Budapesti Közlöny, 1871. október (5. évfolyam, 225-250. szám)

1871-10-27 / 247. szám

Buda-Pest 1871. 247. szám Péntek, October 27. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. gnmrazTősÉs : Pesten , hatvani­ utce* 10-IV seém I. emelet. Kiadóhivatal : Pesten, BAritok - tar* 7. se. A. földszint. KtkiRATOK nem küldetnek iken. Bim­entet­­len levelek ait rendes levelesdinktöl fo­­gadtatná el Előfizetksi Áhak :Hivatalos Hikdetáskk : Napobtai roBTAi akAtküldessil . huDARiBTlH lilflOf HORDTA *. A kir «.Udo» „Értesítőbe*1 igtatandó hirdetexi dijak x hirdetménynyal Égése én» . . . Égése én». . 18 fit.— kr. együtt d­őlnye#*« beküldendő, még pedig: 100 szóig egyszeri hirdetés-Félém . . . . . . 1« , Félém . . * ^ 11 11 ért 1 frt, 08 30 kr. a bélyegert, 100— begyed én» . . . * . Negyed érre . • é . &0 , 200-ig 2 frt, zOO—300-ig 3 frt és igy tOVÁbb minden 100 szóért 1 frtUl több. MasÍIHIRDITÍIKK: Egytiasábos petit­­or egyszeri hirdetésért 10 kr, többszöri hir­detésért 9 kr. minden beignitis­­nil. A bélyeg­ dij külön minden beigtitá­­nu­m 30 kr aest.­ért HIVATALOS RÉSZ. Cekus Károlyt, báni tábla tiszteletbeli ül­nökét és Zágráb város ideiglenes polgár­­mesterét, báni táblai ülnökké ezennel kine­vezem. Schennbrunn, 1871. évi October hó 23-án. Ferencz József, s. k. Gróf Pejacsevich Péter, s. k. Bedekovich Kálmán, s. k. A m. kir. honvédelmi ministerium vezetésével megbízott ministerelnök Horváth Miksa honvé­delmi ministeri fogalmazót ezen állásától saját kérelmére fölmentvén, egyszersmind Niczky Gyula segédfogalmazót fogalmazóvá, és Kassics Péter fogalmazó - gyakornokot segédfogalmazóvá ne­vezte ki. Holtán Viktor szabadságolt állományú honvéd gyalog hadnagy, a m. k. honvédségben viselt tiszti rangjáról és cziméről önként leköszönvén, — le­mondása a honvédelmi ministerium által elfogad­tatott. Palkovits György, írnok a m. kir. földtani inté­zetnél ezen állomásából elbocsáttatván, ugyanezen állomásra a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minister részéről Alföldy Jenő neveztetett ki. A győri m. k. pénzü­gyigazgatóság Szekeres Fe­re­czel III. oszt számfeletti tisztté a m.-óvári adó­hivatalhoz nevezte ki. A temesvári m. k. pénzügyi igazgatóság Csortus István adóhivatali segédtisztet, és Szviracz Döme irodai segédtisztet iroda­tisztekké, és Devcsics Ká­roly ösztöndíjas számgyakornokot irodai segéd­tisztté nevezte ki. A szegedi m. kir. pénzügyi­gazgatóság Závodszky József és Schuszter György III. osztályú adóhiva­tali tiszteket, úgy Kinszler Gyula segédtisztet, a két előbbit a zombori , az utóbbit az újvidéki adóhivatalhoz tisztekké nevezte ki. A m. kir. vasúti és hajózási főfelügyelőség tu­datja, hogy folyó évi november hóban az ezüst-ár­­kelet-pótlék valamennyi, ennek beszedésére jogo­sított, és e jogot igénybevevő vasutakon a magyar korona területén 1711* •)• - kal lesz számítandó. A cs. kir. belügyministérium közlése szerint, a keleti marhavész folyó évi October hó 1-től egész 15 ig Gácsországban a krakói és chizanówi járá­sokhoz tartozó Wrgrzec, Pradnik, Trzebinia, Cziz­kowice és Gaiman községekben, valamint a pod­­woloczyskai és husiatyni veszteglőkben is, melyek a skalati és husiatyni járásokhoz tartoznak, még folyton uralgott. Alba Austriában a sechshausi járáshoz tartozó Atzgersdorf községben még mindeddig sem szűnt meg; a többi osztrák tartományok vészmentesek. NEMHIVATALOS RÉSZ. A KÖZMUNKA- ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISTÉ­RIUM PÓTELŐTERJESZTÉSE a stratégiai utakról. Az ország közlekedési eszközeinek létrehoza­tala és fentartásánál, a nemzetgazdasági és köz­forgalmi érdekeken kívü­l, főleg azoknak ha­dászati fontossága érdemel kiválóbb figyelmet. Mert a legczélszerűbben szervezett haderő mellett is,­­ az ország védelme biztosítottnak csak úgy tekinthető, ha az ország határaihoz vezető s eze­ket egymással összekötő közlekedési vonalak, s ezek közt főleg a közutak, oly állapotban tartat­nak fenn, hogy azok a nehéz járművek élénkebb forgalmának, a legkedvezőtlenebb viszonyok kö­zött is — minden fenakadás nélkül hosszabb időn át megfeleljenek. Nem tarthatjuk feladatunknak a közlekedési eszközök hadászati fontosságát behatóan tárgyal­ni, s ép azért csak azon, általánosan elfogadott alapelvre kívánunk hivatkozni, hogy egy oksze­rű­en létrehozott úthálózat megsokszorozza az or­szág védelmi erejét, s már annálfogva, mert le­hetségessé teszi a honvédelmi erő gyors és töme­ges öszpontosítását, a veszély elhárítására döntő befolyást gyakorol. Hogy például az 1870. évi hadjárat alkalmá­val, Poroszország 600,000­­embert képes volt 14 nap alatt harczkészen a sz­lézia határra állítani, azt, a jeles hadszervezetén kívül, kétségtelenül czélszerű­en berendezett közlekedési eszközeinek köszönheti. A közlekedés legtökéletesebb eszközei ugyan a vasutak, s e tekintetben a múlt idők mulasztá­sai az utóbbi évek alatt hazánkban is kitelhetőleg helyrepótoltattak, de mindazonáltal azok ma­gukban, a fejlődő ipar és kereskedés naponként fokozottabb igényeit már többé ki nem elégíthe­tik. Legérezhetőbbek azonban a megfelelő össze­köttetés hiányai politikai és honvédelmi tekintet­ben. Mert a legjelesebb szakférfiak egyhangú vé­leménye szerint, nagyobb hadtestek mozgósítása,­­­ a vaspályákkal párhuzamos közutak haszná­lata nélkül, a siker biztos kilátásával egyálta­lában nem eszközölhető; ezen vonalak e­gy ré­sze pedig hazánkban, fájdalom, a legroszabb ál­lapotban van. A közutak mielőbbi helyreállítása és jó kar­ban fentartása ennélfogva közlekedési ügyünk­nek ma már egy oly követelménye, melyet leg­fontosabb államérdekeink megsértése nélkül el­hallgattatni nem lehet, és amelyet úgy hazánk anyagi fejlődése, mint pedig és főleg az ország nyugalma és biztonsága szempontjából, a lehető­ségig kielégíteni múldatlanul szükséges. E czél elérése tekintetéből hivatva érezte ma­gát a közmunka- és közlekedési m. k. ministé-­ rium, mindazon útvonalakat, melyek különösen hazánk éjszak-keleti határának védelmére nézve stratégiai fontossággal bírnak egy a cs. k. közös hadügyminiszerrel egyetértőleg kinevezett vegyes bizottság által, az illető törvényhatóságok közre­működése mellett, a helyszínen megvizsgáltatni. Ezen bizottság 30 útvonalat jelölt ki olyanokul, melyeknek helyreállítása és kiépítése hadászati szempontból részint elodázhatatlanul szükséges, részint pedig igen kívánatos. Ezen útvonalak a következők: 1. a trencsén­­szvrcsinovecz - saipusi, 2. a privigye a. kubin-jor­danovi, 3. a poprád-késmárk-nedeczi, 4. a lőcse­­kézsmárk minsaki, 5. az eperjes zboró-polyánka­­grabi, 6. a s­­a­ujhely-varannó svidniki, 7. n­ ho­­monna-mezőlaborcz-lyskovi, 8. az Ungvár-uzsok­­turkai, 9. a munkács-vereczke sztryi, 10. a huszt toronya-wyskovy, 11. a marmaros szigeti-kőrös mező-jabloniczai, 12. a munkács sziget-borsa-kir­á­libábai, 13. a ilyiregyháza beregszász-munkácsi, 14. az eperjes-girált-kerekrét-szvidniki, 15 a rozs­­nyó-szomolnoki, 16. a zsolna-rózsahegy poprád­­eperjesi, 17. az eperjes-banusfalva-ungvári, 18. a lőcse-igló-hámor kassai, 19. a m. vásárhely besz­­tercze-stumpi, 20. a besztercze naszód-szacsal-vis­­sói, 21. a szeredfalva-somberek-deés-szigeti, 22. szászrégen-borszék-tölgyesi, 23. a Segesvár csik­­szereda-ghymesi, 24. a héjasfalva-kőhalom-brassói, 25 . a felvincz-hadrév-mezővásárhely-segesvári, 26. a kézdi-vásárhely-ojtozi, 27. a károly-fehérvár nagyszeben-brassói, 28. a kézdi-vásárhely-csik­szereda-ditrói és a brassó sepsi-szent­györgy Csík­szeredái,29. a kolozsvár-szászváros mezővásárhely­­segesvár-fogarasi, végre 30. a kolozsvár-balá­­s­­falva n.-szebeni. Mindezen útvonalak összes hossza 512 mért­földre rúg, melyek közül 2021** mértföld állami kezelésben részesül, 257 *­* mértföld az illető tör­vényhatóságok által tartatik fenn, ötvenkét mértföld pedig egészen újból volna kiépítendő..? Az ezen vonalak jó karba helyezésére, s ille­tőleg újból kiépítésére megkívántató összes költ­ségek, a helyszínen működő bizottság által 3.589.647 írtban vannak előirányozva, mely ösz­­szegben azonban az állami útszakaszok fentartá­­sára szükséges költségek nincsenek befoglalva. És minthogy ezekről az évi költségelőirányzat­ban kellőleg gondoskodva van, csak­is a többi vo­nalakat illetőleg tartjuk szükségesnek megje­gyezni, hogy a fentebb kimutatott törvényható­sági utak némelyikének helyreállítását, a kitűzött czél elérésének minden hátránya nélkül elodáz­­hatónak, a javaslatba hozott új építések nagyobb részét pedig későbbi időkre elhalaszthatóknak ta­lálván, szükségesnek tartottuk a bizottság által felterjesztett mű­javaslatot behatóbb bírálat alá venni. A ministérium erre hivatott szakosztályának a közös hadügyminiszer küldötteivel tartott tár­gyalásai folytán, a stratégiai utak 3 osztályba so­roztattak. Az I. osztályba ugyanis azon kiépült megyei utak vétettek fel, melyek a stratégiai hálózat leg­főbb vonalait képezik, és nemzetgazdasági tekin­tetben is nagyobb jelentőséggel bírnak. Ezen megromlott, vagy már eredetileg hiányo­san épült útvonalaknak teljes helyreállítását, a folytonosan növekedő forgalom mellett, az illető törvényhatóságok önerejükből eszközöltetni nem lévén képesek, azoknál az állami segélyezés an­­­­­nyival inkább indokolva van, mert különben az ezen utak építésébe fektetett tetemes munka ér­téke a közvagyon nem csekély kárával, veszen­dőbe megy. Az alább kimutatott segélyösszeg megadását azonban azon feltételhez kívántuk kötni, hogy a törvényhatóságok saját részükről is ezen utak helyreállításához a kellő közmunkaerővel hoz­zájáruljanak, illetőleg a szükséges munkaerőt a kir. kormány e czélra kiküldött műszaki közegé­nek rendelkezése alá bocsássák, fenhagyatván részükre a munka teljesítésének ellenőrzését sa­ját hatáskörükben gyakorolni.

Next