Budapesti Közlöny, 1871. június (5. évfolyam, 124-147. szám)
1871-06-03 / 126. szám
Buda-Pest 1871 Szombat, junius 3. 126. szám. KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Nironu rónai nétköuyíru. : Egé*i ívre.........................30 frt. Félévre ...... 10 t progyed évra...........................6 . Budátbstu aizBól hordva : Egésa évre... 18 írt.— kr. Félévre .... 9 „ — „ Negyedévre . . 60 EnSnurási iui s Psiten, hitvjusintejwi 10-ik aim I. emelet. gjxaamvk Tíi. , Pesten, Barátok - ten 7. u. s. fSldssint. Sr^enATOIK o■ n '■ tuddtrok TiMfc. ae» licdek c^aJfc r*nd«i to»KItSvTKk __ HIVATALOa HiSDITISEK: A hlTstjaoa „Arteai tühe-1 fgtatandd hirdet«* dijak a hirdetménynyel •gydtt!51«filla beküldendő, még pedig: 100 lapig egyaaeh hirdeté»* ért 1 írt, és 30 kr. a bélyegért, 100— 300-ig 1 frt, 200—300-ig 3 frt és Így tovább minden 100 laéért 1 írttal több. MA«I»HI»D»TIBlg: Egy hasibos petit gór egynem hirdetésért 10 kr, többsiári hirdetésért 9 kr. minden beigtatásnál. A bélyeg dij külön minden beigtatás után 30 kr. ont. ért. E 7T HIVATALOS RÉSZ. MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSTRIAI CSÁSZÁR, Csehország királya stb., és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társországai hű főrendei és képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesités végett Felségünk elé : TÖRVÉNYCZIKK a tengeri kereskedelmi hajók körözéséről. (Kihirdettetett a képviselőházban 1871. május 31-án, a főrendi házban 1871. junius 1-én.) 1. §. A magyar korona országainak tengeri kikötőiben minden tengeri kereskedelmi hajó, legyen az belföldiek vagy idegenek tulajdona, legyen az belföldi vagy idegen hajó gyárban építve, vagy lett légyen az egyes alkatrészeiben oly módon átalakítva, hogy ez által tonnatartalma megmásíttathatott, a jelen törvény szabálya szerint köbözésnek, azaz oly kimérésnek vetendő alá, mely által tonnatartalma megállapittatik. 2. §: a köbözés módozatát szabályozó és jelen törvényűvel egyidejűleg közigazgatási úton közzéteendő határozatok, amennyiben oly tengeri kereskedelmi hajók köbözésére vonatkoznak, melyek fedélzettel bírnak s tökéletesen kimérhetők, a Nagybritanniában követett köbözési rendszerhez alkalmazandók és egyéb tekintésben is lehetőleg az angol köbözési eljáráshoz idomítandók. A hajógyárban a hajó köbözése csak akkor történhetik, ha az a vizrebocsátásra tökéletesen kész. 3. §. A köbözés kötelezettsége alól kivétetnek : a) Azon államok hajói, melyekben az angolhoz lényegben hasonló köbözési eljárás van gyakorlatban és melyeknek köbözési bizonyítványai ennélfogva rendelet útján itt is érvényeseknek elismertettek. b) Azon államok hajói, melyekkel e tekintetben különös szerződések állanak fenn. 4. §. A hajóköltözésnél szükséges mérések a méter mérték szerint eszközlendők. A méter tört részei deciméterek és centiméterekben fejezendők ki. A centiméter tört részei, ha 12 centimétert vagy ennél kevesebbet tesznek, tekintetbe nem veendők, ellenben egész centiméternek számítandók, mihelyt 8 centiméternél többet tesznek. 5. §. A költözés számszerinti eredménye képezi az illető hajó törvényesen kitudott tonna tartalmát. E mellett a 12 tonnáig terjedő törtrészek tekintetbe nem veendők, azonfelül egy egész tonnának számítandók. A köbözés eredményéről köteles az illetékes rév- és egészségügyi hatóság köbözési bizonyítványt kiállítani. 6. §. Oly hajóknál, melyek gőz vagy más oly erő által hajtatnak, melynek előállítása és működtetése a hajó belsejében a gép számára bizonyos tért igényel, az összes tonnatartalomból azon tér tonnatartalma levonandó, mely a mozgató erőnek előállítására és működtetésére, valamint a valóságos és állandó szénkészlet számára szükséges. A megengedhető levonás azonban az összes tonnatartalom 50 % -át meg nem haladhatja. A tonnatartalom maradványa képezi az illető hajónak törvényesen érvényes tonnatartalmát. 7. §: A hajók köbözése oly kikötőkben, melyekben hites köböző van, az utóbbi által az illetékes m. kir. rév- és egészségügyi hatóság egy hivatalnokának közbejöttével eszközlendő. Oly kikötőkben, melyekben hites köböző nincsen, a belföldi hajók a legközelebbi hites köböző által köbözendők, azonban az illetékes rév- és egészségügyi hatóság engedélyt adhat arra, hogy ily hajók a köbözés czéljából más belföldi kikötőbe is mehessenek, melyben hites köböző van. Külföldről szerzett vagy idegen hajóknál (a 2. § ban kijelöltek kivételével), melyek oly belföldi kikötőbe érkeznek, hol hites köböző nincsen, a tonnatartalom megállapítása, ha a hajótulajdonos, vagy a hajós a köbtözést a legközelebbi hites köböző által nem eszközölteti, a hajóokmányokban kijelölt tonnatartalomnak a törvényes tonnatartalomra való átszámítása által történik. Az átszámítás által kitudott tonnatartalom mindaddig érvényesnek tekintendő, míg az illető hajó nem érkezik oly belföldi kikötőbe, melyben hites köböző van. 8. §. A hajótulajdonos vagy ennek helyettese köteles a köbözésért a bélyegköteles köbözési bizonyítvány (4. §.) kézhezvétele alkalmával köbözési illetékek fejében, a nyert köbözési eredmény minden tonnája után dijt fizetni, mely tonnánkint hat (6) krt meg nem haladhat. Száz tonnánál kisebb tartalmú hajónak köbözéséért átlagos köbözési dij szabatik meg, mely öt (5) forintnál nagyobb nem lehet. Ezenkívül a hites köböző netaláni utazási és élelmezési illetékei is a hajótulajdonos vagy ennek helyettese által megtérítendők. Oly hajók köbözéséért, melyek tonnatartalma nem terjed túl tizenöt tonnán, vagy melyek fedélzettel nem birnak, semminemű dij nem jár. 9. §. Oly bajok köbözési bizonyítványai, melyek belföldi kikötőben, ezen törvény hatályba lépte előtt költöztettek, mindaddig érvényesek, mig a hajó oly belföldi kikötőbe nem érkezik, melyben hites köbtöző van, hol azután a költözés a jelen törvény szabályai szerint eszközlendő. A hajótulajdonosnak azonban jogában áll a tonnatartalom megállapítását a 7. § ban megjelölt átszámítás szerint kívánni mindaddig, míg hajója oly belföldi kikötőbe érkezik, hol hites költöző van. 10. §. Jelen törvény életbe léptének napja a földmivelés-, ipar és kereskedelemügyi miniszer által fog meghatároztatok E naptól kezdve valamennyi a tengeri kereskedelmi hajók költözésére vonatkozó és jelenleg fennálló szabályok hatályon kívül helyeztetnek. 11. §: Jelen törvény végrehajtásával a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister bizatik meg. Mi e törvényczikket s mindazt, a mi abban foglaltatik, összesen és egyenkint helyesnek, kedvesnek és elfogadottnak valljván, ezennel királyi hatalmunknál fogva ; helybenhagyjuk, megerősítjük és szentesitjük, s mind magunk megtartjuk, mind más hiveink által megtartatjuk. Kelt Schönbrunnban, ezernyolczszázhetvenegyedik évi május hó huszonnyolczadikán.Ferencz József, s. k. (P. H.) Gróf Andrásy Gyula, s. k. A m. kir. pénzügyminister Heim Vilmos dohánygyári gazdasági kezelőt, m. kir. dohánygyári aligazgatóvá nevezte ki. Kudlatyák Sándor petrovoszelói lakos vezetéknevének „Pata”-ra kért átváltoztatása folyó évi 13178. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. Ő cs. és Apostoli kir. Felsége Ungmegyebeli Csicser község r. kath. iskolaházának felépítéséhez legfelsőbb magánpénztárából 80 o. é. frtnyi segélyt legkegyelmesebben adományozni méltóztatott. Tisza Lajos mint a fővárosi közmunkák tanácsának alelnöke, következő sorok felvételére hívott fel bennünket: Jókay Mór országgyűlési képviselő úr f. é. május hó 31-én a sugárút vonalába eső ingatlanok több tulajdonosai által beadott kérvény tárgyalása alkalmával a képviselőházban tartott beszédében, oly átalános vádakat hoz fel a fővárosi közmunkák tanácsa által eszközöltetett becslések ellen, melyek ha igazak volnának, e testületnek s különösen az eljárt becslési bizottságnak tökéletes képtelenségét igazolnák. E becslő bizottságban a pesti viszonyokat teljesen ismerő háztulajdonosok és szakértők működtek és a becslés alapján körülbelül 100 egyezség jött létre. Én ennélfogva mint a fővárosi közmunkák tanácsának jelenlegi alelnöke, felkérem a t. képviselő urat, miszerint az általa előadott átalános vádakat, melyeket ezennel a fővárosi közmunkák tanácsa nevében határozottan visszautasítok, egyes conkret esetekkel szíveskedjék illustrálni, melyekre nézve kötelességemnek ismerendem a cáfolatot és felvilágosítást szintén nyilvánosságra hozni. Az általa felemlített esetekből csak egyet képzelhetek lehetőnek, azt t. i. hogy valamely ingatlanság előbb drágábban megvétetett s most kevesebbre becsültetett, de ez nagyon természetes, mert eltekintve attól, hogy valamely valódi vagycsak költött szerződésbe nyerészkedési szándékból s magasabb árak is beirathatók, a fővárosi közmunkák tanácsa mint felelős kezelője az országgyűlés által e czélból megszavazott, s az egész ország terheltetésével teremtett összegeknek, legjobb meggyőződése szerint csak a valódi értéketéséhez NEMHIVATALOS RÉSZ