Budapesti Közlöny, 1872. április (6. évfolyam, 75-98. szám)

1872-04-20 / 90. szám

Az országos kiállítási bizottmányoknak jogában áll: a kiállításbani részvételre felszólítani, beje­lentéseket elfogadni, a bejelentett tárgyaknak a kiállításra való bocsáthatását megbírálni, és a ki­állítási tárgyak beküldését, fölállítását és esetleges visszaszállítását a szabályzatokban foglalt hatá­­rozmányok értelmében foganatosítani. Az osztrák orsz. bizottmányok határozatai elle­nében a kiállítóknak jogában áll a főigazgatóhoz való felebbezés. Ez eset kivételével a kiállítók közvetlenül nem a főigazgatóval, hanem az orszá­gos kiállítási bizottmányokkal érintkeznek. Az osztrák országos kiállítási bizottmányoknak az előbbiekben említett feladatai külön szabályzat által fognak tüzetesen körvonalaztatni. A magyar koronához tartozó országokból való kiállítóknak a világkiállítási orsz. bizottmány ha­tározatai elleni felebbviteli jogát e bizottmánynak szabályzata határozza meg. 5. Az osztrák országos kiállítási bizottmányok­nak 1872-ik február 15-éig meg fog küldetni a kiállítási épületek és a környező ültetvények terv­rajza, melyen észlelhető lesz az osztrák birodalom számára fentartott tér. Hasonlókép a m. kir. orsz. kiállítási bizottmánynak 1872-ik február 15-ig az említett tervrajz közlése mellett a magyar korona országai számára fentartott térnagyság tudtára fog adatni. 6. A kiállítók bejelentései legfeljebb 1872 ik julius 1-ig küldendők be az országos kiállítási bi­zottmányokhoz s ezek által legfeljebb 1872-dik augusztus 1-ig terj­esztendők a főigazgató elé. 7. Mindegyik osztrák kiállító még 1872-iki okt. 31- dike előtt, bejelentésének elfogadása felöl egy a főigazgató nevében kiállított revényt (kiállítási jegyet) fog kapni, melyben egyúttal tudtára lesz adva bejelentésének sorszáma, felállítási helye, (péld. park, ipar­palota, gépcsarnok), valamint a rendelkezésére bocsátott falap- és falterü­let. 8. Közvetlenül a kiállítók térigényeinek meg­állapítása után a főigazgató közzéteendi az ausz­triai osztály tervrajzát, mely a térnek a programm által nevezett szakcsoportok szerinti beosztását fogja feltüntetni. 9. Az osztr. országos kiállítási bizottmányok megkerestetnek, készítenének ez átnézet közzé­tétele után kiállítási tervezeteket azon térre vo­natkozólag, mely kerületeik egyes kiállítóinak az illető csoportban átengedendő volna. E tervjavas­latok legfeljebb 1872-­ octóber 1-éig a főigazga­tónak beküldendők. Hasonlókép a magyar országos kiállítási bi­zottmány megkerestetik, miszerint a kiállítás al­osztályait (csoportjait) feltüntető elhelyezési ter­vezetet legfeljebb 1872-i octóber­­­ig terjeszsze be a főigazgatónak. 10. A deszkapallozat és zárt tetőzet elkészí­téséért, e tetőzet feldíszítéséért, valamint az ültet­vények előállításáért az 1873-diki bécsi világ­kiállítás kiállítói semmiféle fizetéssel nem tar­toznak. Az erre vonatkozó összes költségek a világ­­kiállitási alapból fognak fedeztetni. Ellenben a kiállítóktól helypénz fog követeltetni, mely a négyszeg méter után teend: a) Az iparpalota befödött térségeiben .­Talapterület a falak mentében 6 frt o. é. Falterület.....................................3 „ „ „ Talapterület szabadon álló tár­gyak számára, tekintet nélkül azok magasságára . . . . 12 „ „ „ b) Az iparpalota udvartérségeiben 4 „ „ „ c) A gépcsarnok befödött térségé­ben : Talapterület......................................4 „ „ „ Falterül­et......................................2 „ „ „ d) A parkban: Szabadban......................................1 „ „ „ A kiállítók költségén befedendő térségen.......................... 3 » „ . Az épületekben egy négyszegméternyi talapte­­rület csak egy méternyi homlokzatra jogosít. Mindegyik kiállítónak, ki a fal mellett talapte­­rületet nyer, jogában áll, a megfelelő falterületet a talapzattól számítva másfél méternyi magassá­gig igénybe venni. Az e magasságon túl a kiállító részéről igénybe vett falterület a fentebbi díjsza­bály szerint fog számíttatni. Képzőművészeti, valamint az „Exposition des amateurs “-be tartozó tárgyak kiállítói a talapzat- és a falterületért semminemű illetékkel sem tar­toznak. A belföldi kis­ipar gyűjteményes kiállítói kü­lönösen tekintetremél­tó esetekben a világkiállítás főigazgatójától a helybél alábbszállítását nyer­hetik. 11. A főigazgató érintkezésbe lépene a vaspálya- és gőzhajózási társaságokkal, hogy a kiállítási tárgyakra nézve a díjszabályi tételek alábbszálli­tását kieszközölje. Az ide vágó közelebbi megállapítások még 1872. július 1-je előtt fognak közzététetni. 12. A kiállítás térsége vámmentes területnek (entrepot réel) fog nyilváníttatni. Az osztrák mono­póliumok tárgyai is akadálytalanul állíthatók ki. 13. A birodalmi tanácsban képviselt királysá­gok és országokon belül a kiállításügyi levelezések postabérmentesek, de az illető küldeményeken kiteendő a küldő neve­s minősége („mint kiállító“ stb.), valamint e hozzátétel: „hivat, felszólításra.“ A postabérmentességet illetőleg a magyar királyi postaigazgatóság a magyar koronához tartozó országok kiállítóit ugyanazon kedvezmé­nyekben részesíti, mint a­minők Austriában en­­gedményeztettek. 14. Kiállítási tárgyak a kiállítás bezárása előtt csak a főigazgató külön beleegyezésével távolít­hatók el. 15. Azonnal a kiállítás bezárása után a kiállí­tók kötelesek a kiállítási tárgyakat, valamint fel­állítási készületeket becsomagolni és eltávolítani. E munkálatok 1873 ki dec. 31 ike előtt lesznek befej­ezendők. A kiállítók által e határidő letelte után el nem távolított tárgyak, csomagok és felállítási készü­letek, a mennyiben egyáltalában elegendő értékűek, a kiállítók terhére és veszélyére fognak raktároz­tatok E tárgyak közül azok, melyek 1874. június 30 ig vissza nem vétettek, nyilvánosan el fognak adatni; ez eladásból eredő tiszta jövedelem pedig a kis­iparos- és a munkás­osztály továbbképezésé­­re szolgáló valamely intézet gyűjteményeinek sza­porítására fog fordíttatni. 16. A kiállítási tárgyak megbírálása egy nem­zetközi bírálóbizottságra fog bizatni, melyre vo­natkozólag később részletes határozmányok fog­nak közzététetni. 17. A kiállításban résztvevő összes államok ki­állítói, valamint az általuk kiállított tárgyakról hivatalos catalogus fog kiadatni. — E főjegyzék berendezése később fog közzététetni. A főjegyzék idejekorán leendő kiadhatása ér­dekében az orszgos kiállítási bizottmányok kéret­nek, legfeljebb 1873-ig január 1-ig eszközölni a szükséges adatok beküldését. 18. Gondoskodva lesz arról, hogy a kiállítási tárgyakra vonatkozó összes nyomtatványokat a kiállítás területén belől levő helyiségben meg le­hessen szerezni. 19. Népszerű előadások, valamint kísérleti mu­tatványok az ipar, a technika és tudomány köré­ből egy különösen e czélra épített teremben fog­nak tartathatni. Az ily előadások azonban előzete­sen a főigazgatónál jelentendők be. 20. A képzőművészeti tárgyakra s a gépkiállítás­ra, továbbá a toldalékos és ideiglenes kiállítások­ra, valamint egyes csoportokra és berendezésekre, például az étkezési termek, pinczehelyiségek s a többire vonatkozólag külön programmok és sza­bályzatok fognak kiadatni. 21. Mindegyik kiállító a szabályzatokban fog­lalt határozmányok elismerésére és megtartására köteleztetik. II. A TÁRGYAKNAK A KIÁLLÍTÁSRA VALÓ BOCSÁ­TÁSA. 22. A kiállítandó tárgyaknak a kiállításra való bocsátására vonatkozólag következő megszorítá­sok állanak: Felrobbantható és gyúlékony anyagok teljesen ki vannak zárva. Szeszek, olajok, ételés és egyéb anyagok, melyek által a többi kiállított tárgyak kárt szen­vedhetnének, vagy pedig a közönség háborgattat­­hatnék, csak erős, e czélra alkalmas és mérsékelt kiterjedésű edényekben fogadtatnak el; azonkívül az ily tárgyak kiállítói bármikor kötelesek ma­gukat a főigazgató biztonsági intézkedéseinek alávetni. Gyutacsok, tűzjátékok, gyufák s egyéb hasonló tárgyak csak utánzatokban, gyúlékony anyagok hozzátétele nélkül állíthatók ki. 23. A főigazgató azonfelül fentartja magának a jogot, a kiállítás helyiségeiből eltávolíthatni mind­azon tárgyakat, melyek mennyiségük vagy tulaj­donságaiknál fogva károsan hatnak, vagy a ki­állítás czéljával és berendezésével ellenkeznek. 24. Mindegyik kiállító köteles küldeményéhez az illető országos kiállítási bizottmány által kiál­lítandó elfogadási jegyet csatolni. Ezen jegy alakja és tartalmára vonatkozólag a közelebbi megállapításokat a főigazgató az or­szágos kiállítási bizottmányokkal közölni fogja. III. A TÁRGYAK BEKÜLDÉSE, ÁTVÉTELE ÉS FELÁLLÍTÁSA. 25. A kiállítási tárgyak szállítása, átvétele, fel­bontása és kicsomagolása, a csomagolás eltevése és őrzése, az asztalok, lépcsőzetek és szekrények beszerzése, a tárgyaknak a kiállítási épületben vagy a parkban való felállítása, azok visszakül­dése stb.-ból eredő költségeket a kiállítók viselik. 26. A kiállítási tárgyak 1873 ki február 1-jétől ápril 15-ig bezárólag fogadtatnak be a kiállítás helyiségeibe. E határidők a főigazgató által, tekintettel külö­nös viszonyokra, péld. oly tárgyakra nézve, me­lyek a becsomagoltság hosszabb tartama által szenvednének, vagy a­melyek nagy értékűek, stb. megváltoztathatók, de a felállításra vonatkozó összes előkészületek már előlegesen megteendők. 27. Külön rendeletek állapítandják meg a ha­táridőt, a­meddig a kiállítás tárgyait képező épít­kezések anyaga, szétbontott készülékek és gépek, nagy súlyú vagy terjedelmű­ tárgyak, valamint olyanok, melyek külön alapfalatakat igényelnek, a kiállítás színhelyére szállítandók. 28. A különböző felállítási készületek az épüle­tekben az építkezési munkálatok haladásához mérten állíthatók fel, de az ily készületeknek legkésőbb 1873-­ február 15-ig készen kell álla­mok. 29. Az országos kiállitási bizottmányok felkéret­nek, gondoskodnának arról, hogy kerületeik ter­­melvényei lehetőleg kevés külön küldeményekben szállíttassanak Bécsbe. 30. Az összes kiállitási javak „W. A. 1873. Wien“ kitétellel jelezendők és a bécsi világkiállí­tás főigazgatójához czimzendők. A jól megerősített czimnek a fentebbi kitételen kívül olvasható írásban még a következőket kell tartalmaznia: a) A kiállító nevét vagy czégét; b) a lakhelyt és országot; c) a csoportot, melybe a tárgyak tartoznak ; d) a bejelentésnek a kiállítási jegyben megje­lölt sorszámát (lásd 7.); e) kijelölését annak, hány szállítmány-darab­ból áll a kiállítók egy-egy küldeménye. Ha csak egy szállítmány darabot küld, e darab 1-gyel je­lölendő. Ha pedig ugyanazon kiállító egyidejűleg több szállítmánydarabot szállít, úgy azok száma mindegyik darabon törtszám általi jelölendő. Például *|i, *|j sbt. Itt a 6 annyit jelent, hogy a külde­mény 6 darabból áll, melyek egyike az l-se, a má­sik a 2-dik stb. Ennek alapján az átvétellel fog­lalkozó egyének azonnal a küldemény megérkez­tével megítélhetik, várjon a küldemény teljes, vagy pedig hátra van-e még egy darab, és esetleg me­lyik szám alatti. Ha több apróbb darab egy közös ládába csoma­­goltatnék, arra kell tekinteni, hogy csak oly tár­gyak, melyek egy és ugyanazon csoporthoz tartoz­nak, csomagoltassanak közös ládába, és ez aztán az előbb említett módon jelölendő meg. A ládák belsejökben, és pedig a fedél hátlap­ján és a fenéken ugyanazon jelzéssel láttassanak el, hogy így lehetőleg kikerültessék az egyes ré­szek kicserélése. f) A felállítás helyét, ugyanis: Ipar­palota, park, gépcsarnok stb. Az érkező javak könnyebb kezelhetése végett a czímzések színe különböző legyen; a főigazgató az illető színeket idejekorán tudatni fogja az egyes országos kiállítási bizottmányokkal. 716

Next