Budapesti Közlöny, 1871. október (5. évfolyam, 225-250. szám)

1871-10-18 / 239. szám

tatkozott átlagos útonszállítási képességről, hoz­zám, illetőleg az erdélyi királyi biztoshoz, sorozó járásonkint jelentés lesz teendő. Ezen adatok képezik a sorozó­ járásonkinti had­jutalék kivetésének tényezőit. S ezek között kivált az összeírt hadkötelesek száma az, mely kizáró­lag a törvényhatósági jelentésből tudható meg. Mindaddig tehát, míg a törvényhatóságok egytől egyig föl nem terjesztik eme kimutatásokat, az egyes hadjutalékok kivetése meg sem kezdhető , miután e kimutatások, még a folyó évre is, a­midőn már bőven elegendő idő jutott az előmun­kálatokra, nagyobb részben elkésve, s egy rész­ben csakis három nappal előbb érkeztek be, sem­mint az ujonczozás több helyen kezdetét vette , miután másfelől a kimutatások azon adatai, me­lyek a megelőző három évben ideiglen fölmentett hadkötelesek átlagos százalékaira, és a hadképe­sek átlagos arányára vonatkoztak, alig egy-két kivétellel, merőben hibásak és használhatlanok voltak. innen következett az, hogy a hadjutalékok kivetésének több időt és hosszadalmasabb számí­tást igénylő munkája, a folyó évre nézve is, csak a legutolsó órákban, és az újonczállítási képesség tekintetében csak­is a hadkiegészítési kerületi pa­rancsnokságok adatainak alapján, volt teljesít­hető. Jelenleg tehát szigorúan utasítandók az illető tisztviselők, hogy addig is, míg az 1872-ik évre szóló összeírás elkészíttethetik, a hadkiegészítési kerületi parancsnokságokkal egyetértőleg, és a védtörvény végrehajtása tárgyában kiadott utasítás 30 dik szakasza 3-ik pontjához képest, az 1869 ik, 1870 ik, és 1871 ik évi ujonczozási adatok alap­ján, az ideiglen fölmentett hadkötelesek három évi átlagos százalékának, és az újonszállítási ké­pesség három évi átlagos arányának kiszámítását sorozó­ járásonkint elkülönítve eszközöljék, és mindezen számítási adatokat, mind utóbb az idő­közben összeírandó hadkötelesek korosztályon kénti összegeit, a .||' alatti kimutatás illető rova­taiba, tisztán és világosan kivehető számokkal iktassák be, és a törvényhatóságok elnökeihez azonnal nyújtsák be. A törvényhatóságok elnökei pedig, szintén fele­lősség terhe alatt, kötelesek lesznek ezen kimuta­tásokat mindegyik sorozó­­­járásból bevenni, és hozzám, illetőleg az erdélyi királyi biztoshoz, fo­lyó évi deczember 20-áig okvetlenül fölterjeszteni. Minél szabatosabban, és öszhangzóbb pontos­sággal eszközüki az összeírásokat, s minél koráb­ban küldik be a kimutatásokat a törvényhatósá­gok , annál arányosabban és kifogástalanabbul lesz végrehajtható, s annál előbb lesz közölhető a hadjutaléknak sorozó-járásonkinti kivetése. 8. Miképen és kiknek felügyelete alatt kelljen a sorshúzást, melynek határidejét az 5/. alatti fel­hívásba az illető tisztviselő előre bej­egyzen­i, vég­rehajtani , s miképen, és minő minta szerint készít­tessék sorozó-járásonkint a sorshúzási lajstrom, s ennek nyomán a három példányban szerkeszten­dő állítási lajstrom ; erre nézve tüzetesen rendel­keznek a védtörvény végrehajtása tárgyában kia­dott utasítás 23—28-ik szakaszai és múlt évi 30 000. számú közintézményem 11—13-ik pontjai. Tapasztalván azonban, mikép az állítási laj­strom azon osztályozása, melyet az említett utasí­tás 28-ik szakasza jelöl ki, többnyire nem véte­tik, vagy nem szabályosan vétetik alkalmazásba, és így a hadkötelesek a kellő megkülönböztetés nélkül, s vegyesen fordulnak elő a lajstromban, és e miatt olykor az állítás sem történik a törvényes módozat szerint: határozottan utasítom mind a törvényhatóságokat, mind­ezek tisztviselőit, hogy az állítási lajstromot, a megszabott A., B., C., D. és E. alatti osztályzatok szerint, elkülönítve szerkesszék, hogy az A. lajstromba évfolyamok szerint azo­kat iktassák be, a­kik, a 16 év óta törvénytelenül távollevők közül, ezúttal hivatalból és tettleg elő­­állítandók lesznek; hogy a B. lajstromot évfolyamonként azokból állítsák össze, a­kik, mint igazolt távollevők, kor­osztályuk és sorsszámuk szerint kerülnek utósoro­zás alá; hogy végre a C. alatt a jelenlegi első, — a D. alatt a második, — és az E. alatt a harmadik korosztályba tartozó hadköteleseket, csakis a szabályszerűen kihagyandók kihagyásával, és a póttartalékba ideiglen beosztott egyéneknek is beiktatásával, foglalják az állítási lajstromba. Egyébiránt a sorshúzási lajstrom, melynek hi­telességéért az illető közigazgatási tisztviselő kü­­­lönösen felelős, a sorozójárásbeli községek elöljá­rói által aláírandó, s másfelől az állítási lajstrom összes rovatai is eleve betöltendők, s azokba a sorozó bizottság előbbi határozatai és észrevételei pontosan beiktatandók. 9. A rendes ujonczállítás időszaka, a védtörvény 3- ik szakaszához képest,évenként januárius 15-től márczius 15-ik napjáig terjedvén, a törvényha­tóságok, ezen határidőn belül, az illető hadkiegé­szítési kerület és honvédzászlóalj parancsnoksá­gaival egyetértőleg fogják megállapítani a sorozó járásokbeli bizottságok utazási és működési ter­vezetét. A törvényhatóságok elnökei pedig kötelesek, mind ezen tervezetet, m­nd a sorozó bizottságokba kiküldendő polgári elnökök, orvosok és közigaz­gatási tisztviselők névjegyzékeit, szintén folyó évi dec­ember 20 áig hozzám, illetőleg az erdélyi királyi biztoshoz, fölterjeszteni. 10. A sorozó bizottság polgári tagjainak kikül­désénél főkép a szakképzettségre és teljes meg­bízhatóságra kívánok ugyan figyelmet fordíttatni, másfelől azonban, a költségek lehető kímélése te­kin­tetéből, utasításul adom, hogy ha olyan egyé­nek is küldetnének ki, a­kik úti átalánynyal nin­csenek ellátva, ezek iránt hozzám, illetőleg az er­délyi királyi biztoshoz, indokolt jelentés tétessék, és a felsőbb jóváhagyás bevárassék. 11. Nincsen az újonczállítási teendőknek olyan ágazata, a­mely több hiányt és szabálytalanságot mutatna fel, mint azon eljárás, mely a hadkötele­zettség alól való ideiglenes fölmentéseknél, s az ezek iránt beadott felszólamlási kérvényeknél gyakoroltatik. E tekintetben tehát a törvényhatóságokat nem­csak azon szabályok szoros megtartására utasí­tom, a­melyek a védtörvény végrehajtása tárgyá­ban kiadott utasítás 38 ik és 39-ik szakaszaiban, s múlt évi 30,000. számú körrendeletem 18—22 ik, és folyó évi 1000. számú közintézményem 2 ik, 3 ik s 4 ik pontjaiban foglaltatnak, hanem újabb és különösebb rendelkezések tételét is szükséges­nek látom. S az ideiglenes fölmentések alapját, és így az e részbeli határozatok törvényszerűségének egye­düli biztosítékát , egyfelől a családi értesítők, s másfelől a községi bizonyítványok képezvén, ezeknek szabályos kiállításáért, a védtörvény 43-ik szakasza értelmében, mind az anyaköny­v­­vezető lelkészeket,mind a községi elöljárókat, és a törvényhatósági tisztviselőket, különösen felelő­sekké teszem. Jelesen Az anyakönyveket vezető lelkészek kötelez­tetek : a) a családi értesítőket, nem a régibb minták szerint, hanem szorosan a védtörvény végrehajtása tárgyában kiadott utasításhoz VIII. szám alatt csatolt minta alakjában készíteni; b) azokba a családnak akár élő, akár meghalt összes tagjait, kihagyás nélkül, s mind a születési napoknak, főkép a fitestvérekre nézve, mind a nő­­sülés és halálozás idejének szabatos beírásával, beiktatni; c) azon esetben, ha a fölmentetni kívánt had­kötelesnek anyja újabban férjhez ment, ezen újabb férjet, vagyis a mostoha apát, és annak ne­tán előbbi nejétől született gyermekeit, úgyszin­tén az újabban férjhez ment nőnek előbbi férjétől származott gyermekeit is sorrendben bejegyezni: d) a­hol egyetlen unokáért, vagy vőért történik a felszólamlás, nemcsak a nagyszülőket, s az apóst, avagy anyóst, és a fölmentetni kért unokát, vagy vőt, hanem a nagyszülők, illetőleg az após, vagy anyós minden gyermekét, és férjhez ment leányait, s azok egész családját is kivétel nélkül bevezetni. A községi bizonyítványokra nézve pedig, — melyekkel a hadköteleseknek gyámolitás végett való szükségessége, a védtörvény végrehajtása tárgyában kiadott utasitás 39-ik szakasza 2-ik pontjához képest, tanúsítandó,—a |||. alatti mintát melléklem ide, a következő utasítással, úgymint: e) Az ideiglenes fölmentésért folyamodó felek, és a községi jegyzők, közhírrététel útján figyel­­meztetendők, hogy a kérvényeket ezen minta sze­rinti bizonyítványokkal szereljék föl. S megjegyzem közbenvetőleg, hogy valamint az ilyen mintaszerű bizonyítványok, úgy az össze­­írási és állítási lajstromok ívei is, a m. k. tudo­mányos egyetem könyvnyomdájából megrendelhe­tők, és megszerezhetők. f) Ezen bizonyítvány, olyan két atya által, a­kiknek a jövő ujonczozásra felhívott, de sem az ideiglenes mentességre, sem a tényleges szolgá­lat alóli fölmentésre igénynyel nem biró fiaik van­nak, sajátkezüleg írandó alá, s egyszersmind a községi vagy városi elöljáróság által is kellőleg hitelesítendő. g) A bizonyítvány minden rovata, az illető szülő vagy rokon nevének, birtokának, kereset­módjá­nak, és adó­járulékának, úgyszintén a fölmen­tetni kért hadköteles, és a községi tanuk fiai ne­veinek beiktatásával, egytől-egyig betöltendő, s a birtok, üzlet, mesterség, vagy más jövedelmi for­rás, adó, és a többi tétel netaláni hiánya tüzete­sen „nincs” szóval jelzendő. h) A szülőnek vagy rokonnak netán más köz­ségben létező birtoka, vagy jövedelmi forrása kü­lönösen megemlítendő, s arról külön bizonyítvány melléklendő. i) Ha írni tudó olyan atyák, a­minek az f) pont alatt emlttetnek, nem léteznek a községben, az illető törvényhatósági tisztviselő, a védtörvény végrehajtása tárgyában kiadott utasítás 39-ik sza­kasza 3-ik pontjához képest, köteles a tanukat hi­vatalból kihallgatni, s a vizsgálati jegyzőkönyvet a kérvényhez csatolni. k) A második és harmadik korosztálybeliekre vonatkozó, s a korábbi újonczozásnál már hasz­nált családi értesítők, és községi bizonyítványok, ha különben szabályszerűen vannak kiállítva, a családi és vagyoni viszonyokban történt vagy nem történt változásokra nézve, az anyakönyvvezetők, s illetőleg a tanúk és elöljárók által, kellőleg meg­­nyitandók, vagy szükség esetében egészen új ok­iratokkal pótolandók.­­) A hadkötelesek testvéreinek sorhadbeli vagy tartalékbeli szolgálati kötelezettség alatt állása oly módon igazolandó, a­miként ezt a védtörvény végrehajtása tárgyában kiadott utasítás 39-ik sza­kaszának 5 ik pontja szabja meg. m) A felszólamlási kérvények már az összeírás alkalmával benyújtandók , s azokat az illető köz­­igazgatási tisztviselő eleve átvizsgálni, s a netán hiányos kérvények kiegészítését, még a sorozó bi­zottság működése előtt, eszközölni tartozik. n) A családi viszonyok folytán igénybevehető felmentési czímek, a fenálló szabályos rendeletek értelmében, továbbra is érvényben maradnak ugyan, de egyszersmind, múlt évi dec­ember 31-éről 35.021. szám alatt kiadott körrendeletem­y ik pontjához képest, közhírré tétetni, és állandó szabályul megtartatni rendelem , hogy az e rész­beli eddigi eljárás változást szenvedvén, már a jövő ujonczozás alkalmával is a hadköteleseknek csak azon szülei és rokonai nem tartoznak, újabb vizsgálat végett, a sorozó bizottság előtt megje­lenni, a kik már bizottságilag, és a határozatok­ban világosan kifejezett szóval, ,,mindenkorra munka- vagy keresetképteleneknek találtattak; mig azok, a kikre nézve a „mindenkorra” mun­­kaképtelenekké nyilvánítás a bizottsági leletek­ben nem foglaltatik benn, és igy a kik csak ideig­len munkaképtelenek, magukat újabb vizsgálat­nak kötelesek alávetni. 12. A törvényellenesen távollevő, s 16 év óta előjegyzésben álló hadkötelesekről szerkesztett vizsgálati jegyzőkönyvek, a­melyeket a törvény­­hatóságok, múlt évi 30.000. számú körrendeletem 23-ik pontja értelmében terjesztettek föl hozzám,­­ több tekintetben hiányosaknak mutatkoztak, és eddigelé nem voltak tüzetes tárgyalás alá ve­hetők. Eme bizottsági jegyzőkönyveket tehát, külön intézményem mellett, de a jelen körrendeletemre való hivatkozással, a végett fogom az illető tör­vényhatóságoknak visszaküldeni, hogy a községen­­kénti bizottságok, említett 30.000. számú kör­­rendeletemhez képest, és az ebben megszabott ha­táskörrel, ismét életbe léptettetvén, a távollevők nyomozását folytatólag teljesítsék, s annak eredmé­nyét a jegyzőkönyvekbe szintén iktassák be. A törvényhatóságok elnökei pedig a községi bizottságok jegyzőkönyveit bevenni, és hozzám, illetőleg az erdélyi királyi biztoshoz, folyó évi de- 5274

Next