Budapesti Közlöny, 1871. december (5. évfolyam, 276-299. szám)

1871-12-24 / 295. szám

RENDELET az 1871. XXXI és XXXIII-ik törvényszi­­kek élet­­beléptetése tárgyában. I. CZIKK. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvény­szék az 1871. XXXI­­. sz. 26. §ának a) pontjá­ban meghatározott területkörrel, továbbá az emli­tett törvény­czikk alapján szervezett többi első fokú kir. biróságok, az 1871. évi november 2-án kiadott rendeletben­­meghatározott területkörrel, 1872. évi január 1-je napján lépnek hatályba és kezdik meg működésüket. II. Czikk. Ugyanazon napon lépnek hatályba és kezdik meg működésüket a kir. főügyészségek és kir. ügyészségek is. III. [Czikk. Azon törvények, melyek életbeléptetése az elsőfokú kir. bíróságok rendezéséről szóló törvény­hatály­baléptétől létetett függővé, 1872 ik évi január 1-je napján szintén hatályba lépnek. Kelt Pesten, 1871. deczember 24 ik napján. Bittó István s. k. igazságü­gyminister. A császári és Apostoli királyi Felsége I. hó 13. kelt legfelsőbb elhatározással a császári és királyi moszkovai főkonsul Herzfeld Istvánnak, a tunisi Iftichar-rend neki adományozott nagy díszítmé­nyének elfogadását és viselését legkegyelmeseb­ben megengedni méltóztatott. Ő császári és Apostoli királyi Felsége, a közös kü­lügyminister által tett legalázatosabb felterjesz­tés alapján, i. é. decz. 1- től kelt legfelsőbb elha­tározással, báró Münch-Bellinghausen Joachim II. oszt. követségi tanácsost I. osztályú követségi ta­nácsossá legkegyelmesebben kinevezni méltóz­tatott. Ő császári és Apostoli királyi Felsége legkegyel­mesebben méltóztatott Wittmann Ede alezredesnek a hadseregi létszámban s a most már föloszlatott kismartoni hadapród-intézet parancsnokának, fö­­lülvizsgálati eredmény szerint, mint fél rokkant­nak, egy helyi alkalmazásra, s mozgósítás esetében hadseregi hatóságoknál alkalmazásra való elő­jegyzés mellett, a nyugalmi létszámba átvételét elrendelni és megparancsolni, hogy annak ez alka­lommal a kát. képzőintézetekben való sok évi sikerdús működésének elismeréséül, a legmagasabb megelégedés kifejezése tudtára adassék. (1871. decz. 13-tól kelt legf. eliat.); N­oldrich Konrád őrnagynak, az 1. sz. vártüzér 7. parancsnokának, a felülvizsgálati eredmény szerint, mint egész rokkantnak a végleges nyugalmi létszámba átvételét elrendelni, s annak ez alka­lommal az alezredesi rangot ad honores adomá­nyozni (1871. decz. 20 tól kelt legf. eliat.). K­rauss Alajos 1. oszt. százados­ hadbírónak, a kat. igazságügyi szakban való sok évi hasznos működésének elismeréseü­l a Ferencz József rend lovagkeresztjét adományozni ; továbbá helyben hagyni Zimmer Vincze őrnagy-hadbirónak s a XXIII. hadosztály- és temesvári kát. parancsnokság igaz­ságügyi tanácsosának a zágrábi helyőrségi had­bírósághoz ; lovag Petrovich Sándor őrnagy-hadbiró s a fenn­állott budai érsz. kát. törvszék eddigi előadójának a nagyszebeni helyőrségi hadbírósághoz , rési okmányai pedig közvetlenül azon kir. törvényszék elnökéhez küldettek le, a­melynek területére kineveztettek. Egyébiránt a kinevezettek utasítva lettek, hogy elnökeiknél a folyó év utol­só napján jelentkezzenek. A fogalmazó- és segéd­személyzet ki­nevezési okmányait az uj bíróságok el­nökeinél szintén a folyó év utolsó nap­ján veheti át. W­ald József őrnagyhadbirónak, az I-s. sz. Fe­rencz József császár likkai hat. őr gy. e.-ből, a 3. sz. ogulini hat. őrgyalog ezredhez ; M­aschek Ferencz, őrnagy hadbírónak, s a fenn­állott temesvári orsz. kát. törvszék eddigi előadó­jának, a lembergi helyőrségi hadbírósághoz; H­adary Lajos, őrnagyhadbirónak s a fennállott budai orsz. kát. törv.-szék eddigi előadójának a budai helyőrs. hadbírósághoz való áthelyezését; — végre: B­urján János, őrnagy hadbírónak a 3. sz. számú ogulini határőr gyalogezrednél, valamely alkalmas szolgálati álláson lehető alkalmazásáig az ápolási illetékkel szabadságoltak visszonyába helyezését (1871. decz. 11-töl kelt legf. elhat.); továbbá kinevezni tartalék főorvosokká : a köv. tartalék segédorvosokat : a 16. sz. pesti helyőrségi kórház tart. létszámá­tól , dr. Purjesz Zsigmondot a 22. sz. nagy-szebeni helyőrs. kórház tart.­létszámába beosztással, és dr. Schulhoff Jakabot, ezen kórház tartalék lét­számában meghagyással, valamint a 49. sz. báró Hess.­gy­e következő tartalékfőorvosát: dr. Altmann Károlyt, az 5. sz. brünni helyőrs. kórház tart. létszámába beosztással (1871. decz. 9-től kelt legf. elhat.); tartaléksegédorvossá , a következő kat. orvosi növendéket, a 16. sz. pesti helyőrségi kórház tart. létszámától: dr. Davida Miklóst, ezen kórház tart. létszámá­ban meghagyással; végre: segédorvosokká, a következő kat. orvosi növendékeket: a 16. sz. pesti helyőrségi kórh. létszámától •• dr. Dondon Gyulát, dr. Groszman Jakabot, és dr. Szlovák Pált, mind hármat ezen kórház lét­számába beosztással (1871. decz. - től kelt legf. elhat.). A császári és apostoli királyi Felsége Salz­burgban 1871-ik évi deczember hó 12-én kelt leg­felsőbb elhatározásával a m. kir. koronaőrség parancsnokául: Báró Huszár Károly századost, — az ezen testü­letnél rendszeresített alantas tiszti helyre pedig Stessel János főhadnagyot, mindk­ettőjüket az álló hadsereg állományából a magyar honvédségnél való nyilvántartás mellett. 1872-ik évi január hó 1-ső napjával a m. kir. koronaőrség állományába legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Gróf Lónyay Menyhért s. k. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Goldzieher Ignácz bölcsészettudort a sémi philolo­­giából egyetemi magántanárrá lett képesítése folytán, e minőségben megerősítette. Az 1868 évi XXIX. törvényc­ikk alapján kibo­csátott szölőváltsági államkötvények második kisorolása, tekintettel arra, hogy a törlesztési terv szerint megállapított sorolási határidő ünnepnapra esik, folyó évi dec­ember ha­jl­ik, helyett 30-án fog Budán a pénzü­gyministérium helyiségeiben megtartatni. Budán 1871 évi deczember 22-én. A m. k. pénzügyministeriumtól. A HELYSÉGEK BEOSZTÁSA JÁRÁSBÍRÓSÁGOK SZERINT. (Folytatás.) XLIV. Szolnoki kir. törvényszék. Törvényszéki kerület kiterjedése: 67 2649/1**«« mértföld, összes népessége : 141,001 lélek. A beosztott kir. járásbíróságok. 1) Szolnoki kir. járásbíróság. Székhelye: Szolnok, Bessenszög, p. Szászberek, p. Fokorú, p. Szög­­szentiván, p. Hámorszög, Czibakháza, p. Gyüger, p. Sárszög, p. Zsiger, Nagy-Kürti, Szajol, Szolnok, p. Derzsigát, p. Varsány, p. Szanda, p. Palotás, Szent-Iván, Tisza Földvár, p. Martfű és p. Homok, Tisza Inoka, p. Csámpa, Tisza-Klirth, p Gőböljá­­rás, Tisza-Nagy Rév, p. Sáp, Tisza Püspöki, Tisza- Ugh, p. Ságh, Tisza-Várkony, Tisza-Vezseny, p. Bökönye, Török-Szent Miklós, p. Kengyel, p. Sza­kállas, p. Szent-Tamás, p. Tenye, p. Bálla. 2) Mező-Túri kir. járásbíróság. Székhelye: Mező-Túr, Dévaványa, p. Gabonás, p. Eczeg, p. Kérsziget, Mező-Túr, p. Póc és p. Túrpásztó. 3) Abádszalóki kir. járásbíróság. Székhelye: Abád-Szalók, Fegyvernek, Kenderes, p Kákát, p. Bánhalma, Keötelek, Süly, Tisza Abád, Tisza Beö, Tisza-Bura, p. Taskony, Tisza-Derzs, p. Tomaj, Tisza-Roff, p. Gyenda, p. Akolhát, Tisza Szál­ók, p. Gyócs, p. Katymárd, Tisza Szent-Imre, p. Szentgyörgy. 4) Kun-Szent-Mártom kir. járásbíróság. Székhelye: Kun-Szent-Márton. Kun-Szent Márton, Mesterszállás puszta. Heves­­megyéből : Csépa, Gyalu és Istvánháza puszták­kal, Tisza-Sas, Szele­vény. XLV. JÁSZBERÉNYI KIR. TÖRVÉNYSZÉK. Törvényszéki kerület kiterjedése: 202,30/ivei e­lért föld. Összes népessége 75,113 lélek. A beosztott kir. járásbíróságok.­ ­Folyó­számú Járásbíróság székhelye 3 S 1 *3 o «5 g W ° a W­­00006& *o S3 12*28 7 7s7M 46,974 28,139 1 Szolnok .... 3Crf 8c 64,559 2 Mező-Túr 1 4g 2 4 7 30,530 3 Abád-Szalók 16*76 8 29,670 4 Kun-Szent Márton . 5*76* 16,242 SzeS300 •©rr­fel 1 2 Járásbíróság székhelye Jászberény . Jász-Apáti.... A járás ki­terjedése mértföldek­ben Népesség 6493 A Magyar királyi pénzügyministerium 55,543. szám alatt kiadott KÖRRENDELETE valamennyi m. kir. pénzügy-igazgatósághoz és vám­hivatalhoz. Felmerült kétely folytán egyetértőleg a m. kir. földművelés, ipar és kereskedelmi ministeriummal, valamint a birodalmi tanácsban képviselt király­ságok és országok cs. kir. pénzügyi és kereske­delmi ministeriumaival határoztatik, hogy csak a sótalan túró (Topfen) kezelendő a vámjegyzéknek 21) a tétele szerint vámmentesen, míg ellenben a sós, füstölt, vagy sütött túró, sajtnak lévén az te­kintendő, a vámjegyzéknek 20, c) tétele szerint az általános forgalomban 4 írt 50 krajczárjával, vagy ha szerződéses államból hozatnék be, minden tiszta súlyú mázsa után 2 frt 20 krajczárjával vámolandó. Budán, 1871. december 9 én.

Next