Budapesti Közlöny, 1872. február (6. évfolyam, 25-48. szám)

1872-02-21 / 41. szám

Buda-Pest 1872. 41. szám Szerda, február 21. Sirksszítősíp : Pesten. hitvani­ntee» 10-ik szám I. emelet. Kiadóhivatal : Pesten, Barátok­­ tere 7. sz. a. földszint. K.&EILATOK nem küldetnek ileaca. BSrmentet­ien ieTeie* rsak rendel leeeleseinktül ío­£. éti. Előfizetési Akak­­ A «Budapesti Közlöny“ melléklapjára kölön , postán vagy házhoz hordva : Egész évre... 2 frt. 40 kr. Félévre ... 1 „ 20 , Negyed évre . . . „ 60 ,6 . A „Hivat. Értesítő*1 egyes száma, főlap nélkül 10 kr. azzal együtt 20 kr. Naponkénti postai szétküldéssel vagy helyben házhoz hordva a melléklappal együ­tt: . . . 12 frt. Egész évre Félévre . Negyed évre Hivatalos Hirdetésk* : A hivatalos „Érte.Höbe * iktatandi hirdetések dijai a hirdetm­énynyel együtt előleges”, bekid­dendok még pedig: 100 szóig egyszeri hirdetés­ért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért. 100— 200-ig 2 frt. 100—800-ig 3 frt és így tovább minden top sacért­­ írttal több. M­agánhirdetések: Egyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért 10 kr. többszöri hir­detésért 9 kr. minden beiktatás­nál. A bélyeg­ dij külön minden beigtatás után 30 kr. oszt. ért A hivatalos hirdetést igazold egyes lap ára 10 kr HIVATALOS RÉSZ. MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSTRIAI CSÁSZÁR, Csehország Királya stb. és Magyarország Apostoli Királya. Kedvelt Magyarországunk és társországai hű főrendei és képviselői közös egyetértés­sel a következő törvényczikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé. TÖRVÉNYCZIKK a megyék, kerületek, vidékek és székek közigazgatási, árva- és gyámhatósági kiadásainak ideiglenes fedezéséről. (Kihirdettetett az országgyűlés mindkét házában 1872. február 19-én.) 1. §. A megyék, a jász-, kun-, hajdú-, szepesi XVI városi kerületek, Kővár vidéke, a székely­székek, Fogaras és Naszód vidéke közigazgatási, árva- és gyámhatósági kiadásaira, valamint a ki­­rályföldi hatóságoknak adjutum salariale czimen járó államsegélyül 1872-ben a 2-ik és 3-ik §§­ok­ban foglalt összegek az állampénztárból fognak kiszolgáltatni. 2. §. Az 1-ső §-ban elsorolt törvényhatóságok szá­mára — az erdélyiek kivételével — az 1872. évi közigazgatási és árva- s gyám­hatósági kiadásaikra .... 3.822,778 forint az erdélyi törvényhatóságok közigazgatási kiadásaira . . 418,540 „ árva- és gyámhatósági kiadá­sokra .....................­ . . . 70,042 „ állapittatik meg, mely összegek a királyföldi hatóságoknak a 3-ik §. értelmében nyújtandó 199,324 „ államsegélylyel együtt . . . 4.510,684 forin­tot tesznek. Ezen összeg az illető törvényhatóságok között úgy fog feloszlatni, hogy — az erdélyiek kivéte­­lel — mindenik annyit kapjon, a mennyit az 1870-ik évben közigazgatási czimen nyert; az er­­dély megyék, vidékek és székely székek pedig ezenkívül még azon összegeket, a melyek kebe­lükben 1870-ben árva- és gyámhatósági költsé­gekre fordittattak. A királyföldi hatóságokról e részben a 3. §. rendelkezik. Minden egyes törvényhatóságnak a részére járó illetmény megfelelő havi részletekben előre lesz kiszolgáltatandó. 3. §. A királyföldi hatóságok részére eddigelé az államkincstárból kirendelt, s az 1870. évi költ­ségvetés szerint 199,324 írtban megállapított ál­lamsegélyre nézve felhatalmaztatik a belügymi­­niszer, hogy a törvénykezési szervezet életbelépte­tése után ezen államsegélyből csak a közigazga­tási, árva- és gyámhatósági kiadásoknak meg­felelő részt tegye folyóvá. 4. §. Jelen törvény végrehajtásával a pénz- és belügyminiszerek bízatnak meg. Mi ezen törvényczikket, s mindazt, a mi abban foglaltatik, összesen és egyenként helyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vall­­ván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősítjük és szentesít­jük, s mind magunk megtartjuk, mind más hiveink által megtartatjuk. Kelt Bécsben, ezer nyolczszáz hetven­­kettedik évi febr. hó tizenhatodikén. Ferencz József, s. k (P. H.) Gróf Lónyay Menyhért, s. k. Ő császári és Apostoli királyi Felsége f. hó 8-ról kelt legfelsőbb elhatározásával legkegyelmeseb­ben megengedni méltóztatott, hogy az előbbi csá­szári és királyi konstantinápolyi nagy­követ Pro­­kesch-Osten a török Osmanie-rend brilliantos nagy­­diszjelét elfogadhassa és viselhesse. A kir. igazságü­gyminister a bajai c. f. kir. tör­vényszékhez telekkönyvi írnoknak Csernyus Zsig­mond bajavárosi alszámvevőt nevezte ki. A kir. igazságügyminister a bazini járásbíróság mellé végrehajtónak Vitái Alajos községi jegyzőt nevezte ki. A kir. igazságügyminister a nagy­szombati tör­vényszék területén bírósági végrehajtóknak a tör­vényszék mellé : Buday Károly volt segéd-szolga­­birót a nagyszombati járásbíróság mellé: Takács Károly városi kiadót, a galanthai járásbiróság mellé: Fekete Antal volt megyei esküdtet ne­vezte ki. A kir. igazságü­gyminiszer a békés-gyulai e. f. kir. törvényszékhez írnoknak Dömsödi Ferencz volt megyei telekkönyvi sortárnokot nevezte ki. Az általános magyar municipális hitelintézetnek alapszabályai m. évi május hó 16-án kelt legfel­sőbb elhatározás folytán a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. k. ministerium által f. évi 1788. sz. a. a törvényes bemutatási záradékkal elláttattak. NEMHIVAT­ALOS RÉSZ. ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A KÉPVISELŐHÁZ CCXL.­ ÜLÉSE. 1872. febr. 20-án délelőtt 10 órakor. Elnök: Perczel Béla. Jegyzők : Széll, Mihályi, Jámbor és Szeni­­czey. A kormány részéröl jelen vannak : gr. Lónyay, Pauler, Bittó és Szlávy ministerek A jegyzőkönyv észrevétel nélkül hitelesíttetik. Elnök : Gróf Zichy Sándor bemutatja tetétleni lakos Bernhard Nándorné, Weber Magdolnának folyamodványát, melyben Weber Jánosnak az 1849. évben az akkori magyar kormány által kor­mányi czélokra lefoglalt 7 ezer pozsonyi mérőt el­bíró hajója szállítási díjainak megtérítéséért ese­dezik. A kérvényi bizottsághoz tétetik át. Méltóztassék az elnökséget felhatalmazni hogy a Szabó József elhalálozása által megürült képvise­lői állás betöltése végett a szükséges intézkedése­ket megtehesse. (Helyeslés.) Rónay János : Ó-Besenyő mezővárosa 130 csa­ládjának kérvényét mutatja be, melyben esedez­nek, hogy a képviselőház intézkedjék az iránt, hogy a földeten szegény földmivesek valahol a kincstári uradalmakban letelepittessenek. A kérvényi bizottsághoz tétetik át. P. Szath­máry Károly: Bemutatja Kraszna­­megye Kraszna-kerülete számos választóinak kér­vényét, melyben két képviselőt kívánnak az ország­­gyűlésre küldeni. — A kérvényi bizottsághoz uta­­sittatik előzetes tárgyalás végett. Győrffy Gyula : Nagy-Várad város közönsége kéri a házat, hogy Várad-Velencze és Várad-Vár­­alja városrészek a követ-választási jog gyakor­lata tekintetében Várad- és Várad-Olaszihoz csa­­toltassanak. — A kérv. bizottsághoz utasittatik előzetes tárgyalás végett. Bobory Károly : Következő interpelláte in­tézi az igazságügyministerhez : Interpelláló a magyar királyi igazságügyi mi­nister úrhoz: A királyi ügyészeknek legközelebb kiadott ministeri szabályzó utasítás, a bűnvádi be­fejezett vizsgálat után, az ügyészi indítványt az előadói véleményre íratni rendeli; minthogy az előadói vélemény csupán a szavazásnál jöhet sző­nyegre, az 1871-iki XXXIII-ik törvényczikk pedig a királyi ügyészeknek hatásköréről bűnvádi ügyekben, a 19-ik §-ban azt rendeli, hogy „az ügyész a törvényszék tanácskozásánál és szava­zásánál jelen nem lehet,d e szerint fennebbi utasí­­tás a törvény világos értelmével ellenkezik . kér­dem a fennczímzett miniszer urat: miképen véli kiegyeztethetőnek utasítását a törvény értelmével ? Közöltetik az igazságügyminiszer úrral. Simonyi Ernő : A zárszámadásokra vonatkozó főszámszéki jelentést és a miniszertanácsnak erre vonatkozó észrevételeit kiosztatni kívánja, miu­tán azok iránt a képviselőház a mai ülésben fog hihetőleg határozni. Elnök : Figyelmezteti Simonyit, hogy nem a nevezett észrevételek és jelentés tárgyalása van napirendre tűzve, hanem csak azok tárgyalásának módja iránti intézkedés. Az említett irományok nincsenek ugyan még teljesen kinyomatva, ha azonban a t. ház kívánja, a meglevők is kiosz­tathatnak. A kiosztás elhatároztatik. Következik a napirend. Helffy Ignácz : A tárgyalás alatt levő kér­dést Wahrmann fontos politikai kérdésnek, Tre­­for opportunitási kérdésnek, Kerkapoly tehetségi kérdésnek és Jókai reform-kérdésnek nevezte el. Szónok sajnálja, hogy e tekintetben Jókainak, kinek az jutott osztályrészül, hogy e kérdést a magyar parlamentben először hozza szőnyegre, nézetét nem oszthatja, — hanem igen is egy vé­leményben van Wahermannal, kinek definitiója — szónok szerint — leghelyesebb. Reflectálva a jobboldali szónokok beszédére, azt látja, hogy a kormány és pártja nem kívánja­­ az önálló magyar bank felállítását. Trefort határo­zati javaslata által egy új közösügyi állapot initt­­áltatik, mely az ország érdekeivel nem egyezik meg. Okvetlenül szükségesnek tartja, hogy törvény­könyvünkbe beiktatva legyen egy önálló magyar nemzeti bank felállításának eszméje. A­mi a 80 millió adósságot illeti, idéz egy, a bécsi nemzeti bank vezértitkára által a bankbizottság elé terjesz­tett okmányt, melyben Lónyay M. az akkor közös pénzügyminiszer, Bresztl osztrák pénzügyminiszer irányában ezen kötelezettség fenállását elismeri. Ez iránt felvilágosítást kér. Pártolja Simonyi különvéleményét. Elnök a vitát berekesztettnek nyilvánítja. Az indítványozók közül, rövid vita után, mely

Next