Budapesti Közlöny, 1871. június (5. évfolyam, 124-147. szám)

1871-06-03 / 126. szám

Buda-Pest 1871 Szombat, junius 3. 126. szám. KÖZLÖNY. H­IVATALOS LAP. Nironu rónai nétköuyíru. : Egé*i ívre.........................30 frt. Félévre ...... 10 t progyed évra...........................6 . Budátbstu aizBól hordva : Egésa évre... 18 írt.— kr. Félévre .... 9 „ — „ Negyedévre . . 60 EnSnurási iui­ s Psiten, hitvjusi­ntejwi 10-ik aim I. emelet. gjxaamvk Tíi. , Pesten, Barátok - ten 7. u. s. fSldssint. Sr^enATOIK o■ n '■ tuddtrok TiMfc. ae» li­cdek c^aJfc r*nd«i to­»KItSvTKk __ HIVATALOa HiSDITISEK: A hlTstjaoa „Arteai tühe-1 fgtatandd hirdet«* dijak a hirdetménynyel •gydtt­­!51«filla beküldendő, még pedig: 100 la­pig egyaaeh hirdeté»* ért 1 írt, és 30 kr. a bélyegért, 100— 300-ig 1 frt, 200—300-ig 3 frt és Így tovább minden 100 laéért 1 írttal több. MA«I»HI»D»TIBlg: Egy hasibos petit gór egynem­ hirdetésért 10 kr, többsiári hir­detésért 9 kr. minden beigtatás­­nál. A bélyeg­ dij külön minden beigtatás után 30 kr. ont. ért. E 7T HIVATALOS RÉSZ. MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSTRIAI CSÁSZÁR, Csehország királya stb., és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társorszá­gai hű főrendei és képviselői közös egyet­értéssel a következő törvényczikket terjesz­tették szentesités végett Felségünk elé : TÖRVÉNYCZIKK a tengeri kereskedelmi hajók körözéséről. (Kihirdettetett a képviselő­házban 1871. május 31-án, a főrendi­ házban 1871. junius 1-én.) 1. §. A magyar korona országainak tengeri ki­kötőiben minden tengeri kereskedelmi hajó, le­gyen az belföldiek vagy idegenek tulajdona, le­gyen az belföldi vagy idegen hajó gyárban épít­ve, vagy lett légyen az egyes alkatrészeiben oly módon átalakítva, hogy ez által tonnatartalma megmásíttathatott, a jelen törvény szabálya sze­rint köbözésnek, azaz oly kimérésnek vetendő alá, me­ly által tonnatartalma megállapittatik. 2. §: a köbözés módozatát szabályozó és jelen törvényűvel egyidejűleg közigazgatási úton köz­zéteendő határozatok, a­mennyiben oly tengeri kereskedelmi hajók köbözésére vonatkoznak, me­lyek fedélzettel bírnak s tökéletesen kimérhetők, a Nagybritanniában követett köbözési rendszer­hez alkalmazandók és egyéb tekintésben is lehe­tőleg az angol köbözési eljáráshoz idomítandók. A hajó­gyárban a hajó köbözése csak akkor történhetik, ha az a vizrebocsátásra tökéletesen kész. 3. §. A köbözés kötelezettsége alól kivétetnek : a) Azon államok hajói, melyekben az angolhoz lényegben hasonló köbözési eljárás van gyakor­latban és melyeknek köbözési bizonyítványai en­nélfogva rendelet útján itt is érvényeseknek elis­mertettek. b) Azon államok hajói, melyekkel e tekintet­ben különös szerződések állanak fenn. 4. §. A hajóköltözésnél szükséges mérések a méter mérték szerint eszközlendők. A méter tört részei deciméterek és centiméte­rekben fejezendők ki. A centiméter tört részei, ha 12 centimétert vagy ennél kevesebbet tesznek, tekintetbe nem veendők, ellenben egész centiméternek számítan­dók, mihelyt 8 centiméternél többet tesznek. 5. §. A költözés számszerinti eredménye képezi az illető hajó törvényesen kitudott tonna tar­talmát. E mellett a 12 tonnáig terjedő törtrészek tekin­tetbe nem veendők, azonfelül egy egész tonná­nak számítandók. A köbözés eredményéről köteles az illetékes rév- és egészségügyi hatóság köbözési bizonyít­ványt kiállítani. 6. §. Oly hajóknál, melyek gőz vagy más oly erő által hajtatnak, melynek előállítása és működ­tetése a hajó belsejében a gép számára bizonyos tért igényel, az összes tonnatartalomból azon tér tonnatartalma levonandó, mely a mozgató erőnek előállítására és működtetésére, valamint a valósá­gos és állandó szénkészlet számára szükséges. A megengedhető levonás azonban az összes tonnatartalom 50 % -át meg nem haladhatja. A tonnatartalom maradványa képezi az illető hajónak törvényesen érvényes tonnatartalmát. 7. §: A hajók köbözése oly kikötőkben, me­lyekben hites köböző van, az utóbbi által az ille­tékes m. kir. rév- és egészségügyi hatóság egy hivatalnokának közbejöttével eszközlendő. Oly kikötőkben, melyekben hites köböző nin­csen, a belföldi hajók a legközelebbi hites köböző által köbözendők, azonban az illetékes rév- és egészségügyi hatóság engedélyt adhat arra, hogy ily hajók a köbözés czéljából más belföldi kikö­tőbe is mehessenek, melyben hites köböző van. Külföldről szerzett vagy idegen hajóknál (a 2. § ban kijelöltek kivételével), melyek oly belföldi­­ kikötőbe érkeznek, hol hites köböző nincsen, a­­ tonnatartalom megállapítása, ha a hajótulajdonos,­­ vagy a hajós a köbtözést a legközelebbi hites kö­böző által nem eszközölteti, a hajó­okmányokban kijelölt tonnatartalomnak a törvényes tonnatarta­lomra való átszámítása által történik. Az átszámítás által kitudott tonnatartalom mind­addig érvényesnek tekintendő, míg az illető hajó nem érkezik oly belföldi kikötőbe, melyben hites köböző van. 8. §. A hajótulajdonos vagy ennek helyettese köteles a köbözésért a bélyegköteles köbözési bi­zonyítvány (4. §.) kézhezvétele alkalmával köbö­zési illetékek fejében, a nyert köbözési eredmény minden tonnája után dijt fizetni, mely tonnánkint hat (6) krt meg nem haladhat. Száz tonnánál kisebb tartalmú hajónak köbö­­zéséért átlagos köbözési dij szabatik meg, mely öt (5) forintnál nagyobb nem lehet. Ezenkívül a hites köböző netaláni utazási és élelmezési illetékei is a hajótulaj­donos vagy ennek helyettese által megtérítendők. Oly hajók köbözéséért, melyek tonnatartalma nem terjed túl tizenöt tonnán, vagy melyek fedél­zettel nem birnak, semminemű dij nem jár. 9. §. Oly bajok köbözési bizonyítványai, melyek belföldi kikötőben, ezen törvény hatályba lépte előtt költöztettek, mindaddig érvényesek, mig a hajó oly belföldi kikötőbe nem érkezik, melyben hites köbtöző van, hol azután a költözés a jelen törvény szabályai szerint eszközlendő. A hajótulajdonosnak azonban jogában áll a tonnatartalom megállapítását a 7. § ban megjelölt átszámítás szerint kívánni mindaddig, míg ha­jója oly belföldi kikötőbe érkezik, hol hites kö­ltöző van. 10. §. Jelen törvény életbe léptének napja a földmivelés-, ipar és kereskedelemügyi miniszer által fog meghatároztatok E naptól kezdve valamennyi a tengeri kereske­delmi hajók költözésére vonatkozó és jelenleg fennálló szabályok hatályon kívül helyeztetnek. 11. §: Jelen törvény végrehajtásával a földmi­velés-, ipar- és kereskedelemügyi minister biza­­tik meg. Mi e törvényczikket s mindazt, a mi ab­­­­ban foglaltatik, összesen és egyenkint he­­l­­yesnek, kedvesnek és elfogadottnak vall­­j­ván, ezennel királyi hatalmunknál fogva ; helybenhagyjuk, megerősítjük és szente­sitjük, s mind magunk megtartjuk, mind más hiveink által megtartatjuk. Kelt Schönbrunnban, ezernyolczszáz­het­­venegyedik évi május hó huszonnyolcza­­dikán.Ferencz József, s. k. (P. H.) Gróf Andrásy Gyula, s. k. A m. kir. pénzügyminister Heim Vilmos dohány­gyári gazdasági kezelőt, m. kir. dohánygyári al­igazgatóvá nevezte ki. Kudlatyák Sándor petrovoszelói lakos vezeték­nevének „Pata”-ra­ kért átváltoztatása folyó évi 13178. számú belügyministeriumi rendelettel meg­engedtetett. Ő cs. és Apostoli kir. Felsége Ungmegyebeli Csicser község r. kath. iskolaházának felépítésé­hez legfelsőbb magánpénztárából 80 o. é. frtnyi segélyt legkegyelmesebben adományozni méltóz­­tatott. Tisza­ Lajos mint a fővárosi közmunkák taná­csának alelnöke, következő sorok felvételére hívott fel bennünket: Jókay Mór országgyűlési képviselő úr f. é. má­jus hó 31-én a sugárút vonalába eső ingatlanok több tulajdonosai által beadott kérvény tárgyalá­sa alkalmával a képviselőházban tartott beszédé­ben, oly átalános vádakat hoz fel a fővárosi köz­munkák tanácsa által eszközöltetett becslések el­len, melyek ha igazak volnának, e testületnek s különösen az eljárt becslési bizottságnak tökéletes képtelenségét igazolnák. E becslő bizottságban a pesti viszonyokat telje­sen ismerő háztulajdonosok és szakértők működ­tek és a becslés alapján körülbelül 100 egyezség jött létre. Én ennélfogva mint a fővárosi közmunkák ta­nácsának jelenlegi alelnöke, felkérem a t. képvi­selő urat, miszerint az általa előadott átalános vá­­­­dakat, melyeket ezennel a fővárosi közmunkák tanácsa nevében határozottan visszautasítok, egyes conkret esetekkel szíveskedjék illustrálni, melyekre nézve kötelességemnek ismerendem a c­áfolatot és felvilágosítást szintén nyilvánosságra hozni. Az általa felemlített esetekből csak egyet kép­zelhetek lehetőnek, azt t. i. hogy valamely ingat­­lanság előbb drágábban megvétetett s most keve­sebbre becsültetett, de ez nagyon természetes,­­ mert eltekintve attól, hogy valamely valódi vagy­­csak költött szerződésbe nyerészkedési szándékból s magasabb árak is beirathatók, a fővárosi közmun­kák tanácsa mint felelős kezelője az országgyűlés által e czélból megszavazott, s az egész ország terheltetésével teremtett összegeknek, legjobb meg­győződése szerint csak a valódi értéket­és­éhez NEMHIVATALOS RÉSZ

Next