Budapesti Közlöny, 1871. június (5. évfolyam, 124-147. szám)
1871-06-01 / 124. szám
ka fölfüggesztendő, az izraelitát az illető lelkész panaszára elmarasztalta. Az alispán fölmentette az izraelitát az elmarasztaló ítélet alól. A lelkész fölebbezte hozzám az ügyet, és én az alispán ítéletét helybenhagytam. Helybenhagytam pedig azért, mert az illető bebizonyította, hogy ezen munka reá nézve elkerülhetlen volt annyiban, amennyiben azon időtájban történt az, hogy a községben a marhákat a legelőre kihajtották, s a legelő másnap szabadittatott, úgy hogy ha e kertjét be nem keríti, a marhák mindent elgázolnak. E szerint e munka reá nézve elkerülhetlen volt, továbbá nem volt zajos, és nem zavarta senkki ájtatosságát (Helyeslés.) Ez az egyik eset. Történt egy másik megyében az, hogy az alispán határozata szerint a gőzmalmokban az isteni tisztelet folyta alatt a munkát meg kellett volna szüntetni. Én e határozatot nem hagytam helyben, mert a gőzmalaji munka négy fal között történik és így nyilvánosnak nem tekintendő. (Helyeslés.) Mindezekből láthatja a képv.nr, hogy az elém jött concret esetben törvény szerint intézkedtem és biztosíthatom, hogy jövőre is törvény szerint fogok intézkedni. (Helyeslés.) Horn Ede : A belügyminiszer válaszát megelé- gedéssel veszi s jónak látja az itt történt nyilatkozatot, mert ebből minden község azon tanulsá- got fogja meríteni, hogy előforduló esetekben mindig a ministériumhoz forduljanak, ahol igaz-ság fog számukra szolgáltatni. A ház ezután a választ tudomásul veszi. Napirend. Napirenden van. Az első magyar- gácsországi vasut kiépítésére vonatkozó 1869. 6. t. sz. s az azzal beczikkelyezett engedélyokmány némely határozatainak módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Szilágyi Virgilelőadó: Miután a közp. bizottság ezen törvényjavaslatot általánosságban elfogadandónak találta és a háznak elfogadásra ajánlja, fölöslegesnek tartja a motiválásba való hosszabb bocsátkozást, s csakis egyetlen egy pontot kíván megérinteni, mi a dolog érdemére vonatkozik. Ezen vonalra nézve az 1869. VI ik. czikk szerint az emelkedés '/6t) illetőleg ’/r-ben állapíttatott meg. A ministerium a műszaki vizsgálatokból meggyőződött arról, hogy az ottani közlekedésnek és forgalomnak tetemes veszélyeztetése nélkül a földréteg természeténél fogva azon emelkedés mindenütt keresztül nem vihető, hanem szüksé ges legalább 100 emelkedést bizonyos helyeken megengedni. Ezt illetőleg a ministérium két irányban vette vizsgálat alá a dolgot. Amikről a központi bizottság meggyőződést kívánt szerezni magának, egyik az, hogy azáltal a vonalnak forgalmi képessége ne szenvedjen; a másik pedig az, hogy az üzletkiadásokra nézve az állam semmiképen ne terheltessék. Az elsőt illetőleg, az által találta elhárítandónak a bajt, hogy a Vidránytól az ország határáig a kettős vágányt kívánta életbe léptetni annyival inkább, mert ezen vonal folytatását illetőleg a lajtbántáli kormány is hasonló eljárást követett; ez tehát a forgalom könnyítését eszközölni fogja. A másik az üzletkiadásokra vonatkozik. Erre nézve a kormánynak az volt eljárása, hogy számításokat tett az üzletkiadásokban előálló különbözetre nézve, és azt találta, hogy ezen különbözet 9000 írtra teendő és az ezen különbözetnek megfelelő többletet a társadalom által kívánta biztosítani s a társadalom azt magára vállalta. Miután tehát a vonalnak forgalmi képessége ezen egy 40-ed emelkedés által nem szenved és miután az üzletkiadásokban támadó különbözetet a társadalom magára vállalta, a közp. bizottság ezen okból a törvényjavaslat általánosságban elfogadásra ajánlja a t. háznak. Az állandó vasúti s pénzügyi bizottság 748. sz. a. lévő jelentésében előadott körülményeknél s okoknál fogva azonban a részletekre nézve a központi bizottság a következő módosításokat tartja elfogadandóknak: Az 1 s6 § a) pontjának második sorában előforduló „vagy“ szó törültetvén, ezen a) pontnak második része a hetedik sor végén előforduló „vagy“ szótól kezdve végig kihagyandó, a daj egészen Kimaratvan, nelyeve a következő szakasz lenne elfogadandó: „Megengedtetik, hogy a Homonnától az ország határáig terjedő pályaszakasz az 1872-dik ív junius hó végéig a közforgalomnak átadassék.“ Simonyi Ernő : Nem találja indokoltnak a tözp. bizottság jelentésében azon állítást, hogy e v javaslat elfogadása nemcsak nem veszélyezteti, hanem előmozdítja azon czél elérését, mely végett az 1869. 6. t. sz. alkottatott; a törvényjavaslatot nem fogadja el. Móricz Pál : Azt találja, hogy az előadó még homályosabbá teszi a kérdést előadásával. Az által, hogy eleinte az mondatott, hogy a vasút emel-! ledése — most pedig kitűnik, hogy 10» lesz,tz országgyűlés rászedetik és így ajavaslatot nem fogadja el. Irányi Dániel : Osztja Móricz Pál nézetét.ugyancsak kérdést intéz a vasúti bizottság elnökéhez aziránt, küldötte ki a bizottság a helyezte lére szakértő mérnököt. Korizmics László : Kijelenti, hogy a bizottság nem küldött ki mérnököt, mivel ezt a kormány már megtette, és ha ezt a bizottság szintén megeszi, az bizalmatlanság lett volna a kormány iánt, amire pedig okot nem adott Az utóbbi számítás alapján, ha a vasút emelkedéssel spittezik, ez olyan hegyi rétegbe vezetett volna, mely a vasút biztosságát folytonos veszélynek tete volna ki és sisyphusi munka lett volna. Ezértűnt fel szükségesnek ’/** emelkedéssel épütni. P. Szathmáry Károly : Csatlakozik Móricz Pál nyilatkozatához, s azt tartja, hogy e vasútnak akár stratégiai, akár más szempontokból nem elsőnek, hanem utolsónak kellett volna lenni. Midőn először került a ház elé, hadügyminiszeri képviselők is voltak jelen. Most ezeket nem látja, s látja csak azt, hogy a stratégiai szempont kezd elesni. Egyébre is igenis emlékezik , s ami leginkább gyanús előtte, ez az, hogy nagyon nagy összegekkel tétettek kíséretet a journalistica megvesztegetésére az illető Consortium részéről. Akkor az volt mondva — nagyon jól emlékek, mert nevezetes, érdekes beszéd volt — hogy miután egy szomszéd állam három roppant vasuttal közeledik felénk, szükséges nekünk is gondolkoznunk a haza védelméről, és az mondatott, hogy nekünk is 3 vasutat kell építenünk : a munkács stryit, a tarnowit és ezt. Akár a közlekedést, akár az industriát vegyük, a másik kettő sokkal előnyösebb. A munkács stryi azért, mert egyenes összeköttetést létesít Oroszország és Lengyelországgal, melyre hajdan boraink kivitele s irányult és oly vidéken vezet keresztül, meyen vasutunk nincsen; előnyösebb lett volna a barnoni és sürgősebb is, mert észak-kelettel kötött volna össze , de egyik se történt. Akkor a stratéggiai szempont volt a fő, és most mi történik ? Ha való az akkori állítás, hogy szemben velünk három igen határozott irányú vasút áll, ezzel szemben mi készítünk egy l/40 vasutat, mert olyat építünk, mely a közép emelkedéshez mérve, miután az/io, csak is fél annyi teherképességgel bír mint az eredeti terv szerint, és nem is bír mindenütt kettős vasúti síneket, hanem egy helyütt meg lesz az szakítva s csak egyes vágány fog vezetni, s következésképen honvédelmi szempontból lehető megtámadás esetére úgy állunk mint 1: 24-hez. Most tehát, midőn e kérdésben felszólal, nem tehet egyebet mint tiltakozik az ellen, hogy ezen gap emelkedésű és a kettős sint némely helyütt felcserélő egysinn vasút építtessék és fentartassék. Nyiry Józsa : Sok kifogás létezik az első galicziai vasútnak ezen új módosítás szerinti létesítése ellen. Méltóztassanak megengedni, hogy ezen kifogásokra néhány szerény, rövid megjegyzést tegyek. Az mondatott, hogy a ház méltósága alatt áll, egy már hozott törvény változtatása. (Felkiáltások a balon: Nem az mondatott!) Bocsánatot kérek, ez mindenhol szokás. Ahol valamely tervezetben később jobb nézetek merülnek fel, ott nemcsak joga, hanem kötelessége is azoknak, kiknek érdekében és felelősségében fekszik, egy perfect dolgot előállítani, a szükséges javításokat, változtatásokat ajánlani. Egy kormány mindig azon elveket tartozik követni, melyeket egy eszélyes magánember követ, aki érdekeit helyesen fogja fel. Ha én egy ház tervet készíttetek és megkerdetem az építést, időközben fölmerülnek tények, melyek a tervezetnek módosítását a kivitel érdekében kívánatossá, szükséggessé teszik, akkor én mint eszélyes ember, megvizsgáltatván a dolgot szakértő építészek által, ezen vizsgálat eredménye szerint a szükséges változásokat létesíteni fogom. A kormány eljárása az ügyben nyilvános volt; a körülményekhez mért cél kivitele teljes meggondolásával, minden segédeszközök felhasználásával intézte el ez ügyet és nyíltan járt el. A legkitűnőbb mérnökök, a legnagyobb tekintélyek küldettek ki a helyszínére, megvizsgálták a tényállást és kiderült, hogy a kezdetben tervezett vonal nem csak hogy folytonosan javításokat tett volna szükségessé, hanem gyakran megakadályoztatta volna a forgalmat, sőt midőn legszükségesebb lett volna e vonal használhatása, akkor a talaj csúszóssága és biztos alap hiánya miatt fennakadt volna a közlekedés és felszámíthatlan károkat, hátrányokat, elmaradásokat, veszélyeket idézhetett volna elő. A következőkép újabb vizsgálatok létettek, és ezek nyomán egy tökéletesebb, biztosabb alapon határoztatott el a szándékolt vonal kiépítése. Ez nem rászedés , különben is e kitételt mint a házba nem tartozót, bátor vagyok egész tisztelettel visszautasítani. Beszéltek technikai akadályokról is az 1:40 szeri emelkedés tárgyában. Méltóztassanak meggondolni, hogy a technikai tudomány napról napra előrehalad. Akik 40-es emelkedésről mint akadályokról beszélnek, tekintsenek a Simmeringre, mely szintén 40 es emelkedésnek van felvéve, de való , tudom, 38 emelkedéssel is bír helyenkint, és mégis elég biztos , tekintsenek a Rigi-vasútra, melynek valamennyi lap tudatja megnyitását és melynek 25 ös emelkedése is van, mégis biztos, pedig ezer meg ezer lábnyi mélységek fölött halad el fenakadás nélkül. Méltóztatik mondani, hogy csak félannyi terhet lehet a 40 es emelkedéssel szállítani. Ez nem áll. És nem is valami rettentő nagy terhek szállításáról van szó egy stratégiai vonalnál, hanem gyors szállításról. Hiszen kérem, hol egy nap 3—4 vonal közlekedhetik, ott nagy tömegek is elszállíttathatnak. Az is felhozatott, hogy kezdetben strategikus momentumokkal is támogatták e vasutat, de most már nem léteznek és nem emlegetik. Bocsánatot kérek, ezen ügy igen komoly; a strategikus momentumok most ép úgy megvannak, mint voltak. Csakhogy vannak dolgok, miket minden embernek lehet érteni, de nem ildomos minden alkalommal hangoztatni. — Nagyon fogok örülni, ha tudományos szempontból, technikai szempontból méltóztatnak megcáfolni, miket bátor voltam felhozni. Addig is kérem magamat türelemmel kihallgatni, közeledem a befejezéshez. Az is mondatott, hogy ez az utolsó vasút! Mivel van ez indokolva ? Méltóztassanak megbocsátani én teljes meggyőződésből mondom, hogy ez a legelső, legszükségesebb vasutak egyike. Én csak az állítom, tehát, hogy míg csak olyan szavakat hallok, mint ez a „rászedés“ „a ház méltósága alatti dolog“„journalistikai megvesztegetés“, addig ily argumentumoknak nem fogom magam alávetni, és teljes meggyőződésemből hiszem, hogy minden magyar embernek, ki hazáját szereti, óhajtania és kívánnia kellene ezen vasút létesítését. Méltóztassanak megbocsátani, higgadtan mondom, hogy bűnnek tekintenék e törvény meghozatalánál minden oly módosítás tárgyalását, mely ezen máris nagyon elmaradt vasút létesítését még továbbra még bizonytalanabb időre elhalasztaná, ennélfogva kérem azt elfogadni. Móricz Pál: Visszautasítja Nyiry rendreutasítását, ezt csak ez elnöktől fogdja el, és a jelen esetben oka volt azt mondani, hogy az országgyűlés rászedetik, és ez állítását most is fentartja. Gorove István közlekedési miniszer: T. ház ! Kénytelen vagyok tisztázni azon fogalmakat, melyek a fenforgó tárgyra nézve a t. képv. urak által itt említtettek. Az egyik igen t. képviselő úr élesebb szót használva, azt állítja, hogy a kormány — és ebben nyíltan szólhatok, hisz magam nem vagyok benne érdekelve—a t. házat és a törvényhozást tévedésbe akarta volna hozni az emelkedési viszonyokra nézve. Bátor vagyok azt állítani, hogy ezen felfogásban van a tévedés, midőn ugyanis először került ezen gácsországi vasút Ugye a t. ház elé, az előterjesztés az általa 2856