Budapesti Közlöny, 1871. július (5. évfolyam, 148-173. szám)

1871-07-11 / 156. szám

bizonyos tételeit a bonapartismus főnökeivel meg­vizsgálták, bebizonyították eléggé, hogy ezen roppant sereg valamely kedvező alkalommal nem csak oly harczba fog bonyolulhatni, melyet nem is­mer, hanem még olyanba is, melyet emberi szem­pontból erősen gyűlöl is. (Folytatjuk.) A „Journal Offiiciel“ 9-én közzéteve az új adók­ra voratkozó törvényt. A „Journa des Débats“ jelenti, hogy Párisban a községi választások f. hó 23. lesznek. Mindegyik párisi városnegyed egy kép­viselőt fog választani. A nemzetgyűlés 8-ai ülésében a pénzügyminisz­ter oly tartalmú közlést tett, hogy az új adótör­­vén­yjavaslat előterjesztése óta bizonyos czikkek­­ből roppant küldemények érkeznek a k­an­ara ki­kötőkbe. A miniszter a gyűléstől az új adók egy részének tüsténti megszavazását kívánja, mivel különben az államkincstár naponkint több mil­liót vesztene. A gyűlés megszavazza ez indítvány sürgetős voltát, s erre helybenhagyja a kávé, czu­­kor, tbea s más gyarmati áruk, borszesz, dohány és petróleumra vetett új adókat, mire az összes tvjavaslat 483 szóval 5 ellen elfogadtatik. ANGOL ÜGYEK. A fedőház f. hó 6-iki ülésében a lord­ kanc­ellár által előterjesztett, s a szabályzati törvény átvizs­gálására vonatkozó bili először olvastatott. Lord Northbrook a hadsereg újra­szervezési bili második olvasását jövő csütörtökre tűze ki. Erre a temetési helyekre vonatkozó bili ke­resztülment a bizottmányi tárgyaláson.­­ Végre a titkos­ tanács bírósági bizottmányának módosí­tása iránti bili, miután lord Salisbury s több má­sok elk­övetést tettek az ellen, hogy a püspökök a legfőbb felebbviteli törvényszékben élési joggal bírhassanak, harmadszor olvastatott. Az alsóházban a titkos szavazásra vonatkozó bili tárgyalása folytattatott. A német koronaherczeg és neje, a „Victoria and Albert“ yachton­b án d. u. 5 óra tájban, Antwerp­­ből Gravesund-be érkeznek. Mihelyt a yacht hor­gonyt vetett, gr. Bernstarfa porosz követ, a ha­jóra ment. A herczegi pár kiszállásakor az ösz­­szegyült számos lakosok által zajosan ü­dvözölte­­tett. — Erre a herczegi pár küclön-vonattal indult el, s 6—7 óra közt érkezett meg a Shanny-Cross­­indóházba, hol Wales herczeg és neje, s gr. Bern­­storff és neje által fogadtattak. Erre a herczegi pár a német követségi palotában szállott meg. A „Times“ szerint, a kormányt támogató par­llamenti tagok f. hó 6 kán Down ng­ Stre­et-ben tar­tandó értekezlete hivattak meg, a titk­os szavazás iránti bili tárgyában követendő eljárás megálla­pítása végett. A kormány a szárnyaló hírekkel ellenkezőleg, épen nem szándékozik e bilire nézve ugyanazon szétdarabolási műveletet létesitni, mely a had­seregi bilire nézve létesittetett.­­ Sőt in­kább folyvást azon fog igyekezni, hogy a bilit teljes alakjában vihesse keresztül, ha ugyan az emlitett értekezlet hangulata azt biztosítandja az ez­­ elhatározásában való támogattatás felöl. London, jul. 8. Lyons lord távírja Konstantiná­­polyból, hogy a portánál legkevésbé sem volt szó egy orosz flottillának a Dardanellákon való árba­­hajózásáról. NÉMET ÜGYEK. Gastein fürdőből f. hó 9-ről jelentik, hogy gróf Moltke tcnagy oda megérkezett. Boroszlóban 9-én a hírlapírók gyűlése megnyit­tatott. A városi képviselők főnöke üdvözlő beszé­det tartott, melyre Sonnesmann válaszolt. Ez utóbbi elnökké választatott. Bi­dermannak egy terve, a ném­et birodalom számára való sajtó­törvény alap­jai iránt, kevés módosítással elfogadtatott. Strassburgból 8.-ról jelentik, hogy az ottani börze 14 én ismét meg fog nyittatni. 8-án délig kártérítési pénzekben mintegy 1.180.000 frank fizettetett ki. Iülünb­en, jul. 9. Von der Tann tábornok a la­kosság által lelkesen fogadtatva ide érkezett, s a pálya­udvarnál a hatóságok által üdvözöltetett. Berlin, jul 9, S.roch tábornok Manteuffel­be­ 3557 lyettesítésére, mint a megszálló hadsereg főpa­rancsnoka, Compiegnebe utazott. Manteuffel 2 havi szabadságidőt kapott. OLASZ ÜGYEK. Az „ Opinione“ szerint a jassy-i helyhatóság a leg­utóbbi római események alkalmából a királyhoz szerencsekivánati táviratot intézett. A mában a hivatalos lap 8-án közzétevő azon rendele­­t, mely Olaszországnak, a Szt-Gotthárd­­vasút-vállalathoz való járatására vonatkozik, továbbá az Olaszország és Svetcz közt e tárgy iránt kötött egyezményt. Bécs, jul. 10. A „N. fr. Pr.“ szó szerint közli Thiers levelét a pápához, melyet Harcourt gróf jun. 28-án nyújta át. Thiers levelének Harcourt gróf azon érte­sitése szolgált indokául, mely sze­rint a pápa készül Rómát elhagyni, és Franczia­­országba menni. Thuers e szándék valósításának esetén azt hiszi, hogy a fogadtatás meg fogna ugyan felelni a franczia népnek a pápa iránt ta­núsított ragaszkodó szeretetének, de Thiers e terv valósítása előtt köteli­sítek érzi magát, a felelős­ségnél fogva, melyet e dolog maga után vonhatna, néhány megjegyzést terjeszteni a pápa elé. Tekintve az, hogy a rend ügye általában min­denütt veszélyeztetve van, és a kirívó megrázkód­tatásokat mindenesetre kerülni kell, Francziaor­­szágnak is mint a többi hatalmaknak el kell­ fo­gadni Olaszország egyesü­lését. Jóllehet Franczia­­ország legfőbb szerencséjének tartana menhelyet adni a catholicismus fejének, mégis félő, hogy a pápa vallási jellegének fénye csorbulást szenvedne, ha elhagyná a vatikánt. Olaszországnak akkor oka lenne neheztelni a pápa iránt tanúsított ven­dégszeretetért s csak nehezítené Francziaország helyzetét. A pápa Francziaországban sohasem foglalhatná el azon állást, mely neki az olasz parlament által el­fogadott garantia-t­örvényben biztosíttatott Fran­cziaországban a pápa az általános törvény h­a­al­­ma alatt állana. Thiers végül tudatja, hogy Fran­cziaország Olaszország s a pápa között kibékülést kísérlend meg. SVÁJCZI ÜGYEK. A SVÁJCZI SZÖVETSÉGI TANÁCSOK MEGNYITÁSA. Bernből Írják k f. hó 3-ról: Ma reggel 10 órakor nyitotta meg Keller alelnök a szövetségi tanácsok nyári ülésszakát, a következ­ő beszéddel: „Utolsó ülésünk óta befejeztetett szomszédaink közt az iszonyú háború. A római civilizátiónak modern fővárosa, melynek világa már régóta ma­gában rejte a betegség férgét, elbukott a német hadsereg ostroma, hadművészete, fegyelme és bátorsága al­att, segítve ezen elbukást az ostrom­lottak tanácstalansága és viszály­kodása. A nemzet, mely már többször volt Európa dik­tátora, megérte a napot, hogy a világ előtt sereg, tábo­nokok, s kormány nélkül állt, s edd­g félel­mes sasai a győzőtől, soha nem hallott m­iliárdo­­kon, az ország katonai határának és tartományai gyöngyének árán vásároltak békét. De ez i­s Francziaország, mely kívülről le van győzve, szivében a polgárháború iszonyaitól van megsebesítve, még­sem győzetett le. Francziaor­­szág néhány nap alatt megfizetheti a hadika­tala­­nítást, s ismét az őt megillető állást foglalhatja el az európai népcsaládban. Ha Francziaország érté­kesíteni tudja vereségeit, vereségei nagyobb győ­zelem lesznek számára, mint a legnagyobb győ­zelem. A másik oldalon van az öreg, tiszteletre méltó Németország, melynek eddigi szétdaraboltatása és dinasztiai separatizmusa ellenségeinek öröme, és honfiainak fájdalma volt. A lefolyt eseményekből jövendölgetnek. Egyik aggodalmasan, másik re­ményteljesen. A következmények megkezdődtek. Róma, a német császárnak római hadjárata nélkül lett­ az egyesült Olaszország fővárosa. Az egyház­állam el­tint, s Péter patrimoniuma a kon­sentini adományokkal együtt az olasz királyság­ban olvadt föl, így határozott az eddig a pápai uralom alá vetett nép. 167,541 belit szavazó közül 135,291 vezette szavazatát a szabad urnákba, s ezen 135,291 emb­r közül 133,685 az Olaszor­szággal való egyesülésre szavazói, mig ellene csak 15­7. Rómában magában 40,785 szavazat volt az egyesülés melled, mig ellene c­mb­er. A szövetséges köztársaság minden bajt enyhí­teni törekedett. A svájczi szövetség diplomatiai képviselője Francziaország ostromlott fővárosának minden borzalma és szüksége közepett helyén ma­radt, s a köztársaság czimerét mindenki számára védpajzsul ajánlta föl, kinek tapác­tra, védelemre és segélyre volt szüksége. Határvidéki hadsere­günk az első hívás­a készen megjelent a határok védelmére, s a vad Jura hegységben végrehajtott menetekben, kemény tél­időben becsülettel állotta meg a katonai próbát. Zászlóaljaink tanúi voltak a hazánk történelmében még páratlan eseménynek. A verrieresi határsz­­en fölajánlotta egy 80,0, 10 főből álló megvert hadseregnek védelmül terüle­tünk semlegességét, a lefegyverzésnek föltétele alatt. A szövetség megmutatta, hogy semmi szeren­csétlenség nem elég nagy részvétének, s fiainak legifjabbika, Neuenbur­g városa és vidéke, azon na­pokban a társadalmi morál csodáit kivette. A le­győzöttek belebbezése a szigorú téli időben, min­den kantonna­k és polgárnak alkalmat adott aztán hasonló erények gyakorlására. A szövetség, a kantonok, a hadsereg a polgárok, mindnyájan teljesítették kötelmüket s áldozatot hoztak. A kö­telesség teljesítetett, az áldozat meghozatott. A betegség utáni fájdalmak, sőt szerencsétlenségek, melyek egyike Waadt kantont találta, orvosoltat­­tak, s még ama szerencsétlen zavar, m­íg a Ton­halleban történt, a szövetség törvényszéke előtt kellő méltány­lásban részesült. Ez idő óta a béke ismét kedvezőbb lett számunkra.“ A „Journal de Geneve“ szerint, legközelebb Genfben, az összes európai országok segélyegy­e­­tem­ek küldöttjei összejövetelt fo­gnak tartani. A nevez­et lap Mouniernnk, a genfi nemzetközi se­gélybizottmány elnökének egy körlevelét közli, mely szerint három főtárgy fogna tanácskozás alá vétetni : a segély­egyletek belszervezete, s igazgatása, azok nemzetközi viszonyai, s végül azoknak a hadi joghoz való viszonya. Az ülések nem lesznek nyilvánosak, s csupán előkészítő jellemmel fognak bírni, a kés­őbb B­ésben tartan­dó congres­­sus számára. Német-és Francziaország öt-öt kül­dött által lesznek képviselve, k két a német, köz­ponti segély, bizottmány, s a párisi központi bi­zottmány fognak kinevezni, s a többi államok csupán egy egy delegált­at fognak küldeni. A vö­rös kereszt gazdag áldásai mellett a legutóbbi há­borúban, különféle rész tap­asztalások merült­­ fel, úgy hogy az illető küldöttek, működésük számára széles tért fognak találni.­­Bin­ben a nemzed lan­des 8-án beleegyezett a határidő meghosszabbításába, a Got­hard vasút segé­rzését i­letőleg, s bevégzé a szövetségtaná­csi üzleti jelentés bírálatát. SPANYOL ÜGYEK. A cortes-nyirés 5-ki ülésében a budget tárgya­lása újra fölvétetett. Laeret beszédet tartott, mely­ben a jövedelmi adó behozatalát támogatá. Valószínű, hogy a párisi bankkal kötött szerző­dés felbontása iránti k­rdés, va­lmint a többi pénzügyi kérdések is, hétfő előtt nem fognak elin­­téztetni. BELGA ÜGYEK. A belgiumi képviselő­ kamra 7-én 62 szavazat­tal 13 ellen elfogadó az id­­én­y kutasítására vonatkozó törvény érvényének meghosszabbítását. SZERB ÜGYEK. Belgrádból, 9-ről jelentik, hogy a kormány Mi­lotavics pénzügyminiszériumi osztályfőnököt ne­vezte ki Szerbia képviselőjévé a bécsi vasúti ér­tekezletre. OROSZ ÜGYEK. Mint Sz - Pé­trv ír­ói - ról jelentik, a bűnvádi tárgyalás a könyv­lopással vádolt Po­hler tudor elle­n most már be van fejezve. Ez utóbbi az es­küdik által vétle­nnek talált­atott, s a to­polski kom­­­ányzóságban való 2 évi letelepülésre ítéltetett. Azonban az ítélet, hir szerint, esetleges büntetés, enyüjtés végett, kegy­elem útján, a császár elé fog­ terjesztetni.

Next