Budapesti Közlöny, 1871. szeptember (5. évfolyam, 200-224. szám)

1871-09-17 / 213. szám

A pénzü­gyministérium rendkívüli kiadásainak többlete tesz : 9.128,00­0 frtot Ebből 5.0­00,0 0 °t a vasutasok adandó subventiók vesznek igénybe, mely czélra jelen évre 5 millió volt előirányozva, míg a jövőre 10,000,00­0 frt látszik szükségesnek. Ehez járul a forgalomnak már átadott és még ezen költségvetési év folyamán átadandó állam, vasutak mérlegének kiegyenlítésére 991,000 frt, a gümöri ipar vasutakra 450,000 frt, a Ferencz csatornára pedig 500,000 frt. E négy tétel már magában közel 7.000,000 frt a fennmaradó 2 millió és pár százezer forint az újon­nan állítandó adóhivatalok, vám és adóőrségek első berendezésére és az adóhátralék liquidatió­­jára szánják 885,000 frttal. Horvátországnak jár az adóhátralékokra 1868- ban befolyt összegnek 63 % fejében 185,000 frt, épitki­zésekr­e, jelesen a vámháznál, a budai har­­minczadépü­letnél, a dohány­jövedéknél, a selme­­cz­i bánya­akadémiánál van felvéve vagy 1­ 000.000 forint; az államjavaknál, erdőknél és a bányászat­nál a rendkívüli kiadás többlete szintén közel 100.00­0 forint,­ mindennek feltétele a jövede­lem­­ek tartós emelése. Ezen s még néhány jelentéktelen kiadási több­letnek vagy 400.000 ft kevesebblet is áll ellené­ben, okozván, hogy a végkiadási többlet az előbb említett 9.120 000 ftban határozódik. A közlekedési miniszt rendkívüli szükségleté­nek a folyó év ellenében mutatkozó többlete 15.160.000 ft; ebből esik : 5.16­0 ,000 ft a vasúti kölcsönből építtetni; határozott vonalakra 4.000,0­0­0 a göm­ör­i vonalakra, 2.451,000 ft néhány a kincs­tár érdekében feltétlenül szükséges mellékpá­­lyákra, 1.500,000 ft a fiumei kikötőre, 176,000 ft a bánréve nádasdi vonalra, 4.272,000 ft beru­házási­kra az államvasutaknál, s végre 240,000 ft ut-, 117 000 ft pedig vízépítésre. Mind­ e több­leteknek szemben áll 2 400,000 ft kevesebblet. A kereskedelmi miniszer rendes szükségleté­nek többlete 1,1­­7­00 ft. Az igazságügyi m­inistériumé pedig 101,000 ft. Empza fegyintézeteknél,a telekkönyvi kirendel­tségek és helyszínelési munkálatoknál fordul elő, amaz pedig félig a postaház építésénél, az állat­gyógy­ntézetnél, és előlegképen egy minta lak­helyiség építésénél. A re­ndkívüli fedezet kevesebblete, mint mon­dom, 13.­­09 091 frtot tesz, elmaradván az ingó ál­­lamvagyonból előirányzott összegből 3 550,000 frt, a földtehermentesítési alap térítményéből 28 ,000 frt, a közös aktívákból 3.512,000 frt, az előírt hi­telmaradvány­aiból 4.241,000 frt és kevesebb jutván a vasúti kölcsönből 6.500/­00 frt; ellenben hozzájárulván a bérleti hátralékok czimén 51­8,000 frt, államjavak eladásáén pedig 587,000 frt. Egyensúlyba hozni rendkívüli kiadásunkat rend­kívüli bevételeinkkel rendszerint csak magunk­tól függ, miután a czél főleg befektetéseink kor­látozása által érhető el, hol és mennyiben helyes ez, gondos megbírálás tárgya, főleg ily igen fel­szeretetlen országban, részemről nem tagadhatom, hogy bár hitelünkkel csak élni, de nem visszaélni szeretek, a súlyegyen helyreállítása kedvéért, ez­úttal czélba vitt beruházásainkból alig vélnék va­lamit elmellő­zendőnek. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Ghyczy Kálmán : T. ház! (Halljuk !) Az iránt volnék bátor a t. minister úrhoz kérdést intézni a­mit előadni méltóztatott. Ha jól értettem a mon­dottakat, be van adva, vagy legalább legközelebb be lesz adva a költségvetés és a vasúti kölcsön mibenlétéről szóló jelentés. Egy adat azonban, mely a pénzügyi bizottság munkálatainak biztos­ságára nézve szükséges lesz, ha jól hallottam, ed­dig nem említtetett fel a t. pénzügyminiszer úr ál­tal. Jelesül azon törvény, mely az államszámvevő­szék felállításáról szól, azt rendeli, hogy a múlt évi zárszámadás September első napjáig a szám­vevőszék elnöke által a ministériumnak adassék ál­tát, a ministérium pedig haladéktalanul tartoznék észrevételeinek kíséretében ezen zárszámadást a háznak bemutatni. Én azt gondolom, hogy a jövő év költségveté­sének tervezésénél, ha valaminek hasznát lehe venni, legnagyobb hasznát lehet venni a múlt évi számadás ismeretének. Bátor vagyok tehát a t. pénzügyminiszer úrhoz aziránt kérdést intézni, vájjon a zárszámadás kéznél van e, és ha igen, mikor fog a házzal kö­­zöltetni ? hogy a pénzügyi bizottságnak haszon­vétel végett kiadassék. Kerkapoly Károly pénzügyminiszer : A tett kérdésre bátor vagyok válaszolni. A zárszámadás tudtomra készen van ; elkészül­tének eddig egy véletlen körülmény némileg útjá­ban állott, nem is említve egy­mást, mely épen nem véletlen, sőt a dolog természetében van, hogy t. i. a főszámvevőszékhez utasítva voltak az 1867 évre vonatkozó kimutatások, az 1868. és 1869 ki zárszámadások számszerű átvizsgálás végett és az 1870-ki zárszámadás elkészítése oly munka, mely csakis egyszer, azaz első ízben halmozódhat úgy fel, az okból, mert korábban nem létezett számvevőszék és a­­ ház e korábbi számadások­nál azt mellőzni mégsem akarta. Ezen négyszeres munkát azon idő alatt teljesí­­­teni, mely alatt rendesen teljesítendő kétszeres, t..­­. egy év zárszámadásának felülvizsgálása és ú­ másik elkészítése, azt gondolom, különösen újbóli alkotott számszéktól alig lehet várni. Ez magyarázza meg, hogy a zárszámadás Sep­tember 1­én a ministériumnak át nem adathatott és a t. ház rendelkezésére nem bocsáttathatott. Ée én úgy vagyok értesülve, hogy egy két pont tisz­tázásán kivü­l a zárszámadás kész és csak sokszo­rosításra vár. Ezen egy két pontnak tisztázását egy véletlen körülmény odázta el és, ez az volt, hogy a selmeczbányai gazdászati és bányászati kerületnek számadásai a postán eltévedtek. Megér­kezett a feladási revény és az a vitó, hogy átvehe­tők, de a számadások maguk eltévedtek, ez okoz­ta a késedelmet. Erről senki sem tehet, mert ilyen véletlen e világon mindenütt előfordul. Én 4 hétig távol voltam az állam jószágainak megtekintése végett s elmenetelem előtt még nem kerültek meg, — de intézkedtem, hogy másolat­ban azonnal megküldessenek. A munka készen van. A zárszámadás kivonata nálam van és ha többel nem, a pénzügyi bizottságnak azzal min­den esetre szolgálhatok, hogy a végösszegeállítás addig is minden tagjának kezénél lehessen, mig a részletes a sajtót elhagyja és azt megkaphatják. (Helyes.) Huszár István : A­­ pénzügyminiszter úr elő­terjesztése és előirányzata kapcsában van szeren­csém a közös pénzügyminisztérium által készített és az államadósságok ellenőrzésére kiküldött or­szágos bizottságnak elfogadott előirányzatát be­terjeszteni. Ezen előirányzat első tételében 40 000 ft több­let mutatkozik, melyből Magyarors­ágra 12 ezer fit esik. Ez azonban úgy találja indokolását, hogy az újonan készítendő 5 fitos államjegyek nyoma­tása a jövő évre van elhatározva. Felkérem a t. házat, hogy ezen összeget megsza­vazni és a pénzügyminisztériuma ezen tételnek­­a jövő évi költségvetésbe felvételére utasítani m­éltóz­­tassék. Bittó István, igazságügyminiszter: T. ház! Méltóztassék megengedni, hogy a pénzügyminisz­ter előterjesztése kapcsában még én is tehessek egy előterjesztést. (Halljuk!) A szervizés alatt levő első folyamodású törvényszékek és járásbíró­ságok a kormány határozott szándéka szerint jövő évi januárius 1-én fogván megkezdeni működésü­ket, kénytelen vagyok azon összeget, mely a folyó évi XXXI-ik törv. czikk által ezen bír­óságok életbeléptetésére megállapíttatott, már ezen évben igénybe venni, s ezúttal azt is kérni, hogy a mi­­nisztérium kebel­ben a számvevőségi személyzetet megszaporíthassan, hogy az előleges munkálatot már most megkezdvén, a szervezési nagy munká­lat megkönnyebbít terhe­sek. A póthitel, melyet két tekintetből vagyok bátor kérni a­­ háztól, nem foglalja magában aj összeg megszavazását, mert ezen rendkiv­üli szükséglet a XXXII ik törvényezikkben az első bír­óságokra már megszavaztatott. A szám­evőség megszaporí­­tása szintén nem fog új költséget okozni,a­mennyi­ben a belügyminiszérium kebe­ében már szervezve levő személyzetből fogom átvenni a szükséges személyzetet és így a kiadási többlet, mely tár­­c­­ámban előáll, másrészt ittt megfelelő megtaka­rítást fog eredményezni. Midőn tehát az erre von­­­atkozó tvjavaslatot bátor vagyok a t. ház asz­­talára letenni, felkérem a t. házat, méltóztassék át a pénzü­gy­i bizottsághoz azon utasítással át­venni, hogy erre vonatkozó jelentését is amennyi­ben az inkább alaki kérdés, még ezen ülésszak alatt nyújtsa be a házhoz. (Helyeslés.) Elnök : Négy törvényjavaslat adatott be. Egyik a jövő évről szóló költségvetés; ez, gondolom,az ed­digi szokás szerint a pénzügyi bizottsághoz uta­­síttatik; a második a kölcsönre vonatkozó tör­vényjavaslat, ez ki van nyomva és kiosztatott, nem tudom, most méltóztatnak e erre vonatkozólag ha­tározni vagy pedig a legközelebbi ülésben. (Felki­áltások : Ma ! Ma! Hétfőn !) Ha ma kívánnák, ki­mondhatom határozatul hogy az is a pénzügyi bi­zottsághoz utasíttatik. (Helyeslés: Ellenmondások balfelöl.) Tisza Kálmán: Engedelmet kérek t. hát,én már a múlt ülésben bátor voltam nyilvánítani azon óhajtásomat, hogy a jelen ülésszak ne tartson so­káig De ha mind a mellett oly nagy fontosságú törvények alkotása czéloztatik, mint egy ily köl­­csöntörvény, meg kell tartani a szokott formákat és nem szabad a kérdést elhamarkodni. Ha arról volna szó, hogy a törvényjava­sat a költségvetéssel együtt a pénzügyi bizottsághoz utasíttassék, hogy majd együttesen tegye meg jelentését, akkor eb­ben nem látnék akadályt; de midőn az mondatik, hogy azért utasíttatik a pénzügyi bizottsághoz, hogy az előlegesen tegyen jelentést a kölcsöntör­­vény iránt is, ez lehetetlen. Mert először elvileg meg kell határozni, váljon oly kölcsön e ez, me­lyet a költségvetéstől elválasztva meg lehet szavaz­ni, vagy pedig a költségvetésből kell-e meríteni az indokot arra, hogy szükséges-e a kölcsön. Én részemről ennélfogva azt tartom, hogy a par­lamenti formák és a parlamenti illem azt kívánja, hogy a hétfői napra tűzessék ki napirendre és ezt szükségesnek tartom az igazságügyminiszer úr ja­vaslatára nézve is, mely még sem kinyomva, sem kiosztva nincs. Ennélfogva kérem, méltóztassék mindkettőt a hétfői ülés napirendjére kitűzni. Deák Ferencz : Én azt tartom, hogy még azon kérdésnek tisztábahozatalára is várjon olyan-e ezen kölcsön, melyet minél előbb s különválva a költség­­vetéstől kell tárgyalni,­­ szükséges ezen ügyet a pénzügyi bizottsághoz utasítani. Az adhat t. i. leg­alaposabban véleményt és kombinálhatja a körül­ményeket, mert az előterjesztett törvényből sok­kal nehezebb megmondani, hogy olyan-e a kölcsön vagy nem utasítsuk tehát pénzügyi bizott­sághoz, hogy erre nézve véleményt adjon. Annak nem lá­tom akadályát, hogy miután akár ma, akár hétfőn csak oda fog menni, már ma menjen oda. Semmi forma, semmi szabály ezt nem ellenzi, a törvény­­javaslat be van mutatva, ki van osztva, ha oda uta­sítjuk a pénzügyi bizottsághoz, az majd véleményt ad ró­l, hogy olyan e, melyet előzetesen kell tár­gyalni, vagy nem. Én ebben nem látok semmi fennakadást. Ghyczy Kálmán : Ha az, ház a kérdéses tervja­­vaslatot a pénzügyi bizottsághoz az iránti vélemény­­adásra utasít­­, hogy vájjon ezen törvényjavaslat előzetesen tárgyalható-e, az egészen más. Ha a pénzü­gy­i bizottságnak fennhagyatik a szabad­ság aziránt véleményezhetni, ha vájjon ezen tör­vényjavaslat előzetesen tárgyalható - e, vagy nem, az ismét oly dolog, mi ellen semmit nem lehet mon­dani. De midőn a t. hát azt határozza, hogy előzetes tárgyalás végett adatik ki a bizottság­nak a törvényjavaslat, akkor már a bizottságnak nincs joga aziránt véleményezhetni, hogy tár­gyalható e ezen törvényjavaslat előzetesen, vagy nem ; akkor a bizottságnak kötelessége teljesíteni a t. ház megbízását s a törvényjavaslatot előzete­sen tárgyalni Ha tehát, mondom a pénzügyi bi­zottságnak utasítása úgy formuláztatik, h­ogy a pénzügyi bizottság adjon véleményt aziránt, vál­jon ezen törvényjavaslat előzetesen tárgyalható e, vagy nem, és az előzetes tárgyalhatás esetében adjon felőle kimerítő jelentést, akkor nekem semmi kifogásom , de oly általános határozat mint a javasolt, mely a pénzügyi bizottságot szorosan köti a határozatnak teljes mértékbeni végrehajtásá­ra megnyugodni nem tudok. Keukapoly Károly pénzügyminiszer: Én meg­nyugszom részemről azon, hogy a törvényjavaslat úgy utasíttatik a pénzügyi bizottsághoz, mint azt Ghyczy képviselő kifejtet t. i. annak megítélése végett, vájjon előlegesen tárgyalható és tárgya­landó e, vagy minden utasítás nélkül oda adassék. Ez is szabad kezet hagy a pénzügyi bizottságnak, az is. Én tökéletesen megnyugszom, akár az egyik akár a másik fogadtassák el. 4761

Next