Budapesti Közlöny, 1872. március (6. évfolyam, 49-74. szám)

1872-03-12 / 58. szám

Elnök : A ház tudomásul veszi. Miután Gonda László halála következtében a III-ik osztályban van legkevesebb tag: 45, a többiben mind 46, 40, tehát Schanzer Frigyes a III-ik osztályba oszta­­tik be. A jelentések be lévén fejezve következik a napi­rend. Napirenden a múlt ülés jegyzőkönyvének utolsó pontja szerint azon indítványok vannak, melyek még függőben maradtak. Kettő van, az egyik Csanády Sándor képv. uré, mely szerint az ülések 10-től 3-ig tartassanak, a másik gr. Szapáry Gyula indítványa, melyet azután később Németh Albert képv. ur magáévá tett, s mely szerint az ülések, ha vannak osztályülések, 10—3-ig, ha nincsenek, 10 től 6 óráig tartassanak. Németh Albert: (Beszélt 11 óra 7 percztől 11 óra 24 perczig.) A f. hó 8-án este tartott ülésben benyújtott indítványához következő módosítványt adja be: „A képviselőház ülései f. évi mártius 14-étől kezdve, a választási törvény befejeztéig d. e. 10 órától 2 óráig, d. u. pedig 5 órától esti 8 óráig fognak tartatni.“ Ajánlja e módosítást elfo­gadás végett. Justh József : Az e tárgyban beadott indítvá­nyától eláll s hozzájárul Németh Albert módosít­­ványához (beszélt 1 perczig.) Simonyi Ernő: (beszélt 11 óra 25 percztől — 12 óra 9 perczig). Az eddig követett napirendben semmi változást sem kíván. Almássy Sándor: (12 ó. 17 p.) Következő in­dítványt adja be : „Küldjön ki a ház egy öt tagú bizottságot, mely szakférfiakat meghallgatván, je­lentést tegyen, várjon az egészség komoly veszé­lyeztetése nélkül az ülések meddig tarthatók (tet­szésnyilatkozatok a baloldalon), addig pedig ma­radjon a szokott idő, t. i. 10 órától 2-ig, délután pedig soha.“ (Helyeslés a szélső balon.) Bobory Károly : (17 p.—30 perczig) Pártolja Simonyi nézetét, esetleg Almássy indítványát. Madarász József : (12­­. 30—51 perczig). Ha­tározati javaslatot terjeszt elő, mely oda irányul, hogy a választási­­javaslat helyett más törvényja­vaslatok tárgyaltassanak előbb, s ez esetben bele­egyezik abba, hogy a midőn az osztályok nem mű­ködnek, a ház üléseit délelőtti 10-től d­lutáni 2 ig és esti 5-től esti 8 óráig tartsa, midőn pedig az osztályok is működnek, csak d. e. 10— d. u. 26/áig Körmendy Sándor : Pártolja Madarász Kat. javaslatát. Tisza Kálmán : Elmondja történetét mindazok­nak, mik a házban az ingerültséget előidézték, s hogy a fenforgó vitának vége legyen,azon épen nem szokatlan és a világon sok helyen gyakorolt eljá­rást ajánlja, hogy osztassanak be az ülések, mint­hogy különben is két ülés fog naponta tartatni, olykép, miszerint az egyik ülésben tárgyaltassék a választási és az országgyűlés tartamára vonat­kozó törvényjavaslat, a másik ülésben pedig vé­tessenek tárgyalás alá a reform-törvényjavaslatok. (Élénk helyeslés balfelől.) Egyébiránt kijelenti, hogy csak határoztassék meg az óraszám, ő ma­gát mindennek alárendeli, s így Németh Albert indítványát pártolja (Balfelől élénk helyeslés.) Tóth Vilmos belü­gyminiszer: T. ház! Előre kijelentem, hogy a szőnyegen forgó tárgy fölött megindított vitában részt venni nem akarok. A­mi felszólalásra késztet, az Debreczen városa érdemes képviselőjének előadása, mely — úgy tapasztal­tam — nem egészen egyezik meg a történeti hű­séggel. (Ohó ! balfelől. Halljuk ! Halljuk !) A t. képv. ur azt állította, hogy annak, ha a vá­lasztási törvényből nem lesz törvény, tulajdonké­pen a jobboldal, illetőleg a kormány az oka, mert a baloldal nem követelt egyebet, mint azt, hogy a kormány nyújtson be a vesztegetésekre nézve­­javaslatot, megígérvén, hogy ez esetben nem fogja megakadályozni a választási törvény fö­lötti tárgyalás menetét. Bocsánatot kérek, ez nem áll. Én akkor, midőn Irányi Dániel képvo úr kijelentette azon kívánsá­gát, hogy a kormány a vesztegetésekre nézve még oly időben terjeszszen elő törvényjavaslatot, hogy ez a jelen törvénynyel egy időben szentesíttessék, azt feleltem, hogy én igenis a vesztegetések meg­gátlására nézve hajlandó vagyok törvényjavasla­tot beterjeszteni és pedig oly időben, hogy az még a jelen országgyűlés alatt törvényerőre emeltet­hessék , csak azt kértem, hogy ne méltóztassanak a választási törvény szentesítését a megvesztege­­­tésekre vonatkozó törvény szentesítésétől feltéte­lezni, azaz méltóztassanak beleegyezni abba, hogy ha a választási törvény tárgyalása előbb fejeztetik be, a törvény azonnal bocsáttathassék szentesítés alá, mert arra, hogy a választási törvény mielőbb szentesíttessék, azért lehet szükség, hogy a vá­lasztási előmunkálatok akként intéztessenek, mi­kép — ha Ő Felsége akarná — a választás még az aratási idő előtt megtörténhessék. (Helyeslés a jobboldalon.) Egyetlen szóval sem mondtam azt, hogy a vesz­tegetésekről szóló törvényt az országgyűlés ne tárgyalja, sőt kijelentettem, hogy a kormány né­hány napig várni fogja Irányi Dániel képv. út törvényjavaslatát, és ha azt helyesnek, czélszerűnek találom, igen örvendeni fogok, hogy alkalma nyí­lik a jobb­oldalnak kimutatni, miszerint mi azért, mivel valamely javaslat az ellenzéktől ered, ha az különben jó és czélszerű, ex ctso­­opponálni nem fogunk. (Helyeslés a jobboldalon). Sőt tovább me­gyek és kinyilatkoztatom még ma is, hogy Iványi Dániel képviselő úr nyilatkozata folytán várni fo­gok néhány napig arra, hogy beterjessze törvény­­javaslatát és ha azt nem tenné, akkor én ígéretem­hez híven be fogok terjeszteni egy törvényjavaslatot a vesztegetések meggátlására, és majd meglátjuk akkor, áll-e Debreczen város képviselőjének azon állítása, hogy csak mi vagyunk azok, kik e tör­vényjavaslat tárgyalását akadályozzák. (Élénk he­lyeslés a jobboldalon). A t. képviselő úrnak még egy állítására vagyok bátor felelni. A t. képviselő úr azt mondja: két módja van annak, melyek követése mellett a jobb­oldal és a kormány utólérheti azt, hogy az ország­gyűlési tárgyalások rendes kerékvágásokba jöj­jenek. Ezek egyike a parallel ülések eszméjét fog­lalja magában, azt mondván a t. képviselő úr, hogy ama két javaslat, melyek miatt a t. ellenzék izgatottságba jött. (Tisza Kálmán közbeszól: Nem így mondtam !) Engedelmet kérek, nem ugyanő szavakkal tetszett élni, hanem ez volt az értelme. A t. képviselő úr tehát azt ajánlotta,hogy ama két tvjavaslat tárgyaltassék délelőtt, a többi nagy fon­tosságú tvj­avaslatok tárgyaltassanak délután ; a másik mód pedig az volna, hogy vonja vissza a kormány ama két törvényj­avaslatot­­­­i. a válasz­tást, és az országgyűlés tartamának 5 évre való m­gh­osszabbításáról szóló törvényjavaslatot. En­gedelmet kérek, erre mindenek­előtt azt felelem: ez nem két mód, ez egészen egy mód, és ez az egy mód azt tartalmazza, hogy a többség kapitu­láljon a kisebbség előtt. (Élénk helyeslés a jobb­oldalon. Egy hang a baloldalon: Ez így volna illő!) Meglehet, a képviselő úr azt tartja, hogy ez illő, én azt mondom rá, hogy valósággal nevetsé­ges volna, ha a kormány valamely törvényjavas­latot, melyet a képviselőház 42 szótöbbséggel elfo­gadott, csupán azért, mert az a kisebbségnek nem tetszik, pakolja táskájába, és jelentse ki, hogy e törvényjavaslatot, minthogy ez a kisebbségnek nem tetszik visszavonja. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Ez már nem a kormány kérdése, nem is csupán magyar kérdés ez a Parlamentarismus kérdése, ez európai kérdés. (Élénk helyeslés jobbfelől. Ohó! balfelől). Igenis így van ! Nem csak minálunk van ellenzék, a más államokban lévő ellenzékek ha­sonló tacticával szeretnének élni. Van ilyen ellenzék Brüsselben, van ilyen Lon­donban, Bécsben, Berlinben és mindenütt. Ha mi — a többség — megengedjük,— bocsánatot kérek a kifejezésért, — azt az absurdumot, hogy a ki­sebbség akarata szerint intézze a többség az or­szág ügyeit, akkor a parlamentarismusnak nem csak Magyarországban szegjük nyakát, hanem egész Európában. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Épen azért te­hát, mert ez nemcsak a mi kérdé­sünk már, hanem a Parlamentarismus kérdése, nem is vagyunk azon helyzetben, hogy e tekintet­ben a képv. urak kívánsága szerint akár törvény­­javaslatunkat visszavonjuk, akár pedig — mi ez­zel egyenlő lenne — a parallel ülések tartásába be­leegyezzünk. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Henszlmann Imre : Pártolja Almásy indít­ványát. Péchy Tamás : A beadott javaslatok közül Madarász javaslatát tartja leginkább elfogadha­tónak. Szakácsy Dániel : Szintén Madarász javasla­tát pártolja, kéri annak kinyomatását és tárgya­lását elrendelni (Élénk éljenzés balfelől.) Csiky Sándor : Ellenzi Németh Albert módo­­sítványát, mert az ellenkezik az egészségi szem­pontokkal. — De különben sincs nézete szerint semmi oly alapja, mely azt elfogadhatóvá tenné Madarász indítványát azonban helyesnek tartja s azt elfogadásra ajánlja, mert csak igy számíthat a­ ház a haza megelégedésére. (Helyeslés a szélső balon.) Elnök: E kérdéshez még 10-en vannak felírva, következőleg tárgyalása holnapra halasztatik. Lónyay Menyhért gr. miniszerelnök: Enged­je meg a t. ház, hogy röviden megjegyezzem, hogy a mai ülésben sok hozatott fel, mire eddig is vá­laszoltam volna, azonban lesz még alkalmam azon észrevételekre válaszolni, és a tanácskozás rendjé­re nézve kívánom megjegyezni, hogy itt két indít­vány van tárgyalás alatt, egy balközép és a egy a szélső balrészéről, bár az eddigi szónokok sok más mindenféle törvényre is reflektáltak. Az eddigi szo­kás szerint a szónokok felváltva egyik és másik oldalról írattak és szólíttattak fel. Bátor vagyok kérdezni, hogy azon 10 képviselő miként van fel­írva ? (Közbeszól Jámbor Pál jegyző : Mind a bal­oldalon.) Csak magam tájékozása végett, hogy tudjam, mikor végződik körülbelül a vita, kérdez­tem, mert a vita végén élni akarok szólási jogom­mal, hogy megtegyem észrevételeimet azokra, mik itten elmondattak. Németh Albert : Figyelmezteti a házat, hogy a szólók egy része az ő módosítványa, a másik része Madarász Kat. javaslata mellett szólana, a 3-ik rész pedig Tisza Kálmán indítványát (?) pártolja. Elnök : Ma d. u. az osztályok a 48. IV. t. sz. némely szakaszainak módosításáról, az incompati­­bilitásról, és a fővárosok egyesítéséről szóló tör­vényj­avas­latokat tárgy­aland­­­ák. Ülés vége 3 óra 10 perczkor. Holnap 10 órakor ülés. 463 BÉCSI TUDÓSÍTÁSOK. Triestből 9-ről jelentik, hogy Vilmos főherczeg uz ő cs. kir. Fensége az „Erzsébet“ hadigőzössel Dalmátiából oda érkezett. Laibachban 9-én a postamesterek gyűlése a ca­­sinóban Drágán által nyittatott meg. Schnitz hosszas beszédben fejte ki az egylet czélját, s hangsúlyozá, hogy a műveltség haladása a nemzeteknek egyesülésében s nem szétszakítá­sában nyilvánul. Erre az alapszabályok tárgyal­tattak, a prágai, brünni s bécsi postamesteri gyű­lések határozatai elfogadtattak, s az „Österrei­chisch-ungarische Post“ cz. lap jelöltetett ki egy­leti közlönyül. Elnökké Drágán választatott meg. A jelenvoltak száma 1.000-nél többre ment. Bécs, mart. 11. A „Montagsrevue“ úgy értesül, hogy habár a bukaresti kamarának a skutari­­jassy-i vaspályára vonatkozó határozatánál az oroszországi tekintetek voltak is irányadók és e körülmény Austriának komoly aggodalomra szol­gálhat alkalmul, a császári kabinet e tekintetben még sem szólalt fel. Prága, márczius 9. Épen most jelentették a be­tűszedők, hogy hétfőn strike-olnak, ezerért 31 kraj­­czárt követelnek. —■ Köszönet-nyilvánítás. Az orsz. evang. árvaegylet választmánya f. hó 8-án ülést tartván, az elnökség bejelenté, miszerint néhány ifjú ar árvaházunk érdekében múlt február hó 17-kén a Hungáriában táncz­­vigalmat rendezvén, tiszta nyereségkép 621 frtot szol­gáltattak az egylet pénztárába, továbbá hogy Zelenka Pál lelkész úr a felső-magya kiház­­egylettől 100 frtot, a budai ipar és kereskedelmi bank 25 frtot, és a mis­­kolczi hitelegylet 10 frtot, valamint a pesti légszesztár­sulat tetemes mennyiségű koaksot küldtek be, miért is Vecsey Sándor, Vecsey István, Merczell Lajos, Cséry Lajos, Hajós Zsigmond, Jármay Gyula, K. Laffert An­tal, Köck Henrik és Géza, valamint Zsigmondi Jenő uraknak, mint fenti bálrendezőknek, továbbá Zelenka Pál lelkész urnak, valamint a fenmegnevezett társu­latok igazgatóinak hálás köszönet nyilvánítása jön vá­lasztmány­ilag elrendelve, mely alkalommal az elnök­ség azon intézkedése, hogy a szokásos évi közgyűlés f. hó 21-én tartassák meg, jóváhagyatott, miről a t. ta­gok értesittetnek. — A KOLOZS-DOBOKA MEGYEI tankerületi népta­nítók egylete részvétiratot intézett a boldogult dr. Szabó József özvegyéhez.

Next