Budapesti Közlöny, 1871. december (5. évfolyam, 276-299. szám)
1871-12-01 / 276. szám
Buda-Pest 1871. 276. szám. Péntek, december 1. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. LukusetAsis : Pesten , hatvaninter 10-ik szám I. emelet. Kiadóhivatal : Pesten, Baritok - tere 7. sz. a. földszint. Kéziratok nem kirdettek rliasa. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fo-Előfizetési Árak : Natokitai postai @létküldésből : Égisz irt*.........................SO frt. Félévre..............................10 „ Negyed évre .... 8 . Budapetsi házhoz hordva : Egész évre. . . 18 frt.—kr. Félévre Negyed évre9 4 50 Hivatalos Hirdletések : A hivatalos..Értesítőbe*1 lytatandt hirdetési dijak a hírdetménynyel együtt előlegesen beküldendő, még pedig: 100/.óig egyszeri hirdetésért 1 frt, és 3 mekr. a bélyegért. 100— 200-ig 2 frt. .00—300-1-í 3 frt és így tovább minden 100 szóért 1 frttal több. MiQlNHIRDlTéSRK: Egy hasábos petit sor egyszeri hirdetésért 10 krt többszöri hirdetésért 9 kr. minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr. oszt. ért HIVATALOS RÉSZ. A magyar királyi állami számvevőszék elnöke Perlaky Mihály, Ingyic Boldizsár, kleebergi Strohmayer Osvát, Kasznár Ignács, Wittek Gyula és Kádár István államszámvevőszéki I-sö osztályú I-bő fokozatú számtiszteket II-od osztályú számvizsgálókká nevezte ki, továbbá előléptette Pinszker Arthur, Fatzberger Károly, Boér Sándor és Oberschall Győző, kebelbeli I sö osztályú II-od fokozatú számtiszteket az I sö fokozatba ; végre Wittek Mór, Wolf Károly és Trux Lajos szintén kebelbeli II od osztályú számtiszteket I-ső osztályú II-od fokozatú számtisztekké; és Palkovics Miklós államszámvevőszéki irodatisztet II-od osztályú számtisztté nevezte ki. A VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁSI M. K. MINISTER 1871. évi nov. 1- én 26.915. sz. alatt kiadott KÖRRENDELETE az összes törvényhatóságokhoz. A csász. és Apost, királyi Felségének folyó évi október hó 22 én Schönbrunnban kelt legfelsőbb elhatározásával legkegyelmesebben felhatalmazást nyertem — egyetértőleg a ministeri tanácscsal — a következő intézkedés megtételére: Az 1870. évi márczius hó 18-án hozott és a közönség előtt eléggé ismeretes országgyűlési határozatban foglalt elvek szerint az 1868—69-dik évi izraelita congressusi szabályzatok és határozatok értelmében való szervezés keresztülvitelénél kényszerrendszabályok alkalmazása ki lévén zárva, azoknak el- vagy el nem fogadása az izraelita honpolgárok vallási és lelkiismereti meggyőződésén alapuló szabad akaratára hagyatott. Az 1871. évi márczius 30 án hozott országgyűlési határozattal pedig — a fennebbi elvek fentartása mellett — a ministérium felhivatott, hogy a congressusi, valamint az orthodox izraelita párt részéről a képviselőház elé terjesztett és az izraelita hitügyet különböző nézetekből fejtegető kérvényeket tanulmányozza, s esetleg az izraelita hitügy szervezkedésére vonatkozó intézkedéseinél figyelembe vegye. Ily körülmények közt, miután az orthodox izraeliták érdekeit képviselő „Hitelegylet“ részéről előleges bejelentés után egybehívott gyülekezetben közakarattal készített és tényleg jelentékeny számú hitközségek által elfogadott szervező alapszabályzat a ministériumnak be lett mutatva, és az közigazgatási és államfelügyeleti jog szempontjából kifogás alá nem esik, az abban hivatott vallási tanok és szabványoknak pedig, — mint kizárólag a lelkiismereti meggyőződésen nyugvó hittételeknek bírálatába a ministérium nem bocsátkozhatok , a szervezkedhetés az említett és 1. alatt idezárt alapszabályzat értelmében azoknak, kik azt elfogadni akarják, ezennel megengedtetik és pedig a nélkül, hogy e tekintetben az illető izraelita hitközségeknek előleges engedélyre szükségük lenne. Miről a.... miheztartás és további közlés végett oly megjegyzéssel tudósíttatik, hogy a kormány és az említett alapszabályzat szerint szervezett hitközségek közt ideiglenes közvetítő közegül azon hét tagból álló s Budapesten székelő bizottság szolgálhat, melynek tagjai a fennebb nevezett gyülekezet által ily czélból választottak meg. SZERVEZŐ ALAPSZABÁLYZAT Magyar- és Erdélyország autonóm hittörvényhű zsidó hifelekezete számára. Első szakasz. A HIT,FELEKEZET. 1. §. Magyar- és Erdélyország hittörvényhit (orthodox) zsidói — Askenazim és Szefardim, akik hajdan óta a Schulchan-Aruchba iktatott hittörvények alapján állanak, önálló autonóm hitfelekezetté alakulnak meg 2. §. A Schulchan-Aruchba iktatott hittörvények és szabványok — az askenáz és szefárd vallásgyakorlatok egyenlő jogosultságának épenhagyásával — megcsonkíthatlan zsinórmértékül szolgálnak a hitfelekezet és a hitközségek minden vallási, hitgyakorlati és szertartási ügyeire nézve. 3. §. Az egyes hitközség csatlakozása Magyar- és Erdélyország autonóm hittörvényhit zsidó hitfelekezetéhez ezen szervező alapszabályzat elfogadása által eszközöltetik. Azon zsidó egyedek vagy csoportok csatlakozása, melyek nem alakulnak önálló kerületi hitközségekké, azáltal történik, hogy magukat egy autonóm hittörvényhü zsidó hitközségbe, illetőleg rabbinátusi kerületbe fölvétetik. A kilépés Magyar- és Erdélyország autonóm hittörvényhü zsidó hitfelekezete kebeléből egy olyan hitközségi szabályzat elfogadása vagy határozathozatala által lesz nyilvánvalóvá, mely a jelen szervező alapszabályzat pontozatainak egyikével ellenkezik. Második szakasz: A HITKÖZSÉG. 14. §: az autonóm hittörvényhű zsidó hitközség az egyének önkéntes egyesülése által alakul tesztt- t tetté a végre, hogy mindazon intézményeket létrehozza és fenntartsa, továbbá mindazon tisztviselőket szerződtesse és díjazza, melyekre a Schuléban Aruchba iktatott hittörvények értelmében szüksége van. 5. §: Minden ily hitközség autonóm, egymástól független testületet képez, önállóan készíti el helyi viszonyainak megfelelő hitközségi szabályzatait s ezek alapján alakul meg. 6. §. Ezen hitközségeknek a jelen szervező alapszabályzat elfogadásától számítandó legfölebb három hó lejártáig el kell készítniök helyi szabályzataikat, melyeknek sem a Schulchan-Aruch, sem a jelen szervező alapszabályzat, sem az állami törvények határozványaival ellenkezniük nem szabad. Az olyan hitközségi elöljáró vagy bármely más tisztvelő, ki a hitközség intézményeinek vagy szokásainak a Schulchan-Aruckkal össze nem egyeztethető megváltoztatását indítványozza nyilvánosan, — ezáltal rögtön elveszti hivatalát. 7. §. Egyesek vagy töredékek,—netaláni kilépések a hitközség kebeléből meg lévén engedve, — tartoznak a hitközség által kilépésük időpontjáig harmadik személyek irányában elvállalt kötelezettségeknek azontúl is megfelelni, kivévén, ha kilépésüket kielégítő érvekkel indokolni képesek. A kilépő egyének vagy töredékek által felhozott indokok kielégítő vagy ki nem elégítő volta fölött a választott bíróság határoz (11—19. §§.) 8. § Már fenálló hitközségek eddigi jogviszonyai a hitközségi tagokhoz vagy tisztviselőkhöz és viszont, a jelen szervező alapszabályzat elfogadása által nem változnak , föltéve, hogy a magyar és erdélyországi autonóm hittörvényhű zsidó hitfelekezethez való csatlakozás által érvényességét az utóbbiak is elismerték. 9. §. Egyesek, töredékek, úgy mint egész községek szabadon alakulhatnak Magyar és Erdélyország területén kerületi hitközségekké, és pedig politikai territoriális beosztásra való tekintet nélkül. Közös hitközségi és iskolai érdekeiknek és viszonyaiknak megfelelő szabályzataikat önállóan készítik el, s ezek alapján alakulnak meg. Az egyesülésük alapjául szolgáló szabályzatnak azonban szintén nem szabad ellenkeznie sem a Schulehan Aruch, sem a jelen szervező alapszabályzat, sem az állami törvények határozványaival. Harmadik szakasz: A Chevra-Kadisa (szent egylet) és más, KIZÁRÓLAG ZSIDÓ CZÉLOKRA FENNÁLLÓ VAGY ALAKULANDÓ EGYLETEK. 10. §. A Chevra-Kadisa és más, kizárólag zsidó czélokra fenálló vagy alakulandó egyletek szabályzatai azon rájuk származott hagyományos szokások értelmében állapítandók meg, melyek a Schulcban-Aracba iktatott hittörvényekkel nem ellenkeznek. A Chevra-Kadisa, nemkülönben más, kizárólag zsidó czélokra fenálló vagy alakulandó egyletek autonóm testületeket képeznek, melyek a hitközségektől függetlenek. Negyedik szakasz. A VÁLASZTOTT BÍRÓSÁG. 11. §. A hitközségek kebelében vagy között netán felmerülő hitközségi viszályok választott bíróságok által döntetnek el véglegesen, melyek csak is az autonóm hittörvényhű zsidó hitfelekezet tagjai közül és a Schulchan-Aruch idevágó szabványai szerint választandók és állítandók össze. (12. 14. 16. §§.) 12. §. Az oly hitközségi viszályoknál, melyek kizárólag közigazgatási vagy pénzügyi természetűek, mindenik vitázó fél két két világi tagot választ bíróvá,kik aztán együtt egy rabbit választanak magukhoz elnökül. A választott bíróság egyszerű szavazattöbbséggel dönt. 13. §. A választott bíróság ítélete jogérvényessé lesz, ha az ítélet kihirdetésétől számítandó nyolc nap alatt a vitázó felek egyike sem jelenti be az elnöknél a fölebbezést. 14. §. A fölebbezési választott bíróságba mindenik vitázó fél egy egy rabbit és világi tagot választ bíróvá, kik azután együtt egy rabbit választanak magukba elnökül. A fölebbezési választott bíróság világi tagjai csak votum informativummal bírnak. A fölebbezési választott bíróság rabbitagjai egyszerű szavazattöbbséggel döntenek. 15. §. Ha valamely választott bíróság tagjai a választandó elnökre nézve meg nem egyezhetnének, úgy az általuk e tisztségre kijelölt egyéniségek között a sors határoz. 16. §. Vallási ügyek vagy szokások miatt fenforgó viszályoknál e vitázó felek a bíróságot a 14. §-ban körülírt módon választják meg. Ezen választott bíróság rabbi-tagjai egyszerű szavazattöbbséggel döntenek; világi tagjai csak votum informativummal bírnak. Ezen választott bíróság ítélete ellen felebbezésnek nincs helye.