Budapesti Közlöny, 1872. február (6. évfolyam, 25-48. szám)
1872-02-14 / 35. szám
Buda-Pest 1872. 35. szám Szerda, február 14. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS TIR II. Siikiisztesés : Pesten , hatrininten 10-ik uim I. emelet. Kiidóhivatal : Pesten, Baritok - tere 7. is. a. földszint. Kismaros nem küldetnek rises.. Bérmentetlen levelek rsak rendes levelezőinktöl fogadtatnak el. Előfizetési Ásás: A „Bud.pest ESzlöny“ melléklapjár. külön , poétán vsfj hásbol hordva : Egész évre. . . 2 frt.40 kr. Félévre ... 1 , 20 „. Negyed évre . . . „ 60 . A ,Hivat. Értesitö“ egyes száma, főlap nélkül 10 kr. azzal együtt 20 kr. Nappektati póttal szétküldéssel va fy htlykan bárbol hordva a milléklappal együtt: Égési évre...........................IS frt. Félévre ...... 6 . Negyed évre .... 3 . Hivatalos Hirdetései: A hivatalos „írteskébe" lkouda hirdetések dijai a hirdetményével együtt előletessé beküldendők. mégpedig: 100 szóig egyszeri hirdetés,ért 1 írt, és 30 kr. a bélyegért, 100— 300-ig 8 írt. 200—300-ig 3 frt és így tovább minden 300 szóért ismár több. MEGIHRIRDETÉSEI: Egyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért 10 kr. többszöri hirdetésért 9 kr. minden beigtatásnil. A bélyeg dij külön minden beigtatás után 30 kr. oszt. ért A hivatalos hirdetést igazoló egyes Up ára IC kr HIVATALOS RÉSZ. A közmunka- és közlekedési magyar királyi minister Pribék Béla és Lechner Gyula ministeri főmérnöküket országos középitészeti felügyelőkké, Raisz Ede és Bácz Károly I-fő rendű ministeri segédmérnököket pedig az államépítészeti hivatalok létszámában Il-od rendis mérnökökké nevezte ki. Pozsonymegyei Nagy-Jóka helységben f. é. február hó 20-ik napján új postahivatal lépend életbe, mely napontai gyalog küldüncz-járat által nyerend összeköttetést a szempczi postahivatallal, és mely mind levelek, mind kocsi-postaküldemények felvételével és leadásával foglalkozand. Ezen postahivatal kézbesítési köréhez tartozni fognak: Nagy-, Kis- és Ujhely-Jóka, Borsa, Egyházfa, Jánosháza, Királyfa, Nagy-Födémes, Nagy- Sur, Papkörmösd, Pénteksur, Torony és Zoncz helységek. Pozsony, 1872. február hó 5-én. A m. kir. postaigazgatóság. NEMHIVATALOS RÉSZ. A főrendiház tagjai az elnökség által értesittetnek, miszerint a f. hó 15-kére hirdetett főrendiházi ülés folyó hó 19-ikére halasztatott el. ISKOLA-ÜGY: A kecskeméti reform, főgymnasiumban a folyó félévi szigorlatok febr. 15-től febr. 29-ig, a magánvizsgálatok és érettségi elővizsgálatok február 26., 27., 28-án, az érettségi írásbeli vizsgálatok február 27. és 28-án, az érettségi szóbeli vizsgálatok márczius 2-án fognak tartatni, miről az érdekelt felek ezennel tudósittatnak. Kecskemét, 1872. febr. 10. Fehér Péter, a reform, fogyom. igazgatója. EGYLETEK ÉS TÁRSULATOK. A Jogt. Közlöny szerint a harmadik magyar jogász-gyűlés elé terjesztendő indítványok előkészítéséül az áll. bizottság következő kérdéseket tűzte ki: “ A magánjogból. 1. Fentartandó-e jövőre vagy sem azon törvénybeli intézkedés, mely szerint a nőnembeli személyek korukra való tekintet nélkül egyrészt férjhezmenetelükig kiskorúaknak tekintetnek, másrészt pedig a férjhezmenetel puszta ténye által a nagykorúak jogaiba lépnek ? (Véleményezésre, és e kérdés tárgyában a jogászgyűlés elé terjesztendő indítványok formulázására felhivattak: Tóth Lőrincz, Teleszky István és Czenthe János urak.) 2. Kívánatosnak tekínthető-e, hogy a hazai magánjogban szabályozott özvegyi jog és özvegyi örökösödés, mint a törvényes özvegyet illető örökösödési nemek továbbra is fentartassanak ? ha igen, mily alakban ? ha nem, miként volnának az özvegyet illető ten-, örökösödési igények szabályozandók ? (Véleményezésre, és e kérdés tárgyában a jogászgyűlés elé terjesztendő indítványok formulázására felhivattak: Wenczel Gusztáv, Waivrik Béla és Vida Lajos urak.) A váltó- és kereskedelmi jogból. 3. Kívánatosnak tekinthető-e a forgalom érdekében, hogy a magyar váltójognak azon intézkedése, mely szerint a váltó, bekeblezés vagy előjegyzés folytán váltói minőségét elveszti, (1844. VI. t. ez. Id. törv. szab. III. 5. §.) hatályon kívül helyeztessék, esetleg az alkotandó új váltótörvénybe fel ne vétessék ? (Véleményezésre, és e kérdés tárgyában a jogászgyűlés elé terjesztendő indítványok formulázására felhívattak: Tóth Elek, Bróde Lipót és Glosz N. urak). 4. Ha a harmadik magyar jogászgyűlés elfogadná a második jogászgyűlésről fenmaradt azon indítványt, hogy a részvénytársulatok alakításához az állam engedélye nem szükségeltetik : váljon a részvénytársulatok bejegyzése s ennek közzététele egy e czélra külön felállítandó közigazgatási hatóság (office of register), vagy pedig a kereskedelmi ügyekben bíráskodásra hivatott rendes törvényszékek által volna e eszközlendő ? (Véleményezésre, és e kérdés tárgyában a jogászgyűlés elé terjesztendő indítványok formulázására felhivattak : Schnierer Gyula és Danseher Antal urak). A büntető eljárásból. 5. Elfogadható-e azon elv, hogy a védőnek a közvádlóval feltétlen egyenjogúsága legyen ? — vagy ha nem , a kettőnek jogai közt, a bűnper különböző stádiumában mily különbségek állíttassanak fel ? (Véleményezésre és e kérdés tárgyában a jogászgyűlés elé terjesztendő indítványok formulázására felhivattak: Kozma Sándor, Funták Sándor, és Schnierer Aladár urak.) 6. Megengedtessék e általában, vagy bizonyos korlátozással, hogy a magánvádló a közvádló helyébe léphessen, illetőleg ennek szerepét átvehesse ? Ha igen , a per minő stádiumában, minő feltételek mellett, minő büntetésre méltó cselekvények tekintetében, és miként lenne a köz- és magánvádló egymáshoz való viszonya szabályozandó ? (Véleményezésre, és e kérdés tárgyában a jogászgyűlés elé terjesztendő indítványok formulázására felhivattak: Bovánkovics József, Ritoók Zsigmond és Kautz Gusztáv urak.) A polgári eljárásból: 7. A bíróság legyen-e szigorúan kötve a felek által felhozott bizonyítékokhoz ? vagy pedig azon kívül követelhessen-e más bizonyítékokat is a felektől ? (Véleményezésre, és e kérdés tárgyában a jogászgyűlés elé terjesztendő indítványok formulázására felhivattak: Apáthy István, Bakos N. és Margitay Dezső urak.) 8. A szóbeliség és közvetlenség alapján behozandó polg. perrendtartásban engedtessék-e tér az iratok előkészítésének, mily hatálylyal és mily mérvben ? (Véleményezésre, és e kérdés tárgyában a jogászgyűlés elé terjesztendő indítványok formulázására felhivattak: Szabó Miklós, Verczegh Mihály és Fischer Lajos urak.) BÉCSI TUDÓSÍTÁSOK. Brünnben 11-én a morvaországi és sziléziai postamesterek gyűlése d. e. 10 órakor a Wernerszállodában Kobierszky bilitzi postamester által egy oly beszéddel nyittatott meg, mely élénk tetszéssel fogadtatott. A Csehországból jelen volt küldöttség barátságosan üdvözöltetek. Schmitz szerkesztő Bécsből szintén szívélyesen fogadtatott, s viharos tetszés között hosszasabb beszédet tartott, s egyetértésre, és kitartásra szólított fel. Az „Gest.-Ungarische Post“ czimű lap egyleti közlönyül választatik, s maga Schmitz szerkesztő az egylet tiszteletbeli tagjává neveztetik ki. Az alapszabályok, valamint a csehországi postamesterek határozatai elfogadtattak. Az emlékirat alakjában szerkesztett határozat egy cseh-morvaországi és sziléziai küldöttség által fog átnyujtatni a kereskedelmi ministernek, s a birodalmi tanácsnak. Erre a gyűlés, melyben mintegy 200 postamester volt jelen, császár Ő Felsége háromszoros éltetésével záratott be. — DeÁk FeRENCZ arczképei tárgyában a „Pesti Napló“ következő felhívást közli: Deák Ferencz arczképei, melyek a nagy hazafi kegyeletes elhatározásából csak a pestvárosi Josefinum fiárvaház és Erzsébet leányárvaház javára árusittattak s több ezer forinttal növelték a két jótékony intézet pénztárát, már fogyatékon vannak. Illető helyről hozzá intézett felkérésre Deák Ferencz ismét szíves volt az Ellinger Ede pesti fényképésznél legközelebb az Andrásy-album részére készített arczképének matrizzeát a két árvaintézet javára átengedni. Minthogy pedig bizonyára sokan lesznek, kik Deák Ferencz büt arczképét leírni, és lesznek olyanok is, kik a régi arczkép birtokában, a mostani 10 évvel később készültet is megszerezni óhajtják, figyelmeztetjük a tisztelt közönséget, hogy ezen újabb arczképek főraktára Sárkány J. S. a váczi- és kishidutcza sarkán lévő nürrnbergi kereskedésében, általa pedig más diszmó-üzletekben is kaphatók. Hamisítások elkerülése végett minden ilyen arczkép az árvaintézetek domborbélyegével lesz ellátva. Midőn tehát ezen arczképekre a tisztelt közönség figyelmét felhívni bátorkodunk, a jótékony szél iránti tekintetből komolyan kérjük fel a kül- és belföldi fényképész urakat, hogy ezen képek utánzásától tartózkodva, azokat csak az elárusításukra jogosított helyekről szíveskedjenek megrendelni. A városi árva intézetek nevében: Feszi Ágost tanácsnok. Weisz Bernát Ferencz városi képviselő. — A „Magyar ÚJSÁG“ azon hite ellenében, mintha a Reformban megjelent névtelen leveleket Salamon Ferencz írta volna, kijelenthetjük, hogy Salamon Ferencznek ezen czikksorozathoz semmi köze. A „PeSTI Napló“ azon hire ellenében, hogy Tannerné asszony ezúttal nem fog fellépni, már a mai reggeli lap hozza a cáfolatot: Tannerné asszony holnap a „Troubadour“-ban fog fellépni. Mi úgy halljuk, hogy szó se volt róla, hogy fel ne lépjen még ezúttal is — azon kétségtelen tetszés után, melyet első fellépése aratott. — JÓTÉKONY CZÉLU TÁNCZVIGALOM. Az orsz. ev. árvaház javára f. hó 17 én a „Hungária“ szálloda dísztermében zártkörű tánczvrgalom fog rendeztetni. A jegyek eladása f. hó 12-én az ev. iskolaépület pénztári helyiségében (sütő-utcza 1. sz. a.) veszi kezdetét, ahol meghívók iránt is lehet jelentkezni. — Esküvő. Vasárnap este a józsefvárosi templomban Csepregi Ferencz oltárhoz vezető Rákosi Ida kisasszonyt, Rákosi Jenő írótársunk nővérét.