Budapesti Közlöny, 1872. március (6. évfolyam, 49-74. szám)
1872-03-12 / 58. szám
Elnök : A ház tudomásul veszi. Miután Gonda László halála következtében a III-ik osztályban van legkevesebb tag: 45, a többiben mind 46, 40, tehát Schanzer Frigyes a III-ik osztályba osztatik be. A jelentések be lévén fejezve következik a napirend. Napirenden a múlt ülés jegyzőkönyvének utolsó pontja szerint azon indítványok vannak, melyek még függőben maradtak. Kettő van, az egyik Csanády Sándor képv. uré, mely szerint az ülések 10-től 3-ig tartassanak, a másik gr. Szapáry Gyula indítványa, melyet azután később Németh Albert képv. ur magáévá tett, s mely szerint az ülések, ha vannak osztályülések, 10—3-ig, ha nincsenek, 10 től 6 óráig tartassanak. Németh Albert: (Beszélt 11 óra 7 percztől 11 óra 24 perczig.) A f. hó 8-án este tartott ülésben benyújtott indítványához következő módosítványt adja be: „A képviselőház ülései f. évi mártius 14-étől kezdve, a választási törvény befejeztéig d. e. 10 órától 2 óráig, d. u. pedig 5 órától esti 8 óráig fognak tartatni.“ Ajánlja e módosítást elfogadás végett. Justh József : Az e tárgyban beadott indítványától eláll s hozzájárul Németh Albert módosítványához (beszélt 1 perczig.) Simonyi Ernő: (beszélt 11 óra 25 percztől — 12 óra 9 perczig). Az eddig követett napirendben semmi változást sem kíván. Almássy Sándor: (12 ó. 17 p.) Következő indítványt adja be : „Küldjön ki a ház egy öt tagú bizottságot, mely szakférfiakat meghallgatván, jelentést tegyen, várjon az egészség komoly veszélyeztetése nélkül az ülések meddig tarthatók (tetszésnyilatkozatok a baloldalon), addig pedig maradjon a szokott idő, t. i. 10 órától 2-ig, délután pedig soha.“ (Helyeslés a szélső balon.) Bobory Károly : (17 p.—30 perczig) Pártolja Simonyi nézetét, esetleg Almássy indítványát. Madarász József : (12. 30—51 perczig). Határozati javaslatot terjeszt elő, mely oda irányul, hogy a választásijavaslat helyett más törvényjavaslatok tárgyaltassanak előbb, s ez esetben beleegyezik abba, hogy a midőn az osztályok nem működnek, a ház üléseit délelőtti 10-től dlutáni 2 ig és esti 5-től esti 8 óráig tartsa, midőn pedig az osztályok is működnek, csak d. e. 10— d. u. 26/áig Körmendy Sándor : Pártolja Madarász Kat. javaslatát. Tisza Kálmán : Elmondja történetét mindazoknak, mik a házban az ingerültséget előidézték, s hogy a fenforgó vitának vége legyen,azon épen nem szokatlan és a világon sok helyen gyakorolt eljárást ajánlja, hogy osztassanak be az ülések, minthogy különben is két ülés fog naponta tartatni, olykép, miszerint az egyik ülésben tárgyaltassék a választási és az országgyűlés tartamára vonatkozó törvényjavaslat, a másik ülésben pedig vétessenek tárgyalás alá a reform-törvényjavaslatok. (Élénk helyeslés balfelől.) Egyébiránt kijelenti, hogy csak határoztassék meg az óraszám, ő magát mindennek alárendeli, s így Németh Albert indítványát pártolja (Balfelől élénk helyeslés.) Tóth Vilmos belügyminiszer: T. ház! Előre kijelentem, hogy a szőnyegen forgó tárgy fölött megindított vitában részt venni nem akarok. Ami felszólalásra késztet, az Debreczen városa érdemes képviselőjének előadása, mely — úgy tapasztaltam — nem egészen egyezik meg a történeti hűséggel. (Ohó ! balfelől. Halljuk ! Halljuk !) A t. képv. ur azt állította, hogy annak, ha a választási törvényből nem lesz törvény, tulajdonképen a jobboldal, illetőleg a kormány az oka, mert a baloldal nem követelt egyebet, mint azt, hogy a kormány nyújtson be a vesztegetésekre nézvejavaslatot, megígérvén, hogy ez esetben nem fogja megakadályozni a választási törvény fölötti tárgyalás menetét. Bocsánatot kérek, ez nem áll. Én akkor, midőn Irányi Dániel képvo úr kijelentette azon kívánságát, hogy a kormány a vesztegetésekre nézve még oly időben terjeszszen elő törvényjavaslatot, hogy ez a jelen törvénynyel egy időben szentesíttessék, azt feleltem, hogy én igenis a vesztegetések meggátlására nézve hajlandó vagyok törvényjavaslatot beterjeszteni és pedig oly időben, hogy az még a jelen országgyűlés alatt törvényerőre emeltethessék , csak azt kértem, hogy ne méltóztassanak a választási törvény szentesítését a megvesztegetésekre vonatkozó törvény szentesítésétől feltételezni, azaz méltóztassanak beleegyezni abba, hogy ha a választási törvény tárgyalása előbb fejeztetik be, a törvény azonnal bocsáttathassék szentesítés alá, mert arra, hogy a választási törvény mielőbb szentesíttessék, azért lehet szükség, hogy a választási előmunkálatok akként intéztessenek, mikép — ha Ő Felsége akarná — a választás még az aratási idő előtt megtörténhessék. (Helyeslés a jobboldalon.) Egyetlen szóval sem mondtam azt, hogy a vesztegetésekről szóló törvényt az országgyűlés ne tárgyalja, sőt kijelentettem, hogy a kormány néhány napig várni fogja Irányi Dániel képv. út törvényjavaslatát, és ha azt helyesnek, czélszerűnek találom, igen örvendeni fogok, hogy alkalma nyílik a jobboldalnak kimutatni, miszerint mi azért, mivel valamely javaslat az ellenzéktől ered, ha az különben jó és czélszerű, ex ctsoopponálni nem fogunk. (Helyeslés a jobboldalon). Sőt tovább megyek és kinyilatkoztatom még ma is, hogy Iványi Dániel képviselő úr nyilatkozata folytán várni fogok néhány napig arra, hogy beterjessze törvényjavaslatát és ha azt nem tenné, akkor én ígéretemhez híven be fogok terjeszteni egy törvényjavaslatot a vesztegetések meggátlására, és majd meglátjuk akkor, áll-e Debreczen város képviselőjének azon állítása, hogy csak mi vagyunk azok, kik e törvényjavaslat tárgyalását akadályozzák. (Élénk helyeslés a jobboldalon). A t. képviselő úrnak még egy állítására vagyok bátor felelni. A t. képviselő úr azt mondja: két módja van annak, melyek követése mellett a jobboldal és a kormány utólérheti azt, hogy az országgyűlési tárgyalások rendes kerékvágásokba jöjjenek. Ezek egyike a parallel ülések eszméjét foglalja magában, azt mondván a t. képviselő úr, hogy ama két javaslat, melyek miatt a t. ellenzék izgatottságba jött. (Tisza Kálmán közbeszól: Nem így mondtam !) Engedelmet kérek, nem ugyanő szavakkal tetszett élni, hanem ez volt az értelme. A t. képviselő úr tehát azt ajánlotta,hogy ama két tvjavaslat tárgyaltassék délelőtt, a többi nagy fontosságú tvjavaslatok tárgyaltassanak délután ; a másik mód pedig az volna, hogy vonja vissza a kormány ama két törvényjavaslatoti. a választást, és az országgyűlés tartamának 5 évre való mghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot. Engedelmet kérek, erre mindenekelőtt azt felelem: ez nem két mód, ez egészen egy mód, és ez az egy mód azt tartalmazza, hogy a többség kapituláljon a kisebbség előtt. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Egy hang a baloldalon: Ez így volna illő!) Meglehet, a képviselő úr azt tartja, hogy ez illő, én azt mondom rá, hogy valósággal nevetséges volna, ha a kormány valamely törvényjavaslatot, melyet a képviselőház 42 szótöbbséggel elfogadott, csupán azért, mert az a kisebbségnek nem tetszik, pakolja táskájába, és jelentse ki, hogy e törvényjavaslatot, minthogy ez a kisebbségnek nem tetszik visszavonja. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Ez már nem a kormány kérdése, nem is csupán magyar kérdés ez a Parlamentarismus kérdése, ez európai kérdés. (Élénk helyeslés jobbfelől. Ohó! balfelől). Igenis így van ! Nem csak minálunk van ellenzék, a más államokban lévő ellenzékek hasonló tacticával szeretnének élni. Van ilyen ellenzék Brüsselben, van ilyen Londonban, Bécsben, Berlinben és mindenütt. Ha mi — a többség — megengedjük,— bocsánatot kérek a kifejezésért, — azt az absurdumot, hogy a kisebbség akarata szerint intézze a többség az ország ügyeit, akkor a parlamentarismusnak nem csak Magyarországban szegjük nyakát, hanem egész Európában. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Épen azért tehát, mert ez nemcsak a mi kérdésünk már, hanem a Parlamentarismus kérdése, nem is vagyunk azon helyzetben, hogy e tekintetben a képv. urak kívánsága szerint akár törvényjavaslatunkat visszavonjuk, akár pedig — mi ezzel egyenlő lenne — a parallel ülések tartásába beleegyezzünk. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Henszlmann Imre : Pártolja Almásy indítványát. Péchy Tamás : A beadott javaslatok közül Madarász javaslatát tartja leginkább elfogadhatónak. Szakácsy Dániel : Szintén Madarász javaslatát pártolja, kéri annak kinyomatását és tárgyalását elrendelni (Élénk éljenzés balfelől.) Csiky Sándor : Ellenzi Németh Albert módosítványát, mert az ellenkezik az egészségi szempontokkal. — De különben sincs nézete szerint semmi oly alapja, mely azt elfogadhatóvá tenné Madarász indítványát azonban helyesnek tartja s azt elfogadásra ajánlja, mert csak igy számíthat a ház a haza megelégedésére. (Helyeslés a szélső balon.) Elnök: E kérdéshez még 10-en vannak felírva, következőleg tárgyalása holnapra halasztatik. Lónyay Menyhért gr. miniszerelnök: Engedje meg a t. ház, hogy röviden megjegyezzem, hogy a mai ülésben sok hozatott fel, mire eddig is válaszoltam volna, azonban lesz még alkalmam azon észrevételekre válaszolni, és a tanácskozás rendjére nézve kívánom megjegyezni, hogy itt két indítvány van tárgyalás alatt, egy balközép és a egy a szélső balrészéről, bár az eddigi szónokok sok más mindenféle törvényre is reflektáltak. Az eddigi szokás szerint a szónokok felváltva egyik és másik oldalról írattak és szólíttattak fel. Bátor vagyok kérdezni, hogy azon 10 képviselő miként van felírva ? (Közbeszól Jámbor Pál jegyző : Mind a baloldalon.) Csak magam tájékozása végett, hogy tudjam, mikor végződik körülbelül a vita, kérdeztem, mert a vita végén élni akarok szólási jogommal, hogy megtegyem észrevételeimet azokra, mik itten elmondattak. Németh Albert : Figyelmezteti a házat, hogy a szólók egy része az ő módosítványa, a másik része Madarász Kat. javaslata mellett szólana, a 3-ik rész pedig Tisza Kálmán indítványát (?) pártolja. Elnök : Ma d. u. az osztályok a 48. IV. t. sz. némely szakaszainak módosításáról, az incompatibilitásról, és a fővárosok egyesítéséről szóló törvényjavaslatokat tárgyalandák. Ülés vége 3 óra 10 perczkor. Holnap 10 órakor ülés. 463 BÉCSI TUDÓSÍTÁSOK. Triestből 9-ről jelentik, hogy Vilmos főherczeg uz ő cs. kir. Fensége az „Erzsébet“ hadigőzössel Dalmátiából oda érkezett. Laibachban 9-én a postamesterek gyűlése a casinóban Drágán által nyittatott meg. Schnitz hosszas beszédben fejte ki az egylet czélját, s hangsúlyozá, hogy a műveltség haladása a nemzeteknek egyesülésében s nem szétszakításában nyilvánul. Erre az alapszabályok tárgyaltattak, a prágai, brünni s bécsi postamesteri gyűlések határozatai elfogadtattak, s az „Österreichisch-ungarische Post“ cz. lap jelöltetett ki egyleti közlönyül. Elnökké Drágán választatott meg. A jelenvoltak száma 1.000-nél többre ment. Bécs, mart. 11. A „Montagsrevue“ úgy értesül, hogy habár a bukaresti kamarának a skutarijassy-i vaspályára vonatkozó határozatánál az oroszországi tekintetek voltak is irányadók és e körülmény Austriának komoly aggodalomra szolgálhat alkalmul, a császári kabinet e tekintetben még sem szólalt fel. Prága, márczius 9. Épen most jelentették a betűszedők, hogy hétfőn strike-olnak, ezerért 31 krajczárt követelnek. —■ Köszönet-nyilvánítás. Az orsz. evang. árvaegylet választmánya f. hó 8-án ülést tartván, az elnökség bejelenté, miszerint néhány ifjú ar árvaházunk érdekében múlt február hó 17-kén a Hungáriában tánczvigalmat rendezvén, tiszta nyereségkép 621 frtot szolgáltattak az egylet pénztárába, továbbá hogy Zelenka Pál lelkész úr a felső-magya kiházegylettől 100 frtot, a budai ipar és kereskedelmi bank 25 frtot, és a miskolczi hitelegylet 10 frtot, valamint a pesti légszesztársulat tetemes mennyiségű koaksot küldtek be, miért is Vecsey Sándor, Vecsey István, Merczell Lajos, Cséry Lajos, Hajós Zsigmond, Jármay Gyula, K. Laffert Antal, Köck Henrik és Géza, valamint Zsigmondi Jenő uraknak, mint fenti bálrendezőknek, továbbá Zelenka Pál lelkész urnak, valamint a fenmegnevezett társulatok igazgatóinak hálás köszönet nyilvánítása jön választmányilag elrendelve, mely alkalommal az elnökség azon intézkedése, hogy a szokásos évi közgyűlés f. hó 21-én tartassák meg, jóváhagyatott, miről a t. tagok értesittetnek. — A KOLOZS-DOBOKA MEGYEI tankerületi néptanítók egylete részvétiratot intézett a boldogult dr. Szabó József özvegyéhez.