadmérnök-hadapród-iskola számára való előkészítési tanfolyamra. Ezen iskola látogatói a hadmérnöki és haditudományokat a műtani katonai akadémiánál hallgatják, az előbbieket ugyanazon terjedelemben mint valamely műegyetemnél. A növendékek ez által képesíttetnek a hadmérnök-apródi (tiszti) vizsgálat letételére, eshetőleg annak idejében a felsőbb hadmérnöki tanfolyamba való emelkedésre. Azon jelöltek, kik a 17-ik életévet elérték, sikerrel letett felvételi vizsgálat után besoroztatnak, a fiatalabbak mint csapatnövendékek ajánltatnak s a kincstári élelmezésbe vétetnek át. Az oktatás- ból eredő összes költségek a katonai kincstár által viseltetnek. A hadapródiskola Il ik évfolyamának bevég,zése és sikerrel letett zárvizsgálat után követke-zik a hadmérnökapróddá, illetőleg tiszti helyettessé való kineveztetés. A fölvételi vizsgálat magában foglalja a teljes főreáliskola főtárgyait s mindegyik hadmérnökezred vagy finállólag kirendelt zászlóalj parancs- Jnokságnál, Bécs, Krems, Olmütz, Prága, Krakóban, tétethetik le. Oly műegyetemi tanulók, kik az általános osztályt bevégezték, közvetlenül a hadapród - iskola első évfolyamába léphetnek be. A besorozás a legközelebbi csapattestnél történhetik, melytől aztán a jelöltnek a 2 ik hadmérnök ezred 2 ik zászlóaljához Bécsbe küldetése fog történni. A közelebbi határozatok a cs. kir. hadsereg csapatiskolái számára kiadott utasítás IV-ik részéből az összes cs. és kir. tartalékparancsnokságok és hadmérnökségi csapatosztályoknál megtekinthetők. A cs. kir. közös hadügyi ministeriumtóltól deczember végéig vezetett pénztári számadások megvizsgálásáról. Ki fog nyomatni és szétosztatni. Felolvastatik 3-or a közbiztonságról szóló törvényjavaslat. Elnök : Méltóztassanak azok, kik az imént harmadszor felolvasott törvényjavaslatot végleg elfogadják, fölkelni (Megtörténik.) A t. ház végleg elfogadja. Hozzájárulás végett a főrendekhez át fog küldetni. Hogy ez még ma megtörténhessék, a jegyzőkönyvnek idevonatkozó pontja föl fog olvastatni. Jámbor Pál jegyző: Olvassa a mai ülés jegyzőkönyvének a közbiztonsági törvényjavaslat végleges elfogadásáról szóló pontját. Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyv ezen pontja hitelesíttetik. A mai ülésnek más tárgya nincs. A jövő ülés szerdán reggel 9 órakor fog tartatni, amelynek napirendjére a t. ház által a következő tárgyak tűzettek ki: A gácsországi vasút, a gömöri iparvasút és kérvények. Délután, amint már elhatároztatott, az osztályokban az amerikai szerződés, a honosítás végett, és az argentiniköztársasággal kötött kereskedelmi szerződések fognak tárgyaltatni. Ezzel az ülést bezárom. Boldog ünnepeket kívánok a t. ház tagjainak. (Fölkiáltások: Köszöntik ! Hasonlóképen kívánjuk!) Ülés vége 11 óra 45 percz. ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK A KÉPVISELŐHÁZ COCSIk ÜLÉSE 1871. május 27-én d. e. 10 órakor. Elnök: Somssich Pál. Jegyzők: Jámbor Pál és Bujanovics Sándor. A kormány részéről jelen van: Tóth Vilmos minister. A múlt ülés jegyzőkönyve észrevétel nélkül hitelesíttetik. B. Simonyi Lajos központi bizottsági előadó: A 72- ik számú vízszabályozási társulatokról szóló törvényjavaslat a központi bizottságban tárgyaltatván, az erre vonatkozó jelentést van szerencsém a t. háznak benyújtani; továbbá a 724. számú, a gázrendőrségről szóló törvényjavaslat hasonlóképen tárgyaltatván, az erre vonatkozó jelentést szintén van szerencsém a t. ház elé terjeszteni. Ki fognak nyomatni és szét fognak osztatni. Zsedényi Ede : A pénzügyi bizottság elnökének távollétében benyújtja a pénzügyi bizottság jelentését azon törvényjavaslat felett, melyet a pénzügyminiszer úr a Pest városi nagykörúton és sugárúton emelendő házak adómentességéről benyújtott. Szilágyi Virgil előadó: Benyújtja a számvizsgáló bizottság jelentését az 1870. augusztus elsejé- 2808 A FŐRENDIHÁZ CXIII. ÜLÉSE 1871. május 27-én déli 1 /* 1 órakor. Elnök: Majláth György országbíró. Jegyző: Nyáry Gyula báró. A múlt ülés jegyzőkönyve észrevétel nélkül hitelesittetik. Bujanovics Sándor, a képviselőház jegyzője: A képviselőház megbízása, folytán a következő törvényjavaslatokat, úgymint: a zólyom-beszterczebányai szárnyvonal kiépítéséről, a fiumei tengeri kikötő kiépítéséről, a horvát-szlavón államutakra szükségelt póthitel, a határőrvidéki tengeri kikötők kiépítésére szükséges póthitelről, végre az ország némely vidékein megzavart közbiztonság helyreállítására megkívántató póthitelről szóló, a képviselőház által véglegesen megszavazott törvényjavaslatokat tárgyalás és szíves hozzájárulás végett bemutatja. Nyáry Gyula dr. jegyző : Olvassa a képviselőház által átküldött jegyzőkönyvi kivonatokat. A törvényjavaslatok felolvasottaknak vétettek s véleményadás végett az egyesült jog- és pénzügyi bizottságnak fognak kiadatni, úgy az egyesült pénzügyi és közlekedési bizottságnak. A legközelebbi ülés szerdán d. e. 11 órakor fog tartatni. Ülés vége 1 órakor. A főrendiház folyó évi május hó 31 én délelőtt 11 órakor ülést tartana. A „VÖRÖS KÖNYV.“ (Folytatás.) II. A DUNA-KÉRDÉS. 59. Bernt gróf — Apponyi grófhoz Londonban. Buda, 1871. jan. 19. Ön utasításainak egy czikkelye az európai Dunabizottságról szól, melyre nézve czélszerűnek láttam bővebben és határozottabban visszatérni, ha ezen intézmény további fentartásának vagy közel feloszlatásának kérdése a conferentia előtt felmerülne. Alig kell ismételnem, hogy mi egymagunk nem kezdeményezhetünk lépéseket ezen intézmény további fentartása érdekében, bármily kívánatosnak és szükségesnek látszanék is az előttünk. Óhajtandó volna, hogy Anglia, vagy még inkább, hogy Törökország vállalja ezt magára. Anglia volt az, mely Francziaországgal egyetértve már az 1856-os előleges békeidejétől fogva folyton szükségesnek tartá egy európai felügyelő bizottság létezését a Duna-torkolatok ügyében. Anglia e kérdésben lekötötte hitelét, viselte a kezdeményező dicsőségét és teljes elégtételt is nyert e kérdés körül. Másrészről Törökország, mely azelőtt nem nagy barátja volt e bizottságnak, újabban más véleményben van, és Prokesch báró jelentései szerint „a nagyvezér teljesen egyetért abban, hogy az európai Dunabizottság tovább is fentartassék, sőt hogy állandóvá tétessék. A nagy vezér e nagy bizottságban komoly biztosítékot lát, mely most valóban szükségessé vált, s mely a pártbizottság által nyújtható biztosítékokat meszsze felülmúlja stb.“ Mi távirati uton megkerestük a portát, hogy londoni megbizottját hatalmazza fel az említett kezdeményezésre, s ön e pontra nézve értekezésbe bocsátkozhatik úgy Mussurus pasával, mint lord Granville-el, ha a kérdés minden várakozás ellenére égetővé válnék. Ön biztosíthatja őket, hogy mi határozottan támogatjuk őket, s én remélem, hogy Olasz- és Poroszország megbízottjainak szavazata hasonlóképen fog szólni. Mindazonáltal nem szabad felednünk, hogy az európai Dunabizottság hatáskörét nem szabad Isaktsától keletre kiterjeszteni, sem az időtartamot 1883 ik éven túl meghosszabbítanunk, amidőn a kölcsön biztosításával kapcsolatban álló pénzügyi műveletek teljesítve és a Szt.György csatorna munkálatai is befejezve lesznek. Annak magyarázatára, miért nem kívánjuk mi kezünkbe venni a kezdeményezést, alig kell önt figyelmeztetnem, hogy ha mi ezt megtennék, lemondani látszanánk a bennünket mint első párthatalmat illető előjogunkról. Ha mi egy más oldalról indítványba hozott meghosszabbításhoz beleegyezésünket adjuk, akikor mi teszünk engedményt, míg ellenkező esetben mi kérnénk engedményt. Ami a Dunahajózás kérdését illeti, nem lehet tetlen, hogy e kérdést egy vagy más oldalról a Fekete tenger semlegességének kérdésével szoros logikai kapcsolatban állónak el nem ismerik. Ha csak a logikai összefüggést kell bebizonyítanunk, a természetes és szükséges kapcsolatot megtaláljuk a Dunatorkolati hajózásra nézve hozott okmány 21. czikkében, ahol a párisi szerződés 11. czikkében kimondott semlegesség átvitetik a Dunatorkolatokra is. Ezen czikkely szerint: „Mindazon, bárminemű munkák és intézmények, melyeket a dunai bizottzottság, vagy a párisi szerződés 16. czikkelyének értelmében jogutódja létesít, különösen a hajózási pénztár és mindazok, melyek a jövőben fognak létesíttetni, az említett szerződés 11. czikkelyében megállapított semlegességben részesülnek és háború esetén a hadviselő felek által egyaránt tiszteletben tartatnak.“ Nem tulajdonítunk ezen érvnek rendkívüli fontosságot, s nem akarjuk csupán erre alapítani ama biztosíték meghosszabbítása iránti óhajunkat, mely különösen a mi előnyünkre válnék; de a kérdésben álló összefüggés mindenesetre bizonyíték arra nézve, hogy a párisi béke 19. czikkelye , egyike azon határozatoknak, melyek szoros fenntartását óhajtanunk kell. Annak feltüntetésére, hogy ha Oroszország a Fekete-tenger kérdését helyezi előtérbe, a hajózás kérdését általában véve meg kell beszélni, még más nézpont is van, mely megérdemli, hogy előlegesen tárgyaltassék. Erről kívánok néhány szót szólni. A császári és kir. kormány már az 1856 diki előleges békétől fogva, — hogy a maga részéről is lehetségessé tegye az európai hatalmak ellenőrzését az orosz hajóhad ereje felett a Feketetengeren, — bár nem szívesen, aláveté magát ezen ellenőrzésnek a Dunára nézve is. A császári és királyi kormány meghozta az áldozatot, hogy e folyam — daczára a partja mellett fekvő országok physikai, kereskedelmi és politikai szembeszökő különbségeinek, — nemcsak az egyezményes — valamennyi parthatalom egyenlő befolyásának alávetett — folyók sorába felvétessék, hanem még a nem-parti hatalmaknak is mintegy felügyelete alá helyeztessék. Ha ily körülmények között egy nagyhatalom arra szólíttatik fel, hogy Oroszország javára engedje meg az európai ellenőrzés megszüntetését a Fekete tenger felett, méltányos, hogy ezen ellenőrzés Ausztria Magyarországra és a szomszéd parti hatalmakra nézve is megszűnjék.