Budapesti Közlöny Melléklapja, 1872. február (6. évfolyam, 5-8. szám)
1872-02-02 / 5. számú melléklapú
bíró és az illető hivatalos személy, mindennap a kitételi órák lefolytával a jegyzőkönyveket aláírják. — A bejelentésekről, az illető kivonatára elismervény adatik. 26. §. A 8, illetőleg 14 napi határidő letelte után a 25. §-ban érintett jegyzőkönyvek berekesztetnek. Ez időponton túl fölszólalás vagy észrevétel nem fogadtatik el. Minden jegyzőkönyv záradékában felemlíttetik a berekesztés időpontja s a határidő, mely alatt kitéve volt. A kiállított névjegyzék végére vezetett záradékban a községi hatóság köteles a határidőt megnevezni, mely alatt a jegyzék ki volt téve és az iránt nyilatkozni, váljon a 19. §-ban érintett hirdetmény közzététe tett-e, és mely időben, úgy a névjegyzéket mint a jegyzőkönyveket a polgármester, illetőleg a bíró aláírják. A jegyzőkönyvek s a fölszólalásra vonatkozó összes iratok a berekesztést követő 48 óra alatt a fölszólalási bizottsághoz beküldetnek. 27. §. Az összeíró küldöttségek eljárása elleni más — a 21—23. §§-ban nem érintett — panaszok szintén a fölszólalási bizottság elé tartoznak. — Ily panaszok a küldöttség eljárása alatt bármikor, annak befejezte után pedig legkésőbb a 18. §-ban kitűzött határidő első felében emelhetők. A felszólalási bizottság hivatalból őrködik, hogy a jelen törvény rendeleteit a küldöttségek megtartsák, e czélból a megállapított névjegyzéket a beküldés után 48 óra alatt köteles megvizsgálni, ha váljon a jegyzék kellően vétetett-e föl, s a törvényszabta határidők és formaságok megtartottak-e, a lényeges hiányok pótlását vagy amennyiben az elkerülhetlenül szükséges, az eljárás ismétlését elrendeli, mely esetben az ismétlendő határidőt a törvényben megszabott mérték felére leszállíthatja. — A már beadott felszólalások érvénye azonban érintetlen marad. — A bizottság határozata elleni felebbvitel a belügyminiszerhez intézendő, és felfüggesztő hatálylyal bír, kivéve, ha a határidő ismétlése rendeltetett el. 28. §. A felszólaló bizottságban a határozathozatalnál legalább 5 tagnak kell jelen lenni. Az ügyek nyilvános ülésben adatnak elő. Az előadandó ügyek jegyzéke 48 órával előbb kifüggesztetik. A bizottság a feleknek s meghatalmazottjaiknak szóváltást engedhet. Az önként megjelent vagy megidézett tanúkat eskü alatt kihallgathatja ; ha valamely ténykörülmény tisztába hozatala szükségesné, vizsgálatot rendelhet el, s annak teljesítésére a városi hatóságot, illetőleg a szolgabírót közvetlen keresi meg, határozatát szótöbbséggel hozza, egyenlő számú szavazatok esetében a megállapított névjegyzék érintetlen marad. A bizottság eljárásáról jegyzőkönyv vezettetik, melybe az előadott ügy, a történt szavazás s a hozott határozatok vétetnek fel. A határozatok indokoltatnak s az ülésben hirdettetnek ki. Azoknak, akik a névjegyzékből kitömhettek, a határozat írásban kézbesíthetik. A felszólalási bizottság határozatait, s azokra vonatkozó iratokat bárki megtekintheti. 29. §. A bizottság minden panasz felett az első ülést követő 25 nap alatt köteles határozni. 30. §. A bizottságnak a választói jogosultság kérdésében hozott határozatait a m. k. curiához felebbezhetni. A felebbezésre az érdeklettek, és oly határozat ellen, melylyel a névjegyzékbe új fölvétel rendeltetett el , mindenki jogosítva van, aki azon központi bizottság területén készült választó-névjegyzék valamelyikében előfordul. A felebbezés a felszólalási bizottsághoz írásban, a kellő bizonyítékokkal ellátva 8 nap alatt nyújtandó be s mindenki által megtekinthető. E határidő — ha kézbesíttetett a határozat — a kézhezadást, más esetekben a kihirdetést követő nappal kezdődik. Az érdekletteknek jogukban áll a felőbbi 8 napot követő 6 nap alatt a felebbezésre észrevételeket adni be. A felebbvitel felfüggesztő hatálylyal kir. 31. §. A felszólalási bizottság elnöke a felebbezéseket az összes iratokkal együtt a 30. §-ban érintett 14 nap leteltét követő 48 óra alatt a m. k. curia semmisitőszéki osztályához küldi. Egyszersmind a többi iratokat a központi bizottsághoz teszi át, mely a jogérvényes határozatokat foganatosítja s a névjegyzéket kiigazítja. 32. §. A felebbezési kérvények felett a m. k. curia tagjaiból alakított bíróság dönt. A m. k. curia mindkét osztálya minden év január első felében tartandó teljes ülésben három rendes és két póttagot jelöl ki. Ezek a semmisítőszéki osztály elnökének elős ülése alatt határoznak a felszólalási bizottságtól felebbezett ügyekben. E bizottság az elnökkel együtt ötös tanácsban dönt s határozatait a központi bizottsághoz küldi. 33. §. Az előadandó ügyek jegyzéke 48 órával előbb kifüggesztetik. Az előadás nyilvános. — A felek nem idéztetnek meg, de ügyvédeik által megjelenhetnek s az előadás után meghallgathatók. A kuria határozatai az ülésben kihirdettetnek és csak akkor kézbesittetnek a feleknek, ha azzal valamely már felvett egyén kitörlése vagy valamely kihagyottnak fölvétele van elrendelve. 34. §. A központi választmány, a fölszólalási bizottság és a m. k. kúria határozataihoz képest a jegyzéket kiigazítja. A kiigazítás a névjegyzék végére jó. A fölvétetni rendeltek „pótlások“, azok viszont, kiknek kihagyása határoztatott es „kitörlések“ czim alatt iktattatnak be. Ugyanezen czimek alatt jegyeztetnek be azok is, kik áttétel folytán vétettek fel a névjegyzékbe, vagy abból ily alapon hagyattak ki. A kitörlöttek nevei a névjegyzékben áthuzatnak úgy, hogy olvashatók maradjanak. A pótlások külön sorszám, a törlések pedig azon szám szerint hatnak be, amely alatt a főjegyzékben előfordulnak. A kiigazítást a megállapított névjegyzék két példányán, maga a központi választmány teljesíti, a községek számára pedig ugyanoly alassan, mint az összeírás, külön állíttatik ki. Mind a három példányt a kiigazítás keltének kitétele mellett az elnök és a jegyző aláírják. E példányok közül egyik a törvényhatóságnál őriztetik, másik a belügyminiszternek küldetik meg, a harmadik az illető községnek jut. Oly községekről, melyek több törvényhatóságból összetett választókerülethez tartoznak, a névjegyzék egy hiteles példánya azon törvényhatóság központi bizottságának is megküldendő, amelynek területén a választási hely fekszik. 35. §. A megállapított első névjegyzék azonnal hatályba lép és az összeállítást követő év végső napjáig érvényes. Az érvényességi időszak a névjegyzék elején kitétetik. 36. §. A felszólalási bizottsághoz s a m. kir. curiához intézett panaszok eredeti mellékleteit a névjegyzék végmegállapitása után a felek visszavehetik. 31.%. A választók állandó névjegyzéke minden évben kiigazittatik. A törvényhatóság minden év augusztus havában az összeíró küldöttségeket s a fölszólalási bizottságot megválasztja. 38. §. Az összeíró küldöttségek pontos kimutatást készítenek azokról, kik a névjegyzék megállapítása után meghaltak, vagy választási jogukat általában vagy csak az illető községben elvesztették, úgyszintén összeírják azon választóképeseket, kik a névjegyzékben nem foglaltatnak. Az összeírás úgy intézendő, hogy a névjegyzék legkésőbb September 10-én kiállíttassék. 39. §. A 38-ik §-ban érintett összeírás és a kiigazítandó névjegyzék együttvéve állíttatnak ki, és mindkettőre nézve helye van a fölszólalásnak. 40. §. A névjegyzék elkészítése, a kitétel, a fölszólalás és a felebbvitel körüli eljárás a 8—33. §§. határozatai szerint történik. A fölszólalási bizottság lehetőleg november 1-ig, a m. k. curia pedig december 10-ig minden ügyben határoz. 41. §. A jogérvényre emelkedett kiigazítások a főnévjegyzék rovatai szerint külön pótnévjegyzékbe foglaltatnak. A bejegyzés a 34. §. határozatai szerint történik. 42. §. Ha valamely névjegyzéken semmi változás nem történt, a pótnévjegyzékre rendelt ivén ezen körülmény világosan megemlíttetik, s ezt a központi bizottság elnöke és jegyzője aláírják. 43. §: A központi bizottság minden év december 2- án kiállítja a kiigazításokat magában foglaló pótjegyzéket ét pedig tekintet nélkül arra, váljon a curia minden felebbvitt ügyben határozotté már vagy sem ? A később beérkező határozatok foganatosítása csak a következő évi kiigazításkor történik. A központi bizottság intézkedik, hogy a kiigazított névjegyzékek december végső napjáig rendeltetésük helyén legyenek. 44. §: A főnévjegyzék és az évi kiigazításokat magukban foglaló pótnévjegyzékek együtt véve képezik az állandó névjegyzéket, mely az átvizsgálást közvetlen követő év első napjától annak utolsó napjáig érvényes. 45. §. Ha valamely választó rendes lakhelyét a névjegyzékbe való fölvétel után megváltoztatta, az illető község névjegyzékébe való áttételét kérheti. Az áttétel fölött azon központi bizottság határoz, melynek területébe a folyamodó áttételni kíván. Ily folyamodás csak az esetben vétetik figyelembe, ha az az állandó névjegyzék elkészítése vagy az évenkénti kiigazítás berekesztése (43. §.) előtt nyújtatott be. 46. §. A folyamodónak ki kell mutatni , hogy valamely választói névjegyzékben előfordul, és hogy az áttételre megkívántató feltételek egyike létezik, s ki kell fejezni azon kérelmet,hogy melyik községből törlendő ki, s melyikbe veendő fel. 47. §. A bizottság, ha az áttételt megengedhetőnek találja, a kitörlés végett az illető központi bizottságot megkeresi. Az ily megkeresés minden további vizsgálás nélkül teljesítendő, s erről a megkereső bizottság értesittetik, mely a beiktatást teljesíti. 48. §. Az állandó névjegyzék minden ötödik évben a kiigazítás alkalmával egyszersmind összesíttetik. Az összesítés úgy történik, hogy a fő- és az évenkint felvett pótjegyzék betű szerint rendezve egy névjegyzék készíttetik, kihagyásával mindazoknak, akik a fő- s pótjegyzékekben mint kitörlöttek fordulnak elő. Az összesített jegyzék érvényre emelkedtével az eddigi fő- és pótjegyzékek érvénye teljesen megszűnik. 49. §. Az adó-telekkönyvi s minden más hivatal s a közokiratok felvételére jogosított minden nyilvános közeg, mely a választóképesség megítélésére szolgáló adatokat őriz, köteles azokat a 8. és 9. §§-ban érintett bizottságok bármelyikének előmutatni, s azokról másolatot vagy kivonatot díjmentesen adni. 50. §. A 49-ik §-ban érintett hivatalok s közegek kötelesek a náluk őrzött jegyzékekből bárkinek körtére kivonatot vagy arra nézve bizonyítványt adni, hogy egy bizonyos személy egyátalán vagy valamely meghatározott minőségben a jegyzékben elő nem fordul. 51. §. A választók névjegyzékének megállapításánál előforduló összes beadványok, úgyszintén a 49. és 50. §§. értelmében kiállítandó kivonatok s bizonyítványok bélyegmentesek. 52. §. A jelen törvényben érintett bizottságok vagy küldöttségek tagjai eljárásukért napdíjt vagy kárpótlást nem kapnak. Ha azonban lakhelyükön kívül járnak el, fuvar illeti őket. A szükséges segédszemélyzetről a kiküldő hatóság gondoskodik. 53. §. A választók nyilvánosan kitett névjegyzékét az eljárás bármely szakában, úgyszintén a fölszólalási bizottság s a m. k. curia határozatait bárki lemásolhatja s közzéteheti. 54. §. A bizottságok tanukat hallgathatnak ki, s megidézhetnek. A tanuk esküt tenni kötelesek. 55. §. Az eljárás folytán felmerült költségeket a kérelmező fél köteles előlegezni. Azonban a vesztes félre rovandó a költség mindannyiszor, valahányszor a felszólalás világosan alaptalannak bizonyult be. 56. §. A névjegyzékhez szükséges íveket a bel-ügyminister küldi meg a törvényhatóságoknak. Az összeírás költségei az 55 §. esetét kivéve az állampénztárból fedeztetnek. 57. §. A belügyminiszer utasításban meghatározza : a) a 49. és 50. §§-ban érintett kiadmányok külalakját; b) az összeíró küldöttségek, felszólaló bizottságok ügyvitelét az állandó névjegyzékek elkészítése körül. HARMADIK FEJEZET: A választási eljárásról. 58. §. Mindegyik választókerület egy helyen választ. 34